Solymár Imre: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek nevei Magyarországon - Magyar Névtani Dolgozatok 10. (Budapest, 1981)
A motiváltság sokféle, közösségenként, térben és időben is határozott sajátosságokat mutat. Ennek elemzésére gyakorisági sorokat készítettünk az 1962/63., illetve az 1977. évi adatokból. Megállapításaink a következők: a/ Személynév típusú szövetkezetnevek. Országos adatait lásd az 5. sz. mellékletben. Történelmi személyiségeink kultusza tartós, amint ezt a huszonöt leggyakoribb név rangsora is bizonyítja. A névanyag kevesebb, ezért a tizenöt évvel korábbinak 39 %-a a Dózsa. 36 %-a a Kossuth. 29 %-a a Rákóczi. 26 %-a a Petőfi. 21 %-a a Táncsics, illetve a Hunyadi. A Lenin nevűek száma 73 %-a a másfél évtizeddel korábbinak, így a névszelekció által legkevésbé érintett. Érdemes megfigyelnünk, hogy az első hét név rangsorunkban 1962-ben és 1977-ben is ugyanaz. Rákóczi éppúgy a harmadik, Hunyadi a hatodik, Táncsics pedig a hetedik. Az 1. és 2. helyen Petőfi és Kossuth, a 4. és 5. helyen Dózsa és Lenin helyet cseréltek. Abszolút számokban nézve 1962-ben az első hetet, 1977-ben pedig az első ötöt kell az országosan legjelentősebbekhez, leggyakoribbakhoz sorolnunk. Ez utóbbiak: Kossuth, Petőfi. Rákóczi, Dózsa és Lenin. Ezek az adatok a névtan területéről is megerősítik parasztságunk történelmi tudatával, történelmi személyiségkultuszával kapcsolatos eddigi néprajzi, szociológiai publikációkat.ORTUTAY Gy.: Kossuth Lajos a magyar nép hagyományaiban. Ethnographia, 63. évf., 263-367. oldal; KÓSA L.: A magyar parasztság történeti tudatának típusai. Szociológia, 1976. évf. 3-4. szám, 568-513. oldal; KATÓRA J.: Parasztságunk történelemszemlélete. Szociológia, 1976. évf. 3-4. szám, 514-522. oldal. Az értékőrzéssel szemben értékvesztés figyelhető meg a Hunyadi és Táncsics esetében, úgy tűnik, kultuszuk valóban visszaesett. A nagymérvű névszelekció ellenére viszont - noha kis számmal - mégis erősen tartja magát József Attila, Zrinyi, Árpád /vezér/ és Bocskai. Az Ady-k a tizenegyedik helyről a 11