Magyar Nyelvőr – 80. évfolyam – 1956.

Décsy Gyula: A murci és társai

Mikszáth Kálmán 1886-ban (Két koldusdiák 28), Vajda János 1887-ben, Szabó Endre 1889-ben, Justh Zsigmond és Bársony István 1894-ben és még sokan mások. . A szót, úgy látszik, a múlt század utolsó harmadában elsősorban 'erjedőben levő újbor' és 'savanyú bor' jelentésben használták a köznyelvben. A korábbi és eredetibb 'durva, érdes, izgága, kellemetlen' jelentésre csak kevés adat van ebből az időből. Használta e jelentésben 1879-ben Arany a Toldi szerelmében („De fejvakaró gond s karczos kötelesség" — XI. ének 44. vsz.), 1871-ben Lévay József Shakespeare­fordításában, 1881-ben Beksics Gusztáv („karczos az angol humor" — A szabadság országa. Bp. 20). A karcos szóra a MTsz.-nak 'veszekedő, izgágáskodó legény ember' jelentésben mindössze két adata van (ebből az egyik Kassai 1834-i adata). Sok tájnyelvi adat van viszont a MTsz.-ban az 'új bor, savanyú kerti bor, vinkó' jelentésre. A MTsz. adataiból megállapítható, hogy a szó csak a Dunától keletre eső területeken van meg, s hogy jelentése itt elsősorban 'savanyú, kevésbé nemes szőlőből készített bor', nem pedig 'forrásban levő újbor'. Az erre vonatkozó adatok a következők : 1875, a Bihar megyei Furta környéke : 'vinkó, kerti savanyú bor' (Nyr. 4 : 94) ; 1875, Kecske­mét : 'bor' (Nyr. 4 : 284) ; 1885, Alföld : 'rámpás, új bor' (Nyr. 14 : 95) ; 1886, Rima­szombat : 'savanyú bor, lőre' (Nyr. 15 : 430) ; 1887, Nagykunság : 'savanyú kerti bor' (Nyr. 16 : 332) ; 1887, a Hajdú megyei Földes : 'nem rég kiforrott kerti bor' (Nyr. 16 : 384) ; 1888, Kassa vidéke : 'savanyú bor' (Nyr. 17 : 238). Az UMTsz.-nak egy kivételével valamennyi adata keletről való (Békés megye, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kolozsvár). Az egyetlen dunántúli adat a Baranya megyei Hiricsről származik 1942-ből (Hegedűs Lajos : Népi beszélgetések az Ormánságból. Pécs, 1946. 121). Kiss —Keresztes Ormánysági Szótára azonban nem ismeri a szót. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a karcos szó általában csak azokon a vidékeken van elterjedve, ahol nincs fejlett szőlőtermelés és borkultúra. Bizonyára ezzel van összefüggésben, hogy e szó jelentése kevésbé megkülönböztetett, kevésbé egyértelmű, mint a murci, a burcsák és a rámpás szavaké. Ez utóbbiak ugyanis csak az erjedőben levő újbort jelentik. A karcos azonban mind a savanyú, gyenge bor, mind a forrásban levő újbor jelölésére használatos.­ A Nagyszótár fentebb idézett adataiból is aligha lehet megállapítani, hogy a karcos szó bennük savanyú bort vagy forrásban levő újbort jelent-e. Valószínűbbnek tartjuk, hogy a 'gyenge minőségű, savanyú bor' jelentés a gyakoribb bennük. A murci, a burcsák és a rámpás kétségtelenül népi szavak ; a murci emellett jellegzetes képzésű, hazai keletkezésű szó. A karcos szó ezzel szemben — úgy látszik — nem a nép, hanem az értelmiség körében keletkezett, és a köznyelvből terjedt el a népi szóhasználatban. E keletkezés másképp nem képzelhető el, minthogy a karcol szóból elvonással lett karc 'karcolás', ebből pedig az -s nomen possessoris képzővel karcos. A népi nyelvben azonban nem mutatható ki olyan karc szó, amely a karcos igéből elvo­nással keletkezett volna (a MTsz.-ban levő karc 'véka ; papnak, tanítónak gabona­illetéke' nem tartozik ide, mert e szó a szláv scorec szóból alakult ; itt tehát különböző eredetű szavak homofóniájával van dolgunk, vö. Kniezsa : Szisz. I. 281). A karcos szó képzésének közvetlenül alapul szolgáló karc 'karcolás' szóra az első előfordulást a NyÜSz. és a SzáfSz. 1805-ből jelzi Verseghynek ,,A' tiszta magyarság' című munkájából. Verseghy könyvében a k­arc ,,A' Cadentiák' Lajstromá"-ban fordul elő a 119. lapon (arcz—karcz — sarcz — karcz). Jelentése nincs megadva, és teljes bizonyossággal nem is állapítható meg.­ ­ A murci szónak 1899-ből Szekszárd vidékéről 'napszámos bor, savanyú bor' jelentésére van adat (Nyr. 28 : 431). Én a szó e jelentésének nem találtam nyomát Szekszárdon. Itt jegyzem meg, hogy a rossz bor egy sajátos válfaját itt ivóbor­nak nevezik (a német Trinkwein fordítása) ; ez a már többszörösen kipréselt, vízzel átitatott törkölyből készül.

Next