Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)
1881-07-01 / 147. szám
lett a „Magyar Polgárt" támogató irodalmi férfiak köre számban is növekedjék s igy a lap élénksége és változatossága fokozatosan emelkedjék ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Julius—szeptember ... 4 frt. Julius—deczember .... 8 frt. — Kinevezés: M . dt Alfréd bánffy.bűnvádi kir. járásbirósági írnokot a koszsvári kir. törvényszékhez segédtelekkönyvveztővé neveztetett ki. — Uzsorások meggyilkolása. Csütörtökön reggel 5 — 6 óra között jelentés létetett a rendőrségnél, hogy Farkas László kis korcsmáros és neje, Széchenyi tér 37 sz. elállásukon az ágyban vérükben halva találtattak. A rendőrség rögtön intézkedett úgy ház és hullák felügyeletéről, mint az előzetes nyomozat megindításáról, s a kir. ügyészség értesítéséről. Kiszállás alkalmává a városi orvos által a halál mindkét személynél megállapíttatott. Ugyanazon egy ágyban feküdt baloldalán a meglehetős erőteljes férfi, kinek jobb arcza éles, széles fejszével a fültől a szájig keresztül volt hasítva. Semmi küzdelemnek sincs nyoma, úgy látszik, hogy ez irtózatos csapásra a férfi ki is múlt. Belől, a fül felől feküdt a nő Ez a szemle alkalmával arczra volt borulva, fején több mély vágással, és jobb lapocskájában is szintén mély, kemény fejsze vágással. Az ágy előtt nagy vértócsa; az ágy körül a falon, bútorokon, ruhaneműeken vérfecscsenések. A szoba, melyben a gyilkos tett elkövettetett, két más szoba között fekszik. Egyik előtte van, s az utczáról közvetlenebbe lépik be az ember egy ajtón: ez az ivószoba; a másik pedig mögötte, a konyha, mely-ből szintén egy ajtón a balul eső udvarra van kijárás. Az ivószobában, melyet a tett szinhelyéről csak egy ajtó, meg egy ruha- Biekrány által kitöltött falnyilas választ el, egy 14-16 éves férfi cseléd, s egy fainei idegen asszony háltak. Mert megjegyzendő, hogy Farkas László a hetivásárokra bejövő falusiaknak szállás szokott adni, s e végzetes és épen hetivásárt megelőző éj volt. Künn, az udvar felől eső tornáczon, a küzbülső szobának épen azon ablaka alatt, melyhez az alvók ágyának feje rúgott, öten aludtak: egy darabont, egy szolgáló és három szálló vásáros. Benn, a meggyilkoltak ágyával közvetlen kapcsolatban álló kanapén pedig egy 5—6 éves leányka halt. És mégis — legalább a mint eddig kiderült — areetroll egyik se tud semmit ! A cselédek azt mondják, hogy az utczáról az ivószobába nyíló ajtó be volt zárva, innen a hálószobába nyiló ajtó be volt reteszelve, s a hálószobából a konyhába nyiló ajtó szintén be volt zárva, a háló- szobában semmi se volt felforgatva. A kasztén be van zárva. Egy ruhatartó hoszú láda és ruhatartó szekrény záratta. Mindkettőn látszik, hogy véres kézzel ki voltak nyitva, de az már nem látszik egyikben se, hogy vittek volna el valamit. Általában rablás nyomai eddig nem láthatók. Egyéb, talán a bosszú, lehetett a gyilkosság indoka, mert Farkas László nagyon szerette pénzt szerezni, s mint korcsmáros és nagy luzsorás, kily szenvedéllyel nem egy fogyasztónak számított kettős krétával. A vizsgálóbíróság és ügyészség a lehető legnagyobb gyorsasággal szállott ki; a házat az odatolongó vásáros nép elől csend- és rendőrök állták el, s a vizsgálat a legnagyobb gonddal és ügyességgel kezdetett meg. Az eddigi fölmerült nyomokból remélhető, hogy a fáradság nem lesz hiábavaló. A két hulla kórházba szállíttatott. Ennyi az, mit a vizsgálat érdekeinek kockáztatása