Magyar Polgár, 1869. július-december (3. évfolyam, 77-154. szám)
1869-10-10 / 120. szám
120-ik száza DT Neumeuster úrbéri kárpótlási Ügye. 12. Kaszom Antal örökössel végleges úrbéri kárpótlási ügye. 13. Ugyan annak tized kárpótlási Ügye. 14. Gróf Bethlen Klára és érdektársának Gr. Bethlen Lajos csőd tömege ellen viszszahelyezéses ügye. Előadó Szentiványi Gyula. Kiadta :Péterffy Domokos tanács jegyző. □ Az erdélymegyei papi közgyűlés III. ülését megelőzőleg a fehérvári irgalmas apáczák újonnan épült kápolnája és iskolaépülete zárkövének letétele ünnepeltetett meg. A gyűlés kezdetén a jegyzőkönyv hitelesítettén, olvastatott az új programm szakasz negyedik kikezdése: „az irodalmi tér meghonosítása megkezdetett a harmadik évben működő „Egyházi és Iskolai Hetilap“ által; ennek pártolása szükséges, valamint terjesztése is az egyházközségekben. Mondassák ki iránta a kivánni való, valamint az is, mi a terjesztésnek útja és módja.“ A gyűlés tisztelendő tagjainak szabadelvüséghiánya és obscurantismusáról nagyon jellemző tanúságot tesz az eszmecsere, melyet e pont előidézett s melyről mult számunk „Furcsaságok“ rovatában megemlékezünk. Befejezőleg következő határozat iktattatott jegyzőkönyvbe : „A gyűlés háláját fejezi ki a püspöknek ez ügyben tanúsított áldozatkészségéért, az említett Hetilap szükségességét kimondja, s e tekintetben minden tagja kitelhető közreműködését fölajánlja. Minthogy pedig egy lap fenmaradása s virágzása előfizetőinek szmától van föltételezve, azon óhaját fejezi ki, miszerint minden megyei pap arra előfizessen s hogy a templom pénztárából az iskolatanitók és község számára fizettessék. Óhajtja egyszersmind, hogy a megyei papság a lap szellemi pártolásához is kitelthetőleg hozzájáruljon. Végül elismerését fejezi a lap szerkesztője és főmunkatársa iránt a lap szerkesztése körül tanúsított kitartó s önzetlen fáradozásokért. Azon kivonata volna még miszerint a lapnak világiak közti nagyobb terjedése végett jó volna abban hetenkint egyházi s politikai szemléket, úgy szintén gazdasági s más hasznos jegyzeteket is adni.“ Ezután olvasatott az a szakasz ötödik és hatodik kikezdése A napi sajtó rész befolyása kimondatlan terja, szegény papságunk egy kettőnél többet nem járathatván, ne vesztegesse pénzét hit- és erkölccsrontó lapokra, s ne tartsa veszteségnek, ha nem olvassa a vallásgyűlölő és szívrontó gonosz czikkeket, vagy rágalom szőtte borzasztó hireket, hanem igenis tartsa bűnnek előfizetése által pártolni az efféle lapokat.“ „Lesz, vagy már van is sajtója megyénknek, mely működését nemsokára megkezdi; nyílik tehát tér papjainknak az irodalmi munkásságra is. Föl kell ébrednünk a jó erjesztésére, az ellenséggeli szembeszállásra, a hitélet élénkítésére.“ A gyűlés e pontnál is következetes maradt önmagához, s jegyzőkönyvbe igtató, hogy „magáévá teszi az and kath. sajtó“ pártolásának megvonását, s hálás köszönetét fejezi ki püspök excájának az iránt, hogy egy nyomdát állít föl, s annak jövedelmét szaporítja.