Magyar Nemzet, 2020. március (83. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-11 / 60. szám
4 BELFÖLD 2020. március 11., szerda Új bizonyíték kerülhetett elő a romagyilkosságok ügyében Fontos információkat tarthattak vissza a támadásokat vizsgáló hatóságok Új bizonyíték, valamint az alapügyben felhasznált hamis bizonyíték és a hatóság által elkövetett bűncselekmény külön-külön és egyszerre is indokolhatja a perújítást a romagyilkosságok ügyében. A tényleges életfogytiglani fegyházra ítélt Kiss Árpád védője, Józsa Edina állítja, számos adat áll a rendelkezésükre, de ezeket egyelőre nem akarja nyilvánosságra hozni. Szemán László János Új bizonyíték előkerülése informácónk szerint éppúgy megalapozhatja a perújítást a romagyilkosságok ügyében, mint az, ha egy korábban felhasznált bizonyítékról a jogerős ítélet óta kiderült, hogy hamis, illetve olyan információk birtokába jutott a terhelt vagy a védője, ami szerint a hatóságok bűncselekményt követtek el az alapeljárás során. Mint azt a keddi Magyar Nemzetben megírtuk, a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok és titkosszolgálatok felelősségét vizsgáltatná perújításában Kiss Árpád, akit két másik vádlottal, Kiss Istvánnal és Pető Zsolttal együtt tényleges életfogytiglani fegyházra ítéltek a 2000-es évek végén elkövetett emberölések és merényletek miatt. Kiss szerint titkosszolgálati provokáció volt a nekik felrótt első támadás Galgagyörkön, az akkori kormányzat pedig polgárháborús helyzetbe sodorta az országot. Ha ezt bizonyítani is lehet, akkor a hatóságok bűncselekményt követtek el, akárcsak abban az esetben, ha információkat tartottak vissza például arra vonatkozóan, hogy ki támogatta anyagilag vagy egyéb módon az elkövetőket. Több forrásból is felhívták a Magyar Nemzet figyelmét arra, hogy a vonatkozó szabályok szerint jogerős ítélet után a perújításnak hat oka lehet, közülük azonban csak a fent említett három jöhet most számításba, s érdemes kiemelni azt is, hogy perújítás csak akkor rendelhető el, ha az új eljárás vélelmezhetően a terheltek felmentéséhez, de legalábbis a jogkövetkezmények lényeges megváltoztatásához vezetne. Kiss Árpád védője, Józsa Edina részleteket egyelőre nem árult el, lapunk megkeresésére csak annyit mondott, egyelőre még egy folyamat elején tartanak. Nem tagadta azonban, hogy annál sokkal több adat, információ van a kezükben, mint amit Kiss a Magyar Nemzet tegnapi számában bemutatott levelében elárult. A fentiek tükrében látható, hogy az nem lehet perújítást indokló ok, ha például a banda még hiányzó tagját, illetve tagjait azonosítják és bűnvádi eljárás indul. Ismert, az első fokon eljáró Pest Megyei Bíróság 2011- ben sikertelenül próbálta meg tisztázni, hogy részt vett-e negyedik elkövető is a 2008. március 7-re virradóra Besenyszögön elkövetett rablótámadásban. A tényállás szerint a Kiss testvérek és Pető járt 2008-ban G. Csaba besenyszögi hivatásos vadász házában, ahonnan fegyvereket loptak, amelyeket aztán fel is használtak. Ugyancsak ismert, Helmeczy László sértetti jogi képviselő az elsőfokú tárgyaláson azt mondta, hogy szerinte „elképesztő” nyomozati hiányosságok voltak, és hangoztatta, nincs lezárva az ügy, mert több kérdés is nyitott maradt: például az, hogy kik voltak az ötletadók és a felbujtók? Az ügyvéd az állam felelősségét is felvetette, mert szerinte megakadályozhatták volna a gyilkosságokat, ha megfelelően együttműködnek a katonai és a nemzetbiztonsági szolgálatok. Azt már a nyomozás és a per során is sejteni lehetett, hogy a támadások költségét nem saját zsebből finanszírozták az elkövetők. Kiss Árpád és testvére, István, valamint Csontos István a periratok szerint havonta 100-120 ezer forint körüli jövedelemmel rendelkeztek, Pető Zsolt pedig két munkahelyről havi 200 ezer forintot kapott. Így joggal vetődik fel a kérdés, hogy ha az elhasznált lőszereket és a Molotov-koktélhoz használatos alapanyagokat ki is tudták fizetni, miből futotta a támadássorozattal összefüggő egyéb költségekre. A merényleteket helyszínenként többszöri terepszemle előzte meg, az utazás, a kivitelezés ebből fakadóan komolyabb összegeket emészthetett fel. Kiss Árpád szerint az MSZP-SZDSZ-kormány idején polgárháborút akartak szítani Fotó: MTI/Mohai Balázs Csaplinszkij bíróság elé áll Beismerés esetén kilenc év börtönt kaphat a kapitány Előkészítő ülést tart ma a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Jurij Csaplinszkij ellen