Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)
1881-01-01 / 1. szám
kedvezőnek mondja, sőt ha azt csak a legközelebbről lefolyt 1879. évben észlelt egészségi viszonyokkal hasonlítjuk össze, a kedvező állapot még inkább ki fog tűni»’’ Nemcsak ragályos kórnemektől, pusztító járványoktól, hirtelen feltünedező és rohamosan terjedő kórnemektől volt ugyanis vármegyénk területe e lefolyt éven át megkímélve, hanem még azon rendesen előforduló és már honossá vált bántalmak is, melyek egyik évben úgy, mint a másikban, egyaránt elő szoktak állani és a halálozási okokat képezni, még ezen rendes bántalmak is oly feltűnő kevés mérvben jelentkeztek, mint 4 év óta nem, így a váltóláz, mely megyénket minden évben rendesen az őszi és igen gyakran a tavasz hónapok alkalmával meg szokta látogatni , ez év folyamán csak is a késő őszi hónapok alatt mutatkozott inkább általános jelleggel s ekkor is enyhén és nem számos eset képében. Míg p. i. a mult 1879. év tavaszán és őszén is a váltóláz-betegek havonként 3—4 százra rúgtak fel, ez évben csakis november havában tett a betegek száma 220 at s a tavaszi hónapok alatt alig, a többi őszi hónapok alatt pedig csak is igen kevés fordultak elő. Asonló és igen felette örvendetes iható különbség mutatkozik a ronaklubnál is, ugyanis a mult évben e bánvadon járásban számos község 'reséget szenvedett, most a ’tán nemcsak az egyes esőenyhébb, hanem még ő is lassabban történt, egy járásban voltak fél jóval kevesebb, számmal és faközségben. Uralkodó kórnemek génk területén is az ,nt különbözők voltak, negyedében és a hialatt leginkább a lobos-, mellhártyalob, izületi A tavaszi hónapok és a hónapjai alatt a hurutos fél- és gyomorhurut, tüdő ,é, egy nehány községben az utolart hónapok alatt még a vérhas is ütek előtérbe. A nyáron, főleg annak első, melegebb felében a lázak, hagymáz néhány esete, a hagymázszerü, sőt ismét heveny bél-lob cholerin voltak emelkedőben. Ez utóbbi főleg julius havának első részében néhol oly hirtelen és heveny tünetek kíséretében kezdett fellépni, hogy félni lehetett annak járványnyá iajulásától, mit azonban a hirtelen beállott hiresebb időjárás még idejekorán meggátolt. a járványos kórnemek közül minden évben szoktak megyénk területén is sportidisze itt-ott egyes szétszórt esetek feltünedezni s a nélkül azonban, hogy járványnyá fajulnának, ismét elenyésznek. És így történt ez év folyamában is, úgy, hogy a hagymáz néhány hete kezdett vili bánffy-hunyadi, almási és mocsi járásokon előtünedezni, de egy pár halálos kimenetel után végleg elenyészett és járvány alakot nem öltött. Nem igy volt a vérhassal, mely szeptember és augusztus hó folyamán nehány községben fellépett és az almási, mocsi, tekei járásokban néhány hétig tartó járványszerü bántalommá fejlődött. A többi járványos kórnemek közül egy sem háborgatta vármegyénk lakosait, noha a himlő elterjedésétől félni lehetett, miután ez néhány távolabb eső, de vasúttal összeköttetett megye területén kiváló módon uralkodik. Beoltatott ez évben 17 oltó kerületben 17 oltó orvos által 6498 oltásra alkalmazott -i gén közül 6423. Jó eredmény volt 6205 esetben és betegség miatt nem oltatott be 69, meg nem jelenés miatt 71. A mocsi kerületi kórházban ápoltatott ez év folytán 151 egyén, 79 fi, és 72 nő. A központi fegyenczek között, bárok eddig elő szokatlan nagy számmal volt, sem járvány, sem ragályos kórnemek u uralkodtak. Az idegen hatóságok átiratai közül mitjük a Kolozsvár szabad várossáét a Bartha Miklós féle ügyejegyzői előterjesztés után Győr Miklós alispán állott fel és egyébben emlékezett meg azon almásról, mely méltó indignatiót tunkba a cseléd. Mind helyi béezek gratulácziók! őrködjünk, elsőben szabónk kéri a nadrágis árát. S mily élelmes, még a past is fölszámítja ! A másodikban czipészünk juttatja tiekbe a sarkot; harmadikban házigazdánk emlékezik meg rólunk, stb. stb. Az egész csomagban alig egy-kettő igazi gratuláczió... Már most üljünk le szép csöndesen, erőszakoljuk magunkra egy hidegvérű angol pepecselő és kitartó természetét, s számítsuk ki: hány újévet kell még megérnünk addig, míg a csomagban mind csak tiszta gratuláczió lesz!... Mert csak az lesz igazi boldog ujesztendő! A többi: Uresítendő ?... Patvarba ul. Mindössze is csak a fejelés ! Amolyan igazi boldog ujesztendőt kívánok én a Magyar Polgár minden olvasójának! Tussal Q. keltett minden becsületes embernél. Jegyzőkönyvre indítványozta vétetni, hogy vármegyénk anelliakábisainak^g esetet, hogy azon két hitvany vármegyei ezrednek tisztje. A közgyűlés egyhangúlag mondá ki, hogy Kolozsvár város feliratát pártolja; azon szellemben szintén felír, s az alispán által ajánltakat jegyzőkönyvre veszi. Több más kisebb ügyek eloterje** tése után a gr. főispán előterj*««sére megválasztattak. ... . A lóállító bizottság elnökeiül . a. a b. hunyadi kerületben: Józsika Samut; r . , b. a teherben: pr. E a z a r Az adófelalól*«®!*« bizottság tagjául ; p a a 1 Gyn^t és Hoszszu Theo-Philt Tiszfiügyészi helyettesül: Dr. Rosenberger Albertet. Akönyv hitelesítésére pedig kiküldetett Szabó József, dr. Bánffy Ernő, Petrán János. Ezután kezdetét vette több albizottság tagjainak megválasztatása a következő eredménynyel: I. A központi választmányba : Barcsay Domokos, Bartha Ferencz, dr Bánffy Béla, br. Bánffy Dániel, Bóuis István, Elekes György, Duha Imre, Gyarmathy Zsigmomd, Gyárfás Benedek, P. Horváth Kálmán, Hosszú János, Hosszú Theophil, dr. Kemény János, Korbuly Bogdán, Boheczel Mihály, Lászay Ferencz, Macskási Péter, Gaal Gyula, Kertész Sámuel, Simay Lukács, Sikó Lajos, Szabó Gyula, Szabó József, Szacsvay Sándor, Szigethy Miklós, dr. Wermescher Gyula. II. A közigazgatási bizottságba: Lészay Ferencz, Szabó József, dr. Bánffy Ernő, Gyarmathy Zsigmond, Barcsay Domokos. III. A bíráló választmányba: dr. Kemény János, Dr. Berde Áron, Boheczel Mihály, gr. Bánffy Béla, Szacsvay Sándor. IV. Az igazgató választmányba: Lészay Ferencz, Sárkány Ferecz, Erdélyi Sámuel, Velics Károly, Hos- Szu Theophil. Végül a gróf főispán tiszteletbeli főjegyzőül kinevezte Paal Gyulát, tiszteletbeli árvaszéki ülnökül Incze Emilt, és tiszteletbeli aljegyzőül Sárközi Istvánt. A