Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár, 1. kötet
B - BOR - BORBÁT - BORBÉLY - BORDA - BORDÉLY
285 BORNEMISSZA—BORBÉLY BORBÉLYI—BORBÉLY 286 Bornemissza: abstemius Ver. [vino abstinens; wassertrinker]. Gondolkodnak bornemiszták, igen hallgatnak, részögösök mit csácsognak, azt mosolyogják (RMK. III.267). A józanoc és bornemiszác elmével birnac (Com. Jan. 182). Borocska: [weinchen]. Az en borochkaymath megh kyldetthe (RMNy. IB.89). Ha valami jó borocskát köld kegyelmetek, egésségére elköltjük (Kecskört. III.353). Boros: Ivinosus C. vinarius MA. [wein]. Illyés boros vigasságot jegyez (RMK. IV.262). Boros szőlő: vitis vitifera (Mel: Herb. 6). Boros lakodalom (Kár: Bibi. 1.672). Boros szerdák (Nyr. IX.71). Boros kömény (Nom.229). Boros-leves (PP: PaxC. 266). Négy jeles haszna van a boros kenyérnek (ScholSal. 17). A boros-bútsú pénzel jár (Fal: M. 308). A boros torokgyöknek kenése náluk késedelmet nem tud (SzD: MVKr. 358). 2) vinosus, temulentus, vinolentus MA. [siiufer, trunkenhold]. Az ecclesia ollyan az üldözőknek, mint a részeg embernek az alatsony ajtó, mellyben a ki boros, fejét rontya (Pázm. Préd. 287). A részegeskedne és borosoc, az ivó társae vigabban, borossabban merétic, iszszác a bort (Com. Jan. 182). Az boros embereket borok áráról, kiket hitelben vett, integre egy pénzig contentálja (Radv: Csal. III 302). (Az fenyő pinty) igen gyönyörködik a szőlő ételben, mellyről boros pintynek is hijják (Misk: Viert. 461). A nyúl szivü, kivált képpen boros eszszel, vitézséggel kérkedik (Csúzi: Síp. 55). Borosan: [temulenter; betrunken]. Az edgyűtt ivóc vigabban, borossabban iszszác a bort (Com. Jan. 182). Ketten az scholabeli deákok közzfileczaka kin, piacz uczában borosson járván, kik voltanak nem elei, hanem allya az deáki seregnek (Bartha: Chrón. 20). Borosodik: inebkor MA. besoften werden PPB. megborosodik: cv. Mikor meg borosodik, akkor mindent igér (DecsiG: Préd. 52). Csapó Lőrincz megborosodván, találta neki egy legény mondani (MonTME. 1.76). Borosság: temulentia MA. vinolentia PPBI. [betrunkenheit]. Az műletfinket gonosz kivánságokban viselők, borosságokban, dobzodásokban (Sylv: ÚjT. 11.122). Vigan éneklenénec borosságokban (Helt: Krón. 56). Noe felserkent az ő borossagabol: evigilans autem Noe ex vino (Helt: Bibi. I. 63). Én azolta csak borosságra való bort sem ittam (Rákay:Lev. 141). Boroz: vinum bibo SI. [wein trinken]. Borozás : compotatio Kr. [weinschmaus]. A borozitsitak békét hadgy, mert ki tudgya, el feletkezel az isten parancsolattyárul (Czegl: ORoml. 10). Borság: [natura vini, wasen des weines]. A kenyérnek kenyérsége, a bornak borsága, vagy is nind a kettőnek természete, mi vólta és állattya (Bíró: Angy. 185). 2. BOR : [milium; hirse]. Borböles: panicum MA. heidekom PPB. [BORBAIJA, BARBARA] üröm-borbala: berberis Beythe: Nom. Frequentissimus et per has provincias ast frutex ille spinosus vulgo Berberis dictus: Vngaris iröm barbara, hoc ast vinum barbarum, tloret Maio (Clus: Stirp. 121). Berberis: iröm borbala, h. e. vinum barbarum (Beythe: Nom. 2). BORBÁT: sollers; Seissig, sorgfaltig, spitzfindig, gaschickt PPB. BORBÉLY (barbeel JordC. 345. Pesti: Nom. 1.41. Zvon: PázmP. 5. borbély Major: Szót. 138): tonsor, chirurgus C. MA. barbator PPBI. [barbier], Barbeelt hywan, el veetetee ew heeth fyrth hayaat (JordC. 