Magyar Polgár, 1876. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)

1876-04-04 / 77. szám

1. ) A n.­enyedi tszék 4057. sz. a. a kir. kincstárnak Ekstein Ignátz és neje elleni 14,220 frt ügyében árverést hirdet ezeknek a n. enyedi 347 fikben előforduló szeszgyár és gőzmalmára. Határnap: ápril 21. 2. ) A sz.-udvar­helyi tszék 4877. sz. a. özv. Benedek Andrásnénak Józsa Imre elleni 100 frt. ügyben árverést hirdet ennek a kadicsfalvi 144 tjkben 2363 frt 50 krra becsült ingatl. birto­kára. Határnap : május 2. és junius 2­­3. ) A kolozsvári tszék 3903. sz. a Hock Gyula Nagy Ferencz elleni 246 frt. ügyben árv. hirdet ennek a kolozsvári 3899 tjkben 608 frt 50 krra becsült ing. birtokára. Határnapok május 9. junius 9. 4. ) A sz.-udvarhelyi tszék Boér Józsefné Katona János elleni 210 írt. ügyben 5279 sz. a. árv. hirdet ennek a sz.-udvarhelyi 176 tikbe 442 írtra becsült ingatlan birtokára. Határnapok: május 6. junius 6. 5. ) A szamosujvári jbir. Mátyás Jakab­nak Csont Györgye elleni 346 frt. ügyben 1095. sz. a. árv. hirdet Csont Gattára irt a tótfalusi 9. tikben 341 frtra becsült ingatl. birtokára. Ha­tárnap: ápril 22. május 22. 6. ) Ugyanaz Máté Eszternek Szöllösi Sán­dor elleni 230 frt ügyben 951. sz. a. árv. hirdet újjá teremtésünk nagy munkájához Genialis ta­nult színész volt. A sors többre szánta mint a­mennyire jutott. Erőteljes nagyterjedelmű hangja, nyugalmas idomai, eleven arca, jó nyelve, fürge elméje, férfias észjárása a hősi szerepekben iga­zán kitűnő művészszé emelhették volna — még kisded testalkotó dacára is— hisz Kean Edmund is kicsi volt — ha a komoly tanulást oly korán ab­ba nem hagyja. Lélekjelenléte a színpadon bámu­latos volt. Éles átható eszét botrányos szerep nem tudásaiban csodálni lehetett. Mindig dologra mindig okosan beszélt, soha nem botlott és nem ismételt — noha a súgótól nem sokat várt semmi körülmények között. De persze ez mind semmi. Ez a legjobb esetben is csak negatív érdem. Rég betanult szerepeiben azonban — azokat tudta könyv nélkül — megragadott volt sok heyen. .Geniu­­aemb­e velem jósz!* Uriel Ákostában. .Lásd inkább bennem az apját!* Zsi­ga czigányban oly igaz erőtől duzzadó kifejezései voltak U j i a l u s­­­n­a­k melyeket ma is szivem­ből megtapsolnék. Utolsó éveiben végképen el­­hanyatlott testileg lelkileg. Elmerült. Meghalt két év előtt Kisvárdán. Dózsát elővette, ruhákat csináltatott rá. De , de Dózsát ő maga játszotta. Én Bar­nává degredáltattam. Koszul esett - hogyne! de mikor megtanultam Barnát, vigasztaltam magam, .el­­ hiszem ez is szép. S aztán legalább tudom ezt is!“ Játszogattunk aztán együtt több­ször E­ge­r­b­en és Mezőkövesden. Rajtam is maradt a „Pulyás- nevezet sokáig (a Bar­­na neve) Újfalu­si legalább ugy­e az első előadás óta. Egyszer azonban sehogysem szabadulhattam a vágytól, hogy Dózsát én játszam. „Engedje meg kedves Ujfalusiul hadd játszam el, csak egyszer!« Könyörögtem. Nem lehet öcsém nagyon fiatal vagy te még arra! .Hiszen nem is azért. — Csak próbáljuk meg vajjon mit csinálnék VI* Eh! Gyerek vagy nem le­heti’ S látva hogy boszankodik abba hagytam. De mikor jó kedve volt egyszer, megint előállottam vele, sőt akkor már fenyegetőztem is. Ha meg nem engedi Uj­falusi úr bizonyisten elszö­köm, elmegyek gyalog, elmegyek éhen, szomjan akárhová, de nekem azt el kell játszanom ha ég föld össze szakad is!“ „Hová az ördögbe mennél­?