Magyar Nemzet, 2020. május (83. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-14 / 112. szám
KÜLFÖLD 9 2020. május 14., csütörtök Mar Nemzet A koronavírus árnyékában Jemenben a kolera-, Kongóban az ebolajárvány szedi áldozatait László Dávid Jemenben a koronavírus csak egy - és korántsem a legsúlyosabb - baj a sok közül. A háború dúlta közel-keleti országban csak későn jelent meg a kór, hivatalosan eddig 65 megbetegedést és tíz halálesetet regisztráltak. Közben azonban a nemzetközileg elismert kormány fővárosának, Ádennek a környékén a chikungunya-láz is felütötte a fejét, nevük elhallgatását kérő tisztségviselők szerint már legalább háromezren elkapták és ötvenen bele is haltak. A chikungunyavírust szúnyogok terjesztik, amelyek nagy áradások után kialakult mocsaras területeken szaporodtak el a kikötőváros környékén. A betegség rendkívüli ízületi fájdalmakkal jár, és bár halálozási rátája alacsony, nincs ellene védőoltás, sem hatékony gyógykezelés. Jemenben évek óta kolerajárvány is pusztít. Az ENSZ becslései szerint idén májusig a fertőzésgyanús esetek száma meghaladta a 110 ezret, összességében már több mint kétmillióan kaphatták el a kórt, amely kétezer életet követelt. A kolera ellen legjobban tiszta vízzel, fokozott higiéniával lehet védekezni, és ezek pontosan olyan dolgok, amelyeknek az ország híján van. Mint a jemeni példából is látszik, a koronavírus ugyan uralja a figyelmet, de a világ számos területén meganynyi gyilkos járvány tombol tovább. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a honlapján 18 különféle betegséget sorol fel, melyek rendre felbukkannak, idén pedig már negyvennél is több kitörést jelentettek. Közülük a leggyakoribb a Kongói Demokratikus Köztársa ____■Hllt. í .t. _________ Ságban pusztító ebola. Miközben a 84 millió lakosú országban eddig hivatalosan alig több mint 1100 Covid-19-es esetet és tíz ehhez köthető halált jelentettek, az évek óta rendszeresen visszatérő ebolát májusig 3317-en kapták el, és 66 százalékos (!) halálozási ráta mellett 2279-en veszítették benne életüket. A WHO már áprilisi jelentésében azt panaszolta, hogy a koronavírus árnyékában egyáltalán nem jut forrásokhoz az ebola elleni küzdelemhez, így vészhelyzeti tartalékához kénytelen nyúlni. Érdemes felidézni, hogy 2013 és 2016 között Nyugat-Afrikában a vírus több mint 11 ezer emberrel végzett, csúcspontján a fejlett világ is attól rettegett, hogy a kór világjárvánnyá fajul. A WHO az elmúlt hetekben jelentett még kanyarójárványt Burundiból és Mexikóból, valamint újra felbukkant a közel-keleti légúti koronavírus (MERS) Szaúd-Arábiában és Katarban. Áprilisban a Franciaországhoz tartozó Mayotte szigetén a dengueláz ütötte fel a fejét, Etiópiában a sárgaláz fertőzött. És még nem is ejtettünk szót az olyan hosszú évek óta velünk élő betegségekről, mint az évente másfél millió életet magával ragadó tuberkulózis, a 2018-ban 405 ezer életet követelő malária vagy a 38 millió HIV-fertőzött. Fertőzött kislányt ápolnak a háború dúlta közel-keleti ország Haddzsa nevű településén Fotó: Reuters BRAZÍLIA Mártonffy Attila Több brazil szövetségi állam kormányzója is szembeszegült Jair Bolsonaro elnökkel (képünkön), és kijelentették, hogy nem hajlandók végrehajtani az általa javasolt lazításokat, így továbbra is érvényben maradnak a korlátozások a koronavírus-járvány miatt. Bolsonaro hétfőn adott ki rendeletet arról, hogy újra meg kell nyitni a szépségszalonokat, fodrászatokat és sportakadémiákat, de az ország huszonhat államából kilenc, valamint a fővárosi kerület, Brazíliaváros kormányzója közölte, hogy nem hajlandók felvenni ezeket a szektorokat a nélkülözhetetlennek minősített iparágak listájára, így