Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-10-18 / 238. szám

XL évfolyam. 238-dik szám Kolozsvárit, 1877. csütörtök, október lb. ESTI KIADÁS. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre......................................16 frt — kr. Félévre................................ 8 , — , Egy negyedre...................................4 , — , Egy hónapra .................................1­9­60 „ SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODAIAK AU' Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ottsor hal&bozott g&mnondaor­ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegillaték k­­ilin számítunk. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 26 kr. RECLÁMOK: Hirffisérbe soronként ! A KOLOZSVÁR, OKT. 17. vét, annak jó készletet kellett magával ide hoznia. A románok, különösen az otthon levők szívesen véget vetnének a dolognak, és vissza­hívnák honfitársa­kat. Mar­a a sereg azonban állhatatosan tár Abban nem kételkednek, hogy további siker esetében a dolognak vé­ge szakad, vagy azzal, hogy Plevnába téli szállásokra vonulnak, vagy pedig hogy béke­alkudozásokat kezdenek. Hogy kudarc­ ese­tére mi fog történni, ez­, nehéz előre meg­mondani, ez annak minőségétől is függene, annál is inkább, mert Totleben ú­ módszert hozott a háború viselésébe, és most már nem intéznek rohamokat további előkészüle­tek nélkü­l. Most vermeket ásnak, azok fölé karókat raknak tető alakjában, és azután földdel és gyeppel befödik, ezekben a viskók­ban tartózkodnak a katonák ; a katonák szí­vesen laknak ugyan bennük, de azért mint a sírok bosszú sorai deprimáló hatást gya­korolnak. Totleben tábornok megérkezése után megvizsgálta a hadállásokat, de oly érte­lemben nyilatkozott, mint Károly fejedelem a 11 ki támadás előtt, és egészen méltányol­ják kívánságát, hogy a sereg megerősíttes­sék. Ezalatt szorgalmasan fölhasználják az­­ időt, hogy a hadsereg állását biztosítsák. n . —­­Az orosz hadsereg helyzetéről A „Presse“-nek írják okt. 7-ről Niká­­polyból. Tegnapelőtt este heves északkeleti vi­har szétszakította a Turnu és Nikápoly kö­zött levő hidat, a távíró huzalait széttépte, és a két part közlekedését a minimumra szállította. Vasúton két csavargőzös érkezett Fratestibe, melyek Szisztova és Zimnicza, to­vábbá Szis­ztova és Nikápoly közt fognak köz­lekedni, de ezek elenyésznek óriási feladatuk­kal szemben. Húsz harmincz ilyen gőzös sem lett volna elegendő, és most kettőt hoznak Néhány ágyunaszádot már három hónappal ezelőtt Szloboziába küldöttek, de nem lehet tudni, hogy mily szolgálatokat tettek; a tö­rököktől két monitort vettek el három hó­nappal ezelőtt, de ezek még mért sem ad­ió­­képesek. Ez és a sziszlovai híd több­zör vált használhatlanná, de ennek daczára nem gondoskodtak biztos összeköttetésről. Ha a visszavonulás nincs is veszélyez-—OJ----­tetve, de a hadsereg élelmezése lehetetlen. Redouteokat újra építenek, ütegeket előre- és a Bolgárországban való tartózkodás télen­­ tolnak, fu­tárkokat ásnak és semmi szüksé­­gt egészen képzelhetetlen a Romániával való ges előkészületet nem mulasztanak el. Ezen összeköttetés nélkül. Ha még oly sok élet kivül nagy ostromágyukat szállítanak, és rő­­miszert halmoznak is föl, de azért rájuk még­­ szert halmoznak föl, hogy minden ágyúra sincs. A Balkánban nem oly nagy a faszük legalább 300 lövés jusson. De mindez "igen rég, de oda óriási akadályokba ütközik sz lassan halad előre, mert a szállítás az°el­­élelmiszerek szállítása, a trónörökös és ká­­gondolható legnagyobb akadályokkal jár. Ioly fejedelem serege részére mindent Rom­á­­niából kell szállítani, de a Duna két partjá­ , a/r . . . nak biztos összekötéséről nem gondoskodtak .