Magyar Nemzet, 2020. május (83. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-14 / 112. szám

2020. május 14., csütörtök Magyar Nemzet ENERGIA 15 Egy zöldprojekt is lehet túlzó Sokallják az egymillió napelempanelt és az életveszélyes tárolót Kentben A karbonmentes gazdaság eléréséért folytatott erőfeszítések olykor átgondolatlanok lehetnek - erre mutat rá az angliai Kent grófság­ban található Faversham falu határába tervezett gigantikus nap­elempark és akkumulátortelepének példája. A helyiek nem szeret­nék a hatszáz focipályányi létesítményt nézni a festői táj helyett, és az üzemi balesettől is tartanak. Nem biztos, hogy az ilyen mére­tű létesítményeknek már eljött az idejük, hosszabb távon az Euró­pai Bizottság szerint sem az akkumulátor lesz a befutó. Nagy tétel­ben a hidrogénes technológiák láthatják majd el az energiatárolást. Somogyi Orsolya A világ legnagyobb akkumulátorte­lepét építenék meg a festői brit falu, Faversham határában. A terv a lakos­ság félelmét, felháborodását és tilta­kozását váltotta ki - számolt be a hír­ről a The Telegraph. A beruházás ah­hoz szükséges, hogy az egymillió nap­elempanelből álló megújuló energiás parkot támogassa a rendszer kiegyen­súlyozásában. TŰZVESZÉLYES ÉS ROBBANHAT IS A napelempark a délkelet-angliai Can­terbury közelében négyszázötvenmil­lió fontból (mintegy száznyolcvanmil­­liárd forintból), kilencszáz hektárnyi te­rületen épülne a természetben, majd­nem négy és fél méter magasra nyúlva. Ahhoz, hogy az akár háromszázötven megawatt tiszta energiát előállítani ké­pes létesítmény kilencvenezer háztar­tást elláthasson, szükséges a hatalmas akkumulátortelep is. Ez huszonöt hek­táron terülne el, és háromszor akkora lenne, mint a Tesla által Ausztráliába telepített lítiumionos akkumulátorpark. A helyiek szerint ez nem biztonságos, mert ha tűz ütne ki, az a lítiumeleme­ket megtöltő tűzveszélyes elektrolit­oldat miatt ellenőrizhetetlen folyama­tokat, végső soron robbanást idézhet­ne elő. A helyi tájvédő szervezet kép­viselője elmondta, hogy szerte a vilá­gon előfordulnak tűzesetek a hasonló akkumulátortelepeken. Ki is számol­ták, hogy a kenti falu mellé tervezett létesítmény 602 tonna TNT erejével robbanna fel baj esetén, ami a hirosi­­mai atombomba erejének huszada. A tűz és a robbanás mérgező gázok ki­­szabadulásával is járna. A tiltakozók nem a megújuló energia hasznosítá­sa ellen vannak, ám, ahogyan a helyi országgyűlési képviselő fogalmazott, a brit karbonsemlegesség 2050-es el­érésének ez nem lehet az ára. Még nem született meg a végső döntés a beru­házásról, a Cleve Hill Solar Park jövő­je május 28-ig dől el. A beruházó Hive Energy and Wirsol képviselője úgy nyilatkozott, hogy a biztonság elsődleges, egyeztettek a katasztrófavédelemmel is. Hozzátet­te, hogy állami támogatás nélkül lenne a napelempark az Egyesült Királyság egyik legolcsóbb áramtermelője, a mű­ködése alatt pedig az önkormányzatok évente átlagosan egymillió font (négy­­százmillió forint) bevételhez jutnának. RÖVID TÁVÚ MEGOLDÁS Az akkumulátorok rövid távon jelente­nek megoldást a megújuló energia tá­rolására, a rendszerek rugalmassá té­telére - áll abban a dokumentumban, amelyet a minap tett közzé az Európai Bizottság. Az energia tárolásáról szó­ló tanulmány a közeljövő kétségtelenül megoldásért kiáltó problémájára kere­si a választ: miként lehet tárolni a kar­bonmentesen, ám egyenetlenül termel­hető, időjárásfüggő villamos energiát. Kimondták: jelenleg túlzó az optimiz­mus a lítiumionos akkumulátortelepek újrahasznosíthatósága és élettartama kapcsán. Márpedig az ilyen rendsze­rek árának csökkenésével újabb nagy méretű és otthoni tárolók jelenhetnek meg a piacon. Ezzel együtt még sok ku­tatás szükséges a területen a 2050-ig a tanulmány készítői szerint. Az évszázad közepére az ipar, a mo­bilitás és a fűtés nagymértékben már az elektrolízis útján előállított hidrogén­re fog támaszkodni. Az elektrolízishez olyan áramot használnak majd fel, ami­re éppen nincs igény. A becslések szerint ötszázötven gigawatt kapacitású elekt­­rolizátorra lesz szükség uniószerte. A hidrogén az előállítása mellett a tárolá­sában és a felhasználásában is rugalmas, hiszen elegyedik a földgázzal, ezért az­zal hasonló módon kezelhető. KEZDŐDHET A KÍSÉRLET Magyarországon a tervek szerint 2040-re már 12 gigawatt napelemes kapaci­tás áll rendelkezésre, ami, ha egyszer­re termel, akkor a mai napi csúcsfo­gyasztás kétszeresét állíthatja elő. Le­hetőség lesz ugyan a felesleg exportjá­ra, de kiszámíthatóbb az, ha betárol­juk a zöldenergiát. A Nemzeti