Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)

1868-07-15 / 83. szám

Igen. Kozma József, Geréb Béla, Ogonovszky Fe­­rencz, Lendvay Sándor, Fehérvártt, Sófalvi Er­zsébet Irén, Kolozsi Antal, Csaponyi Ignácz, Páskay Matild, Krizsán Jolán, Farkas Károly, Sza­bó Lujza, Szálbekné, Bánffy Kata, Sz.­Somlyón, Kransz Adolf, N. Várad, Raszka István, Sántha Albertné, Hubert Iván, Bender H., Sz-Somlyón, Bányai Katalin irén: Nevelics Anna, Thorocz­­kai Sándor, Szentpéteri Róza, Nagy Zsuzsa, Papp József, Kassai Károlyné, Kolozsvár­. Kricsa La­jos ivén: Balázs Mihályné Klimácsek János, Fren­­kucz Nina, Kricsa Aurélia, Lázár Kricsa Nina, ifj. Kopasz István, Merza Mária, Czifra Kristófné, Gidró Mária, ifj. Kricsa Péter, mind Gy.­Szentmiklóson. Vikol Kálmán Irén, Vikol János, Kedves Ala­jos, Dobál Izsák, Smidt Vilmos, Korbuly Gergely, dr. Mály István, Szentjánosi Ferencz, Vikol La­jos, Bethlen Géza, id. Groisz Gusztávné, Székely Dávidné, Fülei Istvánné, gr. Klebesberg, br. Bor­nemisza János, Simai Lukács, Wertán István, báró Jósika Lajosné, mind Kolozsvárt. Zsombori Já­­nosné Ivén: Zsombori Jánosné, Szakács Gyula, Reichzeit-testvérek, Erdély Lajos, Kondrai Gergely, Issekutz Adeodatné, mind Maros-Vásárhelyt. Biró Sándor és Aigner Károly irén: br. Huszár Ádám, Groisz Nándor, Zámbó János, 2 péld., Ke­serű Mózes, br. Kemény Fere­ncz, Gaiser Antal, id. Karvázy József, Tauffer Ferencz, Simon Elek, Ku­­lisseki Róza, Kónya Rudolf, Bányai Lit. Károly, Csapó Sándor, Karvázy Gyula, idd. Filker Elek. Egyes előfizetők: Salzbauer János, Mondschein Ernő, Pintér Elek, 2 péld. Fülei Istvánné, az esz­tergomi nagy gymnasiumi önképző kör. Ha találtatnának előfizetők, kik neveiket e sorozatban nem találnák, szíveskedjenek gyűjtőik­hez fordulni, mivel a körnek az elősoroltakon kí­vül senkiről tudomása nincs. Kolozsvárit, julius 9. 1868. A kol. lyc. r. k. önképzőkör. POLITIKA/ SZEMLE. Orosz gazdálkodás Lengyelország­ban. Varsóból írják a „N. Fr Pressernek. Még a lengyelországi bank is, az egyedüli állam intéz­­mény, melyben a lengyel nyelvet eddig megtartot­ták, felsőbb parancs következtében, a közönséggel szemben is az orosz nyelvet kezdi használni. Nem szükség mondanunk, mennyire megnehezíti az a közlekedést, ha a kereskedőnek vagy bankárnak, kik közül csak ritkán tud valamelyik oroszul olvasni, a banktól kapott minden iratnál kell valakit keresni, a­kit azt elolvassa s neki megmagyarázza. A rendőrfőnök ismét megemlékezett a zsidókról, s a két év előtt hozott tilalomhoz, hogy ezek az úgy­nevezett szászkertbe ne bocsáttassanak be, most még egy másikat is csatolt, mely azokat a park mögött levő kertből is, hol az ásvány gyógyintézet létezik, kitiltja. Ha reggel a gyógymód haszná­latára megjelennek a zsidók, daczára egész évre váltott jegyeiknek, a rendőrség őket kiutasítja. A rendőrség, vagy inkább közegeinek önkénykedését naponkint észlelhetni, így négy nap előtt egy rendőrhivatalnok egy narancsárusnőt, mivel nem teljesítő elég gyorsan kívánságát, öklével úgy megütött, hogy az eszméletlenül rogyott össze s a körülállók a kórházba vitték, hol néhány napot kelle töltenie. Ha Varsóban ily dolgok történnek, elkép­zelhetni, mik történnek a vidéken a sik földön hol minden