­­ a Mukhtár pasa mi több, még a táviró sodronyait sem sülyesz- egy a hadsereghez intézett kiáltványát tették a víz alá, úgy hogy nem múlik el közük a lapok. Érdekesnek tartjuk e fen hét távírdái zavarok nélkül. A bolgárok nem kell szellemű okmányt olvasóinkkal mégis­­nagy kíméletet tanúsítanak „megszabadítóik“ mertetni, mely szó szerint így hangzik : iránt és a sodronyokat a vezeték oszlopairól .Hála legyen a mindenhatónak, az el is lelopják. Néha két napig is eltart a táv­­lenség megalázva, megveretve saját terüie­­irdai zavar. ........ . tére visszavonulni kényszerült. Forró rá­,A sátorokban való tartózkodás hár­­gyunk tehát közel áll teljesüléséhez Tárna­­zaszto, az eső átszivárog a vásznon, a szél dólag lépünk fel s átlépjük a határt metsző hidegséggel hatol beléjük, a talaj De habár minekünk az oroszoktól igaz­­nedves és fagyos A redouteokban és futóár­­ságtalan, jogellenes és embertelen bántál­­yokban exponált katonák úsznak a vízben és mákat kelle szenvednünk ide haza­m­én el sárban, és mivel legalább 24 órá­t, de néha várom, hogy közületek minden egyes szelíd 4 napig is szolgálatban állanak, a legkisebb magaviseletét tanusitand Erivan tartományi­­oltalom nélkül, és a laborban sem kapnak nak elnyomott lakói iránt; hogy ti a vele száraz helyet azért föladatuk valóban em- tek született jobb érzelmek és örökölt ne­­bezfeletti. A ki még most is megtartja ked­­mes lelketek sugallata szerint el fogtok ke --- W ■ - ------ * -h­inni minden olyan tettet, melynek czélja­­ azt állítják, miszerint eljárásunk ezen vagy nem más, mint a szenvedély kielégítése ; | azon alkalommal gyümölcstelen volt, az leg­­hogy ti soha sem fogjátok át­hágni a szem­­­alább bizonyságot tett arról, hogy mi őszi a­­törvén­yeink által megszabott határt, melyek­ben fenn akartuk tartani a békét. (Élénk és­­magasabban állnak minden polgári szabály- jelzés). A kilátások a jövőre nézve bizonyá­ratoknál, s hogy közületek egy sem alacson­­ra nem kecsegtetők. Egy tekintetben javul- teljesen be vannak fejezve Minta Bud­nyodik odáig, hogy az oroszok példájára a tak kilátásaink, értem azon tekintetet, mely­ek­nek­ értesül, csupán a parlamenti tá­rsra ramas és elnyomás valamely tettét e­lkövesse ezen ország saját önzrt önleíróit' illeti Mi , ix—i. _u-i.’ , . 1 rablás és elnyomás valamely tettét .­lkövesse Szörnyű egy vétek az emberi lényt isten e legnemesebb teremtményét életétől megfosz­tani. Azért tartózkodjatok minden jogellenes gyilkolástól és minden rablástól. Ne vétse­tek azok ellen, a­kik irgalomért esedeznek hozzátok, — ne bántsátok a foglyokat és a hozzátok menekülő szökevényeket, ha csak □em követnek el oly ártalmas tetteket, me­lyek megsemmisítésüket elkerülhetetlenné teszik. Tartsátok tiszteletben a szegény la­kosok vagyonát, báj­át, becsületét, kik való­jában úgyis mi hozzánk szítanak. Ne zavar­játok őket vallási szertartásaik gyakorlásában; legyetek tisztelettel szentelt helyeik, templo­maik és papjaik iránt. Épületet le ne ront­satok, ha csak a muszkáknak védsánczul nem szolgál. A tietekétől különböző hitük, nyel­­vök és szokásaik ne hangoljanak titeket el­lenségeikké. Ne kínozzátok és meg ne öljé­tek a sebesülteket és elfogottakat, ne üldöz­zétek a menekülőket abból a czélból, hogy okpt. maafAuwooAt/vs. vr_ -- - «** ezen ország saját önző érdekeit illeti. Mi játok jelen helyzete miatt van nehézség az nem vagyunk ambitiosus nemzet, s ezért a előterjesztésben, azon előterjesztés, mely­­háború egyedüli veszedelme ránk nézve ab- gye( Széll Kálmán pénzügyminiszter a részé­ban áll, ha azt hisszük, hogy saját biztonság loten