Magyar Nemzet, 2021. július (84. évfolyam, 150-176. szám)
2021-07-08 / 156. szám
12 GAZDASÁG Isfyar Nemzet Nyomás nélkül is zöldül az agrárium Nemzetközi várakozások szerint Brüsszel nélkül is fenntarthatóbb lesz az élelmiszer-termelés Nem tűnik indokoltnak az Európai Bizottság fenntarthatóbb mezőgazdaságra vonatkozó hosszú távú stratégiája, mivel az ágazat károsanyag-kibocsátása már a jelenleg is megvalósuló szakpolitikai intézkedések mellett is csökken az évtized végéig az OECD és az ENSZ tanulmánya szerint. A nemzetközi szervezetek szerint a technológiai beruházások csökkentik tovább a kibocsátást, és elsősorban nem Európára kell koncentrálni. Nagy Kristóf Megalapozottnak tűnnek azok a szakmai vélemények, amelyek szerint az Európai Unió elfogadás előtt álló, fenntarthatóbb mezőgazdaságra és így a kevésbé szennyező élelmiszer-előállításra tett javaslatai túlzók. Pontos irányszámot ezek a stratégiák nem határoznak meg. A gazdákat képviselő, meghatározó európai érdekképviseletek rendszeresen Brüsszel szemére vetik, hogy a stratégiákban foglalt eszközök eredményességéről nem készült hatástanulmány. A nemzetközi szakértők ugyanakkor betöltik ezt az űrt: korábban az amerikai mezőgazdasági minisztérium publikált átfogó hatástanulmányt. Ebben megállapították, hogy az uniós stratégiák elsősorban Európában, de globálisan is csökkentenék az élelmiszerhez való hozzáférést, mivel a túlzott fenntarthatósági és állatjóléti intézkedések tönkretennék az itteni gazdák versenyképességét. A folyamat vége az élelmiszerek árának jelentős emelkedése lenne, valamint a növekvő igények ellenére a termelés visszaesése. Ráadásul az állattartás és a húsfogyasztás visszaszorítására tett lépéseket is tartalmazó brüsszeli stratégiák szigora abszolút indokolatlan. Ennek oka, hogy jelentősen lelassul, így érdemben már nem növekszik a mezőgazdaság hozzájárulása az éghajlatváltozást befolyásoló, az emberi tevékenységre visszavezethető szennyezőanyag-kibocsátásnak - derül ki az OECD és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közös tanulmányából. A nemzetközi szervezetek a jelenleg is érvényes károsanyagkibocsátás-csökkentési politikákat vették figyelembe 2030-ig szóló előrejelzéseikben, így nem számolnak a még kidolgozás alatt lévő intézkedésekkel, például az Európai Unió zöldmegállapodásában (Green Deal) foglalt irányokkal. Ez azt jelenti, ha az éghajlatváltozás megfékezésére tett 2030-ig, illetve 2050-ig szóló ambiciózus vállalások érdekében nem hoznának a döntéshozók újabb lépéseket, a mezőgazdaság és élelmiszer-termelés a növekvő szükségletek kielégítése ellenére sem járulna már hozzá a jelenleginél nagyobb mértékben a klímaváltozáshoz. Az előrejelzés szerint 2030-ra egyedül a szubszaharai térségben, vagyis a Szaharától délre emelkedik egy százalék fölötti mértékben a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása, a világ más tájain fél százalék alatt marad a szennyezésnövekedés. Csökkenés akkor képzelhető el, ha a fejlett régiókból érkező tőkéből technológiai beruházások valósulnak meg az alacsonyabb jövedelmű régiókban. Európa kivétel, kontinensünkön az OECD és az ENSZ megállapítása szerint több mint egy százalékkal visszaesik az élelmiszer-termelés emissziós hozzájárulása. A mezőgazdaság globális zöldülését már most is a technológia fejlődése, hozzáférhetősége jelenti. A folyamat a növénynemesítésben és az állattenyésztésben elért eredményeknek, az újabb takarmánykeverékeknek és a fenntarthatóbb talajművelésnek köszönhető. Igaz ez azokra a területekre is, ahova a legmodernebb technológiák ebben az évtizedben még várhatóan nem terjednek el. A zöldülés ráadásul jelentős hozamnövekedés mellett, a növekvő népességszámmal arányos termelésbővítéssel együtt várható. Brüsszel stratégiáiban ugyanakkor a szakpolitikák középpontjában mégsem a technológiai fejlesztés és az innováció szerepel, hanem a fogyasztási szokások megváltoztatására tett, sokszor túlzó javaslatok. Az USDA mellett az OECD és az ENSZ is arra hívja fel a figyelmet, hogy az előző évtizedhez hasonlóan 2030-ig is az innováció és a beruházások jelenthetik a mezőgazdaság további fenntarthatósági javulását. A szakmai érdekképviseletek és a közgazdászok egy része ugyanakkor úgy véli, a szükséges innovációs támogatások és beruházási költségek töredékét különítette el az EU ezekre a fejlesztési célokra. Egyedül a szubszaharai térségben nő erősebben a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása Fotó: Europress/AFP Világelsők között vannak a hazai borok Nagy Magasan a legjobbak közt végzett négy magyar bor is az egyik legnagyobb nemzetközi borversenyen. A Decanter World Wine Awards a világ legjobb borainak megméretése. A rangos nemzetközi versenyen 98 pontot kapott a