kerületi főnök ellenőrzés nélkül kénye­­kedve szerint parancsolgathat. Az önkénykedésnek egy másik neme bizonyos üzérkedéssé fajul, mely abban áll, hogy bizonyos egyének, kik mint titkos rendőrök vannak alkalmazva s a rendőrséggel egy ízre játszanak, az utczán menő tisztességes embe­r' „T/fdal roha"sík “cel b ¦ ®a kabál°* ZLm:T ’ * '• ,Mk a* emli,el‘ Wénektöl opták ,]. A megtámadottat a reodőrségre viszik, hol mindenféle kihallgatással, vizsgálattal anynyira kínozzák, hogy utoljára kénytelen megvesztegetéssel szerezni meg szabadonbocsáttatását. Levelező is ismer két becsületes kereskedőt, kik hasonló sors­ban részesülni elég szerencsétlenek voltak. — E napokban egy titkos rendelet bocsáttatott ki, mely­nek értelmében a tíz éves vagy idősb gyermekek részére külföldre szóló útlevelet nem lehet máskép kiadni, mint csupán a helytartó engedélye mellett. A németországi fegyvertáraknak még soha sem volt annyi dolguk, mint 1866 óta, de kivált a jelen évben van. Thüringiából írják ugyanis egy német lapnak, hogy az ottani egyver­­gyárakban, különösen a híres suhl-i gyárban megfeszített erővel dolgoznak a porosz és bádeni kormányok részére s régi modorú fegyvereket gyufaspuskákká változtatnak át, sőt Sellában is, hol ezelőtt leginkább csak vadászfegyvere tásával foglalkoztak, a gyárak most kizárólag katonafegyverek előállításával vannak e­gy­óla, minthogy Európa különböző országaiból igen tete­mes megrendelések történtek. Schmalkaldban szin­tén dolgoztat a porosz kormány s régibb modorú lőfegyvereket változtattat által hátultöltőkké a leg­újabb modor szerint az éjszaknémet szövetség ré­szére. Még soha annyi megrendelést nem nyertek a thüringi erdő nyugati felén fekvő fegyvergyárak, mint az idén. Szép commentár a fegyveres békéhez. Kréta szigetéről több rendbeli megbízható tudósítás fekszik előttünk. Ezek szerint Ganeában és környékén nyugalom uralkodik ugyan, hanem a sziget többi részében a mozgalom tetemesen gyara­podott. A kivándorolt görög családok visszatérése elé a görög cselekvési párt minden lehető akadályt gördít, ezenkívül a partokat szorgosan őrzik, hogy a netalán érkező családok kiszállását megakadályoz­zák; a felkelők számára élelem, ruházat és lőszer­készlet folytonosan kellő mennyiségben érkezik. A kis háború változó szerencsével, de a felkelők részéről legalább elégedetlen kitartással és bátor­sággal foly, s a porta pacificáló törekvései nem képesek előre menni. A nagyvezér a Díván nevében távira­tilag üdvözölte Milán fejedelmet, s ezt olvassuk egy belgrádi magán táviratban. Ha e tény valósul, akkor alig szenved többé kétséget, hogy a porta készséggel meg fogja adni az ünnepélyes investi­­turát az újonnan választott fejedelemnek, úgy lát­szik tehát, hogy ha lett is volna talán szándéka a portának a kiskorú Milán megválasztása elé aka­dályokat gördíteni, a nyugati hatalmak jóakarata tanácsának még­is sikerült a Bosporus partján azon nézetnek szerezni érvényt, hogy nem lesz tanácsos a szerb nemzetnek egyhangú akarat­nyilatkozatával szembeszállani. Konstantinápolyban különben is mindig igen hajlandók voltak a jó tanácsok befoga­dására, ez ismert dolog. A spanyol forradalmi mozgalmakról követ­kező tudósítások érkeztek, melyekkel a