Magyar Polgár, 1880. január-június (14. évfolyam, 1-148. szám)
1880-04-08 / 81. szám
pest, minél gyakrabban, és pedig különböző időszakokban meglátogatni, s ez alkalommal az állami és az alapokból fentartott középiskolákban a tananértekezleteken elnökölni. . . a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése és közvetlen vezetése alatti, úgyszintén a törvényhatóság, községek, társulatok és magánosolt által fentartott nyilvános intézetek érettségi vizsgálatait vezetni és azokon elnökölni, vagy akadályoztatása esetében helyettesítése iránt a miniszternek előterjesztést tenni. 55. §. A gymnasiumi és reáliskolai oktatás ügyében minden egyes tanintézetben az igazgató elnöklete alatt, az illető tanártestület időszakonként értekezleteket tart, melyeknek fő feladata: a tananyag, úgyszintén a házi feladatok kellő beosztása és módszeres kezelése, az iskola állapotának, a nevelés és fegyelem szempontjából, vizsgálat alá vétele , a netáni hiányok pótlása. 56. §. A használható tankönyveket és taneszközöket a közoktatásügyi miniszter jelöli ki, az egyes intézetekben használandókat a kijelöltek sorából a tanártestületek választják. 57. §. Minden gymnasiumot és reáliskolát köteles az ottani törvényhatóság főorvosa hivatalból évenként megvizsgálni, s közegészségi tekintetben, (főleg a helyiségekre vonatkozólag) tett tapasztalatairól veteményes jelentést terjeszteni mind a tiűket ölelt főigazgatóhoz, mind a törvényhatósághoz. IV. FEJEZET. Az érettségi vizsgálatokról az állam rendelkezése és közvetlen vezetése alatti középiskolákban. 58. §. A nyolczadik osztályt, tehát az egész középiskolai tanfolyamot végzett és érvényes osztályvizsgálatot sikerrel tett azon ifjak, kik valamely főiskolán akarják tanulmányaikat folytatni, kötelesek a főiskolai oktatáshoz szükséges képzettségüket és érettségüket külön e czélra tartandó vizsgálaton igazolni. *• A gymnasiumi érettségi vizsgálatéitalában a felsőbb oktatásra (egyetemre és műegyetemre) képesít. A reáliskolai érettségi vizsgálat rendesen csak a műegyetemre, a reáliskolai érettségi vizsgálatot azonban, a vallás és közoktatásügyi miniszter engedélyével, a latin és görög nyelvből és irodalomból kiállandó pótérettségi vizsgálattal gymnasiumivá lehet kiegészíteni. 59. §. Az állam rendelkezése és közvetlen vezetése alatti, s a jelen törvény II. III. fejezetében tárgyalt középiskolákon az érettségi vizsgálatot az illető tankerületi főigazgató, vagy ennek akadályoztatása esetében, más, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által erre felhatalmazott, szakférfiú elnökletet ugyancsak a miniszter által kijelölt, még legalább egy vizsgálóbiztos közreműködése mellett, mindenik nyelctosztályú gymnasium vagy reáliskola tanártestülete tartja a maga saját intézetében. 60. §. Az ezen intézetek valamelyikében végzett tanuló rendesen csak ezen intézetben teheti le az érettségi vizsgálatot, melyben a VIII. osztályt végezte. Más intézetben leteendő érettségi vizsgálatra, rendkívüli esetekben, a vallás- és közoktatásügyi miniszter adhat engedélyt. 61. §. Az érettségi vizsgálat főleg írásbeli dolgozat alapján s annak megítélésére intézendő, bire a vizsgálatot tevő ifjú az egyetemi s illetőleg műegyetemi tanulásra kellő értelmi képességgel. A vizsgálati utasítást az egyetemek s műegyetemek tanári karának meghallgatásával a miniszter állapítja meg. Ezen vizsgálatok nyilvánosan tartandók és róluk a bizonyítványok magyar nyelven adandók ki. V. FEJEZET. A hitfelekezetek, hatóságok, községek, magányosok és társulatok által fentartott nyilvános gymnasiumok és reáliskolákról. 