Magyar Nemzet, 2020. június (83. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-02 / 127. szám
2020. június 2., kedd 10 ar Nemzet BELFÖLD 3 Gyurcsány Trianon elfelejtésére buzdít A baloldal az internacionalizmust a nemzet elé helyezi Kifejezetten a magyar baloldal sajátossága, hogy a manapság globalizmusnak hívott kommunista internacionalizmust a nemzeti érdek elé helyezi. Más országok baloldali erői először nacionalisták és csak utána internacionalisták - mondta Kiszelly Zoltán lapunknak arról, hogy Trianon századik évfordulóján Gyurcsány Ferenc a békediktátumon való túllépést sürgette. Bakonyi Ádám „Megvan a gyász ideje, és eljön az idő, amikor az életet folytatni kell. Itt az idő. Mert a fájdalomból, gyászból még nem épült sikeres nemzet. Csak értő cselekvésből” - írta Trianon százéves évfordulójáról Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke közösségi oldalán azt fejtegette: „Száz év elteltével is nehezen fogadja el Magyarország a trianoni döntést. Trianon mégsem egyesít, hanem megoszt. Megoszt, mert sokaknak ma is élő, eleven, személyes, családi, nemzeti fájdalom, másoknak viszont a történelem olyan ismerni való száraz ténye, mint például a mohácsi vész." Szerinte a politikában és a történelemben nincs igazság, hanem jog van, ami „az erősek igazsága, természete szerint mindig a rész igazsága, az uralkodó többség vagy kisebbség igazsága, illetve az, amit ők annak tartanak, nyilvánítanak”, így aztán nincs egyetlen trianoni igazság se. Trianon igazsága mást jelent, legtöbbször ellenkező előjelet hordoz például Romániának, Szlovákiának, Szerbiának, és mást Magyarországnak - írta. - Mivel Trianon századik évfordulója csak június 4-én lesz, Gyurcsány Ferenc belekiáltott a pünkösdi csöndbe, hogy újra egyértelművé tegye vezető szerepét az ellenzéki oldalon - mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus hangsúlyozta: a DK elnökének megnyilvánulása elsősorban kommunikációs fogásként értelmezhető, eszerint ha Orbán Viktor a kék sarokban áll, akkor ő a „vörös” sarokban melegít, mindig a tökéletes ellentétjét mondja annak, mint a miniszterelnök. Ezzel Gyurcsány válaszút elé állítja a többi ellenzéki pártot, amelyek ha a kormány narratívájához alkalmazkodnak, úgy kiiratkoznának az összefogásból, a DK elnökéhez képest pedig csak valamilyen köztes, „langyos” álláspontot tudnak képviselni. Gyurcsánynak teljesen mindegy, hogy a koronavírus elleni küzdelemről vagy Trianon századik évfordulójáról van szó, tartja magát a fundamentális, azaz mindent ellenző szerephez. Felvetésünkre, hogy a baloldal mindig is képtelen volt osztozni a trianoni gyászban, Kiszelly Zoltán hangsúlyozta: kifejezetten a magyar baloldal sajátossága, hogy a manapság globalizmusnak hívott kommunista internacionalizmust a nemzeti érdek elé helyezi, míg más országok baloldali erői először nacionalisták és csak utána internacionalisták. Jól példázza ezt, amikor Medgyessy Péter 2002. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén, Erdély elcsatolása évfordulóján a budapesti Kempinski Hotelben pezsgővel koccintott román kollégájával, Adrian Nastaséval vagy amikor Gyurcsány Ferenc a 2004-es népszavazáson a kettős állampolgárság ellen kampányolt. A magyar baloldal számára a Trianon okozta trauma mindig csupán zárójelben, lábjegyzetként szerepel, míg annak területszerző nyerteseivel megértőbbnek bizonyul - hangsúlyozta Kiszelly Zoltán. HITELESSÉG NÉLKÜL Az MSZP hiteltelen a nemzeti ügyekben, a Fidesz a nemzeti összetartozás ügyében senkit nem tekint hitelesnek, aki Gyurcsány Ferenccel összeáll - írta a kormánypárt frakcióigazgatója közleményében. Balla György úgy fogalmazott: Gyurcsány minden idők legdurvább kampányát folytatta 2004-ben a határon