MULT ÉV HALOTTJAI. Fejedelmi személyek: Frigyes Krisztián Ágost, Norvégia örököse, Schleswig holsteini herczeg; Sarolta, Schleswig holstein-sonderburg-augustenburgi herczegnő; Ernő, solm-braunsfelsi herczeg, a braunsfelsi ág feje; Mária Alexandra, orosz czárné. Katonai méltóságok. Magyarok: Albertfalvi Koppi József nyug. tábornok, Szathmáry Miklós honvédezredes, somlyói Nagy János, nyug. altábornagy, Kacskovics Iván honvédezredes, Perczel Aurél honvédőrnagy, WUMdnok: Sanaoa cs. kir. táborszernagy, az idősb Skobelev, Leiningen-Westerburg Viktor gróf altábornagy, Westphal Fülöp angol tengernagy, Witzleben porosz altábornagy, a porosz „Militär-Wochenblatt“ szerkesztője, donnersbergi báró Hoffmann Lipót, cs. kir. altábornagy. Államférfi pír miniszterili diplomaták. Magtál, a magyar tud. ok szágos képviselő, az imánynak egyaránt dis man, volt udvari kan Grammont herczeg, 5 Seymour angol diplon franczia közoktatásügyben volt angol minit Dalwigh báró volt bacsoli báró volt olasz gern Henrik volt mimi Felsőházi t lók,méltóságok, vies Ágoston, bácsmegyetten, Szende Béla nia,Ulu _____ mássy György gróf, Csekonics János, Mikes János grófok, Molnár György, báró Jósika Gyula, Bothos Kálmán, Márkus István, Katona Lajos, Zakó Sándor, Jeney József Füzesséry Sándor képviselők, gróf Zichy-Ferraris Viktor volt képviselős belügyminiszter államtitkár, kinek gyászos vége még mai emlékezetünkben van, Tul?k. ,Z.Simonyi Simon, Gál Mihály Vajda János, Békassy Lajos volt képviselők, örményi József Zalamegye főispáni, Balogh Kornél Győrmegye főispánja, bárója, Barcsay László’volt ek: báró Giovanell,"Fái Auersperg Frigye, 1 képviselő, urakházánál (5-6) herczeg, az osztrák Konstantin Lodron Laterano lez Hubert’ saz.^urai örökös marsall, Donátusban nn lberali,sok feje a belga aesplen ’ ^ mann József osztrák képvi’ Trnauer Ferencz a reichsrath tagja. snl Afud080k» tanárok, orv.pt . Magyarok : dr. Ribáry Ferencz egyedi tanár, Haberern Jonathán egyetemi est Aristoteles műveinek fordítója, dr. Szaboky Adolf az iparosügy lelkes támogatója, Mihályi Károly, a nagyenyedi kollégium tanára. Külföldiek: dr. Boll Ferencz híres római tanár, egy bíborfaj feltalálója, dr. Grillparzer Lajos, a költő dédunokája, Feuerbach Frigyes híres philolog, Debaize abbé, Benary afrikai utazó a szanszkrit, nyelv jeles művelője, dr Mendelssohn-Bartholdy Pál (a zeneszerző fi.) kai csillagász. Hivatnokok, birák, tiszt- Ivett«« Dín Matorok- Löw Tóbiás he-S£5u áT?nugyé8Z’ nkivá,xó képzettségű ehoUnvir, rii«7.t4y, torontálm Br. Imre’ biztos (öngjtt kir. tábi '•ijas Halom tehet-g Szi dsztálJanácsos,' Bodota «madévai törvényszéki elnök. Külföldiek- Bauer Károly, a trieszti főposta igazgata, Lauzendorf Lajos lovag cs. kir. “Udlarók hírlap irók. Magyarok. K. Pap Miklós, a kohszaván .Magyar Polgári politikai napilap szerkesztője, történeti mű szerzője, Kubiogi ágalmas és tehetséges iró, ki gvu. a nyomornak esett áldozatul, Indali Gyula öngyilkos fiatal költő, Tóth földi terán hirlapíró, a hivtalos lap rovatának egykori vezetője Kunracsy Sándor, jeles kertész. Külföldiek: