Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-10-18 / 238. szám

XL évfolyam. 238-dik szám Kolozsvárit, 1877. csütörtök, október lb. ESTI KIADÁS. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre......................................16 frt — kr. Félévre................................ 8 , — , Egy negyedre...................................4 , — , Egy hónapra .................................1960 „ SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODAIAK AU' Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ottsor hal&bozott g&mnondaorára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegillaték kilin számítunk. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 26 kr. RECLÁMOK: Hirffisérbe soronként ! A KOLOZSVÁR, OKT. 17. vét, annak jó készletet kellett magával ide hoznia. A románok, különösen az otthon levők szívesen véget vetnének a dolognak, és visszahívnák honfitársakat. Mara a sereg azonban állhatatosan tár Abban nem kételkednek, hogy további siker esetében a dolognak vége szakad, vagy azzal, hogy Plevnába téli szállásokra vonulnak, vagy pedig hogy békealkudozásokat kezdenek. Hogy kudarc esetére mi fog történni, ez, nehéz előre megmondani, ez annak minőségétől is függene, annál is inkább, mert Totleben ú módszert hozott a háború viselésébe, és most már nem intéznek rohamokat további előkészületek nélkül. Most vermeket ásnak, azok fölé karókat raknak tető alakjában, és azután földdel és gyeppel befödik, ezekben a viskókban tartózkodnak a katonák ; a katonák szívesen laknak ugyan bennük, de azért mint a sírok bosszú sorai deprimáló hatást gyakorolnak. Totleben tábornok megérkezése után megvizsgálta a hadállásokat, de oly értelemben nyilatkozott, mint Károly fejedelem a 11 ki támadás előtt, és egészen méltányolják kívánságát, hogy a sereg megerősíttessék. Ezalatt szorgalmasan fölhasználják az időt, hogy a hadsereg állását biztosítsák. n . —Az orosz hadsereg helyzetéről A „Presse“-nek írják okt. 7-ről Nikápolyból. Tegnapelőtt este heves északkeleti vihar szétszakította a Turnu és Nikápoly között levő hidat, a távíró huzalait széttépte, és a két part közlekedését a minimumra szállította. Vasúton két csavargőzös érkezett Fratestibe, melyek Szisztova és Zimnicza, továbbá Szisztova és Nikápoly közt fognak közlekedni, de ezek elenyésznek óriási feladatukkal szemben. Húsz harmincz ilyen gőzös sem lett volna elegendő, és most kettőt hoznak Néhány ágyunaszádot már három hónappal ezelőtt Szloboziába küldöttek, de nem lehet tudni, hogy mily szolgálatokat tettek; a törököktől két monitort vettek el három hónappal ezelőtt, de ezek még mért sem adióképesek. Ez és a sziszlovai híd többzör vált használhatlanná, de ennek daczára nem gondoskodtak biztos összeköttetésről. Ha a visszavonulás nincs is veszélyez-—OJ----tetve, de a hadsereg élelmezése lehetetlen. Redouteokat újra építenek, ütegeket előre- és a Bolgárországban való tartózkodás télen tolnak, futárkokat ásnak és semmi szükségt egészen képzelhetetlen a Romániával való ges előkészületet nem mulasztanak el. Ezen összeköttetés nélkül. Ha még oly sok élet kivül nagy ostromágyukat szállítanak, és rőmiszert halmoznak is föl, de azért rájuk még szert halmoznak föl, hogy minden ágyúra sincs. A Balkánban nem oly nagy a faszük legalább 300 lövés jusson. De mindez "igen rég, de oda óriási akadályokba ütközik sz lassan halad előre, mert a szállítás az°elélelmiszerek szállítása, a trónörökös és kágondolható legnagyobb akadályokkal jár. Ioly fejedelem serege részére mindent Romániából kell szállítani, de a Duna két partjá , a/r . . . nak biztos összekötéséről nem gondoskodtak . a Mukhtár pasa mi több, még a táviró sodronyait sem sülyesz- egy a hadsereghez intézett kiáltványát tették a víz alá, úgy hogy nem múlik el közük a lapok. Érdekesnek tartjuk e fen hét távírdái zavarok nélkül. A bolgárok nem kell szellemű okmányt olvasóinkkal mégisnagy kíméletet tanúsítanak „megszabadítóik“ mertetni, mely szó szerint így hangzik : iránt és a sodronyokat a vezeték oszlopairól .Hála legyen a mindenhatónak, az el is lelopják. Néha két napig is eltart a távlenség megalázva, megveretve saját terüieirdai zavar. ........ . tére visszavonulni kényszerült. Forró rá,A sátorokban való tartózkodás hárgyunk tehát közel áll teljesüléséhez Tárnazaszto, az eső átszivárog a vásznon, a szél dólag lépünk fel s átlépjük a határt metsző hidegséggel hatol beléjük, a talaj De habár minekünk az oroszoktól igaznedves és fagyos A redouteokban és futóárságtalan, jogellenes és embertelen bántályokban exponált katonák úsznak a vízben és mákat kelle szenvednünk ide hazamén el sárban, és mivel legalább 24 órát, de néha várom, hogy közületek minden egyes szelíd 4 napig is szolgálatban állanak, a legkisebb magaviseletét tanusitand Erivan tartományioltalom nélkül, és a laborban sem kapnak nak elnyomott lakói iránt; hogy ti a vele száraz helyet azért föladatuk valóban em- tek született jobb érzelmek és örökölt nebezfeletti. A ki még most is megtartja kedmes lelketek sugallata szerint el fogtok ke --- W ■ - ------ * -hinni minden olyan tettet, melynek czélja azt állítják, miszerint eljárásunk ezen vagy nem más, mint a szenvedély kielégítése ; | azon alkalommal gyümölcstelen volt, az leghogy ti soha sem fogjátok áthágni a szemalább bizonyságot tett arról, hogy mi őszi atörvényeink által megszabott határt, melyekben fenn akartuk tartani a békét. (Élénk ésmagasabban állnak minden polgári szabály- jelzés). A kilátások a jövőre nézve bizonyáratoknál, s hogy közületek egy sem alacsonra nem kecsegtetők. Egy tekintetben javul- teljesen be vannak fejezve Minta Budnyodik odáig, hogy az oroszok példájára a tak kilátásaink, értem azon tekintetet, melyeknek értesül, csupán a parlamenti társra ramas és elnyomás valamely tettét elkövesse ezen ország saját önzrt önleíróit' illeti Mi , ix—i. _u-i.’ , . 1 rablás és elnyomás valamely tettét .lkövesse Szörnyű egy vétek az emberi lényt isten e legnemesebb teremtményét életétől megfosztani. Azért tartózkodjatok minden jogellenes gyilkolástól és minden rablástól. Ne vétsetek azok ellen, akik irgalomért esedeznek hozzátok, — ne bántsátok a foglyokat és a hozzátok menekülő szökevényeket, ha csak □em követnek el oly ártalmas tetteket, melyek megsemmisítésüket elkerülhetetlenné teszik. Tartsátok tiszteletben a szegény lakosok vagyonát, báját, becsületét, kik valójában úgyis mi hozzánk szítanak. Ne zavarjátok őket vallási szertartásaik gyakorlásában; legyetek tisztelettel szentelt helyeik, templomaik és papjaik iránt. Épületet le ne rontsatok, ha csak a muszkáknak védsánczul nem szolgál. A tietekétől különböző hitük, nyelvök és szokásaik ne hangoljanak titeket ellenségeikké. Ne kínozzátok és meg ne öljétek a sebesülteket és elfogottakat, ne üldözzétek a menekülőket abból a czélból, hogy okpt. maafAuwooAt/vs. vr_ -- - «** ezen ország saját önző érdekeit illeti. Mi játok jelen helyzete miatt van nehézség az nem vagyunk ambitiosus nemzet, s ezért a előterjesztésben, azon előterjesztés, melyháború egyedüli veszedelme ránk nézve ab- gye( Széll Kálmán pénzügyminiszter a részéban áll, ha azt hisszük, hogy saját biztonság loten indemnityt