Magyar Polgár, 1876. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)
1876-04-04 / 77. szám
1. ) A n.enyedi tszék 4057. sz. a. a kir. kincstárnak Ekstein Ignátz és neje elleni 14,220 frt ügyében árverést hirdet ezeknek a n. enyedi 347 fikben előforduló szeszgyár és gőzmalmára. Határnap: ápril 21. 2. ) A sz.-udvarhelyi tszék 4877. sz. a. özv. Benedek Andrásnénak Józsa Imre elleni 100 frt. ügyben árverést hirdet ennek a kadicsfalvi 144 tjkben 2363 frt 50 krra becsült ingatl. birtokára. Határnap : május 2. és junius 23. ) A kolozsvári tszék 3903. sz. a Hock Gyula Nagy Ferencz elleni 246 frt. ügyben árv. hirdet ennek a kolozsvári 3899 tjkben 608 frt 50 krra becsült ing. birtokára. Határnapok május 9. junius 9. 4. ) A sz.-udvarhelyi tszék Boér Józsefné Katona János elleni 210 írt. ügyben 5279 sz. a. árv. hirdet ennek a sz.-udvarhelyi 176 tikbe 442 írtra becsült ingatlan birtokára. Határnapok: május 6. junius 6. 5. ) A szamosujvári jbir. Mátyás Jakabnak Csont Györgye elleni 346 frt. ügyben 1095. sz. a. árv. hirdet Csont Gattára irt a tótfalusi 9. tikben 341 frtra becsült ingatl. birtokára. Határnap: ápril 22. május 22. 6. ) Ugyanaz Máté Eszternek Szöllösi Sándor elleni 230 frt ügyben 951. sz. a. árv. hirdet újjá teremtésünk nagy munkájához Genialis tanult színész volt. A sors többre szánta mint amennyire jutott. Erőteljes nagyterjedelmű hangja, nyugalmas idomai, eleven arca, jó nyelve, fürge elméje, férfias észjárása a hősi szerepekben igazán kitűnő művészszé emelhették volna — még kisded testalkotó dacára is— hisz Kean Edmund is kicsi volt — ha a komoly tanulást oly korán abba nem hagyja. Lélekjelenléte a színpadon bámulatos volt. Éles átható eszét botrányos szerep nem tudásaiban csodálni lehetett. Mindig dologra mindig okosan beszélt, soha nem botlott és nem ismételt — noha a súgótól nem sokat várt semmi körülmények között. De persze ez mind semmi. Ez a legjobb esetben is csak negatív érdem. Rég betanult szerepeiben azonban — azokat tudta könyv nélkül — megragadott volt sok heyen. .Geniuaembe velem jósz!* Uriel Ákostában. .Lásd inkább bennem az apját!* Zsiga czigányban oly igaz erőtől duzzadó kifejezései voltak U j i a l u snak melyeket ma is szivemből megtapsolnék. Utolsó éveiben végképen elhanyatlott testileg lelkileg. Elmerült. Meghalt két év előtt Kisvárdán. Dózsát elővette, ruhákat csináltatott rá. De , de Dózsát ő maga játszotta. Én Barnává degredáltattam. Koszul esett - hogyne! de mikor megtanultam Barnát, vigasztaltam magam, .el hiszem ez is szép. S aztán legalább tudom ezt is!“ Játszogattunk aztán együtt többször Egerben és Mezőkövesden. Rajtam is maradt a „Pulyás- nevezet sokáig (a Barna neve) Újfalusi legalább ugye az első előadás óta. Egyszer azonban sehogysem szabadulhattam a vágytól, hogy Dózsát én játszam. „Engedje meg kedves Ujfalusiul hadd játszam el, csak egyszer!« Könyörögtem. Nem lehet öcsém nagyon fiatal vagy te még arra! .Hiszen nem is azért. — Csak próbáljuk meg vajjon mit csinálnék VI* Eh! Gyerek vagy nem leheti’ S látva hogy boszankodik abba hagytam. De mikor jó kedve volt egyszer, megint előállottam vele, sőt akkor már fenyegetőztem is. Ha meg nem engedi Ujfalusi úr bizonyisten elszököm, elmegyek gyalog, elmegyek éhen, szomjan akárhová, de nekem azt el kell játszanom ha ég föld össze szakad is!“ „Hová az ördögbe mennél?