Magyar Nyelv – 112. évfolyam – 2016.

2016 / 1. szám - Senga, Toru: „Benedikt Bor”, Benedek és Bankó Halicsban 1210 körül (1. rész)

32 Lenga Тош „Benedikt Bor”, Benedek és Bankó Halicsban 1210 körül 1. rész 1. „Benedikt Bor” 1.1. Az utóbbi negyed évszázadban ugrásszerűen megnövekedett a Halics- Volhíniai Fejedelemség (a továbbiakban: HVF.) történetével foglalkozó tanulmá­nyok és könyvek száma, kiváltképpen Ukrajnában és Lengyelországban (hasznos historiográfiai áttekintést ad NAGIRNYJ 2011: 15-74). Néhány ukrán kiadványt la­pozgatván felfigyeltem egy érdekes magyar személynévre, nevezetesen a „Bene­­dykt Bor (Бенедикт Бор)”-га. A név viselője több mint másfél évszázada figye­lemre méltó szerephez jutott a HVF­ orosz és ukrán történetírásában. Itt egy két elemből álló személynévvel van dolgunk, és mivel 13. századi személyről van szó, aligha valószínű, hogy a Bor családnév lenne. Inkább a latin forrásokban előforduló Benedictus dictus Bor, Benedictus filius Bor, Benedictus de (genere) Bor stb. megfeleltetésének tűnik, de ilyen nevű előkelő személy nem ismert a 13. századi Magyar Királyságban. Vajon ki volt ő? Az alábbiakban egyebek mellett ezen Árpád-kori személynév és a vele kapcsolatos események körüli problémákat szándékozom górcső alá venni. Ismeretes, hogy Roman Mstislavic halics-volhíniai fejedelem 1205-ös halálát követően megkezdődött a halicsi örökségért folytatott harc, amelyben II. András magyar király aktívan részt vett, és többször is hadat indított Halicsba (ukr. Г алии, Halyc), hogy azt uralma alá vonja. Az ilyen hadiesemények egyikének leírásakor bukkan fel a „Benedykt/Benedikt Bor” a HVF. történetírásában. Ezen személy történeti szerepével kapcsolatban bevezetőül most egyelőre csak egy jellegzetes példát hozok fel az újabb kiadványokból, amelyeknek témájául a HVF­ történe­tének különböző aspektusai állnak. 2013-ban napvilágot látott a Korok Danylo Romanovyc című ukrán könyv, amelynek az idevágó része Leontij VOJTOVYC munkája. Az ukrán történész arról szólván, hogy „Benedykt Bor” nádor (палатин Бенедикт Бор) magyar sereggel behatolt Halicsba, megjegyzi, hogy ezen ese­ményt különféleképpen datálják, és az 1210. évre való datálást helyesnek véli. Szerinte a Bor magyarul ’bor’-t jelent. Továbbá „Benedykt Bor” halicsi uralma akkor ért véget, amikor az Ihorevycek (Igorevicek) birtokukba vették Halicsot, és „Benedykt Bor” elmenekült a Kárpátokon túlra, Magyarországra (ALEKSANDRO­­VYC-VOJTOVYC 2013: 45-16; 1. még VOJTOVYC 2011: 236-237, 2013: 88). Egy néhány évvel későbbi esemény, a Gertrúd magyar királyné elleni merénylet kap­csán ismét megjelenik „Benedykt Bor” neve. VOJTOVYC ugyanis azt írja, hogy az összeesküvők, akik élén „Benedykt Bor” állt, megkísérlik megölni a leleszi mo­nostor közelében a Halicsba igyekvő II. Andrást, aki a királyné 1213. szeptember 13-i megölése után tüstént visszafordult. „Benedykt Bor” összeesküvése és Gert­­rúd királyné meggyilkolása belviszályokhoz vezetett Magyarországon, ami nem engedte a magyar királyt, hogy folytassa a halicsi ügyekbe való aktív beavatkozást (Aleksandrovyc-Vojtovyc 2013: 50-51; Vojtovyc 2011: 239, 2013: 91). Magyar Nyelv 112.2016: 32-49. DOI: 10.18349/MagyarNyelv.2016.1.32

Next