ener­gia- és klímaterv hosszú távon a hid­rogénes technológiákkal számol, hi­szen ha sikerül a technológiai áttörés, akkor csökkenhet Magyarország föld­gázfüggősége, környezetbarátabbá vál­hat az energiatermelés minden formá­ja, ideértve a közlekedést is. Nemrégiben pályázatot is indított az Innovációs és Technológiai Minisz­térium, hogy azok a vállalatok, ame­lyek belevágnának az áram tárolásá­nak hatékony megoldásába, anyagi tá­mogatáshoz juthassanak. Négymilliárd forintos keret nyílt meg, hogy válasz szülessen arra: biogáz vagy tiszta hid­rogén előállításával hogyan tárolható akár szezonálisan is a tiszta, karbon­mentes energia. A rekorder akkumulátortelep Ausztráliában. Nagy-Britannia háromszorosan is túlszárnyalná Fotó: Reuters Kitűnhetnek a takarékos abroncsok Munkatársunktól Akár tízmillió tonnával kevesebb szén­dioxid kerülhet a légkörbe Európában, ha életbe lép az autó- és teherautó-ab­roncsok energiahatékonyságát jelölő új címkerendszer. A tagállami szakmi­niszterekkel már egyeztetett, az Euró­pai Parlamentben szerdán elfogadott új szabályozás alapján a gumiabron­csok címkéin ezentúl fel kell tüntetni az abroncs üzemanyag-hatékonyságát, nedves tapadási indexét és külső gördü­lési zajszintjét is - közölte az Európai Parlament sajtóirodája. A rendelet egy 2009-ben született jogszabályt ír felül azzal a céllal, hogy az abroncsok kö­zül a vásárlók tudatosan választhassák azt, amelyik több üzemanyagot taka­rít meg, illetve biztonságosabb, csen­desebb. A címkéket, amelyeken QR- kódot is fel kell tüntetni, a fogyasztók számára jól láthatóan kell elhelyezni a gumiabroncsokat áruló helyeken, az online boltokban is. Mivel a környezetre káros mikro­­műanyagok jelentős része a gumiab­roncsok kopásából származik, a gumik maximális, kilométerben kifejezett élet­tartamát és a kopását mutató adatokat is fel kell majd tüntetni, de csak akkor, amikor megjelennek majd a megfelelő tesztelési módszerek. Az új címkesza­bályok a nehézgépjárművek C3 abron­csaira is vonatkoznak, amelyek eddig nem tartoztak az unió címkézési sza­bályainak a hatálya alá. Az új jogsza­bály 2021. május elsejével léphet életbe. Henna Virkkunen, az Európai Nép­párt finnországi tagja a jelentésében úgy fogalmazott: „A felülvizsgált gu­miabroncscímke egyszerű, de hatékony eszköz, amellyel a fogyasztói szokások megváltoztatásán keresztül hozzájárul­hatunk a biztonságosabb és tisztább környezethez.” Kilőtt a karbonmentes áramtermelés áprilisban Jóval kevesebb villamos energiát kellett vásárolni, és stabilan üzemeltek a hazai erőművek Somogyi Jelentősen csökkent, húsz százalék kö­zelébe ért az importáram aránya Ma­gyarország teljes áprilisi felhasználásá­ban. Az általában jellemző 30-35 szá­zalékkal szemben a mostani érték azt is jelzi a Paks II. Zrt. szerint, hogy a magyar erőművek ebben a rendkívüli helyzetben is jól teljesítenek. Ezen belül lényeges, hogy az itthon megtermelt villamos energiának mekkora hánya­da az, ami nem ront tovább a globális felmelegedés helyzetén. Elmondható, hogy az atomerőmű folyamatos üze­me, valamint a nagyobb napelempar­kok és a háztartási méretű napelemek együttes termelése esetenként meg­közelítette a 85 százalékot. Az egész hónapot illetően pedig a karbonsem­leges termelés meghaladta az összes belföldi termelés hetven százalékát. Ennek ötödét a megújulók, nyolcvan százalékát pedig a paksi atomerőmű biztosította. A jó arányokhoz hozzájárult az is, hogy a tavaly áprilisinál kisebb volt az áramigény, ezért az import mellett a karbonintenzív erőművekre kisebb szerep hárult. Igaz, márciusban még - a nemzetközi trendekkel ellentét­ben - Magyarországon a koronavírus­­járvány nem csökkentőleg hatott az áramfogyasztásra, hanem több ára­mot használtunk éves összehasonlí­tásban. Áprilisban azonban már érezhető volt a járvány hatása ezen a terüle­ten is, és a hónap végén stabilizáló­dott a napi fogyasztás 107 gigawatt­óra körüli értéken a villamosenergia­ipari rendszerirányító adatai alapján. A Mavir 2019 áprilisához viszonyítva 9,1 százalékkal alacsonyabb felhaszná­lást mért az idei év negyedik hónapjá­ban, egyértelműen a járvány nyomán leálló gazdaság miatt. Ennek ellené­re 2020 első négy hónapjának össze­sített villamosenergia-felhasználása mindössze 0,35 százalékkal (55 GWh) maradt el a tavalyi év azonos idősza­kának áramigényétől. Elemzők szerint a jelenlegi magyar­­országi és európai helyzetet figyelem­be véve az áramfogyasztás az elmúlt hónaphoz képest májusban ismét nö­­vekedésnek indul. A paksi létesítmény volt az egyik bázis Fotó: Kurucz Árpád

Next