nélkül e pillanatban írhatunk. Még csak azt tesszük hozzá, hogy éji 12 órakor egy rendőri őrjárat arra járt, de akkor a háznál minden csendes volt, ivók nem voltak, a a háziak aludtak. Éjfél után 2—3 óra között a kerületi kapitányság őrjárata járt ott, s ez is a külső ajtót zárva, a házat teljes csendességben találta. A Tűzoltók majálisa, a helybeli önkéntes tűzoltók által tegnap este a Lövölde helyiségében rendezett nyári tánczvigalom igen szépen sikerült. A tánczhelyiség feltűnő ügyességgel volt feldiszítve tűzoltószerekből összeállított csoportozatokkal. A közönség nyolcz óra körül tömegesen gyülekezett, nyolcz óra után megkezdődött a táncz, mely élénken és vígan folyt egész reggeli négy óráig. A mulatságban nem túlságos nagy, de igen szép közönség vett részt, az asszonyok közül jelen voltak: Vörös Sándorné, Jenei Árpádné, dr. Szőts Emilné, Dobál Antalné, Hutflesz Károlyné, Széky Miklósné, özv. Uazléné, Ferenczi Miklósé, Deák Pálné, Horváth Gyuláné, Biró Jánosné, Wegenhauer Józsefné, Szappanyos Jánosné, Weisz Iváné, stb. A leányok közül: Folly Adél, Jatsch Erzsi, Vajda Ilona, Mosel Jolán, László Marika, Jakabfi Vilma, Suchán M M*rgit, Kasza Ilona, Hüttner-nővérek, Pii-Matild, stb. A négyeseket mintegy 80 Mr tánczolta. Az estélyen a katona zenekar a Molnár-testvérek népzenekara működött éwre. A rendezőséget feltétlen dicséret usen az ügyes rendezésért. A mirális tekintélyes összeget jövedelmezett az egylet alaptőkéje javára. — A brassói iparkamara A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, az újra alakult brassói kereskedelmi- és iparkamaránál Diamandi Manórét elnökül, továbbá Fabriczius Károlyt a kereskedelmi osztály, Dück Józsefet az iparos osztály alelnökéül megerősítette. — Elgázolás Szerdán egy, a helyi állomáshoz tartozó hajtánynyal a vasúton egy embert elgázoltak, ki meg is halt. Bővebb adataink hiányoznak. — Zár ünnepély. A kolozsvári m. kir. állami tanitóképezdében tegnap délután szép ünnepély folyt le. A képezde 10 évi fennállásának emléke ünnepeltetett meg. Az ünnepély aSzózat feléneklésével vette kezdetét, melyet a képezdei dalkör adott elő teljes sikerrel. Ezt követte Panl Ferencz képezdei igazgató emelkedett szellemű beszéde, melyben a képezde 10 évi fennállását vázolta. A műsor többi számait zene- és énekdarabok, szavallatok képezték, melyek arról tanúskodtak, hogy a kitűnő szellemben vezetett intézet növendékei a legnagyobb buzgósággal igyekeznek kiképezni magukat, úgy ének- és zeneművelés, mint általán minden téren. A sikerben kiváló része van a derék Boór Gergely ének- és zenetanárnak, ki elfáradást nem ismerő kitartással törekszik a növendékeket kiképezni. Az igen szépen sikerült és nagyszámú közönség által látogatott zárünnepély a Rákóczy induló eléneklésével ért véget, melyet a képezdei dalkör nagy erővel és kiváló praecisitással adott elő. A dalművészetet pártoló hölgyközönség Tordán f. évi július hó 3-án a Dalkör lobogójának díszítésére zártkörű, tánczczal egybekötött hangversenyt rendez, a következő műsorozattal: 1. Da-ár -induló Erkel Ferencztől, előadja a dalkör. 2. Rapsodia Liszttől, előadják Sebesi Margit k. a. és Zsedényi Gyula ur. 3. Népdalok, zongora kísérettel Vinczi Domokos és Veress Lajos urak által. 4. Szavalat, Sikó Lajos ur által. 5 IX ik concert Boriottól, előadják Heltman Lajos és Veress Lajos urak. 6. Népdalok, Balogh Györgyné úrnő által. 