“ „Jó jó! majd meglátja!“ És ugy tevék a mint beszéltem, mint a Petőfi Pál mestere. Azzal a különbséggel,hogy szökni épen nem szöktem, de 1859 julius derekán tehát egy évvel a mű hozzánk kerülte után Szabó Ödön barátommal csakugyan ott hagyom biz én Borsod megyei Mező Kövesd városát az én kedves Uj falus immai egyetemben s irányoztuk utunkat Tisza Füred felé még pedig hol gyalog hol szekér mellett. Pakk nem terhelt, könnyen és gyorsan haladtunk az első faluig , — e falu nevét elfelejtettem, de a benne lakó akkori bíróra Török Sándorra és kedves nejére szívem szerint kénytelen vagyok mindig szeretettel emlékezni. Jó ebéddel, jó tanáccsal, szekérrel mindennel gyámolítottak nagy céljaink elérésében. A java idejében diszlő igazi magyar gazdasszony, a jó anya — láttam a szeméből — nem győzött fö éttünk sajnálkozni, hogy indulhattunk igy vesztünknek! Fia volt neki ib. Értettem. Elég az hozzá, attól a falutól aztán mi szekeren mentünk Tiszafüredre. Szabó Ödön örülte jobban van én nem tudom, de, hogy mindketten örömben érkeztünk a tetthelyre, az biztos. Mert hát „dolga és kedve van mindenkinek, amilyen olyan“ azt mondja Hamlet. Szabó Ödönnek is volt, ő ekkorig a költőt és Bornemiszát játszogatta Dózsában, noha bon vi van színész volt. Majdnem egy évvel ifjabb nálam. Az én áldozatom. Én hoztam a színészethez, most B á gyoni név alatt szerepel tán Krecsányinál — értelmes, ügyes színész volt mindig. Most azt hiszem több. Mondom bonvivant létére eddig a költőt és Bornemiszát játszta néha egyszerre — de Barnára fájt a foga. És ezt én egyátalában nem csodáltam __ hisz egy magam is úgy szerettem volna Rózsát máskor meg Damát játszani. Sőt többet mond E. Kovács Gyula. Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója. DR. MELTZL HUGÓTÓL (Folytatás.) Magától értetik, hogy minden szigorú elítélések és kifogások Toldynak a pythiai lábasra emlékeztető modorában vannak felállítva, anélkül, hogy szükségesnek tartaná kimutatni a bizonyítékoknak még csak legkisebb árnyékát is. ő ezt vagy azt állítja és azzal punctum. S aztán minő joggal „mellőzi“ e gyűjteményt és mondja a „beillőkről“, hogy hiányzik belőlük az eszmék érettsége, vagy mélysége, olyan irodalomtörténelemíró, ki rövid néhány évvel azelőtt a szárazbeteges sentimentalitásban sinlődő s világfáj és ami fiatal Árnyost nemcsak hogy nem „mellőzi“, hanem is valódi gyönyörrel ez alárendelt, pityergő és együgyű fiatal barátról ? Tanulságos a „Felhők“ szerzőjéről Toldy által mondottakhoz tartani Ányosra írt hosszabb panegyricusából csak a következő helyet: „De a nyögésnek e költészete mély együttérzést gerjeszt motívumai valóságával, elfoglalt reflexiói tartalmasságával, gyönyörködtet a szemköltT 347^kl k'Pe8 bCSZéd minden bájaival.“ (M. —1-gJ——— Ha Toldy feltudta ismerni és megtudta becsülni a beteges világfájdalmat Ányosban, akkor miért nem lelte meg Petőfiben az egészséges pessimismust ? . . . . Elvégre az egész nem fontos irodalmi kérdés, csak jellemző az irodalomtörténet- - írásnak mostanság nálunk divó mesterségére nézve, mely abban áll, hogy a költőre kész abstractiók alkalmaztatnak, hangos phrazisok — a kritikus privat tetszése és Mephisto szerint: Gewöhnlich glaubt der Mensch, wenn er nur Worte hört, Es müsse sich dabei doch auch was denken lassen. Nem ösmerem Tody műveit, csak azt