Magyar Nemzet, 2021. november (84. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-27 / 275. szám

16 LUGAS Magyar Nemzet 2021. november 27., szombat DUBAI VIKTÓRIA P­ome! Felkaptam a fejem a szlovák „Gyerünk!” egyszerűsített verziójá­nak hallatán a DAC-Zsolna U 19-es korosztályú bajnokin. A hazai du­­naszerdahelyiek buzdították egymást ekképpen. A mérkőzés ideje alatt egy-két magyar mondat is elhangzott, de zömében szlovákul szóltak egy­máshoz a felvidéki magyar klub fiataljai, s a mér­kőzés lefújása után is a szlovák labdarúgó-válo­gatott drukkereire jellemző Héja, héja, héja Slo­vensko című dal „dacosított” verzióját énekelték a 4-2-es győzelmük ünneplésekor. Hogy is van ez? - kérdezhetnénk, hiszen a DAC- ról az a képzet él bennünk, hogy a - jelentős mér­tékben magyarországi tőkéből is finanszírozott - dunaszerdahelyi futballklub a magyar identi­tás legismertebb végvára a Csallóközben, sőt az egész Felvidéken. A jelenségen még sincs okunk meglepődni. A DAC magyar jellege mellett pro­fesszionális futballklub, az utánpótlásbázis nem­csak a környékről toboroz futballistapalántákat, hanem lényegében egész Szlovákia, sőt a környe­ző országok területéről is. Az akadémisták név­sorát végigböngészve nagyjából fele-fele arány­ban találunk magyar és szlovák neveket, ami en­nek ismeretében szinte kedvező arány. Egy dal karrierje A 2018-ban megnyílt Mól Akadémiában 14 korosztályos csapatban háromszáz labdarúgó út­ját egyengetik, azok kerülhetnek a valóban kivé­teles körülmények közé, akik azonosulni tudnak a klub szellemiségével. Mint azt a nevelőközpont egyik munkatársa is megerősítette, a magyar nyelv ismerete inkább csak ajánlott, de nem kötelező, hiszen az akadémián anyanyelvünk mellett a szlo­vák és az angol is jelen van a hétköznapokban. A lelátón még más a helyzet. Az egyébként nagy érdeklődést vonzó utánpótlás-mérkőzésen is kizá­rólag magyarul szólt a buzdítás, a szurkolók csak akkor váltottak a többségi nyelvre, amikor a bí­rói stábnak címezték véleményüket... Feltűnt, hogy a korlát mellett állva - a ma­gyaroktól tisztes távolságra - egy férfi szlová­kul beszélget a fiával. Odaléptem hozzájuk, és megkérdeztem: - Mit szólnak hozzá szlovák is­merőseik, hogy a magyar DAC-nak szurkolnak? - Mindössze fanyar mosoly volt a válasz. A kö­zelben álló másik szlovák DAC-drukkertől még annyi sem. Érdeklődésemre nagy sietésen in­kább a pálya másik oldalán keresett helyet ma­gának... Náluk jóval beszédesebbnek bizonyult a sárga-kékek egyik törzsszurkolója, Pálinkás Libor. A 78 éves férfi 15-20 éve lett a klub drukkere, amikor Dunaszerdahely környékére költözött. A szerelem olyannyira elmélyült, hogy az után­pótláskorú csapatok mérkőzésein is részt vesz. A Zsolna elleni összecsapásra DAC-mezben, az egyesület címerével díszített sapkában és sálban érkezett, s hacsak teheti, az idegenbeli túrákat sem hagyja ki. Tőle tudjuk meg azt is, hogyan lett a jól is­mert Nélküled a DAC klubhimnusza. A sárga­kék együttes mérkőzésein szinte Világi Oszkár, a klub tulajdonosának érkezésével párhuzamosan, 2014-ben kezdték el énekelni az Ismerős Arcok nevű együttes dalát, ami ennek köszönhetően a nemzeti összetartozás slágerévé avanzsált. Pedig az is csak a véletlen műve, hogy Dunaszerdahe­­lyen klubhimnusz lett. A DAC szpíkere, Bíró Ta­más az Új Szó napilapnak adott interjúban árul­ta el, hogy egy mérkőzés előtt lejátszotta a dalt, ami annyira megtetszett a jelenlévőknek, hogy kérték tőle, hangozzon el máskor is.