“ Az a) szakasz hetedik kikezdése a zsinati vizsgálatok letételéről felolvastatván, Györfi Lajos indítványozza, hogy a Székelyföld egyik pontján állitassék egy fiók bizottmány mert a nagy költség miatt sokan nem jöhetnek Fehérvárra ezen vizsgálatok letétele végett. Kolozsi Antal nem tartja ezt helyén levőnek. Lönhart F. óhajtja hogy fiók bizottmány küldessék ki, mert anyagi szempontból nehéznek tartja a Fehérvárra való kijövetelt. „A zsinat-vizsgálati intézményt mint a pap tudományos törekvéseinek egyik emeltyűjét — a gyűlés — beismeri és méltányolja, s egyszersmind a zsinati vizsgálat letételét a gyakorlatban levő kivételek határai közt az egyházi javadalmak elnyerésére múlhatlan föltételnek tekinti. Amennyiben pedig költség és távolság különösen a Székelyföldön igen szép ígéreteket tett, a gyermekeket ingyen tanította; az asztalnál fényes ebédek alkalmával felszolgált, és pedig mosolyogva, jó kedvvel, minden belső szégyenérzet elárulása nélkül. Az, aki engem ez irodába bejuttatott, előre megígért helyettem, azaz nevemben minden szolgálatot, s így mikor beléptem, számomra már nem maradt más teendő, mint a folytonos szorgalmas szolgálat. Nevezetesnek tartom ez irodát abban a tekintetben is, hogy itt minden valamire való mágnás s egyéb jó birtoku uraság nevét megtanulhatjuk.'* * * * * * * *'01 * * * színre is megismerkedhettünk igen sokkal. Sajnálom, hogy az ügyvéd úrról csak enyhít szólottam, de itt kezdtem az életet, s ez méltánylást érdemel; különben az egész elbeszélés olyanban legfölebb még néhány sort fogok emlékének áldozni. batodSykrT t8Va8Zt nap0n’ egy április ötödik’ imdinkK egy Öreg rendU férfiu lépett be m.„a' én ás ’gazabb alázatot, csőn arc/r'l6 *nyU6Vá8t’ bec8Ulete88éget — szökés öreg arczról nem olvastam le, mint e tar homloka kacskarngós szemöldökű, horgas orrú, széles nyitott szájú, zöld szmbe menő bajusza ember ránézés, borotvált, szűk általán arczáról. Megállt az ajtónál, remegő kezével (egy szép ódon , köves gyűrű volt rajta) kampós botjára (ámad,kődőlt, s szelíd mosolygó tekintettel egyenesen hozzám intézte kérdését, jóllehet hárman foglalkoztunk az irodában. Bár ez öreg férfiu Öltözete igen viseltes, vanegyeseket a zsinat, vizsgálat letételében akadályozna - püspöki excája tiszteletteljesen fölkéretik, hogy e nehézségen bölcs belátása szerint segíteni Olvastatott ezután az a) szakasz nyolcadik kikezdése a „kegyes társulatok“ behozatáról, jelesen a Szent István- és Szent László-Társulatok pártolása és terjesztéséről. Püspök úgy hiszi, hogy midőn e tekintetben óhajtásomat kifejezem s kiváltképen a Szent László- és Szent István Társulatokat ajánlja paptársainak az enyémmel egyező véleményével találkozik. Ráduly János ajánlaná, hogy behozzák az ima-apostolság társulatát. Püspök a jó anyák társulatát említi föl, melyben az anyák fogadják, hogy gyermekeiket Mária és József példájaként vallásosan nevelik, karjaikra emelik, s kezeiket imára maguk összeteszik. Győrfi Lajos a székely nép három hibáját említvén föl, kéri a püspököt hogy ezek ellen egy hatalmas körlevelet adjon ki. Kolozsi Antal a legényegyleteket ajánlja. A gyűlés elhatározta, hogy a kegyes és az egyház által helyben hagyott társulatokban a jó terjesztésének és a harapozó rész meggátlásának hathatós eszközeit ismeri föl, ennélfogva azoknak meghonosítását melegen ajánlja. Különösen kiemelendőnek és pártolásra méltónak nyilvánítja a Sz.István és Szent László Társulatokat, az ima apostolságot stb.