távirati úton hozzánk jutott sovány jelentéseket most kiegészíthetjük. A spanyol kormánynak sikerült a forradalom kitörését megakadályozni. Az union liberal párt katonai vezér férfiait elfogatta, s minthogy e párt­nak kellett volna a forradalmat megindítani, az elfogatásokkal a további mozgalomnak eleje véze­tett. Montpensier herczeg, kit az elégedetlenek a trónra szemeltek ki, az országból száműzetett. A fölkelés azonban ezen rendszabályokkal nagyon valószínűleg csak ideig óráig akasztatott meg, miután az összeesküvés egész Spanyolországban, sőt még a külföldön is messze el van terjedve. A franczia hivatalnokok a spanyol határszéleken több ládát foglaltak le, melyek fegyverekkel voltak tele a progressisták részére. E fegyverek, mint biztosan állítják, Párisban vásároltattak s a franczia kormány eziránt már vizsgálatot is rendezett. A „Liberté“ tudósít, hogy az elfogott tábornokok azért szállítot­tak rögtön el a tartományokba, mert attól tartott a spanyol kormány, hogy a katonaság kiszabadítja őket a fogságból. Mint távirati utón értesültünk, a tábornokok azóta már a canari szigetekre transpor­­táltattak. A spanyol kormány most azon hiedelem­ben van, hogy az összeesküvést — kézre kerítvén fejeit — teljesen elnyomta. Sikerült e neki ez, Párisból jövő tudósítások nem sokára megmondják: Madridból aligha fogunk e tekintetben hiteles híreket hallani. _ 338 — Közg­azdaság'« Bor-czister­nák. Gitter Károly a „Landvirt“-ban, az „U. L1­“ melléklapjában figyelemre méltó czikket közöl, melynek lényege a következő: Általánosan jó bortermést várhatunk az idén, de aligha fogjuk tudni hová tegyük, miután hordó alig, vagy igen drágán kapható. Az itteni piac­on a közönséges szállító hordó akója 1 ft 60 —80 kr. s ehez járul, hogy fa és munkaerő hi­­ányában az illetők nem is lesznek képesek a jövő termésre szükséges hordókat előállítani. Ezen nem csak az egyeseket, de az egész nemzetgazdászati állapotot súlyosan terhelő bajon segíteni kell és lehet, ha déli Francziaország, Spa­nyolország, a Rajnavidék s. a. t. példáját utá­nozzuk. Ott ugyanis czisternákat építenek téglákból római czementtel, (hydraulicus mész). Boltozatosan építik, tetején nyílást hagyva, vagy jól egymásba illesztett vastag deszkával fedik be a cziszternát, meghagyva a szükséges nyílásokat. Ily cziszterna belől gondosan kimeszeltetik római czementtel, és vízzel töltetik meg; a víz felületén meglátszik, vall­jon átdatlanul van-e a cziszterna építve, vagy nincs­­e valahol a tégla lazábban összeállítva, úgy hogy a víz keresztül szivároghat. Néhány nap múlva a vizet ki kell szivattyúz­ni, vagy kibocsátani, s ekkor ezúttal a czement is megtisztult azon részeitől, melyek a must ártalmá­ra válhattak volna. Ily cziszternába öntött bor ko­rán érik, és jól meg­elepszik. Nálunk ily cziszternák építése megbecsülhe­tetlen előnyt nyújtana, mert a bort abban őrizve, nem kellene hordó vagy kád hiányában értéktele­nül eladni, mi főleg azért igen hátrányos, mivel a tapasztalás azt mutatja, hogy a fürtökkel nagyon megterhelt tőkék, a következő évben rendesen gyen­gén teremnek. A czisternák építésére úgy, mint kutaknál, a földben ásunk helyett; a talapzatot agyaggal kirak­juk és lenyomtatjuk, erre egy réteg