ösmerem belőlük, amit Peisiről irt. De ha ő (amit szinte a priori hitetne következtetni) a többi magyar írókról sem ítél nagyobb figyelemmel és alapossággal mint Petőfiről akkor tudom, hogy idevágó (azaz irodalomtörténelmi) műveinek annál kisszerűbb lesz jövőjük, minél nagyszerűbb volt jelenük. De elvégre is, amint fent állítottuk, senkinek ne szabad rész neveit venni, hogy a„felhők et és hasonló költeményeket „sületlenségek*-nek tekintette , mert hiszen ezekkel Petőfi egész korát megelőzte. Megérdemlik mindenesetre, hogy most már közelebb vegyük szemügyre. A „felhők* nagyon elegáns kiállítású kis 80 füzetben láttak napvilágot 1846. ápr. második felében. A czímlapján semmi firmának nyoma, csak az évszám áll ottan. Ellenben a boríték lapján ez olvasható: Emich Gusztáv bizománya.“ (Innen sejthetni, hogy alkalmasint a szerző költségére nyomatott ki e gyűjtemény (?) a hogy az Athenaeum részvénytársulata csak azért nem adta soha ki többé mint önálló gyűjteményt, mert mint olyan nem az övé. Pedig e látszólagos közönyös körülmény roppant veszteséget involvál a magyar irodalom rovására. Mert e gyűjtemény önállóan felléptetve, miként helyesen eltalálta a neki való szerepet a költő maga, inkább elterjed, nagyobb hatást gyakorol s hamarább becsültetik meg) Sajátságos egy gyűjtemény ez, mely a lyrának olyan genre-jét ismerteti meg az olvasóval, h asonban azon képviselők helyébe, kik a kormányba léptek, megválasztotta a két alelnököt, a pénzügyi bizottság négy tagját. Csupa baloldaliak választottak. A legtöbb szavazat azonban 158 volt, s már ez eredmény mutatja, hogy a kormánynak nincs meg többsége a képviselőházban, minthogy Minghetti tudvalevőleg még bukásakor is ISI szavazattal rendelkezett. Az angol közvélemény most népgyűlésekben fejezi ki rászólását a királynő által fölvett indiai császárnői czim felett. Leicesterben már nagy meeting tartatott, mely azt mondotta ki, hogy ez a czim alkotmányos nehézségeket fog okozni A .Standard* szerint szombaton a St. James-Hallbuy tömeges gyűlés tartatik, melyben a whig-párt, a radicalisok s a köztársaságok egyesülten fognak tiltakozni az új czim ellen. A lordok házabeli ellenzék a .Times szerint a bili részletes tárgyalását nem ellenzi ugyan, de támogatni fogja Shaftesbury gróf ismeretes resolutióját, mely felkéri a királynőt, hogy a császári czim helyett olyat vegyen föl, mely az ország történetivel, a hűt alattvalók érzelmeivel bensőbb öszhangzatban áll. Az sem kevésbé bántja az angolokat, hogy a királyné a parlament ülésezése idején külföldre utazott. Alkotmányos szempontból ez ellen nem tehetni ugyan kifogást, de aTimes azon sajátságos tényt constatálja, hogy ez idő szerint az uralkodóház egyetlen egy nagykorú tagja sincs angol földön. A királyné Németországban, a walesi herczeg Kairóban, az edinburgi herczeg Pétervárott, Connaught herczeg Gibraltárban, Cipóthg Nizzában van s a királyi családot Angliában most egyedül a walesi herczeg tizenkét éves ha képviseli. A Királyhágón inneni részeket érdeklő A .Budapesti Közlönyhiv. értesítőjének idei márczius 31- és ápril. 1-i 74. és 75-ik számából. I. Árverési hirdetések: ennek csomajai 90. tikben 478 frt 96 kra becsült ingatl. birtokára. Határnap: május 1 és máj. 31. T.) Ugyanaz vagyonbukott Dragomin Gergelynek a sz.