“ Az a szakasz kilenczedik kikezdésére — a székely községekben papi választások alkalmával lábra kapott pártszellem meggátlásáról — vonatkozólag Veszély Károly indítványozza, hogy a püspök terjesszen hármat a választási joggal bíró község elé, a község pedig ezek közül terjesszen föl egyet a püspöknek megerősítés végett. Kardos Ignácz úgy vélné a pártszellemet elháríthatónak, ha a község maga kebeléből bizalmi emberi közül egy bizottmányt szemelne ki, mely azután a papot választaná. Beke Antal jónak látja, hogy püspök a közönséges zsinaton emelje föl e tekintetben hathatós szavát. Barti Ferencz nem látná korszerűnek, hogy épen az autonómiai kérdés eldöntésének küszöbén történjenek ily változtatások. Salamon Alajos Veszély indítványát kivitetlennek tartja. Határoztatott 1 szór hogy a pártoskodás könnyebb kikerülése tekintintetéből a kegyúri joggal biró községek csak oly papot választhatnak, ki a zsinati vizgálatot letette. 2 szór hogy mely papról a pártszellem közvetlen vagy közvetett izgatása s annak maga részére való hódítása bebizonyul, az az egyházi javadalmat nem nyerheti el. Olvastatván az a szakasz tizedik vagyis végső kikezdése az úgy nevezett licentiatusokról. Veszély Károly ezeket sok helyt szükségesnek tartja, mert különben sokan más vallásúaknál és nemalllaknál JjBrtaztaltatnak, Ak 1,4+ hallgatnak egyházi beszédet, s igy a kath. egyháztól nagyon elidegenednek. Betegh Imre a csákfalvi licentiátus működéséről szép elismeréssel beszél. Ráduly János mind helyesli a licentiat utakat, de a keresztség kiszolgáltatását modo ordinario nekik nem engedheti meg. A püspök hasonló véleményben van. Végre kimondatott, hogy a licentiatusok nem ugyan rendes minőségben hanem csak mennyiben szükségesek, alkalmazhatók a keresztség rendkívüli kiszolgáltatására — a rendes lelkipásztor utánpótlásával — és némely áhitatosságok magán vezetésére, mire nézve az esperesek annak idejében püspöki excjához tegyenek fölterjesztést. A marosszéki, közelebbről lefolyt választásról a következőket írja egy második marosszéki levelezőnk: Mezőség, okt. 3. A mult hó 27. és 28-án lefolyt marosszéki alsókerületi követválasztásról, a lapok útján, eddig még csak anynyit tudhatunk, hogy a három jelölt közül gr. Rhédei István (a gyosas volt (ilyenek nem igen szoktak nálunk megfordulni) csizmája nagy, foltos és formátlan, végig begombolt pörkölt kávészinü kabátja bos- szu és régi divata: én mindamellett is a lehető előzékenységgel fogadtam s figyelmeztettem, hogy az ügyvéd úr nincs honn. — Hm, pedig épen vele óhajtanék váltani egy pár fontos szót. A hangból, s gyűrűből azonnal észrevettem hogy az öreg nem közönséges nemzetségből való. Igenis, megvallom : itt az egész Keresztély család, következőleg mi is a nemzetségek szerint mértük az embert. Leültettem, s kértem hogy ha van ideje, várakozzék egy keveset. Én dolgoztam tovább, ő pedig amint láttam folyvást azt nézte, hogy mily sebesen iok. Oly csöndesen, mozdulatlanul ült, hogy szinte lélkzetet is alig vett. Öregi — gondolom magamban — velem együtt te se lehetsz valami gazdag ember; a ki ilyen rongyos és mégis egy cseppet se hányaveti, az vagy bölcs , vagy igen sokáig volt szolga, s hozzá minden szerencse nélkül. Munkám nem volt nehéz, tehát maradt időm egyszer egyszer oda tekinteni az öregre, s már csak kötelességemnél fogva is oda tekintettem. Uj alkalmakkor többször észleltem, hogy a várakozó vendég a figyelmes rész előtt akaratlanul is föltárja egész belső világát. Jó hogy, színváltozás, szejlid alázat, majd teljes eldurvulása a vonásoknak. " tisztség "jelöltje) 738. gr. Toldalági Mihály ugyancsak jobboldali jelölt 491, és Bereczky Sándor baloldali 428 szavazatot kapott. Tehát általános többséget egyik sem kapván: ismételt választás fog elrendeltetni, úgy látszik, hogy a választás folyamáról s annak egyes részleteiről, a „Sz. Hírlap mint a K. K.