tokaji Patricius Borház 2017-es hatputtonyos aszúja, ezzel a tizennégy legjobb bor közé választották a bírálók. Egy-egy ponttal a Patricius nyomában végzett a Grand Tokaj két bora is: a 2014-es ötputtonyos aszúja és a 2013-as esszenciája. Szintén 97 ponttal a világ élvonalában van a Juliet Victor 2017-es hatputtonyos aszúja. Molnár Péter, a Patricius Borház birtokigazgatója, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, a Decanter a legnagyobb nemzetközi megméretések egyike, mintegy 18 ezer bort neveztek idén a világ minden tájáról. A magyar borászat, ezen belül is Tokaj-Hegyalja kiváló minőségét mutatja, hogy a 18 ezer mintából négy magyar bor is platinaérmet nyert, ezzel bekerült a világ kétszáz legjobb bora közé. Az újabb nemzetközi elismerésnek köszönhetően tovább nőhet a minőségi magyar borok iránti érdeklődés és a tokaji borvidék népszerűsége. Molnár Péter emlékeztetett: az elmúlt években is számos nemzetközi megméretésen értek el komoly eredményt a magyar borok. v 9 Most a legjobb strandételt és bort keresik a Balatonon Ha a balatoni szállás megvan, akkor már csak az kérdés, melyik strandbüfénél fogyasszuk el az ebédet, az esti séta közben melyik fagylaltozónál méressük tele a tölcsért, és hogy a bőséges italkínálatból melyiket válasszuk. Gulyás Attila Csúcsra jár ezekben a hetekben a balatoni gasztronómiai kereslet és kínálat, de néhány napot még várni kell az Év balatoni bora és az Év balatoni strandétele eredményhirdetésére. A Balatoni Szövetségnek a régió legjobb borára kiírt versenyében a zsűri már döntött, de a borkedvelők csak a július 8-i eredményhirdetésen tudhatják meg, hogy melyik a régió legízletesebb fehér-, vörös-, rozé-, desszert- és habzóbora. A Balaton legjobb strandételéért folyó versenyt idén is a Balatoni Kör tartja kézben. Kiírásuk a hét elején jutott el a potenciális versenyzőkhöz és a sajtóhoz. Ebben azt olvashatjuk, hogy az idei legjobb étel legyen egészséges, jó minőségű, helyi vagy környékbeli alapanyagokból készülő, egyszerű, nyárias, gyorsbüfékben is elkészíthető, elvitelre alkalmas, és a neve szerepeljen a büfé elé kifüggesztett táblán vagy a vendéglő étlapján. A Balatoni Kör augusztus 4-én teszi közzé, hogy melyik tóparti étterem vagy büfé büszkélkedhet a legjobb strandétel címmel. A gasztroforradalom élcsapatának tartott egyesület lapunkhoz eljuttatott közleménye ugyanakkor arra is kitér, hogy klasszikus strandételekkel, többek közt lángossal, hamburgerrel, palacsintával, hot doggal is lehet nevezni, ám ezek csak akkor lehetnek nyerők, ha újragondolt formában és ízzel kerülnek a zsűri elé. Már korábban is volt gasztronómiai mustra a Balatonnál: a Balatoni Turizmusszövetség a balatonmáriafürdői Florida fagylaltozó Mézesem nevű kézműves fagyiját érdemesítette a Balaton idei legjobb fagylaltja címre. Minőségi, helyi alapanyagból készült étellel lehet jelentkezni Forrás: Balatoni Kör TÓPARTI FAGYLALTMUSTRA Idén nyáron is a fagylalt, pontosabban annak ára tematizálja a közbeszédet a Balatonnál - erősítették meg tapasztalatainkat a LikeBalaton munkatársai. A tó körüli fagylaltmustrájuk során azt találták: a Balaton déli partján 250 és 400 forintért mérnek egy adag fagyit, az északi oldalon viszont 470 forintot is elkérnek érte. Szintén az északi parton találtak egy olyan jó nevű cukrászdát, ahol egy gombóc tölcséres és két gombóc, sétálópohárba rakott fagylaltért 1460 forintot számoltak fel. 2021. július 8., csütörtök Kevés magyar választotta az Adriát Gulyás Valamivel több mint 54 ezer magyar turista látogatott el az év első felében Horvátországba, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 230 ezer, ami a múlt év azonos időszakához képest az odalátogatók számában kilencven, a vendégéjszakákéban 105 százalékos növekedést jelent - tájékoztatta lapunkat az E-visitor jelentésére hivatkozva a Horvát Idegenforgalmi Közösség. A magyarok közül a legtöbben Isztria megyében jártak, a legtöbb vendégéjszakát Rovinjban, Virben, Crikvenicán, Opatijában és Porecben töltötték el honfitársaink. Idén nyáron először indul hetenként két-két repülőjárat Budapest és Zadar között, egy másik új lehetőség a Budapest-Rijeka-Split közötti vonatjárat. Horvátországba oltási igazolvánnyal, negatív PCR- vagy BAT- teszttel és Covid-19-en átesett igazolással lehet utazni. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentése szerint a járványügyi könnyítések hatására a belföldi vendégek által a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma májusban 2020 azonos hónapjához viszonyítva háromszorosára nőtt. Ez ugyanakkor 2019 májusához viszonyítva 56 százalékkal kevesebb. Az első öt hónapban az előző év azonos időszakához képest 68 százalékkal kevesebb, 1,4 millió vendégéjszakát regisztráltak.