“ „Jó jó! majd meglátja!“ És ugy tevék a mint beszéltem, mint a Petőfi Pál mestere. Az­zal a különbséggel,hogy szökni épen nem szöktem, de 1859 julius derekán tehát egy évvel a mű hoz­zánk kerülte után Szabó Ödön barátommal csak­ugyan ott hagyom­ biz én Borsod megyei Me­ző Kövesd városát az én kedves U­j f­a­l­u­s i­m­­­mai egyetemben s irányoztuk utunkat Tisza Fü­red felé még pedig hol gyalog hol szekér m­el­lett. Pakk nem terhelt, könnyen és gyorsan halad­tunk az első faluig , — e falu nevét elfelejtettem, de a benne lakó akkori bíróra Török S­á­n­­dorra és kedves nejére szívem szerint kényte­len vagyok mindig szeretettel emlékezni. Jó ebéd­del, jó tanác­csal, szekérrel mindennel gyámolítot­tak nagy céljaink elérésében. A java idejében diszlő igazi magyar gazdasszony, a jó anya — láttam a szeméből — nem győzött fö éttünk sajnálkozni, hogy indulhattunk igy vesztünknek! Fia volt neki ib. Értettem. Elég az hozzá, attól a falutól aztán mi sze­keren mentünk Tiszafüredre. Szabó Ödön örült­e jobban van én nem tudom, de, hogy mindketten örömben érkeztünk a tett­helyre, az biztos. Mert hát „dolga és kedve van min­denkinek, a­milyen olyan“ azt mondja Hamlet. Szabó Ödönnek is volt, ő ekkorig a k­ö­l­­tőt és Bornemiszát játszogatta Dózsában, noha bo­n v­i va­n­­ színész volt. Majdnem egy évvel ifjabb nálam. Az én áldozatom. Én hoztam a színészethez, most B á g­y­o­n­i név alatt szere­pel tán Krecsányinál — értelmes, ügyes színész volt mindig. Most azt hiszem több. Mondom bon­­vivant létére eddig a költőt és Bornemiszát játszta néha egyszerre — de Barnára fájt a foga. És ezt én egyátalában nem csodáltam __ hisz egy magam is úgy szerettem volna Rózsát máskor meg D­a­­­m­á­t játszani. Sőt többet mond E. Kovács Gyula. Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-iro­­dalom megalapítója. DR. MELTZL HUGÓTÓL (Folytatás.) Magától értetik, hogy minden szigorú elíté­lések és kifogások Toldynak a pythiai lábasra em­lékeztető modorában vannak felállítva, anélkül, hogy szükségesnek tartaná kimutatni a bizonyíté­­koknak még csak legkisebb árnyékát is. ő ezt vagy azt állítja és azzal punctum. S aztán minő joggal „mellőzi“ e gyűjteményt és mondja a „beillőkről“, hogy hiányzik belőlük az eszmék érettsége, vagy mélysége, olyan iroda­­lomtörténelemíró, ki rövid néhány évvel azelőtt a szárazbeteges sentimentalitásban sinlődő s világ­fáj és a­­­m­i fiatal Árnyost nemcsak hogy nem „mel­lőzi“, hanem is valódi gyönyörrel ez alárendelt, pityergő és együgyű fiatal barátról ? Tanulságos a „Felhők“ szerzőjéről Toldy által mondottakhoz tartani Ányosra írt hosszabb panegyricusából csak a következő helyet: „De a nyögésnek e költészete mély együtt­­­érzést gerjeszt motívumai valóságával, elfoglal­t reflexiói tartalmasságával, gyönyörködtet a szem­költT 347^kl k'Pe8 bCSZéd minden bájaival.“ (M. —1-gJ——— Ha Toldy feltudta ismerni és megtudta be­csülni a beteges világfájdalmat Ányosban, akkor miért nem lelte meg Petőfiben az egészséges pes­­simismust ? . . . . Elvégre az egész nem fontos iro­dalmi kérdés, csak jellemző az irodalomtörténet- - írásnak mostanság nálunk divó mesterségére néz­ve, mely abban áll, hogy a költőre kész abstrac­­tiók alkalmaztatnak, hangos phrazisok — a kriti­kus privat tetszése és Mephisto szerint: Gewöhnlich glaubt der Mensch, wenn er nur Worte hört, Es müsse sich dabei doch auch was denken lassen. Nem