62 §A hazában létező hitfelekezetek, törvényhatóságok, községek, egyesek s oly hazai társulatok, melyek alapszabályaikban kijelentetlen e célra is alakultak, saját erejökből tarthatnak fenn és állíthatnak nyilvános gymnasiumokat és reáliskolákat, a következő §§ba foglalt feltételek mellett. 63. §. Idegen állam, az ország határain kívül székelő testület vagy külföldön lakó nem magyar álampolgár semminemű középiskolákat sem állíthat s a már fennálló felekezeti, valamint törvényhatóságok, községek, társulatok, avagy magánosok által fenntartott gymnasiumok és reáliskolák, úgyszinte a felekezetek és egyházak is, külföldi államoktól és azok uralkodóitól s kormányaitól segélyt és anyagi gyámolítást semmi esetben sem nem kéretnek, sem el nem fogadhatnak. Egyesektől vagy társulatoktól is csak azon esetben, ha a segélyző az intézet vezetésére és tanrendjére semminemű befolyást sem tart fenn magának, sem feltételt nem köt ki. 64. §: A 62. §-ban felsorolt testültek s egyesek által fenntartott tanintézet felett az illetők maguk rendelkeznek és gyakorolják az igazgatási jogokat, a jelen törvény értelmében. Ennélfogva a tanintézet vagyonának kezeléséről, a tanerők alkalmazásáról és fizetéséről, a fegyelmi eljárásról az illetők maguk gondoskodnak. 65. §: A jelen törvénynek az osztályok és évfolyamok számát, a test gyakorlati oktatás szervezetét és az évi szorgalomidőtartamát és idejét meghatározó 5., 33. és 38. §- ai ezen gymnasiumokra és reáliskolákra is érvényesek. A köteles tantárgyakat s azokból az illető intézet egész tanfolyama alatt tanítandó ismeretek terjedelmét és mértékét (a hitoktatáson kívül), az országos közoktatási tanács meghallgatásával, időről-időre a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, de a miniszter által felállított ezen mérték egyfelől az illető intézetekre nézve csak a minimumot határozza meg, másfelől nem haladhatja meg az b) az igy államsegéllyel fennálló középiskolában az ullami középiskolák tanterve alkalmazandó; c) azon tanárokat, kik a fentebbi a) pont alatt nevezett tőkepénz alapítvány vagy birtok jövedelméből, avagy az illető intézet hatósága által netán kijelölt egyéb jövedelmekből díjaztatnak, továbbra is mindig az intézet hatósága választja a tanári pályára képesített egyének közül; a tanárok fizetését is ugyanazon hatóság határozza meg, csupán a fizetés legkevesebbjét kell megállapítani a közoktatási államkormánynyal a segélyezés iránt kötött szerződésben. Valamint más oldalról az állam által (vagyis az állami segélyből) fizetett tanárokat az állami segély arányában a közoktatási minizter nevezi ki. (Vége köv.) Drámai színészek társasága Parisban E megszorítás nem alkalmazta azon esetre, midőn a választmány egészben ujra alakittatik. 19. sz. — A választmány baját, kebelében választ: négy alelnököt, egy előadó titkárt, négy jegyzőt, egy levéltárno fiozel tizennyolcz éve, hogy a rég, Ventadour terem egykori Almanája Pánsban már csak emlékben és most is igen jól bírja magát. E két példa után ki mondhatja még, hogy ,,a színész azember 6 -án egy rendelet véglegeseknek bátra volt, nyilatkoztatá azokat. A társulatnak ma szinte háromezerer tagja van. Elég lesz ide írnunk a nemes társulat szabályait, hogy a színészek, kik óhajtanak tagjai lenni, dicséretre méltó, gyakorlati czélját kellően méltányolhassák. társulat természete kot. A hivatalnokok Csak egy évre rá , .. . lasztatnak. be: Ion Lukacs Móricz tiszteletbeli s ‘ z ft‘ 20. cz. — A választmány hetenként I elnöklete alatt, elég szép számú tag-ok s 1. czikk : A drámai színészek küzött 1 legalább egyszer összeül. vendégközönség előtt, míg utóbbi között kölcsönösen segélyező társaság alakul. 