­­ A DAC-nak nem volt indulója a bevonulás­hoz, ezért több dalt is kipróbáltak. Egyik sem vált be - idézte fel Pálinkás Libor. - A Nélkü­led című dalt viszont azonnal magáénak érez­te a közönség, olyan volt, mintha rólunk szólna. Ezután már csak a szöveget kellett megtanulni­uk az embereknek. Én azzal segítettem, hogy ki­nyomtattam, osztogattam a szöveget azoknak, akik kértek belőle. Aztán már nem volt rá szük­ség, hiszen mindenki kívülről tudta. A Nélküled, akárcsak a magyar himnusz, ame­lyet szintén rendszeresen elénekelnek a drukke­rek a DAC hazai mérkőzései előtt, persze inger­­li a Dunaszerdahelyre érkező vendégszurkoló­kat. Különös helyzetben vannak a csapat több­séget képező nem magyar futballistái. Marad­junk annyiban, nem értik a magyar nyelvet, így nekik közömbös mindkettő. Azt persze, ha nem érdekli is őket, tudják, mindez mennyire fontos a magyar szurkolóknak. Aki Dunaszerdahelyre igazol, annak hallgatólagosan ez is benne fog­laltatik a szerződésében... Nincs saját nevelés Évek óta nincs saját nevelésű magyar játékosa a felnőttcsapatnak, ami a drukkerek nagy bána­ta, egyben az akadémia kritikája. A hiányérze­tet a klub anyaországi labdarúgókkal - jelenleg Kalmár Zsolt, Schäfer András, Hahn János és Szendrei Ákos - igyekszik enyhíteni. - Hiába szurkolunk, kiáltjuk nekik, hogy min­dent bele, a többiek nem értik, mit jelent - saj­nálkozik Pálinkás, majd a magyar válogatott já­tékosokat dicséri:­­ Zsolti és Andris nagyon lel­kes. Utóbbi jobban átérzi, hogy hol játszik, mint mondjuk Dominik Kruzliak, aki csapatkapitány­helyettes, de távol van attól, hogy megértse, mi zajlik itt. Nekünk naponta meg kell küzdenünk a magyarságunkért. Magyarországon azt gon­dolják, hogy ezek csak frázisok, de nem így van. Andris és Zsolti már tudják, és majd idővel Hahn János is megérti, hogy milyen az, ha a bírók folya­matosan az ellenfél javára döntenek vele szem­ben - tette hozzá. Másnap nagy volt a nyugalom a központban, még semmi sem utalt arra, hogy alig néhány órá­val később a felnőttcsapat az idény egyik legfon­tosabb mérkőzésére, a Nagyszombat elleni ke­rületi rangadóra készül. Igaz, ahogy az a kisebb városokban megszokott, vasárnap kora délutá­nig a vendéglátóüzletek is zárva tartottak, te­hát nem volt hol gyülekezniük a szurkolóknak. Ez azonban nincs mindig így, mint azt a Turul Bár üzletvezetője elárulta. Két héttel korábban nagyobb volt a nyüzsgés az utcákon és a törzs­helyen is, a pozsonyi Slovan elleni derbi napján már délelőtt tizenegykor megkezdődött a han­golás az esti összecsapásra. A bár egyébként is fontos szerepet tölt be a klub életében, Világi Oszkár itt mutatta be először a drukkereknek az új aréna látványtervét, illetve 2017-ig a játé­kosok is a hely gyakori vendégei voltak. Ereklyegyűjtés a Turulban A Turult a sport szeretetének jegyében ren­dezték be, a környékbeli, illetve a magyarorszá­gi futball- és kézilabdaklubok, a labdarúgó-vá­logatott játékosaitól kapott, esetleg elcserélt sá­lak és mezek mellett természetesen a DAC-hoz kapcsolódó ereklyék láthatók itt minden men­­­nyiségben, de észrevettem katalán, székely és felvidéki lobogót is. Itt igyekeztünk tájékozód­ni, vajon a DAC-nak vannak-e szlovák drukke­rei, illetve a város szlovák lakossága hogyan vi­szonyul a klubhoz. A válasz: akadnak szlovák szimpatizánsok, ők azonban nem járnak a Tu­rulba, s szurkolói csoportba sem tömörülnek. - Olyanról viszont már hallottam, hogy egy szlo­vák DAC-szurkoló megtanulta a Himnuszt és a Nélküled című dalt, és a stadionban a többiek­kel énekli - mesélte az üzletvezető. Bohuslav Miclo Dunaszerdahelyen született szlovákként, de neki természetes volt, hogy meg­tanul magyarul, és a hazai csapatot támogatja. Immáron 64 éve...