Klak Ernő, híres berlini tármuv. Grant de Cassagnac franczia író, német műtörténész, Eugéne Mirekour franczia író, Budieus Aureli cheni politikai iró, dr. Schillip nészeti író, Flaubert Gusztáv czia regényíró, a „Madame Ilanunde“ szerzője, Frauusted rész író, dr. Löftier Ádám publicista, Paul de Musset Irafred de Musset bátyja, Mari svájczi műtörténész, Blotnicki Friedmann Bernát jeles osztótársaság főigazgatója. Georgládi nevén Evans Anna egyike a legüivesebb angol regényíróknak, Taylor ségén angol írók, gróf Marescotti Pál apát, ura mai költő Modenában, báró Schiezhta Kamilió író, Glinga orosz költő Feusz, nürnbergi hirlapíró, Bittner német színműíró és színész, Holter Károly német költő. Festők: Magyarok: Orlay Petrica Sama, Petőfi barátja, jeles magyar történeti festő, sorsüldözte művész, Mezei Lajos nagyváradi festő Külföldiek: Geyliog Károly udvari üvegfestő Bécsben, Feuer,bach Anzelm velelenczei történeti festő Corge angol tájképfestő, Gallimar Ágost franczia történeti festő, Roger, Louis Dubois (genre) franczia festők, Hellich (történeti), Krüger (tájkép), Hellweger (történeti), Weissenbach (tájkép), Steidler, Hermann (történeti), Willers, Seer (arczkép), Wittmer (történeti), Kahren, Ebersberg Károly (állat), Adam Jenő (csata), Nabb Vilmos (történeti) német festők: Holt Vilmos angol tájképfestő, Lessing Károly, a karlsruhei képtár igazgatója. Szobrászok, rézmetszők, építészek. Magyarok : Alexy Károly. Külföldiek : Thonald Laudauer angol rézmetsző, Louis Jaquemont rézmetsző, Szobotka cseh szobrász, Klotz Gusztáv dómépítő Strassburgban, Orlovszky híres lengyel építész, Barry angol építész, Kohn berlini építész. Színészek, énekesek, színházigazgatók. Magyarok: Nagyné Benza Ida, a nemzeti színháznak felejthetlen primadonnája, Paulai Edéné, kedvelt színésznő, Mezey János 88 éves énektanító Kajászó-Szentpéteren, Kacovinszky János énokan, Pittmyi a napszíj tagja, Frivisz Vargittai Anna, a nép- hol, színház ifjú énekesnője, Kéler Ilona fiatal kolozsvári színésznő. Külföldiek : Simon Gyula orosz udvari színész, Schebesta Károly jeles prágai színész, Eichman, a karlsbadi színház igazgatója, Rochy Károly, braunschweigi színház-intendáns, Steiner az An der Wien színház igazgatója. ZanfiRZArzfurás virtUÓZ Okk, világhírű lee Dejazet igazgató Palémet zeneművirtuóz és Julies olasz arius, a var- Pavlisszá- Offenbach, -J ------1 görög kozpontját, melyet a választott bírósággal szemben elfoglalni akar. Kumunduros külügyminiszter tudniillik, mielőtt hivatalosan vagy félhivatalosan tudatták volna vele javaslatukat a hatalmak, jegyzékében kifejtette, hogy határozottan elutasítja a görög-török határ rendezésének ezt a módját. Kumunduros miniszter fő érve az, hogy a választott bíróság szervezése megsemmisíti a berlini conferencia határozatait. Sokkal fontosabbnak tartjuk a „Pol. Corr.