továbbra is zárva kell maradniuk. Mint jelezték, az elnök rendelete semmin nem változtat, ugyanis Brazíliában a legfelsőbb bíróság kimondta, hogy nem szövetségi hatáskör a járványügyi intézkedések meghozatala, hanem erről az államok és önkormányzatok dönthetnek. Ibaneis Rocha fővárosi kormányzó tudatta, hogy az építőipar és az ipar újraindulhat, de a Bolsonaro által támogatott szektoroknak továbbra is zárva kell maradniuk. Csatlakozott hozzá Rui Costa, Bahia állam vezetője is. Bolsonaro a járvány kitörése óta többször is elbagatellizálta a helyzet súlyosságát, volt, hogy aprócska influenzának nevezte az új koronavírus okozta Covid-19-betegséget, és következetesen azt hangoztatja, hogy a korlátozások romba döntik a gazdaságot, ami éhezéshez, káoszhoz és nyomorhoz fog vezetni. Brazíliában közel 180 ezer fertőzöttet regisztráltak, és több mint 12 ezren haltak már meg a járványban. Tegnap először lépte át a nyolcszázat a koronavírus-járvánnyal összefüggő halálesetek napi száma. Szakértők és felmérések szerint többek között ennek is tulajdonítható, hogy január óta tizenkét százalékponttal 43,4 százalékra nőtt a Jair Bolsonaro kormányzatát elutasítók aránya. Azért pozitív fejlemény is megfigyelhető Brazíliában. A kormány a napokban több ezer katonát és rendőrt vezényelt Amazóniába az esőerdők védelmében, ugyanis az elmúlt időszakban felgyorsult az erdőirtás, azaz az illegális fakitermelés üteme. A The Independent című brit hírportál szerint az Amazonas vidékén 2020 első négy hónapjában 55 százalékkal nőtt az irtások mennyisége az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A kormányzók lázadnak Jair Bolsonaro ellen auti Cot 16. ■. * ■. ... Trumppal szövetkeztek, Kína bosszút állt Legfontosabb külső piacát tette kockára Ausztrália azzal, hogy az Egyesült Államokhoz csatlakozva számon kérte Kínán a koronavírus elterjedésének kivizsgálását. Erre utal, hogy Peking védővámokat vetett ki ausztrál hústermékekre, és a kínai pártsajtó figyelmeztetése szerint a nyomásgyakorlásnak ezzel nincs vége. AUSZTRÁLIA Buzna Viktor Az Egyesült Államok diplomáciai kirohanásai mellett Kína megszeppent házisárkánynak tűnhet, van azonban olyan konfliktusa az ázsiai országnak, ahol kimutatja a foga fehérjét. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Ausztrália is felszólította Kínát, hogy biztosítsa nemzetközi szakértőknek a koronavírus-járvány kirobbanásának kivizsgálását. Washington vetette fel először, hogy a vírus nem a közép-kínai Vuhan egyik piacteréről, hanem a városban fekvő, legmagasabb biztonsági besorolású virológiai kutatólaboratóriumból szivároghatott ki. Bár először ezt öszszeesküvés-elméletként kezelte a nemzetközi közvélemény, Donald Trump amerikai elnök kitartó kommunikációjának következtében az elmélet a nyugati világ egy részének hivatalos álláspontjává vált. Míg azonban Washington durva támadásairól Peking próbál tudomást sem venni, Canberrával szemben más taktikát alkalmaz. Az elmúlt napokban történt bejelentések szerint nyolcvan százalékkal megemelhetik az Ausztráliából exportált marhahúst terhelő vámokat, négy élelmiszer-kereskedő vállalattól pedig Peking elvenné az importengedélyt. A The Australian napilapban megjelent véleménycikk szerint a konfliktus a teljes, 153 milliárd dolláros kínai piacot veszélyezteti. Az ázsiai ország magasan a legnagyobb felvevőpiaca az ausztrál termékeknek, miközben a kontinensre csak 78 milliárd dollár értékben érkezik kínai áru. Kína mintha Trumptól venne leckéket, az amerikai elnök szinte ezzel megegyező lépésekkel próbálja évek óta sarokba szorítani Pekinget. Míg azonban a két nagyhatalom között zajló kereskedelmi háborúban Kína a szabadkereskedelem, a