indemnityt kéri, fel fogja ölelni az öuuk fenyegetve van — és a legnagyobb baj egész pézügyi állást s igy abban az 1878. ránk na/QP «7 hfl alvonl­nr o­ravi^l/ «1-1 * — - • •’1 • ' • ' * ' _ . wv t» J ^ ' évi költségvetésnek végső eredményei is som­mázva leszünk. ránk nézve az, ha olyankor akarják ezt el­hitetni velünk, mikor valódi veszély nem fo­­­rog fenn. (Éljenzés.) Az egész országban igen túlzott néze­­­tek uralkodtak Oroszország agressiv hatal­máról (Halljuk !) és ez azt okozta, hogy szóló törvény a .Bud. Corr." szerint hadi rendszabályok vétettek foganatba, de most egyelőre nem kerül revízió alá s csak lgekre küldőben nem lett volna szükség. Azt­­ egy novelláris javaslat fog a két törvénybe­­hiszem, nagy nyereség ránk nézve, hogy örök- s­rás elé terjesztetni, melynek értelmében a re eltűnt az angol férfiak elméjéből az orosz­­ véderőről szóló törvény egy-két évre váltó­­ agressió rémképe. (Éljenzés.) Egyébiránt azt zatlanul föntartatnék, köteleztetvén a bort nem határozhatja meg senki, vájjon rövid mányok, hogy a megszabandó határidő leter­­jesz e vagy hosszú a háború. — Természe­­­te előtt egy évvel be fogják terjeszteni a tel, hogy ha akármelyik fél egy nagy döntő, most elhalasztott törvényjavaslatot, csatát nyerne, akkor hamar békét lehetne­­ várni , de ennek hiányában senki nem jósol- e. pénzügyminiszter _____ ____ „ uve, . hatja meg, hogy meddig fog tartani a bábo . .. . _ őket életüktől megfoszszátok. Ne hasonlít­ ruk ha csak tudomással nem bír arról, hogy a pénzügyigazgatóságokhoz menesztett sarok az oroszokhoz a kegyetlenségben és mennyire vannak kimerülve a hadviselő fő körrendeletében tudatja, miként azon a pénz­erőszakoskodásban ! Ne végezzetek ki senkit­­ek ! Ha azonban azt fogják önök látni, a győri biztosoknak,­­illetőleg jelenleg valn­­a­kit el is foghattok s ha köztük megsebe- hogy valamelyik félnek elfogyott a katonája és adóőri biztosoknak is) még 1851 ben en­­atilt akad, szállítsátok a kórházakba. Minden , vagy­ végkép elfogyott a pénze, akkor bizto­gedélyezett hatáskör, mely szerint azok fél­­ember, bármi vallásu, istennek lelkes teremt- sak lehetnek, hogy semmi becsületbeli skra- jogosíthatók a rendes jövedékbüntető eljárás ténye: azért ne akadályozzátok az ellensé­­pülások nem fogják megakad­lyozhatni a bé megszüntetését az esetre engedélyezni, ha a get elesettjeinek eltemetésében, sőt temes­se megkötését. (Éljenzés.) De idáig ilyen ki- meghatározott legkisebb birság összeg 26 lélek el maganok a kiköt­ő eltemetetlen merülésnek még semmi jelét nem látja a vi­­fítot meg nem halad, — jövőre nézve is hagyott. Se szúrás, se vágás ne érje, a ki­lán­y és a béke c­ancsainak megítélésénél fentartatik, már elesett s meg ne csonkítsátok az ellen- önöknek mindig szem előtt kell tartaniok ------­ség semmiféle tagját, csupán mig csatában­­azt- hogy ez nem az uralkodók, hanem a né-. - _ harczos ellenetek. Vegyétek mint gondolkozó­tek háborúja.“ OUlIOlCll Heti SZfimlft. emberek, vegyétek szivetekre ezen én intő- —— . —* —-....................... Sumlából A mult hét sem hozott a harezté­______, ,v0jwua OOI­CtlCttlD tró till CO lDte­seimet, engedelmeskedjetek vezéreiteknek s tiszteljétek szent törvényeinket.