ösmerem To­dy műveit, csak azt ösme­­rem belőlük, a­mit Pe­isiről irt. De ha ő (a­mit szinte a priori hitetne következtetni) a többi ma­gyar írókról sem ítél nagyobb figyelemmel és ala­possággal mint Petőfiről akkor tudom, hogy ide­vágó (azaz irodalo­mtörténelmi) műveinek annál kisszerűbb lesz jövőjük, minél nagyszerűbb volt jelenük. De elvégre is, a­mint fent állítottuk, senki­­nek ne szabad rész neveit venni, hogy a„felhők­ et­ és hasonló költeményeket „sületlenségek*-nek te­kintette , mert hiszen ezekkel Petőfi egész korát megelőzte. Megérdemlik mindenesetre, hogy most már közelebb vegyük szemügyre. A „felhők* nagyon elegáns kiállítású kis 80 füzetben láttak napvilágot 1846. ápr. második felében. A czímlapján semmi fir­mának nyoma, csak az évszám áll ottan. Ellenben a boríték lapján ez olvasható: Emich Gusztáv bizománya.“ (Innen sejthetni, hogy alkalma­sint a szerző költségére nyomatott ki e gyűj­temény (?) a hogy az Athenaeum részvénytársula­ta csak azért nem adta soha ki többé mint ön­álló gyűjteményt, mert mint olyan nem az övé. Pedig e látszólagos közönyös körülmény roppant veszteséget involvál a magyar irodalom rovására. Mert e gyűjtemény önállóan felléptetve, miként helyesen eltalálta a neki való szerepet a költő ma­ga, inkább elterjed, nagyobb hatást gyakorol s ha­­marább becsültetik meg) Sajátságos egy gyűjtemény ez, mely a lyrá­­nak olyan genre-jét ismerteti meg az olvasóval, h­ asonban azon képviselők helyébe, kik a kormány­ba léptek, megválasztotta a két alelnököt,­­ a pénzügyi bizottság négy tagját. Csupa baloldaliak választottak. A legtöbb szavazat azonban 158 volt, s már ez eredmény mutatja, hogy a kormánynak nincs meg többsége a képviselőházban, minthogy Minghetti tudvalevőleg még bukásakor is ISI sza­vazattal rendelkezett. Az angol közvélemény most népgyűlések­­ben fejezi ki rászólását a királynő által fölvett indiai császárnői czim felett. Leicesterben már nagy meeting tartatott, mely azt mondotta ki, hogy ez a czim alkotmányos nehézségeket fog okozni A .Standard* szerint szombaton­­ a St. Ja­­mes-Hallbuy tömeges gyűlés tartatik, melyben a whig-párt, a radicalisok s a köztársaságok egyesülten fognak tiltakozni az új czim ellen. A lordok házabeli ellenzék a .Times­ szerint a bili részletes tárgyalását nem ellenzi ugyan, de támo­gatni fogja Shaftesbury gróf ismeretes resolutióját, mely felkéri a királynőt, hogy a császári czim he­lyett olyat vegyen föl, mely az ország történeti­vel, a hűt alattvalók érzelmeivel bensőbb öszhang­­zatban áll. Az sem kevésbé bántja az angolokat, hogy a királyné a parlament ülésezése idején kül­földre utazott. Alkotmányos szempontból ez ellen nem tehetni ugyan kifogást, de a­­Times­ azon sajátságos tényt constatálja, hogy ez idő szerint az uralkodó­ház egyetlen egy nagykorú tagja sincs angol földön. A királyné Németországban, a wa­lesi herczeg Kairóban, az edinburgi herczeg Pé­­tervárott, Connaught herczeg Gibraltárban, Cipót­hg Nizzában van s a királyi családot Angliában most egyedül a walesi herczeg tizenkét éves ha képviseli. A Királyhágón inneni részeket érdeklő A .Budapesti Közlöny­­hiv. értesítőjének idei márczius 31- és ápril. 1-i 74. és 75-ik számából. I. Árverési hirdetések: ennek csomajai 90. tikben 478 frt 96 kra becsült ingatl. birtokára. Határnap: május 1 és máj. 31. T.) Ugyanaz vagyonbukott Dragomin Gergelynek a sz.