Magyar Nyelvőr – 144. évfolyam – 2020.

2020 / 1. szám - NYELV ÉS STÍLUS - Tátrai Szilárd - Ballagó Júlia: A stílustulajdonítás szociokulturális szituáltsága. Funkcionális kognitív pragmatikai megközelítés

MAGYAR NYELVŐR 144. ÉVF. * 2020. JANUÁR-MÁRCIUS * 1.SZÁM Nyelv és stílus A stílustulajdonítás szociokulturális szituáltsága Funkcionális kognitív pragmatikai megközelítés1 1. Bevezetés A tanulmány, a funkcionális kognitív nyelvészet háttérfeltevéseire támaszkodva, amellett érvel, hogy a megnyilatkozónak a figyelemirányítás interszubjektív kontex­tusában érvényre jutó szociokulturális pozíciója lényegi szerepet játszik a stílustulaj­donítás folyamatában. Az elméleti modellálás és az empirikus kutatás harmonizálá­sára törekedve az elméleti belátások ismertetését egy többszintű empirikus vizsgálat eredményeinek a bemutatása követi. Az empirikus vizsgálat központi, tárgytudomá­nyos kérdésfeltevése az, hogy a megnyilatkozó szociokulturális szituáltsága mint kontextusfüggő kiindulópont hogyan, milyen tényezőket, azok mely aspektusait, tartományait aktiválva jut érvényre a stílustulajdonítás folyamatában. A kutatás te­hát nem törekszik arra, hogy a stílustulajdonítás folyamatát a maga komplexitásá­ban empirikus vizsgálat tárgyává tegye. A stílustulajdonítással kapcsolatos reflexiók vizsgálatával az ilyen jellegű kutatásokat csupán kezdeményezni kívánja. A tanulmány első nagy egysége azokat az elméleti belátásokat ismerteti, amelyek a stílus megértésének funkcionális kognitív pragmatikai megközelítéséből következ­nek (2.). Ennek keretében először a szociokulturális szituáltság fogalmának értelme­zését végzi el a közös figyelem, a kontextus és a nézőpont fogalmaival összefüggés­ben (2.1.). E szerint az értelmezés szerint a megnyilatkozó szociokulturális pozíciója kontextusfüggő kiindulópontként funkcionál a referenciális jelenet interszubjektív megkonstruálása során. Ezt követi a stílustulajdonítás fogalmának értelmezése az episztemikus lehorgonyzáshoz, a séma-megvalósuláshoz és a társas szalienciához való viszonyában (2.2.). A stílustulajdonítás így a különböző szociokulturális ténye­zőket a megformálásban érvényre juttató, azokat a konstruálás integráns részévé tevő, deiktikus természetű folyamatként nyer értelmezést. Az elméleti rész zárásaként rész­letezzük az empirikus vizsgálat kérdéseit, feltevéseit, amelyeket az a metatudományos kérdés kapcsol össze, hogy a stílustulajdonításra reflektáló népi kategóriák hogyan tehetők a stílus tudományos leírásának alapjává (2.3.). A következő egység az em­pirikus vizsgálat módszertani hátterét ismerteti (3.). Az empirikus kutatás két egy­­ ­ Köszönet illeti a tanulmány két rendkívül alapos és gondos lektorát, Domonkosi Ágnest és Simon Gábort az értékes kritikai megjegyzéseikért és konstruktív javaslataikért. A tanul­mányt Tátrai Szilárd a Tématerületi Kiválósági Program keretében készítette. Magyar Nyelvőr 144. 2020. 10 13. DOI: 10.38143/Nyr.2020.1.1

Next