“ római tudósítójának azon értesülését, hogy a hatalmait megállapodásából előre ki van zárva a választott bíróság tározatának fegyverrel való végrehajtása. Különben Párisban sem gondolnak az ítélet erőszakos végrehajtására. A hatalmak — mint Parisból írják — nem akarják a felekre kényszeríteni a választott bíróságot. Pá aczélos hajók kiküldésére senki sem gondol, hogy az egyik vagy másik fe A GÖRÖG PARLAMENTBEN. a Journal des Debats“ athéni levelezője, Charmes Gabriel a hellének par hmenti életéről a következőket ,ria* A képviselőház »árnyalásai wfia ** aszok ép úgy lehetnének francziák, vagy Ellenben a pallikároknak ft fostapella (fehér ing) határozott nemzeti jelleget kölcsönöz. Ha a képviselőházba belépünk, azt hisszük, hogy oly színházi próbán vagyunk, ahol a szereplők egy része felöltötte jelmezét, másik fele azonban rendes ruhájában van. . . .. E hasonlat még feltűnőbb lesz annál, hogy a pallikárok nagy része hanyag helyzetben, azon operai statisztára emlékeztet, kik a függöny felhúzásakor a kereveteken hemperegnek. Vörös sapkáik, hímzett dolmányuk, fehér ruhájuk, hosszú fekete karmantyúik, melyek lábaikat térden felül födik, ahol kötővel kecsesen vannak összebogozva, felelevenítik az unalmas tárgyalásokat. Különben nem egyedül a pallikárok azok, kik kitűntek az által, hogy hanyagul ülnek székeiken; ellenben egyedüliek, kik e nonchilanciát eleganciával egyesítik. A képviselők nagy része ez üléseken fedett fővel, bottal kezében, felöltőjét széke támlányára vetve, azzal a feszélytelenséggel vesz részt, mely az angol alsóház tagjainak sajátja. A tribünök szintén így vannak megtöltve: mindenkinek fején a kalapja, ami megfelel a keleti szokásnak. A másik keleti jellemvonás a nők elkülönzése, kik külön karzatra vannak kárhoztatva. Bementi jegyre nincs szükség. Mihelyt az ajtók felnyílnak, kiki keres magának helyet. A nép rendesen nagy tömegben tódul oda. A szabályok tiltják a tetszés, vagy nem tetszés nyilvánítást, ehez azonban csak a képviselők alkalmazzák magukat, míg a közönség hangosan ki véleményét. Az ülésen rendben a legnagyobb nyugalon utalkozzm. Láttam Trikupist, ki három órán keresztül a legélénkebben beszólt, s alig szakították meg vagy szóltak közbe egyszer-kétszer. Igen ritkán lehet hallani: „Nagyon helyes!“ vagy „Nem igaz!” s akkor sem a ház tagjainak sorából hangzik fel a közbekiáltás. Az elnök helyzete igen könnyű, legnagyobb gorombaságok meg vannak engedve, mert a nyelv szelleme hozza azt magával, mely igen kedvező a szónoki kifejezések és rábeszélésekre nézve. Parlamenti viharok ritkán keletkeznek. Mialatt egy szónok a szószéken azon fáradozik, hogy Demothenesnek Aeschines elleni kifakadásait utánozza, azalatt a többi képviselő egész kényelemmel szürcsölgeti limonádéját, melyet, mint valami kávéházban, hordanak körül; a „kármentő” az elnöki állvány mögött van, itt néhány korsó vizet és pár tucat czitromot mindig láthatunk. Minden dolgot családiasan látszanak elintézni. Ha valaki kifáradt a tanácskozásban, néhány pereznyi szünetet indítványoz, s ekkor mindenki felkel helyéről, anélkül, hogy az elnök, vagy a többség határozatát bevárná. Ily pillanatokban dohányoznak teremben, mert a képviselők a tribünön álló viaszgyertyán gyújtják meg szivarraivatkozunk igen kiebben azt, hogy a párisi hedwi^haosulfttwl viselwt.ek 05- yza'ki-v jog-UOgarszág iránt. t?