-újvári 128 tjkben­­1500 frtra becsült ingatlan birtokára 352 sz. a. árv. hirdet. Határnap ápril 19 május 19­8) Ugyanaz Tarcsa Manó Pap Gyvris s társai ellen 400 frt. ügyben 910 sz a. árverést hirdet, ezeknek a nikola. 39 tjkben 796 frt 95 kra becsült ingatl. birtokára. Határnap apri­­J május 29. . . .. 9) A fogarasi jb. végrehajtója Mózes Sá­­muel Klärman János elleni 2110 frt ügyben 68 sz a. árv. hirdet ennek poruuikáki 334 tjkában 8500 frtra becsült ingatt birtokára. Hatarnap áp­ril 7. május 10. I . . . . 10. A szászsebesi sbir. Czu­pea Lazar elleni 243 frt 60 kr. ügyben ennek a rakovsi bir­tokára 776 sz. a. árverést hirdet. Határnap áp­rilis 18. II. Igény-kereseti felhívások 1. A kolozsvári tvszék Petrán Jánosnak Salamon Sándorné és dr. Salamon József el­len 1200 Zrt. váltó-ügyében alperesek ingóit le­foglalván 112 sz. a igényvégzést bocsát ki. Határ­nap: april 2-től 8 nap alatt. 2. A sz -Somlyói tszék Akoncz Isvannik gr. Bethlen Józsefné elleni 700 arany ügyében ennek kraszna horváti korcsma regale jogát lefog­lalván , igényvégzést bocsát ki. Igényker. beadandó ápril 2-tól 16 nap alatt. 3. A kolozsvári tszék Máriaffy Albertnek Zutor községében vesztett és végleges kárpótlási czimen folyósított urb. kárpótlásaira igénylőket felhívja igényeiknek ápril. 21-ig leendő bejelölé­sére kiutalási tárgyalás május 22. 4. A k.-vásárhelyi tszék Adler , J. Simon György és társa ellen 200 frt. váltóügy­ben ezek het­ ingó vagyonát lefoglalván, 996. sz. a igényvégzést bocsát ki. Beirási nap ápril. 1-től 8 nap alatt, III. Csődök. 1. ) Diekman Sámuel szegedi lakos ellen, a vagyon felosztása miatt a csőd megszüntethetik. 2 ) Schön testvérek czég ellen S.-Al. Uj­­helyen 1666. sz. a a csődhitelezők kiegyezése folytán megszüntettetik. 3.) A sz.-udvarhelyi tszék Pátrubán Márton kereskedő ellen louti­­sz a­ csődöt nyit Bejelentési határidő: ápril 29. és május 8 .) Fischer Mór kereskedő ellen a verse­­czi tszék 652. sz. a. csődöt nyit. Bej határidő áp­ril 20. 21. és 22. 6.) Loki Deutsch és fia czég ellen 1099 sz. a. a lugosi tszék. Bej. h.: május 22, 23, 24. 6. ) Jakab és Haller czég ellen a n­­vá­­radi tszék 1319. sz. a. Bej. h. ápril 27. 28. 29. 7. ) Popovits D. J. kereskedő ellen 620. sz a. a zsombori tszék. B. h. ápril 3.4.5. IV. Pályázatok. 1) A kolozsvári pénzügyigazgatóság ke­rületében több adótiszti állomás betöltendő. Pá­lyázhatni ápril 2-tól 8 hét alatt. 2. ) A szebeni posta-igazgatóság kerületé­ben hivatalszolgai állomás betöltendő. Pályázatok: ápril 2-tól 6 hét alatt adandók be. V. Hirdetések: 1.) A k.­vásárhelyi tszék felhívja az Al­­csernátonban elhalt Csiki Dénes hagyatékához igénylőket Örök­­joguk 45 nap alatti érvényesíté­sére. Határnap ápril 1 tól 46 nap. 2) A beszterczei tszék 3471 sz. a. fel­hívja a Szentgyörgyön végr. nélkül elhalt Müller György utáni örökösöket örökösi joguknak ápril 3-tól 45 nap alatti érvényesítésére. NEMZETI & SZÍNHÁZ 157 ik sírm. Bérlet Kolozsvárit, kedden, április 4-én 1976. VARÁZS-FÁTYOL. Tündéries rege 3 szak. Seribe opera szövege után németből fordította 11. M., zenéjét szerze 1 Kezdete 7 órakor, vége 9­/a-kor. h­ihhahang. Kolo­svártt, április 3.­­ Lapunk t. előfizetőit tisztelet­tel kérjük, méltóztassanak megrendeléseiket mi­nél előbb megtenni a következő évnegyedre, hogy a szétküldésben pontosak lehessünk­ Apr. jun................................. Márt. szeptember . 