vízzel kevert hyd­raulicus meszet öntünk, s csak ezek után rakjuk le a cziszterna alapfalát hydraulicus martelbe mártott téglákból. A cziszterna alakja lehet henger vagy kissé szögletes is, csak a téglák, jól üljenek össze, ne­hogy a folyadék kiszivárgási helyre kelhessen. A cziszterna fölé szalma fedelet kell építeni, hogy se a téli fagy, se pedig az átlagos pincze hőfoknál nagyobb meleg­be nem hatolhasson. Ha a must kiforrott, nincs szüksége utántöltés­re, de a levegőnek nem szabad új behatolást en­gedni, míg a bor ki nem szivattyúztatik, addig meg kell tartani az úgynevezett „Gluckert“­ (hydrauli­cus dugó), mely a fejlődő szénsavat ki, de fris le­vegőt be nem bocsát. A cziszternákat lehet csak félig is a földben, vagy egészen a föld felületén építeni, de akkor szalmával kell körülfonni és feléjök egy deszkahá­zat építeni, melynek teteje és falai szalmával fe­­dendők be. Habár egy nagy cziszterna építésének költsé­gei nem oly nagyok, mint ugyanoly térmértékű hordók beszerzési költsége, s habár a czisternában kiforrott bor egyenlő minőségű lesz, a­mi a hor­­dókban forró bornál nem történik, a czisternák épí­­tésének költségeit mégis igen lehet csökkenteni az által, ha egy meglévő falazott pincze alakittatik át czisternává, és igy annak egész térmértéke felhasz­náltathatik bortartásra. — Ily nagy pinczeczister­nákat ugyan nem minden termelő képes egyedi megtölteni, de közösben ugyanoly hasznuk lehet mint a közös granariumoknak. — A must értéke ’ mustraérték, vagy Lacharometer segélyével u* pontosan határozható meg, s igy az illetg * * lök mustrák czukortartalmának aránya szerig­t­hetik ki a reájuk eső borilletéket. 10‘ Ezek szerint tehát igen tanácsos volna főleg több összeálló bortermelőre nézve czisternáknak épitéa mert így könnyen érhető el azon fontos és jelente­tékeny czél, hogy a bortermelő nem kénytelen hor­dó hiányában potom áron adni el termését, de be­várhatja, míg jobb időkben megfelelő módon és áron értékesítheti. A faczölöpök megvédése a rothadás­tól. A földbe leásandó faczölöpök megrothadása el­len különféle szerek használtatnak. Némelyek a ka­rók végeit megégetik egy kevéssé; mások a karók hegyezett végeit nehány napig meszes vízben tart­ják s ha kivétele után megszáradt, hígított, vagy­­is feleresztett kénsavval (acidum sulphuricum ~ vitriol-olaj) kenik be, d­e műtét következtében a fának meg kellene mintegy kövesülnie. Azon­­ban mindezek között legjobb s legbiztosabb mód e czélra a következő: A kihegyesített karót egy röfnyi hosszúságra megfőzött kőszén kátránynyal bekenjük ecset segélyével, s aztán meg hagy­­juk száradni. Az igy elkészített karók a leg­­vizenyősebb földben sem fognak megrothadni. — Hatvan czölöpre körülbelöl négy font kőszén-kát­­rány elegendő, a­mi alig kerül egy pár krajczárba. A czukorgyártás Austriában. Az osz­trák birodalomban jelenleg 106 czukor- és czukor­­finomítógyár létezik. Ebből Csehországra jut 84, Morvaországra 38, Magyarországra 24, Sziléziára 12, Alsó Austriára 4, Gácsországra 2, Felső-Ausz­­triára 1, Stájerországra 1.