1 21. cz. A választmány határoz :a fel-| több hölgyet is láttunk, ülést tartott 2. cz. E társulat czélja : | vétel és rlbocsátás fölött, a segély- és a tárgyorozatot W 0 If György kezdi, hogy a társulati tagokat segély- nyugdíj kérősek iránt A társulat érdeké te meg, felolvasván a jelenleg Olaszorben részesítseben akár Párisba, akár a vidékre, akár szagban időző Beöthy Zsoltnak „Mikes b. ) nyugdijak létesítése külföldre megbízottakat, vagy hivatalnoka Kelemen és novellái“ czimü székfoglaló Drámaikát küld ki. Elfogadja a társulatunk tétértekezését. E mű három részimi segély- adományokat, hagyományokat, s képviseli elsőben i-merteti .zerző a XVII a társulatot minden polgári ügyletben :beli heroicus regényt. A másodikban át- Megvizsgálja a pénztárnok számadásait, s tér rímek nyomai végett soroltatnak elé. 6. cz. A társaságba vétel minden színész köteles: a. ) a felvételi kérésben nevét, vezeték és forgalmi nevét, korát, lakását és szinészkedése idejét tisztán megjelölni; b. ) írásban kifejezni, hogy jelen alap fizetni fölvételi ) Negyven illeték czimen. Az uj tag névsorba vétele csak e mány öszves tagjai felének - gygyel dij lefizetése után történik. s szavazata kívántatik. 7. cz. A fölvételi illetéken kivül folytatása kör I minden szinész köteles havonkint egy fran t Jakot fizetni. ■ ~ is maradni: a havi illetéket illetőleg tehetik, hogy havonként csak 50 nemimet fizessenek. Hanem ezt kötelesek a bizottságnak írásban kifejezni, még pedig: a. ) a Francziaországban levő tagok három, b. ) a Francziaországon kívül, de Európában levők hat hó, c) az Európán kívül levők pedig egy év múlva, ez alapszabályok elfogadásától számítva, 8 cz. A tagok, kik e szabályokat elfogadták, de bizonyos idő múlva az 1 frankos havi részlet fizetését nem teljesíthetik. Írásban engedélyt kérhetnek arra, hogy havonként csak 50 centimot fizessenek. A végrehajtó bizottság föl van jogosítva, hogy az ily kérések fölött határozhasson, s az általa adott engedélyeket fenntartsa, vagy visszavonja - et. A segélyezett tag havi részleg más látványnak élhet kis időze. Jének öszvege fölemeltetik a segély ősz végére, melyet megnyert, vagy a pénztárnok által a társaság pénztárába tett, hogy eleje vétessék a következő czikkben körülírt hátránynak állam rendelkezése alatti ugyanazon fokú intézetekben alkalmazottat. Ezen korlátokon belül az illető tanintézet hatósága állapítja meg a tanrendszert, a tantervet és a tankönyveket. Azonban a törvényhatóságok s községek által fentartott tanintézetekben az államkormány által kiadott vagy jóváhagyott tanterv szerint eszközlendő a tanítás és az általa engedélyezett tankönyvek használandók. 66. § A hitfelekezetek, úgyszintén a törvényhatóságok és községek, valamint társulatok és magánosok maguk határozzák meg az általuk fenntartott nyilvános középiskoláik tannyelvét, s amennyiben ez nem a magyar, kötelesek a tannyelven és irodalmon kívül a magyar nyelv és irodalom, mint köteles tantárgy tanításáról is gondoskodni, éspedig oly óraszámban, mely annak kellő elsajátítását lehetővé tegye. Ennek ellenőrizhetése végett kötelesek a magyar nyelv és irodalom tantervét és órabeosztását a vallás- és közoktatásügyi miniszterek előlegesen bemutatni. 67. §. A hitfelekezetek főhatóságai és a társulatok a magánosok, kötelesek az E kölcsönös segélyezés végett léte T- - , , w r.TM , aitett társulat 1840 márczius 20 án ala-, A IIICIulullumc.i .cin. nuul.Hui általok fenntartott nyilvános közepi, kólák-1 pittatott báró Taylor által. AlapszabályainMk addig folytatják működésüket, amelyban úgy a tanulókra mint a tanárokrava- több módositást szenvedtek, mig 1856.de nyj ideje a korábbi rendes tagnak monatkozó fegyelmi szabályzataikat (a fegyel ^-------------------------------• 1 3 1- 6 ' mi eljárást is beleértve) s az ezeken időnként eszközölt változtatásokat a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez tudomás végett