á“.d?rb,et: Mitettük ut . Wrt, az osz-Bt,Urhatkere3k*edeln)i°6*erződés trák-magyar-azerb kwe Peter Lloyd. tárgyalása mega a^nban cs ak a tegnap-USaSid Ez utasítás hir szerint eDgesztelékeny. madt. tak LEVELEZÉS. Sz. Somlyó, decz. 27. , ------- ép úgy vonzatva, mint a színi újdonság által. ezony fát8 ^ 1 Zelegdy Mártonná uraszezony játszta már megszokott és mégis kedvendrVe8 alakitással' hogy a közönség kedvencz népszínmű énekesnőjét számtalan tetszésnyilatkozatokkal halmozta népdalait megujráztatta, aratott akakadu dallal A sz. Somlyói „műkedvelő társulat“ karácson másod napján 142-ik előadásául Almásy Tihamér Borzáné Marcsája népszínművét adta elő nagy közönség előtt mely nemestápflf minden rendes helyet de még pótzárflléket is elfoglalt. Nemcsak bomlyó, hanem az egész vidék intellicensei, esetleg mind'a kettőt.'erösTakkaTk^- kory cSlTrânÎ? îfkX JíS -°U a Jo'é' szentse a választott birósá,* .. y . fautl tekintetből választott biróság ítéletének elfogadására vagy végrehajtására. . . Konstantinápolyban veszedelmes áramlat indult mag. A törökök ismét arra simítanak, hogy a nagyhatalmak nem tud- t ak megegyezni egymással a görög-török .Ik r?ndezDS($'ek módjában vagy \Z alább oly eszközökben, araelvek ériw ntenek a török korraányf h kénys:0- területet engedjen át oXLI 8, nagyobb fognak megegyezni a hatalmaktíi T?rtlk4k r akk0r * fegyTer {0~ d0‘a törökök kÖZt' A Ut, mindenes«''« ok iSeu'T'iA hetöJ^t, s*á,nitáVe,r’ de az/al hetjíí»^ s Hzamolniok kell a törökök w^Oglia, sőt Francziaorazág i3 5-^thet a legyőzött görögök room p.dig alig' .. . o, Törökország elé kiváló tetszést melyet ügyesen exequált. Borzállóban alig tudtunk hirtelen ráismerni Szathmáry Irén kisasszonyra, ki a naiv salon szerepekből most lépett a népszínmű alakjai közé, a föllépéseitek ilyen sikere uuta nem tudunk meg válni attól a sejtelemtől, hnay a kisass/ou az öszszel „rokoni látogatás“ czm pesti s/.ini képeidében pr.vát órá O.vau Borzáné asszonyom volt^^pjft"vet' ügyes nagyasszonyom mikor ftivin togós meay^cake imkor 0 y* illett vola» ..JI^HHult. » puf Kőházba is’ 3ok Hnelyett Marcsa és Borzáné igiaán atet érdemeltek meg ez estén. Nagy istát Bölöni Sándor ur személyesité. ZQ népdalait, szép tenorral énekelve a mű kellemes néjü és sokszor ismételtetett Faragó Sándor ur kitűnő Péteri Kata k. a. igen jó Vércséné volt kiváló szépen alakított Faragó ur azon i lenetben, midőn küzd azon elhatározás lett, bevallja e apaságát 8 válaSztja a fon házat vagy elhagyja nevét 8 leányát « közönség úgy at mint Vércsénk franansabb jeleneteikben zajosan megtapsol» a mellékszereplők közt Puskás Jóska urános Gyurka volt, Farkas Ferencz ur pédig nagyszerű Bunkó, kit nen hozom zavarba az, hogy a czukorpapir mázsásokba tudtán kívül valódi 50 fontosokat csempésztek bele az előadásra, úgy jászott s emelgette biz ő ezeket igy is, mint ha csak széllel lettek volna békéivé, minden meghökkenés nélkül. Különben meg kell vallanunk érdemének csökkentésére, hogy erővel el akarták vinni athletai alakja miatt gárdistának. Vércsét Józsa Adolf, Ordavt T.