-újvári 128 tjkben1500 frtra becsült ingatlan birtokára 352 sz. a. árv. hirdet. Határnap ápril 19 május 198) Ugyanaz Tarcsa Manó Pap Gyvris s társai ellen 400 frt. ügyben 910 sz a. árverést hirdet, ezeknek a nikola. 39 tjkben 796 frt 95 kra becsült ingatl. birtokára. Határnap apriJ május 29. . . .. 9) A fogarasi jb. végrehajtója Mózes Sámuel Klärman János elleni 2110 frt ügyben 68 sz a. árv. hirdet ennek poruuikáki 334 tjkában 8500 frtra becsült ingatt birtokára. Hatarnap ápril 7. május 10. I . . . . 10. A szászsebesi sbir. Czupea Lazar elleni 243 frt 60 kr. ügyben ennek a rakovsi birtokára 776 sz. a. árverést hirdet. Határnap április 18. II. Igény-kereseti felhívások 1. A kolozsvári tvszék Petrán Jánosnak Salamon Sándorné és dr. Salamon József ellen 1200 Zrt. váltó-ügyében alperesek ingóit lefoglalván 112 sz. a igényvégzést bocsát ki. Határnap: april 2-től 8 nap alatt. 2. A sz -Somlyói tszék Akoncz Isvannik gr. Bethlen Józsefné elleni 700 arany ügyében ennek kraszna horváti korcsma regale jogát lefoglalván , igényvégzést bocsát ki. Igényker. beadandó ápril 2-tól 16 nap alatt. 3. A kolozsvári tszék Máriaffy Albertnek Zutor községében vesztett és végleges kárpótlási czimen folyósított urb. kárpótlásaira igénylőket felhívja igényeiknek ápril. 21-ig leendő bejelölésére kiutalási tárgyalás május 22. 4. A k.-vásárhelyi tszék Adler , J. Simon György és társa ellen 200 frt. váltóügyben ezek het ingó vagyonát lefoglalván, 996. sz. a igényvégzést bocsát ki. Beirási nap ápril. 1-től 8 nap alatt, III. Csődök. 1. ) Diekman Sámuel szegedi lakos ellen, a vagyon felosztása miatt a csőd megszüntethetik. 2 ) Schön testvérek czég ellen S.-Al. Ujhelyen 1666. sz. a a csődhitelezők kiegyezése folytán megszüntettetik. 3.) A sz.-udvarhelyi tszék Pátrubán Márton kereskedő ellen loutisz a csődöt nyit Bejelentési határidő: ápril 29. és május 8 .) Fischer Mór kereskedő ellen a verseczi tszék 652. sz. a. csődöt nyit. Bej határidő ápril 20. 21. és 22. 6.) Loki Deutsch és fia czég ellen 1099 sz. a. a lugosi tszék. Bej. h.: május 22, 23, 24. 6. ) Jakab és Haller czég ellen a nváradi tszék 1319. sz. a. Bej. h. ápril 27. 28. 29. 7. ) Popovits D. J. kereskedő ellen 620. sz a. a zsombori tszék. B. h. ápril 3.4.5. IV. Pályázatok. 1) A kolozsvári pénzügyigazgatóság kerületében több adótiszti állomás betöltendő. Pályázhatni ápril 2-tól 8 hét alatt. 2. ) A szebeni posta-igazgatóság kerületében hivatalszolgai állomás betöltendő. Pályázatok: ápril 2-tól 6 hét alatt adandók be. V. Hirdetések: 1.) A k.vásárhelyi tszék felhívja az Alcsernátonban elhalt Csiki Dénes hagyatékához igénylőket Örökjoguk 45 nap alatti érvényesítésére. Határnap ápril 1 tól 46 nap. 2) A beszterczei tszék 3471 sz. a. felhívja a Szentgyörgyön végr. nélkül elhalt Müller György utáni örökösöket örökösi joguknak ápril 3-tól 45 nap alatti érvényesítésére. NEMZETI & SZÍNHÁZ 157 ik sírm. Bérlet Kolozsvárit, kedden, április 4-én 1976. VARÁZS-FÁTYOL. Tündéries rege 3 szak. Seribe opera szövege után németből fordította 11. M., zenéjét szerze 1 Kezdete 7 órakor, vége 9/a-kor. hihhahang. Kolosvártt, április 3. Lapunk t. előfizetőit tisztelettel kérjük, méltóztassanak megrendeléseiket minél előbb megtenni a következő évnegyedre, hogy a szétküldésben pontosak lehessünk Apr. jun................................. Márt. szeptember . 