“ levelezője nem tartotta szükségesnek bővebb tudósítást közölni. Mi mellőzhetlennek tartjuk annak némely részleteit felszínre hozni s azokra részrehajlatlan megjegyzéseinket - az. szerkesztő úr engedelmével, e lapok hasábjain, megtenni. Anynyival is inkább, mert merültek fel egyes oly események a választás folyamán, melyeket köztudomásra nem juttatni: nagy hiba lenne. Általánosan tudva van, hogy gr. Rhédeit a mostani hivatali klubb léptette fel, még pedig bízóba személyi kombinativ elsülése tekintetéből. Szemben a tisztség jelöltjével, egy másik párt felléptette gróf Tboldalagit, mig a baloldal Bereczkyt kérte fel a jelöltség elvállalására. — A magának Maros Széken, mindenhatóságot követelő hivatal párt felszólította a két jobboldali jelöltet: adnák alá magukat egy szélesebb körű párt conferenczia véleményének, mely aztán kimondaná, hogy kettőjök közül melyiknek kelljen visszalépni. Gróf T. természetesen előre tudván, hogy a párt conferenczia gr. R Gy. fogja meghagyni: tagadó választ adott mig másfelől a baloldal vezérei amaz ismert nyilatkozatot tették, hogy t. i. azon esetben, ha a jobboldal Tholdalagi körül sorakozik s megválasztatását eszközli, ők egészen semlegesek maradnak Egyik sem engedvén: lett Marosszéknek 3 követ jelöltje: 2 jobb 1 baloldali. A koczka, eszerint, el lévén vetve, megkezdődtek a korteskedések. A hivatal párt egyelőre, csak hullóbiztosai és a falak elöljárói által igyekezett érdekét suttomban, előmozdítani, de miután észrevette, hogy az egyelőre számba sem vett Gr. Tholdalagi Mihály s méginkább a baloldal párthívei itt is, ott is szaporodnak, miután vidéki megbízottjai által értesült különösen afelől, hogy csaknem egész falvak — mint például a Maroson innen Pánit, Cs. Szt. Iván, M.-Bánd, M.-Madaras, Felesat. mind a baloldal felé szítanak, megkezdette derekas működését. Megindultak tisztviselőink népnevelés, átcsinálás, prizmahordás, hidigazitás, birtokháborítás, himlőoltás és ők tudják még hányféle is meg és ügyben; beidéztettek a falusi elöljárók Vczkére; kikapták a hullók a kemény parancsot, sőt a választás napját megelőzött vasárnapon a községi bíróknak gyűlést kellett egybehívni és a megtébolyodott népet informálni szóval, borral és egyébbel .. . Ugyanez alkalomra, a félelmesebb helységekbe egy egy hivatalos személy is volt kiszállva — a nert érttékében. Ez, ayonban, mind csak ment a maga rendjén, hanem jaj lett a választók fejének ott a vásárhelyi vámos hídon. Egész raja lepte el a hídfőt a dullóknak, a jánitorságot, irnokságot, dullói segédséget, dullóságot, itt biztosságot, ülnökséget s ki tudná miféle hivatalokat leső kórosoknak, sántáknak, bénáknak, bélpoklosoknak és patikáriusoknak. Legény volt a talpán a ki átgázolhatott a hídon. Magam is csak nagy bajjal tudtam ilyen legény lenni, anyira meggyűlt a bajon egy veres szakállas hazafival, meg egy rekeszes banga barna szeg emberrel, ki okvetlenül