Magyar Nyelv – 1. évfolyam – 1905.

Wertner Mór: Bádonfa és Bágyon

Üllő a nevét vagy tőle vagy valamely ugyanily nevű elődjétől vette. Az Illés névről­ van a biharmegyei Illye (I. Csánki, I . 611) és Erdélyben Illyefalva, Maros-Illye is. Bádonfa és Bágyon. Bádon(y)fa (a Bádonfalva rövidítése) vasmegyei helység, melyet korábban Baldonfalvá­nak is írtak. E megyében birtokos volt a német Hermann nevű jövevény­nemzetség, melynek családtagjai között Balduin-nevűeket is találunk. Miután Baldonfalvát az ezen nemzetségből kiágazott Hermann-család birtokában találjuk, valószínű, hogy Baldonfalva nem egyéb mint Balduinfalva változata. Oklevelileg be van bizonyítva, hogy Hermann Bald(u)in comes fia, Baldin 1309-ben élt.* A Balduin név leggya­koribb régi írásmódja pedig Baldin és Baldun és mindkettőnek helyes kiejtése: Baldon, melyből később az l betű kiesett. Találunk azonban felette gyakran Bagen, Bagin, Bagyn, neve­zetesen pedig Bagón és Bagun személynevet is, melynek egyetlen helyes kiejtése Bágyon. Ez a fentiek alapján szintén nem egyéb, mint a Balduin név magyaros átalakítása, s e néven egynéhány helységet még most is neveznek. WERTNER MÓR: Bálvány-utcza­i Göttergasse. Ismeretes, hogy a mai buda­pest-lipótvárosi Bálvány-utcza régi neve Göttergasse volt s a míg Pest német város, ez utcza sarkain csakis az utóbbi fölírás volt olvasható. Magyar nyelvű „Czím- és Lakásjegyzék" akkoriban nem volt s az utczák magyar nevét nem is állapították meg hivatalosan, kiki úgy fordította le magának az utczák nevét magyarra, a hogyan nyelvérzéke s német nyelvismerete leghelyesebbnek találta. 1825-től fogva már vannak adataink, hogy a vidékről bevándorolt magyar lakosok hogyan próbálgatták az utczák német nevét magyarul visszaadni. 1825-től fogva ugyanis Trattner Nemzeti Kalendáriumában megvan már a pesti Tabularis Prókátorok lakása magyar nyelven úgy, a miként az illetők maguk küldötték be a „typographiának" ; utóbb a Hely­tartótanács, Kúria, Királyi Tábla tisztikarának s az Universzitás professorainak lakása is; 1832-től kezdve pedig a „Névkönyv"-ben a Magyar Tudós Társaság tagjaié is. 1831-ben Rakovszky István kir. táblabíró a Bálvány­ok-utczá­ban, 1832-ben Simon Florent prókátor a Bálvány-utczában, 1833-ban Nemes György prókátor megint a Bálványok-utczában, 1839-ben gr. Nádasdy Leopold, Sombory Imre, Ocskay Ignácz a Bálvány­utczában, de Nemes György még mindig a Bálványok-utczában lakik. Ezentúl már csakis Bálvány-utcza, de azért Ballagi még 1890-ben is megemlíti, hogy a budapesti Bálvány-utcza , Göttergasse. Nyilvánvaló, hogy a ki a Götter-t akár Bálványo­r-ra, akár Bálványra először fordította, nem tudhatott jól németül; neki Götter vagy Götte mindegy volt. A német Schams (Beschreib. d. kön. Frey­stadt Pest 70. 1) nem is így értelmezte 1821-ben, mikor ezeket mondja róla: „die Göttergasse kann man unter die schönen zahlen, denn die appige Fälle an Ideen und Bildern, und eine seltene Le­ * Anjoukori Okmánytár I. 177.

Next