4 frt. 8 frt. 12 frt. M. Polgár: Az év végéig . . . Az előfizetési összegek a kiadó hivatalába utasítandók. m* Bignio Lajos tegnap lépett fel utolszor „Borgia Lucrelia“-ban. A színház terve volt s a közönség viharos ovatióval búcsúzott el a távozó művésztől, ki alig pár föllépte után kedvenczünkké lép.Az ária a második felvonásban vendégünknek nagyszerűen sikerült, s talán még egyszer sem volt alkalmunk ily egész szépségében bámulni e gyönyörű hangot. A közönség el volt ragadtatva és hatalmas taps és éljenzésssel adott kifejezést elismerésének. Bignio ma reggel mázott el városunkból Debreczenbe, hol azonban csak fél napig időz rokonai meglátogatása végett. Szerdán Pozsonyban lép föl és innen visszatér Budapestre, hol pár napig marad, de énekelni nem fog. E hó közepe táján kötelezettségei már visszahívják Bécsbe. Színházunk intendánsa kijelenté Bigniónak, hogy ha vendégszerepelni óhajt nálunk, ne is várjon felszólítást, csak jöjjön, mert mind az igazgatóság, mind a közönség legnagyobb örömmel fogadja bármikor . Nem is lehetne reánk nézve kedvesebb, mint ha a művész minél gyakrabban igénybe venné az intendáns e felhívását. Erre azonban ez év folytán már nem lehet kilátásunk, de talán jövő tavaszszal ismét vendégszerepelni fog ha valami akadály közbe nem jön.— Hozza isten, mentős előbb! A nemzeti színház dalműszemélyzete egy értékes emlékkel lepte meg Bigniot, melyet tegnap előadás közben nyújtott át Marczell Géza meleg szavak kíséretében. A vendégművészre kellemesen hatott e megemlékezés, mely arról tanúskodik, hogy Bigniot a társulat körében is ép oly szeretettel fogadták, mint a közönség részéről. A „kolozsvári Dalkör“ régi jó hírnevéhez méltóan tarta meg vasárnap ez évi első rendes dalestélyét. A programoi fénypontját előbb Kordin Mari kisasszony, majd kedvelt népszinműénekesünk Vidor Pál úr által elénekelt népdalok képezték, melyeket mindkettőnek a közönség általános kivonatára ismételni kellett. A „Dalkör“ által igen szépen énekelt „Szabadság“dal bevégeztével tánczra kerekedett a lelkesült fiatalság és tánczolt ritka kitartással és hévvel. Mintegy 90 pár távozolta az első négyest. fr Az a szeg, melyet a „Kelet“ szerkesztője akkora buzgósággal dugdosgatott egy hét óta, végre mégis csak kiütötte magát a zsákból! AKelet“ múlt számából átveszszük szóról szóra a következő sorokat: „Légből kapott gyanúsítás, hogy a „Kelet“ tulajdonosával alkudozások történtek volna, hanem igen is ajánlatot tettek a „Kelet“ szerdák : örökösen sajnálom, hogy meg kell halnom anélkül, hogy Stuart Máriát és az Orleansi szüzet eljátszhatnám. Nem játszta kedvembe senki, csak Jókainé. Stuartban azt hiszem maga Schiller is tanulhatott volna tőle. Shakspere mindig tud a mit csinál. A buta Vaczkorral (Szt. ivánéji álom) nem ok nélkül akar ő minden isten teremtését eljátszatni. Vackorok vagyunk mindnyájan — színészekül — játszanánk mi mindent a fülemilétől az oroszlánig. S ezt ő, Shakspere, mint színész épen oly jól tudta és tapasztalta mint mi gyarló utódai. (Vége kövekesztőjének, kinek tudta és beleegyezése nélkül a „Kelet* felett senkinek sem áll jogában alkudozni.