Magyar Nemzet, 2020. február (83. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-01 / 27. szám
2 BELFÖLD 2020. február 1., szombat Niedermüller szavai miatt feljelentést tesz a CÖF-CÖKA A jogvédő szervezetek nem ítélték el a DK-s politikus megnyilvánulását Sem a Magyar Helsinki Bizottság, sem a Társaság a Szabadságjogokért nem lép fel Niedermüller Péter botrányos szavai ellen. Előbbi szerint bár elfogadhatatlan a DK alelnökének mondata, az „nem éri el a zaklatás vagy gyűlöletbeszéd szintjét a jelenlegi hazai társadalmi és politikai kontextusban”. Utóbbi szerint pedig rendszerszintű jogsértésnek „a nők, a romák, a szexuális kisebbségek, a nem fehér bőrű bevándorlók és más sérülékeny csoportok” esnek áldozatul, így az ellenük elkövetett diszkrimináció vagy rasszista bűncselekmények esetén lépnek fel. A CÖF-CÖKA viszont feljelentést tett közösség tagja elleni erőszak, illetve közösség elleni uszítás bűncselekmények elkövetése alapos gyanújával. Bakonyi Ádám A Fidelitas elnöke tegnap személyesen kért állásfoglalást a Magyar Helsinki Bizottságtól Niedermüller Péter, a DK alelnöke, Erzsébetváros polgármestere azon kijelentéséről, amelyben „rettenetes képződménynek” nevezte a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat és nőket. Illés Boglárka a Magyar Helsinki Bizottság budapesti székháza előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: fehér, heteroszexuális magyar nőként sértve érzi magát Niedermüller kijelentése miatt. - Mélységesen felháborító, hogy az olyan jogvédő szervezetek, mint a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amelyek máskor hallatják a hangjukat, az erzsébetvárosi polgármester keresztényellenes, gyűlöletkeltő, nyíltan uszító kijelentésével kapcsolatban nem mondanak semmit - fogalmazott Illés Boglárka. A Magyar Nemzet megkeresésére, bár a Magyar Helsinki Bizottság azt hangoztatta, hogy „elítéli a gyűlöletkeltést és segíti a hátrányos megkülönböztetés áldozatait”, egyúttal közölte: „Ne keverjük össze, ki az áldozat, ki a támadó, zaklató, gyűlöletkeltő. Ne tévesszünk arányt sem: ne csináljunk a bolhából elefántot és az elefántból bolhát. Bayer Zsolt évek óta rendszeresen gyűlöletet szít kisebbségi csoportokkal szemben. Ezzel szemben Niedermüller Péter elfogadhatatlan mondata nem éri el a zaklatás vagy gyűlöletbeszéd szintjét a jelenlegi hazai társadalmi és politikai kontextusban.” Noha a szervezet szerint „nagy nyilvánosság előtt egy közszereplőnek meg kell válogatnia a szavait, ha bármelyik társadalmi csoportról beszél, legyen az többségi vagy kisebbségi”, úgy fogalmaztak, hogy ők a gyűlölet-bűncselekmények és a hátrányos megkülönböztetés „valódi áldozatainak” nyújtanak ingyenes segítséget. „Mi rájuk figyelünk, nem az ártalmas, gátlástalan, szemforgató politikai cirkuszra. Semmi más, a civil jogvédelem a mi hivatásunk” - közölte a szervezet. A TASZ-tól pedig azt a választ kaptuk: „A fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat a magyar állam nemhogy nem fenyegeti, hanem mindenki máshoz képest jobban védi. A mindennapi munkánk során tapasztaljuk, hogy a rendszerszintű rasszizmusnak, kirekesztésnek, diszkriminációnak Magyarországon nem a fehér bőrű heteroszexuális férfiak az áldozatai, hanem a nők, a romák, a szexuális kisebbségek, a nem fehér bőrű bevándorlók és más sérülékeny csoportok. Mivel a rendszerszintű jogsértésekkel szemben ezek a hátrányos helyzetű csoportok szorulnak védelemre, az ellenük elkövetett diszkrimináció vagy rasszista bűncselekmények esetén lépünk fel.” Egészen más álláspontra jutott viszont a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, vagyis a CÖF-CÖKA, amely feljelentést tett közösség tagja elleni erőszak, illetve közösség elleni uszítás bűncselekmények elkövetése alapos gyanújára való tekintettel. „Lépésünket többek között az a szándék vezérelte, hogy a kirekesztés, a gyűlöletkeltés és a raszszizmus kapcsán megszűnjön a kettős mérce és az egyoldalú megítélés” - közölte a szervezet. Csütörtök este ezrek követelték az erzsébetvárosi polgármester lemondását Fotó: Havran Zoltán Tisztogat az ellenzék Szekszárdon is Hódmezővásárhelyen a polgármester mégis talált forrást a helyi médiára A megyei kormányhivatal nevezheti ki Nagykanizsa alpolgármesterét, miután a zalai városban a balliberális többségű közgyűlés harmadszorra sem választott helyettest Balogh László (Fidesz- KDNP) polgármesternek. Borsodi Attila Megszüntette két önkormányzati cég vezetőjének munkaviszonyát legutóbbi ülésén az ellenzéki többségű szekszárdi közgyűlés. A testület Csillag Balázsnak, a Szekszárdi Sportközpont Nonprofit Kft. ügyvezetőjének munkaviszonyát február 29-ével, Bálint Zoltánnak, a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjének munkaviszonyát március 31-ével szüntette meg közös megegyezéssel. A javaslatot a balliberális erőket tömörítő Éljen Szekszárd Egyesület nyolctagú képviselőcsoportjának vezetője, Bomba Gábor terjesztette