7. Tauhauserből „Oh bájos estcsillagom“ Liszttől, előadja Csongvai Domokosné úrnő. 8. Serenade quartette, előadva Posoni Antal, Bartók Tamás, Fekete Ferencz és Posoni Gábor urak által. — A kolozsvári polg dalegylet által folyó év július 3 án a „Lövöldében“ rendezendő dalestélyre a meghívók már szót küldettek. Akik tévedésből meghívót netán még nem kaptak volna, tisztelettel kéretnek, hogy az „Iparos egylet“ helyiségében (főtér 23 sz. a.) az iránt rendelkezni szíveskedjenek. — A tusnádi fürdő igazgatósága rövid ismertetést adott ki Erdély e kiváló gyógyfürdőjéről. Átvesszük ebből a következőket. Tusnád a földvári vasútállomástól 45 kilométernyire fekszik. Földvárról naponként postakocsi szállítja a vendégeket reggel 9 órakor, mafet 50 kr. vitelárért. A gyógyhelyre utazók a vasúton 33 % árelengedésben részesülnek, a fürdő lakszobák és vendéglőkkel a közönség igényeinek megfelelően van ellátva. A tusnádi gyógyvizek alkatrészeit szénsav, vas és oldásók képezik a különösen tüdőgümőkór, mellbaj, gyomorhurut, görvélyes daganatok, bőrbajok, csont és csúzos bántalmak, stb ellen sikerrel használhatók. Fürdő betegek és szervi szívbajban szenvedők részére a legújabb mód szerint szerkesztett pneumatikus készülék áll rendelkezés alatt. A fürdőorvosi teendőket dr. Lengyel Gyula, a fürdő közkedveltségű orvosa teljesíti. A fürdőidény június közepétől September közepéig tart. A fürdőhelyen állandó gyógyszertár van. — Ifjú gróf Károlyi István megkegyelmeztetése Az igazságügyminisz- ter kedden értesítette a pestvidéki kir. törvényszék elnökét, Bogisich Lajos kir. tanácsost, hogy párviadal vétsége miatt jogerejüleg 6 heti államfogházra ítélt ifj. gróf Károlyi Istvánnak ő felsége I. junius hó 26-án kelt legmagasabb elhatározása folytán a reá kimért büntetést elengedte. A törvényszék ő felségének ezen legmagasabb elhatározásáról értesítette a megkegyelmezett grófot. — Gróf Károlyi István tudvalevőleg a gróf Zichy-Ferraris Viktorral vívott halálos kimenetelű párbaj miatt ítéltetett el. *rr* A király és a szegedi pinczér-egylet. A pinczér betegsegélyső egylet a királynak is küldött a zászlószentesia alkalmából egy szeget, hogy azt az egyleti zászlóba verje. A király, mint a „Szeg. Napló” írja, az egylet óhajtásának megfelelt és táviratilag megbízta Pálfy Ferencz polgármestert, hogy nevében az ünnepélyen a szegbeverést teljesítse. Hasonló megbízásban részesült a polgármester Tisza Lajos királyi biztos részéről. — Bronzágyu 1547ből. A Török Szent Miklós melletti volt török város határában Szécsi István ottani lakos egy 1547-ik évből származó bronzágyu töredéket, talált földjén, mely a városi hatóság közbenjárására a nemzeti múzeumba került. Az ágyutöredéken egy mezőben két tornyú vár látható, nyitva levő kapuval, a tornyok közt egy angyal mellképe. Az angyal jobb kezével kardot tart feje fölött. Azonkívül az évszám és egy négy soros cseh nyelven irt vers töredéke látható. A talált ágyudarab 30 kilogrammot nyomó Koburg herczeg állot, mult vasárnap 19-én volt a legsúlyosabb ; akkor vette föl A herczeg teljes öntudatánál a halotti szentséget is, mely után elbucsúzott családja tagjaitól. A búcsú gyermekeitől, nejétől, József főherczegtől megható vala. De azért a család tagjai nem adták föl a reményt. — Miután Fülöp herczeg a táviratok átvételével és válaszolásával el volt foglalva, egyéb teendők vezetését József főherczeg vállalta magára ő osztotta be az ápolás óráit, az éjjelieket a herczegeknek, a nappaliakat a herczegnőnek, amelyet ők a