345). Akar mely mochkos barbel, varga, santa szabó ha mit vegez kőztetec, az többit rea készeretitec (Mon: Apol. 501). Barbelyoc, kalmaroc es egyeb felec (Born: Préd. 295). Fésűlló barbelllá tette vala magat (Zvon: Pázm. 5). Orvosok eszköze, borbélyok ira, ispottya, vasa, flastroma (Tor: Zsolt. 851). Borbélyok megállítván vérét és bekötözvén sebeit, azzal vigasztalák, hogy egy sebe sem volna halálos (Mik. Mul N. 45). [Közmondások], Ha nincs ízed és szelenczéd, miért teszed magad borbélyá (Kisv. Adag. 101). Borbélyi: chirurgicus MA. [chirurgisch], [Borbélyoz] Borbélyozás: [chirurgia], Borbélyozás, kézzel gyógyutás (ACsere: Enc. 195). Borbélyság: chirurgia C. MA. Az ky ewmnen mesterseget e hagya es mezaros leuen, magat barbelsagra agya (Pesti: Fab. 66). BORDA: 1 pecten filiarium, tibieen liciatorium CMA. weberkamm Com. Orb. 121. Bél-fonalnak öszve-tekerménye, mellyet a bordán által botsátnak: panus PPBI Ha egy bordában mesterséggel rendelt bélfonalat látnál (Pázm: Kai. 2). A takáts a bordával és vetélövel vásznát csinál (Com: Jan. 97). Életednek vásznát majd ki metezik bordából (Liszti: Márs. 152). Egy szélbe szövi, a pedig jó takácshoz nem illik, mert mind nyűszi, mind bordája igen kislömb a kettőnek (Pós: Igazs. 11.364). Az varga felesége megsérté ajakát, az egerek megrágták fonala bordáját (Thaly: VÉ. 1.343). 2) [costa, rippe]. Ha meg törőd a gyökerét a forduló ffinec, igen jó, kő ellen vizeletet indít, óldalnac, háta bordánac fagassát enyhíti (Mel: Herb. 130). Kinek oldala csontja s kinek szára-bordája meg törvén (Czegl: Tromf. 209). [Szólások]. Okoskodásokat hadgyakazbordában (Tom: Vigaszt 76). Gonosz bordában szőtt ember (Pázm: Kai. 417). Ha ugyan szinte egy bordában szőnétek is magatokat az cálvinistákkal (Bal: Csisk. 243). Bizonyára mind egy bordában szőttek vagyunk (Zrínyi 11.177). Egy bordában szfitt ember a tőle társaival (Czegl: Japh. 120). Olyan bordában szfitt ez is (Czegl: MM. 226). Ezen bordában szőtteknek réttyén kereskedgyetek (Pós: Vetélk. 44). Micsoda bordában szőhette őtet ? (Misk: Viert. 626). Egy bordában szőtt (Kisv: Adag. 138. 395). Nem kell a fő asszonyt és a szólgáló leányt egy bordábul szőttnek vélni (SzD: MVK 47). Egy bordából kő 111ek (118), hát-borda: [costa dorsi; rückenrippe]. Oldalnac, háta bordánac fagassát enyhíti (Mel. Herb. 130). ördög-borda: fiiix PPBI. [harnkraut], Perje, ördög bordája fű: filix PPBI. BORDÉLY: prostibulum C. lustrum, lupanar MA. [hurenhaus]. Bordélyba bocsátom: prostituo C. Bordélyban járó: ganeo Com. Jan. 183. Adnac őbelőllő a bordelba vetteknec as paraznakat ekeseitnec (BécsiC. 110. 209). Ha terelmes ewryzettel meg nem oltalmaztatnak, bordelyaa leznek (VirgC. 135). En az bordeelban vittetlek tegedeth (SándC. 28). Monda az wr: Ingrammait a bordeliba vitetlek s ki szetem et a zent lelket belőled (DebrC. 29. Érdy C. 171. 200). A mezőn való gyiimelet őrző kutiákon es falukon, mind szinte a kerített varasokba is lelki testi bordeliokat czinalnak (Mel. Sám. 433). Az bordelt meg égete es röggé, porrá tévé (462). A pogányok temploma latorságok bordélya volt (Pázm. Préd. 373). Otsmány, bordélyból költ pajkosok (Girat: Válts. 11.1361). A kurvác az ő szemérmetességeket bordélyban való kereskedésre bocsátyák (Com. Jan. 183). Javallya a bordélyokat, lágyan birságolja a paráznákat (Matkó: BCsák. 65). A gonosz társaság kaczér bordélyokkal, a hivalkodás is a dőzslő torkokkal távozzanak, nem lesz egy portám azokkal (Gyöngyi): Cup. 651. 649).