kéri, fel fogja ölelni az öuuk fenyegetve van — és a legnagyobb baj egész pézügyi állást s igy abban az 1878. ránk na/QP «7 hfl alvonlnr oravi^l/ «1-1 * — - • •’1 • ' • ' * ' _ . wv t» J ^ ' évi költségvetésnek végső eredményei is sommázva leszünk. ránk nézve az, ha olyankor akarják ezt elhitetni velünk, mikor valódi veszély nem forog fenn. (Éljenzés.) Az egész országban igen túlzott nézetek uralkodtak Oroszország agressiv hatalmáról (Halljuk !) és ez azt okozta, hogy szóló törvény a .Bud. Corr." szerint hadi rendszabályok vétettek foganatba, de most egyelőre nem kerül revízió alá s csak lgekre küldőben nem lett volna szükség. Azt egy novelláris javaslat fog a két törvénybehiszem, nagy nyereség ránk nézve, hogy örök- srás elé terjesztetni, melynek értelmében a re eltűnt az angol férfiak elméjéből az orosz véderőről szóló törvény egy-két évre váltó agressió rémképe. (Éljenzés.) Egyébiránt azt zatlanul föntartatnék, köteleztetvén a bort nem határozhatja meg senki, vájjon rövid mányok, hogy a megszabandó határidő leterjesz e vagy hosszú a háború. — Természete előtt egy évvel be fogják terjeszteni a tel, hogy ha akármelyik fél egy nagy döntő, most elhalasztott törvényjavaslatot, csatát nyerne, akkor hamar békét lehetne várni , de ennek hiányában senki nem jósol- e. pénzügyminiszter _____ ____ „ uve, . hatja meg, hogy meddig fog tartani a bábo . .. . _ őket életüktől megfoszszátok. Ne hasonlít ruk ha csak tudomással nem bír arról, hogy a pénzügyigazgatóságokhoz menesztett sarok az oroszokhoz a kegyetlenségben és mennyire vannak kimerülve a hadviselő fő körrendeletében tudatja, miként azon a pénzerőszakoskodásban ! Ne végezzetek ki senkitek ! Ha azonban azt fogják önök látni, a győri biztosoknak,illetőleg jelenleg valnakit el is foghattok s ha köztük megsebe- hogy valamelyik félnek elfogyott a katonája és adóőri biztosoknak is) még 1851 ben enatilt akad, szállítsátok a kórházakba. Minden , vagy végkép elfogyott a pénze, akkor biztogedélyezett hatáskör, mely szerint azok félember, bármi vallásu, istennek lelkes teremt- sak lehetnek, hogy semmi becsületbeli skra- jogosíthatók a rendes jövedékbüntető eljárás ténye: azért ne akadályozzátok az ellensépülások nem fogják megakadlyozhatni a bé megszüntetését az esetre engedélyezni, ha a get elesettjeinek eltemetésében, sőt temesse megkötését. (Éljenzés.) De idáig ilyen ki- meghatározott legkisebb birság összeg 26 lélek el maganok a kikötő eltemetetlen merülésnek még semmi jelét nem látja a vifítot meg nem halad, — jövőre nézve is hagyott. Se szúrás, se vágás ne érje, a kilány és a béke cancsainak megítélésénél fentartatik, már elesett s meg ne csonkítsátok az ellen- önöknek mindig szem előtt kell tartaniok ------ség semmiféle tagját, csupán mig csatábanazt- hogy ez nem az uralkodók, hanem a né-. - _ harczos ellenetek. Vegyétek mint gondolkozótek háborúja.“ OUlIOlCll Heti SZfimlft. emberek, vegyétek szivetekre ezen én intő- —— . —* —-....................... Sumlából A mult hét sem hozott a harezté______, ,v0jwua OOICtlCttlD tró till CO lDteseimet, engedelmeskedjetek vezéreiteknek s tiszteljétek szent törvényeinket.