4 frt. 8 frt. 12 frt. M. Polgár: Az év végéig . . . Az előfizetési összegek a kiadó­ hivatalába utasítandók. m* Bignio Lajos tegnap lépett fel utol­­szor „Borgia Lucrelia“-ban. A színház terve volt s a közönség viharos ovatióval búcsúzott el a tá­vozó művésztől, ki alig pár föllépte után kedven­­czünkké lép.Az ária a második felvonásban vendégünk­nek nagyszerűen sikerült, s talán még egyszer sem volt alkalmunk ily egész szépségében bámulni e gyönyörű hangot. A közönség el volt ragadtatva és hatalmas taps és éljenzésssel adott kifejezést elismeré­sének. Bignio ma reggel mázott el városunkból Debreczenbe, hol azonban csak fél napig időz rokonai meglátogatása végett. Szerdán Pozsonyban lép föl és innen visszatér Budapestre, hol pár napig ma­rad, de énekelni nem fog. E hó közepe táján kö­telezettségei már visszahívják Bécsbe. Színházunk in­tendánsa kijelenté Bigniónak, hogy ha vendégszere­pelni óhajt nálunk, ne is várjon felszólítást, csak jöjjön, mert mind az igazgatóság, mind a közön­­ség legnagyobb örömmel fogadja bármikor . Nem is lehetne reánk nézve kedvesebb, mint ha a mű­vész minél gyakrabban igénybe venné az inten­dáns e felhívását. Erre azonban ez év folytán már nem lehet kilátásunk, de talán jövő tavaszszal is­mét vendégszerepelni fog ha valami akadály köz­be nem jön.— Hozza isten, mentős előbb! A nemzeti színház dalműszemély­­zete egy értékes emlékkel lepte meg Bigniot, melyet tegnap előadás közben nyújtott át Marczell Géza meleg szavak kíséretében. A vendégművész­re kellemesen hatott e megemlékezés, mely arról tanúskodik, hogy Bigniot a társulat körében is ép oly szeretettel fogadták, mint a közönség részéről. A „kolozsvári Dalkör“ régi jó hírne­­véhez méltóan tarta meg vasárnap ez évi első ren­­des dalestélyét. A programoi fénypontját előbb Kordin Mari kisasszony, majd kedvelt nép­­szinműénekesünk Vidor Pál úr által elénekelt népdalok képezték, melyeket mindkettőnek a kö­zönség általános kivonatára ismételni kellett. A „Dalkör“ által igen szépen énekelt „Szabadság“­­dal bevégeztével tánczra kerekedett a lelkesült fiatalság és tánczolt ritka kitartással és hévvel. Mintegy 90 pár távozolta az első négyest. fr Az a szeg, melyet a „Kelet“ szer­kesztője akkora buzgósággal dugdosgatott egy hét óta, végre mégis csak kiütötte magát a zsákból! A­­Kelet“ múlt számából átvesz­­szük szóról szóra a következő sorokat: „Lég­ből kapott gyanúsítás, hogy a „Kelet“ tulajdo­nosával alkudozások történtek volna, hanem igen is ajánlatot tettek a „Kelet“ szer­dák : örökösen sajnálom, hogy meg kell halnom a­nélkül, hogy Stuart Máriát és az Orleansi szü­zet eljátszhatnám. Nem játszta kedvembe senki, csak Jókain­é. Stuartban azt hiszem ma­ga Schiller is tanulhatott volna tőle. Shakspere mindig tud a mit csinál. A buta Vaczkorral (Szt. ivánéji álom) nem ok nélkül akar ő minden isten teremtését eljátszatni. Vackorok vagyunk mindnyájan — színészekül — játszanánk mi mindent a füle­­milétől az oroszlánig. S ezt ő, Shakspere, mint színész épen oly jól tudta és tapasztalta mint mi gyarló utódai. (Vége köv­e­kesztőjének, kinek tudta és beleegyezése nélkül a „Kelet* felett senkinek sem áll jo­gában alkudozni.