Magyar Építőművészet 7. (1909)
1909 / 3. szám - Divald Kornél: Lőcsei reneszánsz lakóházak.
3 Victor vásárolt meg. A XVII. század második felében épült a lőcsei Hermann-Spillinbergerféle ház. Ezen már nyoma sincsen az arkaturás tagozásnak s a fantasztikus ormoknak. A magas oromfal azonban itt is megvan; kagylók és barokk ízlésű félpillérek díszítik. A pillérek között zömök ablakok láthatók. Ezek fölött oroszlánfejes vállköveken nyugszik a párkány, amelyet négy tekealakú gomb díszít. Az épület homlokzatát tagoló félpillérek és ablakok szintén barokk stílűek. Még egészen reneszánsz stílű a Hermann- Spillenberger-ház udvara. Első emeletén félkörű boltíves nyílást, a másodikon kétnyílású toszkánoszlopos loggiát látunk. Az udvarba nyúló szárnyán formás, vasrácsokkal ékes, balusztrádos, csigás konzolokon nyugvó folyosó fut végig. A ránk maradt adatok és egyéb nyomok alapján ítélve, a XVII. században felvidéki városainkban a főbb utcák házsorai mind ilyen magas oromfalú, gazdag szgraffitó vagy plasztikus díszítésű homlokzatokkal pompáztak. A XVIII. és XIX. században az ízlés változásával s a felvidéken ma is gyakori tűzvészek nyomában ez érdekes épületeket rendre átalakították. Lőcsén, amelynek reneszánsz lakóházait ezúttal ismertetem, már csak az imént bemutatott két homlokzat van meg eredeti állapotában. De alig van itt épület, amelynek udvarában nem maradtak volna ránk olyan részletek, amelyek bizonysága alapján bízvást állíthatjuk, hogy a XVI.és XVII.században az egész város felvidéki reneszánsz stílusban újjáépült. A legrégibb reneszánsz építészeti részlet itt a Körtér 42. sz. házának egyik emeleti ajtókerete, amelynek párkányán az 1530. évszám látható. Az ajtófelek talpán a kezdőbetűk jelentése ez: Magister I. L. Lapicida Fecit Hoc Opus. Az I. L. monogrammos mester nevének nyomára jutni eddig még nem sikerült. Ám a bártfai városház jóval régibb reneszánszrészletei azt bizonyítják, hogy mestereink akkor már mindenfelé alapos jártassággal dolgozták fel a reneszánsz formáit. Lőcsét 1550-ben, majd ismét 1559-ben tűzvész pusztította el. Ennek tulajdonítható, hogy világi épületeit illetőleg egykét csúcsíves kapu és ajtó keretétől eltekintve, egészen kivetkőzött középkori jellegéből. Az 1550. és 1559. évi nagy tűz után épülhettek újjá azok a lakóházak, amelyeknek ma már pusztán udvarából következtethetünk arra, hogy hajdan a felsőmagyarországi reneszánsz stílusában pompáztak. Ez udvarokban helylyelközzel oly tisztán érvényesül a reneszánsz derűje, hogy szinte Itáliában képzeljük magunkat, ha a sötét kapualjból belsejükbe lépünk. A lőcsei Bolsz-Szkicsák-féle ház homlokzatán városház a helyreállítás előtt. VÁROSHÁZ A HELYREÁLLÍTÁS UTÁN-