Magyar Pedagógiai Szemle, 1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1892-01-01 / 1. szám
Folyt, a „Szerk. mond.^ a 12. oldalról.) Cz. Gy. Zenta. A szép cikket közölti Az idén még egy dolgozatra számítottunk, lemélhetünk-e ? — H. S. Dolova. egyleti tudósítást érdekkel olvastak, de nem közöljük, mert a sok egylet sok tjt követelne. A gyűlési napidíjjaknak és fuvarnak az Önök egyletéhez nincsen közél , mert az nem „hivatalos tantestület,“ hanem „szabad egylet,“ legalább annak létesített s az, ki egymaga buzdított, kapacitált, teremtett. Az alapítóknak az a nagy érdemül van, hogy engedtek a „szép szónak.“ A „Magyar Állam“ szitkaitól ne ijedjen meg. Csak tartsuk eléje a „vörös posztót.“ Hisz még nem jutottunk annyira, hogy saját véreink árulása és meggondatlansága adjon irányt, mikor az ügy érdekét szolgálja valamely cikk, személy, vagy időszaki sajtótermék. Kedélyes sorait meg fogjuk őrizni. — K. S. S-A.-Ujhely. A Paed. Szemle jövő évi folyamát szívesen ajánljuk fel a Tanodai Lapok 1851. évi folyamáért. A többi birtokunkban [UNK] így azután l a számla is könynyebben lesz rendezhető. — Sz. A. Nagykőrös. , z..en óhajtása szerént fogunk jövőre eljárni. — S. A. Pécs. Meg lesz. Fiskális nem ig kelleni. — M. A. Mórágy. Tolnában még sok érdem szerezhető a tábor nagyobbításában. Fogjon hozzá. Most már úgyis „táborkari tiszt“ lett a gárdában! — L. L. Ilyefalva. A programmba bevettük, mint arról m. havi füzetünkben meggyőződhetett. — Cs. J. U.Sz.Mihály. Teljesen igaza van, mikor „jogával élve“ erélyesen kérdez. A pontatlanság technikai okokra vezethető vissza. — A „gárdában való csoportosulás“-t elősegíthetik az olyan „erélyes“ kérdezők, kik, mint Ön, jogukkal élnek ■ — V. L. Nádudvar. Az egyleti életben előfordult incidenst érdeklődéssel olvastuk, de sem nem nevettünk, sem nem szánakoztunk, hanem bosszankodtunk. — P. R. .József alva. Mindenben igaza van, még abban is, hogy a pontatlanság baj. Másként lesz ezután. A többire nézve bízza meg öccsét. —■ H. S. Esztergom. Úgy reményljük, hogy jövő évben sem lesz panasza, mint nem volt 10 évig. — D. L. Sashalom. Forduljon kérdésével a budapesti vincellérképezde igazgatójához. — K. J. Vázsnok. No azt épen nem lehet mondani, hogy a fizetési törvény — egy nagy semmi volna. — D. L. Privigye. A kérdezett lap még existál. Az adalék jó ! — E. I. Szatmár. Kivánságának megfeleltünk. — B. L. Esztergom. Az útadót j minden honpolgárnak fizetni kell. — Sz. S. K. Ilencse. Mi is valljuk azon nézetét , hogy a Paed. Szemle programmja oly teljes, hogy mellette „külön magyarázó szö■vegre“ nincs szükség. — M. M. Ecsed. Dicsérjük azt a buzgalmat, melylyel uj állomásán közös ügyünk érdekében működik. — F. B. Nagy Bittse. A Paed. Szemle soha sem mérte a sorokat cérnával; ezentúl sem teszi. Lelkes tanító akkor is, hu* szíve lelke erre sarkallja s ha valami mondanivalója van. Nem vagyunk se a „Times“ sem „Pester Lloyd“. Táborunk hívei sorakoznak, de nem alkusznak.B. G. Beregszász. Mi jutott eszükbe az ottani kartársaknak, mikor az ottani tanító lapjában egy hóbortos ember förmedvénye alapján szidalmat kovácsoltak? hát tejesen megbomlott minden ügybuzgóság, megháborodott a tanítói érzék ? — S. Beregszász. Ügyében szívesen támogatjuk. Vártuk is, hogy elkalauzolhassuk. C. S. Jezernica. Sokkal nagyobb személyes befolyást tulajdonít a szerkesztőnek, mint mennyi van. Protectiót gyakorolni nincsen módunkban. Mi egyszerűen egy elvnek vagyunk zászlótartói, mely elvet folyóiratunk alapítója tűzött ki ez előtt 1 évvel, és ebben követője minden jóravaló tanító. Sok valósult meg már a hosszú küzdelemben, de sok még a teendő is. — K. I. Bp. Kiadtuk a „Krónikás“- nak. Majd megvilágítja a helyreigazítást. —• Sz. P. Végerdő. Ama lap támadásait I válaszra méltónak nem tartjuk. Bizalmi nyilatkozata jól esett. Hogy ön a Paed. ] Szemlét „a tanítók egyetemének orgánuma gyanánt“ ismeri el több társaival; ez nekünk fényes elégtétel — P. S. Újvidék. Legközelebb. — L. K. Nagykinizs. Nemi köteles. — S. M. Teines-Ságh. Azon kívánságát, „hogy a Paed. Szemle táborának minden közvitéze másodmagával állítson be a glédába, a mi óhajaink közé is sorozzuk, s Ön példája talán követőkre talál. Ez volna a „szerkesztőség“ számára a legjobb újévi gratuláció. — K. L. Bellatine. A kirovott hadmentességi adót a tanítónak ■ nem kell fizetni. — N. J. Turdossin. Végtelenül jól esett tudomásul venni, hogy van az országban egy szegény tanító, ki inkább vacsorájáról mond le, mintsem hogy a Paed. Szemlét nélkülözze. — A testi büntetés kérdése nem került le a napirendről. — H. J. Buszt. A lapszemlében szó lesz róla. Kiadtuk a rovatvezetőnek. — M. G. Beszterce. A középiskolák panasza a népiskolák ellen régi keletű. Nem is lesz vége a gáncsoskodásnak, míg nem bír minden középiskola előkészítő osztállyal, mi a legtermészetesb volna, mert a népiskola voltaképen az életnek s nem középiskolának készít elő. Cikkét felhasználjuk. — Iskolaszék. Bulkesz. számla legközelebb megy. — B. F. Zalaegerszeg. Teljesen igazatfzert adnunk, de ha a nehézségeket ismerné, meg sem határozta volnaS ..át úgy, ahogyan tette. (El nem intézett levelekre, kérdésre, cikkre stb. tf -t legközelebb adjuk meg.) \