fölterjeszteni, valamint, a tanulókra vonatkozó fegyelmi szabályzatokat nyilvánosan is közzétenni. A törvényhatóságok és községek által fenntartott nyilvános középiskolákban az állami hasonló intézetek számára kiadott fegyelmi szabályok alkalmazandók. A testi fenyítékre vonatkozólag az 50. § ban foglalt tiltó határozat, minden nyilvános középiskolára nézve érvényes 68. §. A legalsó osztályokba felvétel feltételeit illetőleg a 15. és 19. §§. ezen középiskolákban is érvényesek azon kü-:lönbséggel, hogy a felvételi vizsgálat zár j . **• cz- A a cz n?e‘ ^ gyait és a megkivántató előismeretek méz- színészek kölcsönös tékét azok határozzák meg, kiknek hatása e 8 7 l e f e , körébe a tanterv megállapítása tartozik. s . 4 cz A taisu a alamosz y a felekezeti iskolákban a felvételi dijak írai iránt a felekezeti főhatóság határoz. A társulat alakulása 69. §. Az egy osztályba fölvehető nö-1 . tá á b fn]Vehetií minden vendekek létálmát . aj iskolai épete- ■ r,Itménd, ki pályákét és támlási helyiségével, úgyszintén ... , , • t. , , ,, J B - jat egy év óta gyakorolja; kivételek alább azok felszerelését s egészségügyi ellenőrzését illetőleg, a jelen törvény 34 , 35, 36,. és 57. §§-ai kötelezők azon hozzáadással, hogy az 57. §. esetében a törvényhatósági főorvosa felekezeti középiskolákról, azok illető felekezeti főhatóságához tesz jelen-1031 TO. §. Az MM», egy tanin’ézet* Ml « ralikba itmenetelt, ugyanazon tani»- »«Mlyoknak .lágeti tézet alsóbb osztályából a fensőbb osztály *e^ven tranitottizika lépést, elégtelen tanjegyek kijavítását és az osztályösszevonást illetőleg a jelen törvény 20. és 21. §§-ai a törvényhatóságok, községek, társulatok és magánosok által fentartott középiskolákra is érvényesek. A hitfelekezeti főhatóságok saját tanintézeteikre szorítkozva, adhatnak ugyanilyen kivételes engedélyeket , de azok, a különben azon tagok, kik azon hatá-isrozott feltétel mellett, hogy a nyugdíjt csak mennyiben osztály-összevonásra vonatkoz- az értelmében, t. 30 és nak, más hatóság alatti hasonjogu vagy fel- 40 év eszmeszkedés kívánják élvezni, 8 - a a régi szabályok hatálya alatt akarnak főbb tanintézetekben csak akkor fognak érvényeseknek tekintetni, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter előlegesen kikért engedélyével adattak. 71. §. A tanárokat ezen intézetek illető hatóságai szabadon választhatják, a tanári oklevéllel bíró egyének közül. 72. §. A tanárképzést illetőleg a hitfelekezetek jogosítva vannak középiskolai tanárképző intézeteket szervezni, azokban a tanárképzés módját és rendét meghatározni; erre vonatkozó szabályzataikat azonban kötelesek a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, tudomás végett előlegesen bemutatni. A tanárképestés módját, a tanárvizsgáló bizottság szervezetét és a tanári képesítő vizsgálat szabályzatát, szintén kötelesek bemutatni a vallás és közoktatásügyi miniszternek annak ellenőrizhetése végett, hogy a tanárjelöltektől követelt képzettség nem kisebb-e, mint az állami tanárképesítésnél. Amennyiben a tanárképző intézet tanítási nyelve nem a magyar, a 66. §. meghatározásai itt is érvényesek. 73. §. Kivételesen e középiskolákon is alkalmazhatók rendes tanárokat oly egyének, kik a jelen törvény 27. § ának utolsó kikezdése értelmében, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a tanári vizsgálat alól fölmentettek. 74. §. Az egy középiskolánál alkalmazandó tanárok számát és azok közt a rendes tanárok arányát illetőleg, a jelen törvény 26. és 31. §§-ai itt is érvényesek. — Párhuzamos osztályok állításával a tanerők száma is aránylagosan szaporitandó. — A vallástanításra hittani tanfolyamot végzett oly egyének, vagy lelkészek is alkalmazhatók, kik tanári oklevéllel nem bírnak. 