elő. A személyi kérdésekről szóló előterjesztést minden előzmény nélkül vette napirendre a gazdasági bizottság, és így hoztak döntést. Ezt aztán, szabálytalanul, zárt ülésen tárgyaltuk. Először arról volt szó, hogy menesztik a vezetőket, de aztán ezt közös megegyezésre módosították. Az elbocsátásokat kérdésünkre sem indokolták, amivel elismerték, hogy politikai döntést hoztak. Ez ellen a jegyző törvényességi észrevételt tett - fogalmazott Ács Rezső Fidesz-KDNP-s polgármester. Szekszárd első embere hozzátette: a vagyonkezelő élére ki is nevezték az új igazgatót, a sportközpont esetében legalább a látszatra ügyelnek, és pályáztatás útján keresik a vezetőt. Ács Rezső nem tudja, hogy ezzel vége van-e Szekszárdon a tisztogatásnak. Harmadszorra sem választott alpolgármestert legutóbbi ülésén a nagykanizsai önkormányzat balliberális többségű közgyűlése. A várost Balogh László (Fidesz-KDNP) vezeti, de az október 13-i önkormányzati választás eredményeként a testületben a balliberális oldalnak van egyfős többsége. Nagykanizsa első embere lapunkat arról tájékoztatta, hogy ő a jogszabályok szerint eljárva tett javaslatot az alpolgármester megválasztására, de a többség titkos szavazással elutasította a jelölt személyét, Bizzer András fideszes frakcióvezetőt. A polgármester arra számít, hogy a Zala Megyei Kormányhivatal - amely szerint a közgyűlés mulasztásos törvénysértést követett el azzal, hogy sem az alakuló ülésen, sem azt követően nem választott alpolgármestert - bírósági útra tereli az ügyet, és az eljárás végén maga nevezi ki az új helyettesét. Közben Hódmezővásárhelyen a Márki-Zay Péter vezette balliberális többségű önkormányzat a tervek szerint újraindítja a helyi médiaközpontot, noha korábban a polgármester éppen arra hivatkozva nem volt hajlandó finanszírozni a városi televízió működését, hogy nincs rá pénz. Az újraválasztása után, úgy tűnik mégis van forrás a helyi médiára, amelyet azonban már ő épít fel. Márki-Zay korábban leírta volna a városi televíziót Fotó: MTI/Mohai Balázs Jogbiztonság, átláthatóság és az NGO-k Munkatársunktól A Századvég Alapítvány szerint aggályosnak tekinthető a minimális társadalmi beágyazottságú Magyar Helsinki Bizottság és más külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működése a magyar jogbiztonság és a nemzeti szuverenitás megőrzése szempontjából. Tegnapi közleményük szerint az alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, ezért „NGO-radar” néven, monitoringrendszerben folyamatosan elemzi az említett szervezetek magyarországi működését. Felidézték: korábbi elemzésük rávilágított, hogy a Magyar Helsinki Bizottság 2018-ban mintegy félmilliárd forint támogatást kapott különböző külföldi szervezetektől. A Magyar Helsinki Bizottságot nem csak a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok finanszírozzák, megbízói között megtalálható például az Európai Bizottság is - írták. Utóbbi több tíz millió forinttal támogatott egyebek mellett olyan programokat, mint „a gyanúsítottak és vádlottak jogainak erősítése” vagy „hozzáférés a jogi segítséghez és a rehabilitáláshoz menedékkérőknek” - tették hozzá. A Holland Királyság nagykövetsége a támogatás ellentételezéseként kutatást rendelt meg a Magyar Helsinki Bizottságtól a magyar bíróságok függetlenségéről, az ENSZ pedig azzal bízta meg a Soros-szervezetet, hogy a menedékkérők jogvédelemhez való hozzáférésének megfelelőségét vizsgálja - közölték. Börtönbiznisz: jól keresnek az ügyvédek Munkatársunktól Akár harminc százalékot is meghaladó sikerdíjat is kérhetnek az ügyvédek a fogvatartottak képviseletéért - számolt be a Zalatajkiado.hu. A lap közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult a Zalaegerszegi Törvényszékhez, hogy kiderítsék, mekkora méreteket ölt a börtönbiznisz a megyében. A hivatalos válaszból kiderült, a törvényszék előtt jogellenes fogvatartási körülményekre való hivatkozással 2017. január 1-jétől kezdődően három peres eljárás indult, amelyből egy jogerősen lezárult, míg kettő folyamatban van. Mint ismert, a börtönbiznisz kérdése azután került az érdeklődés középpontjába, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 9-én tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt: joggal és okkal sérti a társadalom igazságérzetét, hogy az áldozatok helyett az elítéltek kapnak kártérítést. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, hogy a kormány már tárgyalt is a börtönbiznisz megállításának lehetséges lépéseiről. A politikus ipari méretű viszszaélésnek nevezte a Magyarország ellen indított tizenkétezer kártérítési pert, amelyek révén több mint tízmilliárd forintot ítéltek meg a fogvatartottak javára. A Zalaegerszegi Törvényszék mostani tájékoztatása szerint az elmúlt három évben hatvannyolc nem peres kártérítési eljárás is indult Zala megyében, amelyek közül tizenhat esetben a bíróság jogerősen kártérítést ítélt meg a kérelmezőknek. ----------------——,—-----------