ászInfiljlwZn O . a . I. —/ ■ —A jótékony nőegylet (Veres kereszt) angyalfia gyanánt 200 frt értékű ruhaneműket osztott ki ünnep szombatján a szegény gyermekek között, mint az e czóra rendezett termény- és iparkiállitás jövedelmének egy részét. A kiosztási ünnepélyen Szalgházy Józsefné úrasszony az egylet elnöke tartott beszédet, melyre Nagy László ur mondott a szülők nevében meleg köszönetet. Sa nita to. köt. keidéiy K.Th. APRÓSÁGOK, Törvényszéken. Bevezetnek egy ismeretes tolvajt, ki újra lopással van vádolva. ,, ,, — Mit akartál csinálni a lopott tárgygyal? — kérdi az elnök. Mire a vádlott szeretetreméltóan: — Önnek akartam adni angyalnába, elnök úr, mert oly gyakran jártam már ön előtt, hogy bizony ennyit megérdemelt tőlem. * A vizsgáló biró előtt • , , , ., — És mit csinált a hullával? — kérdezik « ,.».«„..» tart ki önérzetesen.* A keresztatya kérdi fiától, hogy hányadik lett az új osztályozásnál? • , — Óh, most sokkal jobb helyem van, mint tavaly volt. Tizennegyedik vagyok. — Hisz’ nekem úgy tetszik, nyolczadik voltál ... _ Igaz keresztatyám. He az meneze mellett ülök! — Honnan jösz barátom ? — Vadászatról X. grófné birtokairól— Sikerrel vadásztál ? — Csak egy szalonkát lőttem. — A grófné ? • . . • Olvassa az atya egy újságíró szerencséjét . , — Újabb bizonyiték arra, hogy az ember soha se írjon semmit ! __ Akkor hát én nem is tanulok tovább ! — ugrott fel vidáman kis fia, meszsze lökve a tollat magától. Egy néger asszony szoptatja 1m gyermek Jó anyám, szólt egy elhaladó akkor hát/íz tejeskávé ! -V SZÓ a 18-ik századból: -'^beszélik egy előkelő hölgynek, hogy M köztársasági hajlamokat v, r — Nem lehet máskép, felel az *“gatra elaludtam vagy egyszer előszobám É elmes házi ur, uvója megyAl-Az u. évnegyedkor nagy csatozott. Egyik szabást egy KJ j lád, a másikat egy orvos előbbiek Az uj lakaidszagoldni kezdettek, nem tize» k aonyahtabort, ■ *ugo Mire a h?*i ur.ft Alliért, de tekintse _ Igen, fölemeltem a házbért, Az előnyt ■ orvos van a háznál. Az orvoshoz pedig így— Csak a hogy tavaly idén a ketekintetből fiúcska, MINDEZ T. . . A «Keleta nem Széchy Károlynak. Te mét foglalkozik a ^ka nek hires termékeivel Talán tetszik ne tetszikc, mi nem 10D(jl riogatjua benne. . A .Kelet“ azt m fanyt csinálunk. A mi igaz, az bűnrészességet. Szószerintk verseit, szószerint reminiscentiákból, az és a Ju-Tus viczczeibő De legyen a „Keszer életében: vegye fig ama közléseket olyan í sértők, melyekből kivil az ő karácsonyi aprós gél nemeszese A mi pedig nevezt rülmény! És igy a botrány a „tisztelt laptárs* tar szén magának. * A „Kelet* mérgei * rontunk annak a Sz „Bessenyeidről ilyen írmányt itt még 1872-be tett egy fővárosi napilajkun dolgozik stb. Pro primo: nem Széchyre, hanem őseivel a tisztességnek csak konstatáltuk Ennyi az egész. Pro secundo: ismttelt laptársunk* számárór mondását: „Ne adi Ugyan ki beszélt nulmányról akár egy ár’ Egy hanggal semmit Széchy Károly 187: megbotránkoztunk azon, 25 én aggatott a „Keler A „tisztelt laptárs* mint kriminális eseteki