* — Ezek szerint mi annyiban tévedtünk volna, hogy azt állítottuk, hogy a tu­lajdonossal foly az alku, holott a szerkesz­tővel folyt. A dolog így elég rendében volna, ha legújabban azt az értesítést nem vennék , hogy a­­Kelet* dementije „tévedés­en* alapulhat, mert a „Kelet* tulajdonosával igenis folytak al­kudozások Stein János úr 1000 fit. subventiót, az összes befolyó előfizetéseket és hirdetési díjakat kérte. Olyan forrásból merítjük e hirt, mely előt­tünk bir legalább is annyi hitellel, mint a .Ke­let* szerkesztőjének nyilatkozata. Ezekből te­­hát az sült ki, hogy igen is alkudtak a .Ke­let" felett, még pedig nemcsak a kiadó tulaj­­donos, hanem a szerkesztőjével is — ez azon­ban az alkut vissza­utasítá, — Stein úrral pe­­dig nem történhetett meg a vásár. A „Kelet“ kínjában egy félhasábon pattog a­­Magyar Pol­gár* ellen, azt állítva, hogy gyanúsítjuk Ugyan miben elanusítottuk ? Hisz a „Kelet* szerkesz­tője maga bevallja kényszerűségből, hogy „igenis ajánlat létetett a­­Kelet“ szerkesztőjének.“ Azt a 8000 forint és a többiről szóló alkuját a kiadónak sem szoptuk a kis ujjúnkból. Azt is mondja a „Kelet,* hogy mi a más kenyerére éheztünk. Ugyan hallott-e valaha példát arra a „Kelet” szerkesztője, hogy egészséges ember a tüdővészben siűtödő állapotát irigyel­­te volna? A­mi pedig ezt az alkudozási históriát illeti, é resteleni lehet, de tagadni ezál­tal a­z volna. Megtörtént, jobb lesz e feledni. A A kolozsvári orvos-termész,­tudom, társulat pénztárába a beiratási s az 1876. évre szóló tagsági dijakat márt. 1-éig befizették: Birtha János, dr Markgraf Vilmos (Mármaros) Szenkovich Márton, dr. Tüske Ferencz, K. Papp Miklós, dr. Maizner János, Dr. Mosel Antal, ifj. Juhó Ferencz, dr. Balogh Kálmán, (Budapest) Remisch Ágoston, Dr. Szaniszló Albert, Egyed Mózes, Wolff János, dr. Hintz György, Gaizer Antal, dr. Gálffy Endre, dr. Winder Frigyes (Mocs), Rohonczy Zsigm­ond (Mocs), Árkossy Gyula, dr. Gyergyay Árpád, Valentini Adolf, id. gr. Teleki Domokos, Daday Jenő, Parádi Kálmán, Vályi Gyula, F­aragó János, dr. Bélteky Ferencz, Berényi János, Hadich Richard, dr. Bakonyi József, dr. Stand Kálmán, Gamauf Vilmos, dr. Abt Antal, Széky Miklós, dr. Hőgyes Endre, dr. Koch Antal, dr. Genersich Antal, Sigmond József, dr. Veress Lajos, dr. Ossikovszky József, Bakk Lajos, Koch Ferencz Sándor Gergely, Dr. Ajtai Sándor, dr. Tóth Manó, dr Berkis Lajos, dr. Szombathelyi Gusztáv, Hankó Vilmos, dr. Reich Albert (a sáncz) Tomcsik József, dr. Szilágyi Ete, Spindler Péter, dr. Bartók István, Veress Vilmos, Spanyik József, Benczédy Gergely, Borosnyai Dani, (B. Hunyad) dr. Entz Géza, Schilling Kálmán, dr. Kress Ottó, Roediger Lajos, Papp Mózes, Dalik Adolf, dr. Ajtay Endre, Unger Géza, Mak­­say Zsigmond, Gazsi József, dr Reitter Aulal, Z. Knopfler Károly, dr. Lencsó Ferencz, Demjén Im­re, Szabó Lázár. Összesen 72-en. Ez alka­lommal bátorságot veszek magamnak a választ­mány határozata alapján tisztelettel jelenteni, hogy a még be nem fizetett illető díjakat f. hó 10-én postai utánvéttel fogom a t. tagoktól beszerezni. A fizetők névjegyzékét minden három hónapban hirlapilag nyugtázom. Széky Miklós e.pénz­tárnok. Széchenyi-tér. — Pályázat. Az erdélyi muzeumegylet 1872. augusztus 29 én tartott rendes közgyűlésén kihirdetett pályakérdésre eddig pályamunka nem érkezvén be, az igazgató választmány f. hó 1-jén tartott ülésében elhatározta, hogy e pályakérdést harmadízben még egyszer kitűzi, még­pedig a következőleg módosítva: írassák meg az erdé­lyi fauna valamelyik családjának teljes monographiája, az eddig tett legújabb kutatások eredményeinek fel­

Next