túli magyarok ellen. Ennek plakátarca, Bangóné Borbély Ildikó pedig a mai napig a szocialisták soraiban van. Fotó: Mirkó István A DK elnöke hozza régi formáját, és a békediktátum bagatellizálásával provokál Javult a Magyarország-kép a szomszédainknál Kárpáti András Szomszédainknál javult a Magyarország-kép, lassan helyreáll a közép-európai együttműködés és a kölcsönös tisztelet, amely a száz évvel ezelőtti trianoni békeszerződéssel és az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásával sérült - derül ki a Közép-európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométeréből. A reprezentatív kutatás szerint Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménynyel Magyarországról - északi szomszédunk 78 százaléka vélekedik kedvezően rólunk -, Horvátországot és Szerbiát megelőzve, ahol 68, illetve hatvan százalék ez az arány. A szomszédos országok mindegyikében ötven százalék feletti a Magyarországot pozitívan megítélők aránya, Románia kivételével, ahol a megkérdezettek 47 százalékának van jó véleménye hazánkról. Tavalyhoz képest a legnagyobb előrelépés Horvátországban, Szlovákiában, Ausztriában történt, ahol 12,11, illetve tíz százalékponttal növekedett a hazánkról kedvezően gondolkodók száma. Hosszabb időtávban nézve még szembeötlőbb a javulás az utóbbi két ország esetében. Az intézet 2016 óta készített felmérései szerint a szlovákok véleménye négy év alatt 19 százalékponttal javult, az osztrákoké 14-gyel. Idén először fordult elő, hogy az ausztriai válaszadók abszolút többsége, 51 százaléka pozitívan nyilatkozott hazánkról. A szomszédos országokban megmutatkozó bizalomnövekedés a magyar közvéleményben is tetten érhető. Az elmúlt években nálunk is javult Ausztria megítélése: a válaszadók 82 százaléka van inkább jó véleménnyel nyugati szomszédunkról, ez 2019-hez képest kilenc százalékos növekedés. A második helyezett már négy éve Horvátország: a válaszadók 74 százaléka van inkább jó véleménnyel délnyugati szomszédunkról, ami egy év alatt hét százalékpontos növekedés. Szlovéniáról és Szlovákiáról a magyarok 64, illetve 62 százaléka gondolkodik pozitívan. A HELYZET Kincses kalendáriuma Miközben az ország a pünkösdöt, a történelmi és jelenkori hősöket készült ünnepelni, kommunikációs aktivitásának friss bizonyítékaként a Magyar Orvosi Kamara elnöke - mint ama tizenharmadik tündér, amelyet nem hívtak meg a keresztelőre - rövid, nyers hangú levelet intézett a miniszterelnökhöz. Ebben Kincses Gyula közli, a magyar egészségügy szerkezeti és financiális megújítása, az orvosok bérrendezése mára halaszthatatlanná vált. Stabil alapokon nyugvó, ugyanakkor rugalmas és hatékony közszolgáltató egészségügy nélkül valóban károkat szenvedhet el az ország társadalma és gazdasága. A koronavírus-járvány elleni küzdelem fő terheit ténylegesen azok az egyszerű területi kórházak viselték, amelyek a hétköznapokon ritkán kerülnek az érdeklődés középpontjába, hiszen semmi látványos vagy rendkívüli nincs a feladatukban. Teszik a dolgukat, vállukon viszik a betegek általános ellátásának döntő terhét. A kamara úgy gondolja, az általa megalapozottnak és jutányosnak gondolt bértábla bevezetésével - amely az általános orvosnak 2500, a szakorvosnak 4300, a pálya végén lévő szaktekintélyeknek 7000 forintos nettó órabért jelent - a betegek búcsút inthetnének a hálapénznek. Ám valószínűleg nem így lenne, a hálapénz ugyanis már régóta nem az eredményes ellátás iránt érzett hála utólagos kifejezése, sokkal inkább belépti díj a gyógyuláshoz. És ki az az őrült, aki eljárást kezdeményez az ellen, akitől az állapota javulását reméli? Félreértés ne essék, senki sem gondolja, hogy a magyar orvosok nem érdemlik meg a tisztességes díjazást tisztességes munkájukért. Ez viszont csak úgy képzelhető el, ha átgondolt, az országra és a betegek ellátására optimalizált rendszer kialakítása után kezdünk neki. Egészségügyi rendszerünk fő szervezési elve sajnos már régóta nem az általános orvos-beteg találkozók célszerű megszervezésére, hanem a kiemelten kezelendő találkozóhelyek fenntartására épül. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az orvosi bérek rendezése nem lenne korrekt a nővérek, a szakdolgozók, valamint a kórházak, szakrendelők működését támogató, de nem közvetlenül a betegágy mellett állók béreinek rendezése nélkül. A közellátási rendszer akkor tud csak hatékonyan és célszerűen működni, ha a betegek igényeiből indul ki, világosan látható és mindenki által érthető betegutakat és ellátási feladatokat, szerepköröket rajzol fel, majd a jól ellátott feladatokat megfelelő és méltó bérekkel díjazza. A sikeres átalakításhoz jó néhány közös döntést meg kell hozni és érvényesíteni: a többi között világosan szétválasztani a magán- és közellátási feladatokat, valóban felvenni a küzdelmet a rendszeren belüli korrupciós „jogokkal”, szokásokkal és privát gyakorlatokkal. A lehető leghatékonyabb gazdálkodás megítélésénél pedig a biztonságot és az elérhető egészségnyereséget is figyelembe kell venni. Jó hírünk van a kamara számára: a kormány a közelmúltban nekiállt, hogy elvégezze az átalakítás feladatát, a hazai egészségügyi rendszer számos betegségének kezelését. A változtatás azonban nem képzelhető el az orvosok szándéka, tevőleges együttműködése nélkül. Vajon valóban megszűnne-e cserébe az előre beárazott beavatkozásokért elkért, esetenként akár több százezer forintos, adó- és járulékmentes jövedelem? Vajon elvárható lenne-e a beteg ember méltóságának tiszteletben tartása, a megfelelő hangnem, a pontos és érthető tájékoztatás mindenütt? Vajon elképzelhető-e, hogy a különösen kirívó és nyilvánvaló etikai ügyeket - az eddigi hosszú szöszmötöléssel ellentétben - gyorsan lezárja a kamara, az eset súlyának megfelelő döntést hozva? Ezekre a kérdésekre a kamarának kell választ találnia. NICZKY EMŐKE TOLLHEGYEN Pilhál György Sokszínű Budapest Karácsony Gergely szenvedélyes köszöntőjével jelent meg minap a Humen című melegmagazin legfrissebb száma. „Budapest ereje sokszínűségében rejlik - írja a főpolgármester. - Nemcsak összetartó közösség, amely bármilyen bajban segíti egymást, de elfogadó, nyitott is. Mi azt valljuk, nem az számít, hogy kit szeretsz, hanem hogy felvállalhasd azt, aki fagy.”Hogy ez a „mi azt valljuk”felütés kiket takar, nem részletezi a szerző, bár miután a folytatás kizárólag LMBTQ-ügyeket említ, vélhetően a kacifántos szexelőkről lehet szó, köztük („mi”) Karigeriről. A cikk arra buzdítja a lekonyult LMBTQ-tábort, senki ne csüggedjen el, amiért a járvány miatt későbbre csúszik a Pride-fesztivál, a szerelem ugyanis nem dátumfüggő. Most mindennél fontosabb, hogy a székesfőváros támogassa a szivárványos közösség munkáját, magyarázza Karácsony. (Itt jegyzem meg, 2002-ben volt utoljára, hogy a főpolgármester nyitotta meg a buja találkát. Maga Demszky Gábor köszöntötte a pávatollas, riszáló egybegyűlteket.) A politika sem maradt ki a köszöntőből: Budapest frontembere sajnálkozását fejezte ki, hogy egy nemrég hozott törvény megfosztotta a transzneműeket a jogi nemváltás lehetőségétől. Hallatlan!Ez a demokrácia megcsúfolása, az emberi jogok sárba tiprása. - Nincs is annál fontosabb, hogy valaki szabadon önmaga lehessen - írta. Az viszont nem derül ki, hogy Karácsony „szabadon önmaga” volt-e, amikor köszöntő beszédét készítette, netán bősz Pride-rajongók álltak a háta mögött. (Például Láriferi.) Vajon a Szent István-napi körmenetre is ír lelkesítő cikket a sokszínű városvezető?