indult büntetőperben. A 64 éves ukrán hajóskapitánynak a tavaly májusi, 27 áldozatot követelő dunai hajókatasztrófa miatt kell felelnie. Szemán Az ügyészség indítványa szerint a bíróságnak kilenc év szabadságvesztést kell kiszabnia Jurij Csaplinszkijra, amennyiben a Viking Sigyn kapitánya a mai előkészítő ülésen beismeri bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. A nyomozati iratok ismeretében kijelenthető, hogy a bizonyítékok egyértelműen a 64 éves ukrán felelősségére utalnak. Mint például az az elektronikus üzenet, amit a katasztrófa utáni percekben küldött a fiának, amelyben azt írta: „Nem vettem észre a hajót.” Az ukrán kapitányt halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésével és 35-rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával vádolja az illetékes ügyészség. A vádirat lényege szerint a Viking Sigyn szállodahajóval tavaly május 29- én este a Margit híd irányába hajózott hegymenetben. A Sigynt zuhogó esőben, éjszakai látási viszonyok között - a Duna két partján üzemelő közvilágítás mellett -, sűrű vízi forgalomban vezette, azonban szabad szemmel több mint egy kilométer távolságra el lehetett látni. A Dunán azonos irányba közlekedett a Hableány sétahajó, amelyen utasként 33 dél-koreai turista, valamint a magyar kapitány és egy matróz tartózkodott. A Hableány az Országház előtt, balról megelőzte a Sigynt, majd előtte hajózott és így elsőbbségi helyzetbe került a Margit híd alatti áthajózásnál. A vádlott ennek ellenére gyorsítani kezdett. Ekkor körülbelül öt percig szabad szemmel is és a hajó radarberendezésének képernyőjén, illetve a helymeghatározó adatokat megjelenítő kijelzőn is egyértelműen látható volt a Hableány hajó helyzete, iránya és sebessége. Az is észlelhető volt a vádlott számára, hogy ha változatlan sebességgel és irányban vezeti a saját hajóját, a Hableányhoz veszélyes közelségbe kerül, és a két hajó ütközése is bekövetkezik. Csaplinszkij azonban a tőle elvárható figyelmet elmulasztotta, percekig nem a hajó vezetésére koncentrált, így mindezt nem észlelte; a biztonságos távolságot nem tartotta meg, az előzéshez szükséges rádió- és hangjelzést nem adta le. A szállodahajó nekiütközött a Hableány hátsó részének, a kisebb hajót beforgatta maga elé, rövid ideig maga előtt tolta, majd lenyomta. A Hableány körülbelül 30 másodperc alatt teljesen víz alá került, elsüllyedt, a rajta tartózkodó harmincöt személy vízbe került, közülük 27-en meghaltak. A Sigynt követő Viking Idun ukrán kapitánya, T. F. a katasztrófa utáni pillanatokban oroszul rádiózott Csaplinszkijjel: „Jura, mi történt?”, „Összeütköztem egy másik hajóval” - mondta erre Csaplinszkij. Az Idun az elhangzottak ellenére megállás nélkül áthajózott a katasztrófa helyszínén, amiért 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztása miatt nyomozás folyik T. F. ellen. Az ukrán hajós várhatóan nem ismeri el bűnösségét Fotó: Kurucz Árpád Nyolcmilliót ítéltek meg Galambos Lajosnak Munkatársunktól A magyar állam ellen kártalanítás miatt indított polgári perben a Fővárosi Törvényszék 2019. október 11-i elsőfokú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg nyolcmillió forintot Galambos Lajos nyugalmazott vezérőrnagynak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának. A Pesti Srácok információja szerint a Fővárosi Ítélőtábla március 5-én másodfokon jóváhagyta az ítéletet. Lapunk úgy tudja, 15 napon belül kell a nyolcmillió forintot átutalni Galambos számlájára. A Gyurcsány-kormány belső elhárításának egykori vezetője a szocialistaliberális kormányok titkosszolgálatait megrengető, kémper néven elhíresült büntetőügy fővádlottja volt. Még 2011- ben kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd egy évet házi őrizetben. Az alapos gyanú, majd a vád lényege szerint Galambos az NBH főigazgatójaként egy orosz kötődésű civil cég vezetőjének a közreműködésével bolgárnak mondott titkosszolgálati szakértőket hívott és engedett be az NBH épületébe, ahol az egyébként orosz titkosszolgák tucatnyi vezető elhárítótisztet vetettek hazugságvizsgálat alá. A vádlottakat jogerősen felmentették, az indoklás szerint nem volt megállapítható a kémkedés. Galambos korábban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán már kártérítési pert nyert a magyar állam ellen, miután megállapították, hogy a magyar hatóságok megsértették szabadsághoz fűződő jogait, és 6500 euró (körülbelül kétmillió forint) kártérítést kapott.