­­ A dunaszerdahelyieket, legyenek akár ma­gyarok vagy szlovákok, nem zavarja, hogy egy magyar klubról van szó, a sajátjuknak érzik a DAC-ot. Bármilyen nemzetiségű játékosok al­kossák is a csapatot, csak az eredmény érdekli őket - vélekedett a 74 éves törzsszurkoló. - Én nem éneklem sem a magyar himnuszt, sem a Nélküledet, mert nem tudom a szövegüket. De egyáltalán nem zavar, ha hallom, olyankor a töb­bi drukkerrel együtt én is felemelem a sálam. Micle úr is az egyike lehetett annak a 7030 nézőnek, akik kilátogattak a DAC-nak a nagy­­szombati Spartak elleni találkozójára. A jár­ványhelyzet alatt is több mint tízezer embert lát­hat vendégül az impozáns aréna. Ezúttal ugyan nem teltek meg teljesen a lelátók, de ahogy az már a Fortuna ligában megszokott, a forduló legmagasabb nézőszámával ismét a DAC büsz­kélkedhetett. A buzdításra sem lehetett panasz, a Nélküled és a Himnusz is gyönyörűen csen­gett, bár az álldogálásomban mellettem ülő két szlovák újságírót egyik sem hatotta meg, csu­pán egy pillantást intéztek a B közép felé, majd tovább folytatták beszélgetésüket. A vendégjá­tékosok sem vezettek be a hazai közönségtől, sőt, első góljukkal már a negyedik percben el­szomorították őket, a következő kettővel pedig teljesen elcsendesítették a szurkolókat. 0-3, to­vább folytatódott a tavalyi ezüstérmes idény­beli vesszőfutása. - Látod, kikaptak - szólított meg távozóban a stadionból elkeseredett hangon egy huszon­éves srác. Nem várt rá választ, felszívódott a tö­meggel. Bár a szurkolók az elmúlt hónapokban leginkább a gyenge szereplés miatt búslakodtak, talán azt sem bánnák, ha szeretett csapatuk tel­jesítményének javulása mellett végre lenne saját nevelésű játékosuk a felnőttek között. DUNASZERDAHELY - Megesik, hogy a szlovákok is a magyar himnuszt éneklik A pálya mellől Szlovák szó nem túl gyakran üti meg az ember fülét Dunaszerdahely utcá­in - hacsak nem egy korosztályos futballmérkőzésen. A DAC legyen bár a felvidéki magyarság egyik szimbóluma, 2018-ban megnyitott akadémiája nemzetiségtől függetlenül, az ország egész területéről várja a jövő tehetsé­geit, s ez óhatatlanul a szlovák nyelv térnyerését erősíti. A szurkolásról, a Nélküled klubhimnusszá válásáról és a szlovák DAC-drukkerek magyar himnuszhoz való viszonyulásáról is kérdeztük a helyieket. Szurkolók DAC-Slovan Bratislava-rangadón. Sál télen-nyáron Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila FOGYÓKÚRA A magyarok száma Szlovákiában rohamosan csökken. Az 1991-ben, majd 2011-ben közzétett népszámlálási adatok szerint húsz év alatt 110 ezerrel lettek kevesebben. Egy évtizeddel ezelőtt 458 ezren vallották magukat magyarnak (a magyar anyanyelvűek száma azonban jóval magasabb volt, 508 ezer fő). A 22 ezres lélekszámú Duna­szerdahely még „tartja magát” - 2011-ben a lakosság 74,5 százalékát je­gyezték be magyarként -, pedig a települést sem kerülte el az asszimilá­lódás. Pozsony közelsége miatt­­ csak ötven kilométer a távolság - a fő­városból a vidékre vágyó szlovákok vagy éppen az ország más területei­ről Pozsony szűk környezetébe költöző emberek számára is ideális hely­szín. Emellett a vegyes házasságok és a gyermekek szlovák tanintézmé­nyekbe való beíratása (a diákok 63,4 százaléka járt magyar általános isko­lába a 2019/20-as tanévben, míg a középiskolák tekintetében 85 százalék volt ez az arány) is közrejátszanak a magyarok számának csökkenésében. TÉMATÁMOGATÁS A LUGAS MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA A STRABAG I

Next