“ mert TARCZA. REGÉNY Irta: JÓNÁS. Ill. Egy elszalasztott szó. Megírták*) & guzsalomat Tilaj, tilaj, vátom ; Felvehetik az orsómat, Mert én ki nem vátom! Nem várom ki, nem lesz én Az idén. Se hitelbe, se csókért, Se csókért! Együtt járunk a fonóba Tilaj, tilaj, látom. (Folytatás.) Tíz csókot egy orsóra, S százszor is kivárom. Hej csak egyszer jönne hát, Jönne hát! Büntetni a galambját, Rózsáját! Mikor vége volt a dalnak, a leányok gyújtottak rá. Thur Pistáné e közben szólani akart Szegő Andrissal, ki azonban, hogy kikerülhesse a leczkéztetést, oda ült Borcsa mellé s őt mulattatta. Thuzné visszaült a helyére. —uim! ha ez az alamuszi Borcsa vetett volna szemet Andrisra ?! ... Jaj , mint Sajgó e pillanatban a fele- de ki tudnám szedni mind a két szemétsége elmélázó arczára tekintett, megérezte! kérdezte tőle: A társaság lassanként bevégezte — Hát neked mi bajod aranyos munkáját. A fehérnépsereg beszámolt az virágom? El ne szomorodjál erre a szép orsókkal, az asztalon egész halom gyűlt nótára! — Kínáld meg vendégeinket, összejaxuvano lui Hanoii minden szót. Látnia nagyon roszul látnak hozzá ételhez. A legények leöblintették a torkukat, ta’ Tiditli most már minden áron italhoz. Rajta fiuk, még egy nótát! A Róka uram még szétvágott néhány trémene " 111 akart*egy zsalyost el sem énekeltétek még, fás rigmust, s aztán készülődtek haza Micsoda? szólt meglepetve Saj-Erre a legények hozzá fogtak egy í felé. Vége volt a fonónak. §d. — Elment az eszed ismét? 1ra eltréfás dalia, melyet apraja nagyja is _ Este van már a mentek a szóra. vendégek, térj viszsza egy már a faluba! szól Kelemen, kezet szorítva Sajgóval— s nekem még messzire kell mennem! Miért erőltetnéd szólt Judith. Isten áldja kegyelmedet! QuiaSa embere, azt teheti, ami neki — Azt hiszem, megértettük egymást. Ha neked is úgy fog tetszeni, én szívesen ámment mondok rá! Szegő Andris — szólt Thuzné, t Jalán OÍTV Jr. 4- --— lesz aztán egy-két szavam hozzád el ne kerülj, ha teheted. — Ma nem érek rá. — Jó jó — szólt Sajgó — de azért bolondot még se tegyen! — Na ez igazán megfoghatatlan, — szólt Borcsa — nekem arról, hogy menni akar, egy szót sem szólott, — de ellenkezőleg, épen ellenkezőleg, azt mondta, hogy Ugyan ugye , pedig nálam most már bottal se tudnak kiverni töh-SOQTflk a leányok Cgúzsaly&t le nyitva vaD ám UZ ajtó) S nem kell Iwgy bet a faluból. Bizonyosan ismét beleborogják tele, a erre mondják „Megírtam *J «/Latst a kerítésen kitörjed a karodat. Na de lendült valakibe. PUBtát." j_. '5B I -X....... beszélünk még erről! Sajgó uram elbúcsúzott minden ven■VTí - - ' ---7 « Mikor Borcsa kiment a házból, a gazda leült az asztal mellé, s nyugodt kedélyével így szólott: — Azt mondja a feleségem, hogy el akarsz menni. — Igaza van. — A bolondját akarod járni ismét? — Gondoljon Balázs bátyám a mit tetszik. Elhagyom kegyelmeteket végképcsak Levi' 1 aztán' visszatért e^'VSZer “ '‘"'MíS — Na, lesz ebből a dologból hadd el hadd! w - O • veled, mint tulajdon fiammal. — Enyje, enyje, az a fiú de sok — Bár ne tette volna! gondot okoz nekem! Az mondják, hogy — Mit beszélsz ? — szólt komo-A mint Thuzné kivonta a lábát a, ismét Thuz Pistáné után vetette magát. ■ lyan Sajgó — szememre hányod, hogy küszöbön, Andris még egyszer oda lépett Ördög szánkázza meg a lelkét, hiszen ez jót tettem veled, gazdává tettelek? Én Judithoz, az asszony szinte édesanyja lehetne, beváltottam kétszer is a szavamat, em— El ne felejtsd, hogy várlak! Judith kitekintett az ablakon az éj. L 1 Judit meglepetve állott, zavara nőtt sötétségébe, mintha nem is figyelne arra. Jön nőtt, mert férje alig pár lépésre álamit beszélnek. Nemsokára léptek han előtt tőle. Sajgó uram észrevette, hogy adottak, Szegő Andris tért vissza, feleségének valami baja van. Judith, amint belépni látta, ugyan. Mi lett Judit? azon ajtón távozni akart. Az asszony tettetett nyugalommal Andris megszólította halkan, azt felelte vissza: — El akarsz erővel üldözni? Jól — Nincsen semmi bajom, édes uram, s van, teljesedni fog akaratod! de