* — Ezek szerint mi annyiban tévedtünk volna, hogy azt állítottuk, hogy a tulajdonossal foly az alku, holott a szerkesztővel folyt. A dolog így elég rendében volna, ha legújabban azt az értesítést nem vennék , hogy aKelet* dementije „tévedésen* alapulhat, mert a „Kelet* tulajdonosával igenis folytak alkudozások Stein János úr 1000 fit. subventiót, az összes befolyó előfizetéseket és hirdetési díjakat kérte. Olyan forrásból merítjük e hirt, mely előttünk bir legalább is annyi hitellel, mint a .Kelet* szerkesztőjének nyilatkozata. Ezekből tehát az sült ki, hogy igen is alkudtak a .Kelet" felett, még pedig nemcsak a kiadó tulajdonos, hanem a szerkesztőjével is — ez azonban az alkut visszautasítá, — Stein úrral pedig nem történhetett meg a vásár. A „Kelet“ kínjában egy félhasábon pattog aMagyar Polgár* ellen, azt állítva, hogy gyanúsítjuk Ugyan miben elanusítottuk ? Hisz a „Kelet* szerkesztője maga bevallja kényszerűségből, hogy „igenis ajánlat létetett aKelet“ szerkesztőjének.“ Azt a 8000 forint és a többiről szóló alkuját a kiadónak sem szoptuk a kis ujjúnkból. Azt is mondja a „Kelet,* hogy mi a más kenyerére éheztünk. Ugyan hallott-e valaha példát arra a „Kelet” szerkesztője, hogy egészséges ember a tüdővészben siűtödő állapotát irigyelte volna? Ami pedig ezt az alkudozási históriát illeti, é resteleni lehet, de tagadni ezáltal az volna. Megtörtént, jobb lesz e feledni. A A kolozsvári orvos-termész,tudom, társulat pénztárába a beiratási s az 1876. évre szóló tagsági dijakat márt. 1-éig befizették: Birtha János, dr Markgraf Vilmos (Mármaros) Szenkovich Márton, dr. Tüske Ferencz, K. Papp Miklós, dr. Maizner János, Dr. Mosel Antal, ifj. Juhó Ferencz, dr. Balogh Kálmán, (Budapest) Remisch Ágoston, Dr. Szaniszló Albert, Egyed Mózes, Wolff János, dr. Hintz György, Gaizer Antal, dr. Gálffy Endre, dr. Winder Frigyes (Mocs), Rohonczy Zsigmond (Mocs), Árkossy Gyula, dr. Gyergyay Árpád, Valentini Adolf, id. gr. Teleki Domokos, Daday Jenő, Parádi Kálmán, Vályi Gyula, Faragó János, dr. Bélteky Ferencz, Berényi János, Hadich Richard, dr. Bakonyi József, dr. Stand Kálmán, Gamauf Vilmos, dr. Abt Antal, Széky Miklós, dr. Hőgyes Endre, dr. Koch Antal, dr. Genersich Antal, Sigmond József, dr. Veress Lajos, dr. Ossikovszky József, Bakk Lajos, Koch Ferencz Sándor Gergely, Dr. Ajtai Sándor, dr. Tóth Manó, dr Berkis Lajos, dr. Szombathelyi Gusztáv, Hankó Vilmos, dr. Reich Albert (a sáncz) Tomcsik József, dr. Szilágyi Ete, Spindler Péter, dr. Bartók István, Veress Vilmos, Spanyik József, Benczédy Gergely, Borosnyai Dani, (B. Hunyad) dr. Entz Géza, Schilling Kálmán, dr. Kress Ottó, Roediger Lajos, Papp Mózes, Dalik Adolf, dr. Ajtay Endre, Unger Géza, Maksay Zsigmond, Gazsi József, dr Reitter Aulal, Z. Knopfler Károly, dr. Lencsó Ferencz, Demjén Imre, Szabó Lázár. Összesen 72-en. Ez alkalommal bátorságot veszek magamnak a választmány határozata alapján tisztelettel jelenteni, hogy a még be nem fizetett illető díjakat f. hó 10-én postai utánvéttel fogom a t. tagoktól beszerezni. A fizetők névjegyzékét minden három hónapban hirlapilag nyugtázom. Széky Miklós e.pénztárnok. Széchenyi-tér. — Pályázat. Az erdélyi muzeumegylet 1872. augusztus 29 én tartott rendes közgyűlésén kihirdetett pályakérdésre eddig pályamunka nem érkezvén be, az igazgató választmány f. hó 1-jén tartott ülésében elhatározta, hogy e pályakérdést harmadízben még egyszer kitűzi, mégpedig a következőleg módosítva: írassák meg az erdélyi fauna valamelyik családjának teljes monographiája, az eddig tett legújabb kutatások eredményeinek fel