hivatkozik a vádlottnak életére. Ennyire nem vagyon scandalózus rosszak, de nem állítottuk szerzőjük • A „Kelet* azt hirótag három sajtóhimeskedtünk“ Széchy Ká: E három sajtóhiba, hogy „sede“, — „ezédai helyi „egyszer* helyett „eze: matva. Tehát mi csak ezek Tehát ama versekben egy OIS semmi sincsen ? Oh Keleti oh . .. Széchy ur „két évig tikai tanulmányok vége, ezt is megtudjuk a „Kell Kár hogy nem tudt rácsonyi verseményekből. Mert ezek után szint a költőt, hogy külföldit csak annyi haszna van, r salzkammerguti kirándulás Pénzprédájáa A „Kelet" különben ja magát, hogy kritizálták Vörösmarty! és Petőfit És ha úgy írhatta Petőfiről, bátran írhatunk d ROLY-ról i^L—A~ A ,^let‘ közread gúnyversdi is, mely Petőfi Minden ember tudhatatlanság volt Petőfivel sz ismét tudhatja minden em let* karácsonfáját inegszíkünk meg szent iga kor ama gúnyverset igy ti „A Kelet pediglen erőit Széchyke pediglen poéts Keletet pediglen elolva És ennél még nagyobb ins No már most ez m többé hanem — igaz! * „Nekünk elégtételül Kolozsvár legi h t e 11 i g nek és férfiúinak tetszt ránk.“ Ezt mondja a „Kelet Megbocsát, ba pusi hiszünk el neki mindent. Ily Minthogy a „Kelet* melegült abba, hogy név töljenugyanegyet kótságítókul maga mellett: —jük, szíveskedjék ama „ht nők és férfiak“ névBől kiknek a Széchy ur versei Érdekes lista lehetni Megtudjuk a Kelet-bí soha olyan „ügyes* „szert nem közöltünk, minek a Szé ezeknek csak „kissé lendülete“ van, a mikailag minga * t Mondu ii lyegylTifyBijAv-^ SzífTbuiáJfyné egyszeri viliméyik vwjéki szinpadon hölgyet jA'Wott , a vándor „müvésznők je a királynét a darabközben valami rangért alált mondani, s mikor a vetett, Jemg egyszer ismétel zathmáryné elfeledkeztupanon van, összecsaptatálkodva szólt a királyného zl Szamosujvárk, decz. 27. 1880. Tisztelt szerkesztő ur. Városi műkedvelőink folyó hó 26-án a „Dal Zeneegylet” és „önkéntes tűzoltó-egylet“ javára tánczvigalommal egybekötött műkedvelői előadást rendezett___Az előadott színmű Várady Antal pályadíjt nyert „Tőr” czimű vigjátéka volt. Nem czélom a műkedvelőkről hoszszas színi referádát, annál kevésbé kritikás imi, azonban el nem mulaszthatom, hogy a közreműködésről méltányos elismeréssel meg ne emlékezzem. Voith Kata kisasszony (Adél), Korbuly Mari kisasszony (Teréz) kiváló jó kedvvel, nagy otthonossággal és sok érzéssel játszták szerepeiket, sűrű tapsokban és kihívásokban részesültek. Lászlófi Mariska kisasszony (Mina) kis szerepében kedvesen játszott. Esztegár László (Béla), Dr. Martonfi Lajos ur (Jenő) helyes felfogással s jeles alakítással adták szerepeiket, „Czenczi" szerepét én játszódtam. Az előadás könszes lövesfilme 217. frt 20 krt tett, melyből a költségek levonása után fennmaradott tiszta jövedelem a fennirtózásokra fordíttatott. A tánczvigalom a legderültebb kedélyességgel hajnali 4 óráig tartott, melyen városunk szépei nagy számmal voltak képviselve. Közleményem ez évben utolsó lévén, óhajtom, hogy a t. szerkesztő úr a bekövetkező újévet kívánt jóllét és megelégedésben érje el és élje át. M. I. kírtom Gmol uj lakó van !