75. §. A törvényhatóságok községek által fentartott középiskolák, tanügyi tekintetben, közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatósága és az állami tankerületi főigazgató igazgatása alatt állván, a tanügyi értekezletekről szóló 55. §, ezen középiskolákra is érvényes. 76. §. Valamely vallás-felekezet, törvényhatóság, község, társulat avagy egyes által fentartott oly középiskolát, melynek fennállását országos műveltségi vagy fontos helyi érdekek kiválóan igénylik, és melyet az illetők nem bírnak saját erejükből a törvényes kellékeknek megfelelően fentartani (különösen, ha egyszersmind középiskolai czélra tett, és a helyhez kötött jelentékeny alapítványok vannak,) a közoktatási államkormány segélyezheti, s illetőleg gondjai alá veheti a következő lényegesebb feltételek alatt és módon : a) az iskolának az idő szerint meglevő minden alapítványos tőkepénze, épületei, mindennemű ingó és ingatlan birtoka, továbbá is az intézézet tujdona marad, s annak jövedelmei azontúl is ugyanazon intézet czéljára fordítandók. A társulat igazgatása: 14 cz- A választmány titkos szavazat ugtán három elnökjelöltet választ ajánlat végett a belügyminisztériumhoz. A három jelölt csak akkor tehető ajánlatba ha az összes szavazatok számá hol reujok kétharmadnál egygyel több szavazat esett. A társulat elnöke a császár által neveztetik ki. De a túlságosan nagy elfogultságnak oly hatása van az emberre, mely bizonyos inconvencióval jár, a mi más körülmények között fel nem tűnik. E hatás egyike az emlékezőtehetségnél látszik meg. A ki 10. cz. A 7. és 8. czikkekben előre mozgalmas életet él, kinek egy ~ tárgyról látott esetek kivételével, minden tag, ki másra kell átmenni s pillanatnyi időkehavi egy frankos részletét két év óta nemzenkint egy személytől a másikhoz futni, fizeti, a második év leteltével minden törvénykezés nélkül, egyszerűen az idő letelése által elveszti tagsági jogait, nem bírhat élénk emlékezettel a gyakorlatában előforduló dolgok iránt. Számos orvos, kinek nagy praxisa 11. cz. A tagok kényelme, ha a havi van, e miatt nem ritkán kellemetlen helyrészleteket megelőzik anyayi idővel, a szetbe jutott, ígéretet ten betegének, de menynyivel akarják. Hasonlag fölmentheti mielőtt azt jól emlékezetébe véshette volmagát a részletek fizetése alól véglegesen! na, közbejött valami rendkívül érdekes is, ha a pénztárnoknak minden viszköve eset s az egészen elfeledtető ígéretét. Hatelés nélkül egyszerre akkora öszveget ad sonló okból a szerzővel is sajátságos járt, hogy azon az átadás napján levő árkeret szerint 12 frank 3°/0 jövedék legyen vehető. 12. cz. — Nem lehet társulati tag oly színész, ki testi, vagy becstelenítő büntetést állott ki, vagy 2 évi börtönre volt ítélve a büntető törvény III. könyv II. czim 2 czikkében meghatározott bűnökért. Oly tag, ki az itt meghatározott bűnökbe esnék, rögtön kitöröltetik a társulatból 13. cz. — A színészek, kik lemondás, letevés, vagy kizárás következtében tagok lenni megszűntek; valamint az elhalt tagok örökösei az általuk, vagy elődjeik által befizetett pénzekért a társaságot soha sem támadhatják meg. Ez öszvegek a társulat szerzeményei maradnak, Bouffénél három évvel fiatalabb, s még á:lan,k a ref az Ő veje. N ____Rép 1/Zy nikla . . . vS.uaZ kfth.i.,1«! natot nyernek, k'özj&íí'M tatnak, felzs&rolt péQt!‘lkh nek,‘ persze mindez !* \ mk, hogy visszatántoruik bem vallásukba. Nemkift‘ !~ ember nyuzásnak e mix ! ‘. Csak azért használta Mig ezek fokról fokrsifo _____ . 4W*ia lm És csak etrkor lyabban ez ügynek törvényül !«Vr . nilaisittrj de a hoaj] —ss.