Andris beszélni akarna kegyelmeddel. — Jobb ha megysz ! felelt kurtán Ju-Más faluba készül ismét. Most már endith s kisietett. gedje igazán el! Sajgó uram darabig alá s fel járó Andris jól hallott minden szót. Látgatott. Andris várta, hogy megszólítsa. Ogy Judith most már m-1----KMO 1-1 bért csináltam belőled, — átláthatod, hogy most nem szeretném, ha a könyököd tanácsán indulnál meg, mikor még a fejed is meg van, fiam. Ha meguntad egyedül az életet, házasodjál meg. — Nem tehetem. — Miért? szólt Sajgó felkelve, a egészen oda lépve a fiú mellé. — Csak nem akarod egy rosz asszonyért a nyakadba venni a világot? Szegőnek elszorult a szive e szavakra. — Mit beszél kegyelmed ? — Azt, amit fii, fa fecsegnek már. Ha szereted, az a te dolgod, én ugyan be nem töröm a fejedet egy ross asszonyért! A Sajgó szavaiban volt valami olyan ünnepélyes, olyan megható, hogy Szegő a kíspadon kezdette magát érezni. Észrevett volna Sajgó valamit? — De bátyám. . .! — Nyomorult! — szólt egész fel— — -o—i- — .[Nyomorult! — szólt egész felben. Nincs már nekem maradásom eb- indulással Sajgó Balázs. — Megtudtad ben a faluban. Engedjen kegyelmed a csalni bizalmamat, a mikor legköze magam sorsára, a magam útjára. Jebb állottál a szivemhez ! — Édes fiam, nekem úgy tetszik, hogy valaki leszoktatott az eszedről. Ám __ ^ » in Szegő e peresben szentül hitte, hogy Sajgó mindent tud. Érezte, hogy bírája előtt áll, és neki nincsenek még mentségei sem! — Mehetsz, nem tartóztatlak. Hamar elvégzem veled számadásomat, azt szentül tudhatod. (Folyt, következik), lássad, mit csinálsz, de nem szeretném, ha a bolondok útjára térnél ismét. Emlékezzél meg rá, hogy apád rész után veszett el. Megígértem neki sírja szélén , hogy embert csinálok belőled. Házamba Salisbury lord beszéde, melyet Bradfordban tartott, s melyről röviden már megemlékeztünk, a keleti háborúról a következőket mondat .Van egy kérdés, monda, melyre a kereskedelmi kamara eélzást tett, a rémítő háború, s az alkudozások, melyek azt megelőzték. Nem akarom azt mondani, hogy itt nincs helyén a kormány eljárásáról szólni. Csak azt akarom mondani, hogy ha önök Politikai hirek. Az 1878. évi költségvetés előmunkálatai teljesen be vannak fejezve. Mint a .Bud. , --------------- -——-----v-------j uuuua uilesül, usupau ti puruuueuu lurgyö* A véderőről i e u uomo műveleteket. A fagyos őszi idő jelentik aDaily Telegraph“-nak októ- járás, roppant esőzések szélvészek akadá bér ]2-ről. Fontos katonai készületeket lyozták az operatiókat mindenütt s a Plevna .(• - ' ’*' nnknk Tolonfik V»I —1 * 4 4______- ujiuuLuiuba et nevűt ellen tervezett orosz roham épen úgy elmaradt, mint a sokat emlegetett török offensiva a Janka ellen. Az időjárás e fordulatára még egyik fél sem volt kellően elkészülve. Sem a ruházat, sem a szállás nem olyan, mely elég védelmet nyújthatna a katonáknak a fagyos őszi idő ellen. Éhez járul az oroszokra nézve az, hogy a szélvész az összekötő dunai hidakat pár napra teljesen használhatlanná tette, sőt a nikápolyi hidat egészen elsodorta,z e a döntő műveleteket. A fagyos őszi idő iá-Ac --------* * ' • -uvuuUlCil/OIAüt tesznek a török parancsnokok. Jelentik, hogy Hassán herczeg és egyetomi csapatai Várnába visszaküldettek az ottani csapatok felváltására, melyeknek azonnal elő kell nyomulniuk. Azt mondják, hogy az egyptomi csapatok nem igen jól viselték magukat. Itt sok szél és eső jár, de a hadsereg meg van védve az időjárás ellen, bár most nem képes mozdulni. Ruszcsuk bombáztatása egyre foly. Az oroszok tömegesen koncentrálódnak a Lom közelében. A Duna már emelkedni kezd.