“ mert TARCZA. REGÉNY Irta: JÓNÁS. Ill. Egy elszalasztott szó. Megírták*) & guzsalomat Tilaj, tilaj, vátom ; Felvehetik az orsómat, Mert én ki nem vátom­! Nem várom ki, nem lesz én Az idén. Se hitelbe, se csókért, Se csókért! Együtt járunk a fonóba Tilaj, tilaj, látom. (Folytatás.) Tíz csókot egy orsóra, S százszor is kivárom. Hej csak egyszer jönne hát, Jönne hát! Büntetni a galambját, Rózsáját! Mikor vége volt a dalnak, a leá­nyok gyújtottak rá. Thur Pistáné e köz­ben szólani akart Szegő Andrissal, ki­­ azonban, hogy kikerülhesse a leczkézte­­tést, oda ült Borcsa mellé s őt mulat­tatta. Thuzné visszaült a helyére. —­uim! ha ez az alamuszi Borcsa vetett volna szemet Andrisra ?! ... Jaj , mint Sajgó e pillanatban a fele- de ki tudnám szedni mind a két szemét­sége elmélázó arczára tekintett, meg­­érezte! kérdezte tőle: A társaság lassanként bevégezte — Hát neked mi bajod aranyos munkáját. A fehérnép­sereg beszámolt az virágom? El ne szomorodjál erre a szép orsókkal, az asztalon egész halom gyűlt nótára! — Kínáld meg vendégeinket,­­ össze­­j­axuvano lui Hanoii minden szót. Lát­nia nagyon roszul látnak hozzá ételhez. A legények leöblintették a torkukat, ta’ Tiditli most már minden áron italhoz. Rajta fiuk, még egy nótát! A Róka uram még szétvágott néhány tré­­mene " 111 akar­t*e­gy zsalyost el sem énekeltétek még, fás rigmust, s aztán készülődtek haza Micsoda? szólt meglepetve Saj-Erre a legények hozzá fogtak egy í felé. Vége volt a fonónak. §d. — Elment az eszed ismét? 1ra el­tréfás dalia, melyet apraja nagyja is­ _ Este van már a­­ mentek a szóra. vendégek, térj viszsza egy már a faluba!­­ szól Kelemen, kezet szorítva Sajgóval—­ s nekem még messzire kell mennem!­ Miért erőltetnéd szólt Judith. Isten áldja kegyelmedet! Q­uiaSa embere, azt teheti, a­mi neki — Azt hiszem, megértettük egy­­mást. Ha neked is úgy fog tetszeni, én szívesen ámment mondok rá! Szegő Andris — szólt Thuzné, t Jalán OÍTV Jr­. 4- --­— lesz aztán egy-két szavam hozzád el ne kerülj, ha teh­eted. — Ma nem érek rá. — Jó jó — szólt Sajgó — de azért bolondot még se tegyen! — Na ez igazán megfoghatatlan, — szólt Borcsa — nekem arról, hogy men­ni akar, egy szót sem szólott, — de ellenkezőleg,­­ épen ellenkezőleg, azt mondta, hogy­­ Ugyan ugy­e , pedig nálam most már bottal se tudnak kiverni töh-SOQTflk a leányok Cgúzsaly&t le nyitva vaD ám UZ ajtó) S nem kell­ Iwgy bet a faluból. Bizonyosan ismét belebo­rogják tele, a erre mondják „Megírtam *J «/Latst a kerítésen kitörjed a karodat. Na de lendült valakibe. PUBt­át." j_. '5B I -X....... beszélünk még erről! Sajgó uram elbúcsúzott minden ven­■VTí - - ' ---7 « Mikor Borcsa kiment a házból, a gaz­da leült az asztal mellé, s nyugodt ke­délyével így szólott: — Azt mondja a feleségem, hogy el akarsz menni. — Igaza van. — A bolondját akarod járni ismét? — Gondoljon Balázs bátyám a mit tetszik. Elhagyom kegyelmeteket végkép­csak Levi' 1 aztán' visszatért­ e^'VSZer “ '‘"'MíS — Na, lesz ebből a dologból hadd el hadd! w - O • veled, mint tulajdon fiammal. — Enyje, enyje, az a fiú de sok — Bár ne tette volna! gondot okoz nekem! Az mondják, hogy — Mit beszélsz ? — szólt komo-A mint Thuzné kivonta a lábát a, ismét Thuz Pistáné után vetette magát. ■ lyan Sajgó — szememre hányod, hogy küszöbön, Andris még egyszer oda lépett Ördög szánkázza meg a lelkét, hiszen ez jót tettem veled, gazdává tettelek? Én Judithoz, az asszony szinte édes­anyja lehetne, beváltottam kétszer is a szavamat, em­­— El ne felejtsd, hogy várlak! Judith kitekintett az ablakon az éj. L 1 Judit meglepetve állott, zavara nőtt sötétségébe, mintha nem is figyelne arra. Jön nőtt, mert férje alig pár lépésre ál­­a­mit beszélnek. Nemsokára léptek han e­­lőtt tőle. Sajgó uram észrevette, hogy a­dottak, Szegő Andris tért vissza, feleségének valami baja van. Judith, a­mint belépni látta, ugyan­. Mi lett Judit? azon ajtón távozni akart. Az asszony tettetett nyugalommal Andris megszólította halkan, azt felelte vissza: — El akarsz erővel üldözni? Jól — Nincsen semmi bajom, édes uram, s van, teljesedni fog akaratod! de Andris beszélni akarna kegyelmeddel. — Jobb ha megy­sz ! felelt kurtán Ju-Más faluba készül ismét. Most már en­­dith s kisietett. gedje igazán el!