— (miiéi É, k(iitlé Ki,, hivatalhoz, melyben raeja?V páholyát ábrázolja 1842-ből, s az alatt a nagyméltó/í** Nagyon ritkán jár be Párisba, s a oktatása . • , színházra nem is gondol. Hamera azért kivé korra magaszemei. Ma már ismét Candia márki, és kerektlenül az igazságtalanul . ..JLZ Bzotéssel , kirélyi . S Minden közjóból áttértek, s e miatiM gukat atyáiktól vérrel get Az áttérteknek . Hetvenkét éve behamvazta fejét, s ez a jókban járul nem engeszi fehér, kökik s azután vé.,TSik Olykor olykor néző gyanánt megjelenik jók, először 1 o. é. Magatartása mindig előkelő modora aristokratikus, gyermekek szegény “‚*« Mi«. A kopaszfajai latja k»zökbB!Nl , ,, , ur fennen hirdeti G e f f r o y. 15 cz — A társulatot 30 tagból álló választmány igazgatja, melynek báró Taylor, mint a társulat alapitó elnöke, jog szerinti tagja. A másik 29 tag a közgyűlés által szavazat útján választatik, s a megválasztáshoz a 25 éven felül álló tagok számának vizonylagos többsége kívántatik.. . . Azon esetben, ha többen részesülnek ki,a 1 ^ egyenlő szavazóban, az előny az idősebb szinh£baD kiké. 16. sz. — A választmány évenkét 5 taggal nyittatik meg, az első négy évben a kilépő tagok Borrhuzás által jelöltetnek meg. A kilépés rendjét később a régibb tagság határozza el. A kilépő tagok újra választhatók. 17. ez Mi a választmány halálozás, megöli magát a deszkákon? vagy más ok miatt húsz tagra apad, a Geff roy Nemoursba vonult vissza. Mimegürült helyre póttagok alkalmazandók, kor nem vadászik, fest, — hogy teljék kik a legközelebbi közgyűlésig a rendes az ijö tagok jogait élvezik. J ő ajándékozta a Comédie Francaise 18 cz. — Azon esetben, ha a vá- 187ruháznak azt a képet, mely a színészek lasztmány tagjai mindnyájan lemondanak, vagy másokért számuk 15 tagra olvad le, a társulat elnöke egy hó alatt rendkivilis köz-jülést kéte es Összehívni a rátelesen mégis föl fog lépni a színháztól nem iratot méltóztatott alasztmány újra alakítása végett. sokára végkép megváló Talbot utolsó föl ! A megürült helyekre^ lépő póttagok | léptt.kor. ] lelöket az átértekm'iT^' Ennek az a magyarázata, hogy Talbot 14 napok leforgása alatt ' ? ^1 kezdődött aJ Orván«., 11 se. Ezen megsemmisitő iratra rögtön baküldik SJ?? az illető hivatalnak, de a ut* melyre máig se.n kapuk 8 I sitést, vagy határozatot az ál“" A tudományos akadémia I. osztálya varahasban jó hosszú ideig J J mely idő alatt a zsoboki |e|L, ta három évi pap, és tanitói !l annyit, a mennyi teheti, „ J végrehajtás végett beadta a szolgabirósághoz. A végrehajt dettetett sz áttértek között már hagyván igazolásra. ’ ’“ .. V®,“ fdják 02 idő alatt m all Az u?a,ka, de h,ábl- "mert a hí*. pm "***'■ '««51 tokosabb foyamodvanjuk ,kó/hez ,aira a mi irodalmunkban, , l,y2‘vá»ittatott. Ly o4 megkösziti a társulat költségvetéseit. In- s tagolja Mikes „Törökországi leveleinek“ ■. . ,°^ a v'58rehajtó a, tézkedik minden tekintetb *11, hogy a társulu át. Végre a 3 dik részben ismerteti 1,“! „ írt!1 a,. szerd“Csétlenekn.sulat érdekei, az alapok előnyős elhelye, Mikes fordításait, majd a „Mulatságos Nazése, s a társulat virágzása csorbát ne pok“ szét kezetét és irályát. A „Törökürszenvedjenek, hogyan ? Kitépték az alkalmat , dőn az áttértek a b.hunyadi rót templomban istentől kérik mindenn nyerüket, akkor rohannak a bt néptelen telkek és házakba, has értékesebb tárgyakat — bécsin... és . . . pecsételnek — minden Elbecsülik az isztovátát főni az elvetett gabonát földestől, a ki Asztalostól, szekeret, szőttet’rném, dent, mijők van ; s mikor a boll*; haza átkoznék, akkor látják, hiti, történt rajtok. Sírnak, jajgatnak p fák: a mi örökségünk idegenekre a mi házaink a kivül va’ókra. t; pénzen isszuk, falakat a mienkrei:* vesszük. Nyakunknál fogva vooíál Ez megtörténvén, 4-5 ifVa 'aá Jéji' A MUNKÁRÓL. Az amerikai „Harper Weekley“ czimű lap közli a következő sorokat: Nagy elfoglaltság közt