meg akart ölelni, hogy szante pede, megcsókoljon. Aztán az itt elfogdosott, letartóztatott és felzászlózott választókat, 10 óra tájban, zene szó mellett, felvitték a székházéhoz, hol a szavazatszedő bizottság elnöke mégss. Folep Albert úr fogadta a menetet csendre és rendre intvén a kortesek által fellelkesített párthíveket. A Tholdalagi párt, mely e nap (28) nagy kisebbségben állott, minden zaj nélkül lopta fel magát a választás színhelyére. Körülbelől egy órai szünet után jöttek a baloldali választók Balla L. B. L. B. J. s más, a egy egy gyöngéd kérdés, holmi közönyös tárgyról; mosoly mely alatt azonban az ajak összeráncosodik, ahelyett hogy kellemesen kinyílnék; hányaveti magaviselet, lihegő mellel és redős homlokkal; merev nézés, miközben egyik térd nyugtalanul mozog a másikon; egy egy kínos megerőltetésbe kerülő bók, mely épen azért nem tud mondani semmit, mind mind e kicsinyesnek látszó jelek egy törekvő Ügyvédsegéd előtt valóságos betűk, melyekért valamire való ügyvéd mindenkor mégis adja az ilető jutalmat. Hazudnám, ha én azt törekedném bebizonyítani bárki előtt is, hogy ilyesmiknél nem számítottam a jutalomra, számítottam, mert jól tudtam azt, hogy a mi ügyvédünk csak egyedül az ilyen betűkért fizet becsületesen, míg igaz munkáért nem ad semmit, mert az olyat megtétetheti bolonddal is. Vigyáznunk, figyelnünk kellett azért, ha azt akartuk, hogy ne maradjunk sokáig ingyen munkások. — Nem paranCSol — kérdem — uraságod (ez egyedül jóravaló címezéssel) vizet? úgy látom itt szörnyű meleg van. — Sert ittam — válaszolt az öreg nyugodt mosolylyal, minden áruló sóhaj vagy arczrándulás nélkül. Az pompás a ser, csak Sleidelbergában ittam ilyet. Elhiszem, hogy a legjobb alkalom lett volna felhasználni Heidelbergát kérdezősködési és kutatási tárgyal némely vezérpontok megismerésére nézve, de az ajtó föltárult, s Keresztély úr betoppant, párt vezéregyéniségei által vezettetve, meglehetős sőt a mint az arczokon látni lehetett, a Rhéderpártra nézve félelmes tömeget képezve. Ezeket B..S. követjelölt fogadta, rövid velős beszéddel. Hogy mily benyomást tett a balpárt nem remélt tömeges megjelenése az ellenpártra, eléggé megmagyarázza azon tény, hogy különben közszeretetben álló főkirálybiránk is lejött és megfordulta magát a nép között, hogy lássa : menynyi igaz abból a rosz hírből, a mit a mezőségi szelek vittek a városba s mit az előbb leírt jelenet igazolni látszott. Annyi igaz, hogy ha az azelőtti napon (27) a más két járás is csak úgy viselte volna magát, mint a mezőségi két járás: most nem lenne szükség ismételt választásra. Szükségtelen említenem, hogy a szavazás megkezdésével, csaknem minden választót egy egy Rhédei kortes őrzött, jutott elég mert anynyi volt, mint anyu. Legelkeserítőbben hatott sokakra azon körülmény, hogy midőn bementek szavazni, nevök nem lévén beírva, vagy jobban mondva kilevén felejtve a választók közül: szavazatok visszaúto" jittatott. És ami ebben figyelmet érdemel az, hy csaknem kivétel nélkül vagy hatpártiak, vagy Iboldulagisták voltak az ilyen kihagyottak. Fordult elő azon eset is, hogy az egyénnek, mint szavazónak neve, be volt ugyan jegyezve, de a bizottság által, az illető falusi elöljáróság véleménye folytán, szavazata nem fogadtatott el, mint olyané, ki választási joggal nem bir . . . . Szeretnék, hogy a bizottság ilynemű eljárásait okadatolja! Jól tudjuk azt, hogy fennebb említett esetre nézve, a bizottság, a felszólamlásra hivatkozik, de azt is tudjuk, hogy míg, például az ezelőtti kevetválasztásokat megelőzőleg a felszólamlási határidő mindig pontosan tudatva volt a községekkel most az elöljáróság sok helyen elhanyagolta azt, a maga rendjén közhírré tenni. Pedig nagy hiba, mert az ilyen eljárás, mig egyfelől gyanúsításokra szolgáltat alkalmat, másfelől az értetlen népet koszura ingerli elöljárói iránt s több olyan jeleneteket idéz elő, milyen ez alkalommal sem hiányzott, midőn egy visszautasított választó oly kíméletlen goromba nyilatkozatokat tett a tisztség ellen, a bizottság előtt, melyeket hallgatással mellőzni hiba és gyengeség az illetők részéről. A fennebbiekből világos, hogy a mult választáson a főkertes szerepet egy hivatalos testület vitte—a hivatalpárt, szenvedélyesen küzdve személyes érdekért, minden befolyását és tekintélyét latba dobva. Sok sajátságos és jellemző megjegyzést hallottunk, egyszerű emberektől, a hivatalpárt ezen nagyon szembetűnő eljárására. Bizonyára senki sem dicsérte, arról meg lehetnek győződve az illető urak . Mi lesz a következő ismételt választáson, nem tudjuk. Beszélik, hogy a balpárt egyesülne a Tholdalagi-párttal, nem gr. Tholdalagiért és nem is gr. Rhédei ellen, hanem inkább azon hivatali párt ellen, a mely magát annyira kitette a mult választáson s eljárásaival nagy ellenszenvet keltett maga iránt. Annyi áll, hogy f. hó 7-én a baloldal pártértekezletet fog tartani. Mi lesz tárgya ezen értekezletnek, nem tudjuk még. Alig hisszük azonban, hogy a bir szárnyain felkapott fusio keresztülvitelét czélba vegye, bármennyire érdekében is áll az, hogy a hivatalpárt a bekövetkező választáson vereséget szenvedjen....*) Tollagi Jónás. *) A maraszéki baloldal itt említett konferenciáján, — amint értesülünk — határozatba ment, hogy a párt a megszorított választásnál saját pártbeli jelölttel nem bírván, a feltétlenül kormánypárti gróf Rédey István ellenében, a független deákpártiak jelöltjei gróf Tholdalagi Mihályt támogatja szavazatával. A szerk. Az öreg ur fölkelt, tiszteletteljesen meghajtotta magát, nevét mondta, nem volt se gróf, se báró, se valami ismerős nevű hivatalnok, s kérte, hogy pár percznyi időt ha nyerhetne az ügyvéd úrtól. Az ügyvéd úr lomhán, kopogós léptekkel tolta be szobájába az öreget, s magamra nyert tekintetével határozottan kimutatta ama bosszankodását, melyet előkelő ügyvédeknél ily rongyos látogatók okoznak. Mintegy jó félóra múlva az ügyvéd úr első segédje állott elébem. — Tegye le a tollat — szólt parancsolólag, s mintegy magában felszólítani látszott, hogy nézzem meg előbb új ruháját, s lássam, hogy milyennek kell lenni egy léha üres fejű gavallér embernek. — Falura megy. — Miért kérdem, gyönyörködve a segéd úr betanult mozgásaiban. Magát ajánlattuk. — Hová? —• Mezőkeresztre. E szavak alatt az öreg vendég anyanyájassággal és kérő bizalommal tekintett felém az ügyvéd úr félig nyitott órából, hogy teljesen tisztában voltam az elintézett ügy felöl. A legközelebbi állomás nekem volt ígérve: bK8°ftCD^CieVasál1' Nem voltam jogvégzett ember, következőleg épen nem lehetett igényem valami derekabb hivatalhoz. (Folytatása következik.) ^ 510 — Október 10