világgazdasági intézményrendszer védelmezőjeként lép fel, a Canberra ellen indított diplomáciai manőverrel ezt a szerepet hiteltelenítheti el. Kedden a pekingi külügyminisztérium a sajtótájékoztatóján ezért tagadta, hogy a két ügynek köze lenne egymáshoz. Nyíltan fogalmaz ugyanakkor a Kínai Kommunista Párt híroldalaként hivatkozott Global Times. Mint írják, a politikai viták egyes országoknál nem írhatják felül a gazdasági érdekeket, Ausztrália esetében a helyzet más. Kína és Japán gazdasági kapcsolatai a máig tisztázatlan történelmi viták ellenére is folyamatosan erősödnek - írják, de kitérnek az Egyesült Államokra és Indiára is. Az amerikai piac volumene, az indiai pedig gyors fejlődése miatt nélkülözhetetlen Kína számára. - Ezek közül azonban egyik sem mondható el Ausztráliáról - folytatja a cikk, hozzátéve: a megfelelő politikai környezet biztosítása nélkül az ott beruházó kínai vállalatoknak, a turistáknak és a diákoknak is elmehet a kedvük a kenguruk földjétől. Gyógyszer hiányában marad az ukrán karantén Az ukrán kormány addig fenntartja a karanténkorlátozásokat az országban, amíg nem találnak gyógyszert a Covid-19-betegségre - közölte Denisz Smihal miniszterelnök tegnap, a parlament újabb rendkívüli ülésén. A kormányfő szavai szerint Ukrajna Lengyelország példáját követi, és mérsékelten enyhít a korlátozásokon, hogy ne omoljon össze az ország egészségügyi rendszere, miként az megtörtént Olaszországban és Spanyolországban. - A mai világban nincs más létező mechanizmus. Amíg nem találnak gyógyszert, kénytelenek vagyunk ki-bejárni a karanténból - idézett az Ukrajinszka Pravda a miniszterelnöknek a képviselők kérdéseire adott válaszaiból. Ukrajnában tegnapra egy nap alatt 402 új esettel az azonosított fertőzöttek száma 16 425-re, az elhunytaké pedig 14 újabb halálos áldozattal 439- re nőtt. A betegségből eddig 3716-an gyógyultak fel. (MTI) Olasz letelepedési engedélyt kapnak a migránsok Az olasz kormánypártok közötti hosszú viták után megszületett a megállapodás az illegális bevándorlók letelepítéséről. A megállapodás a mintegy hatszázezer, eddig tartózkodási engedély nélküli bevándorló helyzetének jogi rendezését tartalmazza. Az intézkedést kezdeményező Teresa Bellanova agrárminiszter nyilatkozata szerint fél éves, meghoszszabbítható tartózkodási engedélyben részesülhetnek a korábban vagy jelenleg is az agrárszektorban dolgozó migránsok, akiknek többsége afrikai és ázsiai. A tartózkodással együtt biztosítják számukra az egészségügyi és társadalombiztosítást is. Hasonlóképpen rendezik az olasz családoknál dolgozó idősgondozók, bejárónők vagy a háztartási személyzet más tagjainak tartózkodását, közöttük EU-n kívüli kelet-európaiak is vannak. A baloldali erők szerint a bevándorlók alkalmazása a járványhelyzetben a több százezer idénymunkás nélkül maradt mezőgazdaságot, a termés megmentését segíti. (MTI) Kivonják a forgalomból az orosz lélegeztetőgépeket Felfüggesztette az Aventa-M típusú lélegeztetőgép forgalmazását tegnap az orosz egészségvédelmi felügyelet, miután feltevések szerint ennek a készüléknek a meghibásodása miatt tűz ütött ki két oroszországi kórházban. Szentpéterváron kedden öt, Moszkvában szombaton egy páciens vesztette életét az intenzív osztályon keletkezett tűz miatt. A tragikus szentpétervári kórházi eset miatt az amerikai szövetségi katasztrófaelhárítás közölte, csak a vizsgálat lezárása után dönt majd az orosz Aventa-M lélegeztetőgép üzembe helyezéséről. A berendezések a Moszkva által áprilisban elküldött egészségügyi szállítmány részeként érkeztek az Egyesült Államokba. Az amerikai kórházakban még nem használtak orosz készülékeket. (MTI) mrnmmm — ------------