az ember nem kedvetlenedül el a munkától, mint elkedvetlenedni szokott az, a ki munkája felett tépelődik. Az elkedvetlenedés rendszerint az üres idő és reflexiótól van. Ha a dolog némileg változatos, akkor a gyönyör is változatos, melyet benne találunk. Innen van, hogy ha valaki egy perre felhagy a munkával, ennek rendszerint rész következményei vannak. Az átmenet tevékeny életből annak különféle gyönyörével teljes tétlenségbe, gyakran végzetesnek bizonyult. A semmittevés a munkagyönyör ingere nélkül nyomasztó hatással van a kedélyre, az életerő is ellankad és elsatnyul. Ellenben azunk, ki serényen dolgozik, a pihenés jót is tesz és élvezet. Semmiféle ünnepnap nem hat oly üditőleg, mint mikor az ember hátat fordíthat munkájának s egészen AKIK ELTŰNTEK Mario, az össze-vissza iránt való szenvedélye uralkodott főhatalmu úrnő gyanánt. Azóta elragadta Szent-Pétervárt, s föl - lelkesité Londont, de annyira, hogy az angolok két aláírást is nyitottak e pazarló számára, ki egész életét saját tönkretételére fordította. AZ AKADÉMIÁBÓL tagszági Levelek“ stílusát minden tekintet-22. cz. - A válaszmány határozatai aben fölébe helyezi a „Mulatságos Napok“ jelen levők szótöbbségével hozatnak. énak. Mives fordításaiban a nyelv tiszta. Szavazásegyenlőség esetében elnök folyékony s magyaros nem találkozunk szava dönt, benne régi írónk kiváló érdemével: az 23. cz. Minden választmányi tag kilépettnek tekintetik, ki a választmány által nem igazolható ok nélkül három egymás után következő gyűléstől elmarad. Egy tagnak a 10. és 12 czikkekben érintett eseteken kivül való elbocsátása vagy kizárása érvényességéhez a választ több eredetiséggel. A székfoglaló Mikesnek egy sajátságára való figyelmeztetéssel végződik. Mikes úgyszólván gyermekkorától fogva egész életét a külföldön töltötte. S a hosszú távollét alatt, legnagyobbrészt idegen emberek között, idegen hangok zsongásában, idegen olvasmányok hatása alatt, elsőrendű példája a tiszta, hamisítatlan gyökeres magyar írásmódnak. E csodálatos szüzén maradást nem magyarázhatjuk meg más 1 . . ■ ként, mintha a gyermekkori benyomások 1 . ePen a buszod ünnepeken -1 elmoshatlan hatására gondolunk. 'És gon I rj‘ TMeu“ek reátok- ho “ dolhatunk e különösen Mikesnél - ny l!másokat biztosabban elerőszakoljt mond az értekező — kinek alakja nem , . . _ csak a bölcs nyugalmával, s a férfi szilárdanat,’aQ a,®Cj. otthon, de épen it. ságával te*kint reánk, hanem véges végig | ce/'lk’ ,midon javait szállítják, el* egy ártatlan gyermek imiv mosolyával L? ve .ftZ lg.azs^tB.lftn.^ E tetszéssel fogadott értekezés után ! aV!4az^ litelraAb.f^/,elle!lb.r. Greguss Ágost dr. Kuzicska Kálmánnak „Schosipenhauer aesthetikája“ czimű dolgozatát olvasta föl. A fölolvasások ezzel véget érvén, Gyulai I Pál titkár bemutatja az osztály s e tettért a zsandárok rárolta* puskatusazzák, agyba-főbe verik,ütözik, s hurczolják Pontiustól Fi a . . . börtönbe. És a mig e kipség történik, egyik levertnek neji anyai örömnek legdrágább kincsét, legujabb kiadását: „Aristophanes! UJ"uTuo* vigjátékai'-t Arany János fordító- zálogósme alatt, Sáiwnfejár Lábán. A megjelent I. kötet tartalma: A veszedelmét, ijedtség, felelem b*. lovagok, felhők A darázsok és a béke. A .beeféz TMat .a ^ r tfI kötethez az előszót Gyulai Pál, a be legdráfább klincált •Lf?ldnek ffi vezetést s Aristophanes életrajzát, valamint: , Ez, {f'én} Zsobokkan !„ a magyarázó jegyzeteket Ponori Thew- neveken! Szegény zsobokiakull r e w k Emil írták. A mű néhány nap múlva a könyvkereskedésekben is kapható lesz. Ezzel az ülés 7 órakor véget ért. LEVELEZEK. Tkts. szerkesztő ur Bánffi-Hunyad, 1880. April 5 én. A nagyenyedi ev. ref. tanhallgatói az 1868. évben egy • dést irtunk alá, melynek értelmébe 1 1^ • évben, szeptember havában erkőlöt ■ — — . Kolozsmegye 1 teleztettün. Kolozsvárra egy hegy ,. b.