­­ Sziléziában 7%, Mor­vaországban 10­%, Csehországban 11%, Alsó Aus­­triában 90, Magyarországon 1621­, mértföldre esik egy-egy czukorgyár. A 166 czukorgyár közül 104 a biztosító egyletbe állt. A gyufa, e látszólag igénytelen czikk gyár­tása óriási dimensiókat ölt, különösen az új világ­ban nagyszerű gyufagyárak léteznek, így a new­­yorki államban a frankfurti gyárban 700,000 láb fenyőfa használtatik fel éven ként a gyufácskák ké­szítésére. Gyufaszekrénykékre 400,000 láb hársfa, 400 hordó kén és 9600 font villó. A papiros­katu­­lyákra naponta 1900 font papiros fogyasztatik el. 300 munkás dolgozik, kik naponta 144,000 „pakli“ gyufát állítanak elő. Kolozsvárit julius 9-én. Tisztabuza 3.72. Elegybuza 3.6. Rozs 1.80. Árpa 1.60. Zab 1.40. Törökbúza 1.70. Pityóka 100 kr. Marhahús fontja belvárosba 19. külvárosba 18 kr. Bécsi börze. T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS. írt. kr. 58.80. 59.10. 63.70. 87.60. 746. 112.30. III.75. Julius 14-én. 5°/0 Metalliques 100 frt. . . . Kamat ........................................... 5°/0 Nemzeti kölcsön 100 frt. . . 1860 ki kölcsön ........................... Bankrészvény ................................. Hitelintézeti részvény 200 frt. . London 100 frt. 23'/» kr. . . . Helybeli iparosoknak feleárban HIB D E T É S E K. Nagyobb hirdetéseknél kedvezmények % VR (86) (1—20) Legnagyobb választékú varrógép-raktár Boér Sándornál Kolozsvár« bel-magyarutcza 318 szám alatt. E raktár valamennyi szerkezetű, jelesen Wheeler és Wilson, Grover és Baker, Wilcox és r I „ Gibbs, Howe, Raymond, Bollmann sat. féle gé-Stipse pékkel úgy el van látva, hogy különböző czélokra «BSf “­m, családi használatra, fehérnemű és női munka czipész, fír­;­­ ..." ,, varrásra,­ valamint férfi czipész-, szíjgyártó-, női pékkel sz?h­munf?kra mind külön, szakértelemmel választott gé­n mint bárhol'il’á"íf*,.pe.(]'S­­itSzáleí­tott áron, és aránylag jutányosabban tési módozat totállaL) alaP08 ingyentanitás és könnyített fize-Található igen alkalmas tovább: több fajta eddig itt nem ismert és gyakorlati használatra varrógépek Egyszersmind ^^zAődőleg végre varrógép! tü, ezerna és selyem. Vidéki megreil­ipum!lDka' gép 18 k­éz! varrás elkészítése elvállaltatik posta fordultával megváTa^tik.P° 6 ajtása mellett, tudakoló levelek Steffi könyvkereskedésében kaphatók : F­énykép-Albumok papír, vászon és bőrkötésben 80 krtól 10 írtig. Nagyobb, úgynevezett Cakkn­ét fényképekhez 50 képre 8 írttól­­ 12 írtig. Hefettes és más üvegekre a drága film­torna helyett a tartósabb, czélszerű­bb, tisztább és sokkal OSCNetlf* jól« h­asz­nálatkis* fiát'áplni­ó kisebb és nagyobb darabokban 6, 7, 8, 9 krért ive. UGYANCSAK Stein Jánosnál kapható . Szerelmi pikantériák a franczia udvari életből. Oettinger után közli Balázs Frigyes. Ára 1 frt 20 kr. Gazdasági kétszeres számvi­telre példányok. Ára 70 kr. Dózsa Dániel. Az északi fény Regény három kötetben. Ára 3 frt. Nagy 8-ad rét XI 335 lap, szép velin papíron, ára * o. é. Utazás keleten. Irta b. Orbán Ba­lázs. 6 kötet. Egy kötet ára 1 frt. (87) (1—3) Hirdetés. Ezennel köztudomásra kívánom hoz­ni, hogy ügyvédi irodámat folyó 1868 augustus első napján Baróthon meg­nyitom, szakmámba vágó minden jog­­ügyet elvállalok és pontosan ellátom. S.-Szt-György, 1868 julius 10-én. BALÁS IMRE, hites ügyvéd. Nyomatott az ev. re£ fötanoda betűivel (Bel-Farkas utcza 74. sz.) Kolozsvárit.

Next