­­ Sajgó uram darabig alá s fel járó­ Andris jól hallott minden szót. Lát­­gatott. Andris várta, hogy megszólítsa. Ogy Judith most már m-1----K­MO 1-1 bért csináltam belőled, — átláthatod, hogy most nem szeretném, ha a könyö­köd tanácsán indulnál meg, mikor még a fejed is meg van, fiam. Ha meguntad egyedül az életet, házasodjál meg. — Nem tehetem. — Miért? szólt Sajgó felkelve, a egészen oda lépve a fiú mellé. — Csak nem akarod egy rosz asszonyért a nya­kadba venni a világot? Szegőnek elszorult a szive e sza­vakra. — Mit beszél kegyelmed ? — Azt, a­mit fii, fa fecsegnek már. Ha szereted, az a te dolgod, én ugyan be nem töröm a fejedet egy ross asszonyért! A Sajgó szavaiban volt valami olyan ünnepélyes, olyan megható, hogy Szegő a kíspadon kezdette magát érezni. Észrevett volna Sajgó valamit? — De bátyám. . .! — Nyomorult! — szólt egész fel— — -o—i- — .[Nyomorult! — szólt egész fel­ben. Nincs már nekem maradásom eb- indulással Sajgó Balázs. — Megtudtad ben a faluban. Engedjen kegyelmed a csalni bizalmamat, a mikor legköze magam sorsára, a magam útjára. Jebb állottál a szivemhez ! — Édes fiam, nekem úgy tetszik, hogy valaki leszoktatott az eszedről. Ám __ ^ » in Szegő e peresben szentül hitte, hogy Sajgó mindent tud. Érezte, hogy bírája előtt áll, és neki nincsenek még mentségei sem! — Mehetsz, nem tartóztatlak. Ha­mar elvégzem veled számadásomat, azt szentül tudhatod. (Folyt, következik), lássad, mit csinálsz, de nem szeretném, ha a bolondok útjára térnél ismét. Em­lékezzél m­eg rá, hogy apád rész után veszett el. Megígértem neki sírja szélén , hogy embert csinálok belőled. Házamba Salisbury lord beszéde, melyet Bradfordban tartott, s melyről röviden már megemlékeztünk, a keleti hábo­rúról a következőket monda­t .Van egy kérdés, monda, melyre a ke­reskedelmi kamara e­élzást tett, a rémítő háború, s az alkudozások, melyek azt meg­előzték. Nem akarom azt mondani, hogy itt nincs helyén a kormány eljárásáról szólni. Csak azt akarom mondani, hogy ha önök Politikai hirek. Az 1878. évi költségvetés előmun­kálatai teljesen be vannak fejezve. Mint a .Bud. , --------------- -——-----v-------j uuuua uilesül, usupau ti puruuueuu lurgyö* A véderőről i e u uomo műveleteket. A fagyos őszi idő jelentik a­­Daily Telegraph“-nak októ- járás, roppant esőzések szélvészek akadá bér ]2-ről. Fontos katonai készületeket lyozták az operatiókat mindenütt s a Plevna .(• - ' ’*' nnknk Tolonfik­ V»­I —1 * 4 4______- ujiuuLuiub­a et nevűt ellen tervezett orosz roham épen úgy elma­radt, mint a sokat emlegetett török offensiva a Jank­a ellen. Az időjárás e fordulatára még egyik fél sem volt kellően elkészülve. Sem a ruházat, sem a szállás nem olyan, mely elég védelmet nyújthatna a katonáknak a fagyos őszi idő ellen. Éhez járul az oro­szokra nézve az, hogy a szélvész az össze­kötő dunai hidakat pár napra teljesen hasz­nálhatlanná tette, sőt a nikápolyi hidat egé­szen elsodorta,­z e a döntő műveleteket. A fagyos őszi idő iá-Ac --------* * ' • -uvuuUlCil/OIAüt tesznek a török parancsnokok. Jelentik, hogy Hassán herczeg és egyetomi csapatai Várnába visszaküldettek az ottani csapatok felváltá­sára, melyeknek azonnal elő kell nyomulniuk. Azt mondják, hogy az egyptomi csapatok nem igen jól viselték magukat. Itt sok szél és eső jár, de a hadsereg meg van védve az időjárás ellen, bár most nem képes mozdul­ni. Ruszcsuk bombáztatása egyre foly. Az oroszok tömegesen konc­entrálódnak a Lom közelében. A Duna már emelkedni kezd.

Next