-hunyad járáshoz kebelezett Zsobok ref. hogy a határidő napról-napra községben megdöbbentő események fordul összejövetel lehető előleget futnak elő a napokban. — Ugyanis az ember is jár, indíttatva érzem Já tett községnek polgárai között, már hárrom évvel ezelőtt véleménykülönbség ütött ki a vallás hirhatása felett, melynek az lett az eredménye, hogy számosan a róm. kath. egyhíz kebelébe lépek. Ezek személyenkint két két tanúval jelentették is áttérési szándékukat illető lelkészeknél 14 nap leforgása alatt két ízben, de a lelkész ur vonakodott az áttérési jelentésekről bizonyitványt adni,— tanúik pedig K- 111 nem tudván — az áttérési jelentésekről szóló két bizonyítványt csak később és pedig utólagosan állíthatták ki, melyek után az áttértek fel is vehettek a kabhatékot játszott emlékezőtehetsége. Tudunk rá esetet, hogy egy író egyéb sürgős dolgok közben egy mű megírásába fogott s aztán pár napig félre tette kéziratát. Mikor aztán üres idejében megint hozzálátott azon helyen, a hel mint gondolá, min egyházi kebelébe, kaját félbehagyta s már jó darabot irt. Ezen áttörés nagy meglélegesitést egyszerre csak fiókjában kéziratot talál, a PP és kántori jövedelem fizet, mely az ujra megkezdett munkán messze sóben. E miatt, az e községben levő ref. túl ment, s melyről egészen megfeledke lelkész ur elkeseredett harcza folytatott tett. * az áttért katholikusok ellen. — Legelső dolga volt a lelkész urunk kitiltani az áttérteket községi jogaikból. Hogy ezt érvényezihesse, az egész Zsobok lakóit zavaros vízbe vezette, a mikor is a községi erdejét, legelőjét könnyen a ref. egyházra ruházhatta, oly feltétellel, hogy a/, áttér* A Candia márkinak született szép Matek szorittassanak ki ennek használatából ma, az olász opera nagy urainak nagy ura, a megmondottak pedig szabadon hazza tenorok királya, s nálhassák úgy, mint eddig is. — így az Rég volt, midőn Mario a Champs-Ely- i áttértek barmaikat kénytelenek idegen hascen lakását , a művészeti halmazát, a jegy- tárba fizetés mellett legelésre hajtani s a verzetek csillogó raktárát elfogalta, melyben ját jogaikat pedig másnak bitorolni engedni. — Eddig az erdőt és az ebből folyó hasznot közösen használták , mind faizásra, mind makkolásra nézve. S most? Ezektől, de még a temetőtől is eltiltva vannak. Szörnyű büntetést rótt és húzott az áttérőktől marháikért, melyek vélet- FIGYELMEZTETÉS TALÁLKOZÁS M - Vásárhelyit, iS3a‘-' 10 J ui , tuuiuai'u v»«- t több akkori kartársam nevében • találkozásra figyelmeztetni az erírt , kik u így részben a tanári, részbenijí papi pályán igen szót vannak s ország különböző részeiben. A múlt hó 10-én hagytam, hasonló jellegű találkozás lésére. Löte Lajos, ev. ref. ^ nár barátommal — mint a ki ^ ban első volt — ezen tárgyban ^ gettünk, ki ígérte volt, kori kartársamnhoz. De tap*^,^ ban megteszi a szükséges egy egy ily nemű összejövetele, sok nehézséggel szokott egyber; a késedelmezést összejövetel horderejére nézve hátrányosak minthogy lehetnek olyan kár kiknek anyagi helyzete értelmében — előleges 800t nyel — ezért, mint — tudósrint — egyetlen lapszerkesz hittanhallgató kartársam közügamnak a jogot és szabadságé me ztetés megtételére. f u f.j szersmind Herepei Gerő k0, vzn'-, . lelkész, Geréb Márton koloz j L 1 jós és Keresztes Józsefn n iá ref. főtanodéi tanárokat, w.p. pl/ H-od és 1 ső éves theologus .^t és Nagy-Enyeden lakó igen jait, szive-kedjenek az „tríj»11*, de kolozsvári találkozásunk szükséges intézkedéseket munkálatba venni s a kiv"«0 ,gési fői hívást volt kartársaiokh02 1 kibocsátani. . .• .»dlett«1 Egyúttal kartársi !SZ fel a t, szerkesztőst