legpontosabban meg is tártanak. Csak Clementine herczegnő képezett kivételt, minthogy őszünetlenül éjjel-nappal férje ágyánál maradt, megrabolva magától az alvás pihenés óráit, és sokszor alig engedve magának annyi időt, hogy valami táplálékot vehetett magához. A legveszedelmesebb éjjel a keddről szerdára virado volt, Braun tanár a betegség tüneteiből következtetve kijelenté, hogy a herczeget ez az éj valószínűleg meg fogja ölni, mert ennek a gyötrelmét aligha állja ki. Amire József főherczeg a maga erős modorában azt mondá: „Akkor nem engedjük őt meghalni ezen az éjszakán.“ — Ő mindjárt késznek nyilatkozott az egész éjét együtt tölteni dr. Braunnal a beteg ágyánál. A fenyegető éjét szerencsésen túlélték. Ez időtől kezdve a megfogyatkozott erők lassú haladásban kezdtek visszatérni újra. Ekkor ismét váratlanul súlyos fordulat állott be: a beteg vonakodott bármivel is táplálkozni, s mert József főherczeg szembeszálott az ideges makacssággal, elveszti a beteg kegyét. De közbelépet Clotild főherczegnő, kinek aztán engedelmeskedett a beteg herczeg s most nem fogad el eledelt a más kezéből. Koburg Fülöp herczeg ma a fővárosba érkezett, hogy a Margitszigeten időző családjánál tölthessen egy napot. A prágai zavargások kedden éjjel oly mérveket öltöttek, hogy a rendőrség kénytelen volt számos egyént elfogni. A cseh diákok csőcselékkel vegyesen nagy tömegben vonultak azon helyiség elé, hol a német nemzetiségű egyetemi hallgatók Ausztria czímű egyletük alapítási évfordulóját ünnepelték és ott roppant lármát csaptak, a rendőrség elzárta a körülfekvő utczákat, de a csőcselék több helyütt a zárvonalat áttörni. A rendet csak hajnali 4 óra tájban sikerült helyreállítani. — Cseh „nihilisták.“ Schlanban Neubert könyvkereskedésében új év óta egy tizenhat éves gyakornok volt alkalmazva. Nemrég Neubert észrevette, hogy a pénztárból bizonyos összeg pénz hiányzik. Gyanúja a fiúra esett, midőn ezt megmotozták, a pénzt csakugyan megtalálták nála. Azután kikutatták ládáját is, melyben különös levelezésre akadtak. Több iratot találtak ilyen aláírással: „I. Valerius, isten kegyelméből.“ A levelek a „főhadiszálláson“ keltek Reichenauban, az isten kegyelméből I. Valeriusnak teljes czime: prágai főparancsnok, a 78. és 11. Garibaldi-ezred, valamint több magyar és galicziai ezred örökös tulajdonosa.“ Ez a hatalmas ur egyik okmányban a fiatal gyakornokot centurióvá s parancsnokká nevezte ki a schiam kerületbe s az okmány pecsétjén két keresztezett pajzs fölött halálfő volt látható. Az iratokból továbbá kitűnt, hogy a fiú egy szervezett társaságba tartozott, melynek tagjai két krajczán fizettek hetenkint. A titkos társulatnak „fekete rendőrsége“ is volt, melynek jogában állott ítélni elevenek és holtak fölött. A társaság hivatalos czime: „spolek ceskych vestencu“, (cseh hazafiak társulata). A fiatal „nihilista“ gyakornokot elfogták s átadták a törvényszéknek, hátralékot fizetése. Ennek az a szomorítónetben ötször háláról előtapsolta zsúfolt következménye van, hogy a rendőrséges tolvajok összejátszanak. Ami a tartományi állapotokat illeti, senki sem kételkedik abban, hogy Szaloniki és Seres környékén garázdálkodó rablóbandák a rendőrség elnézése folytán állhatnak fenn. Mivel a hivatalnokokat igen rendetlenül fizetik és az állami takarékosságus az ő fizetésük rovására történik, az egész kormánygépezet felbomlásnak indult. A közigazgatás minden ágában roppant zavar uralkodik, s ily körülmények közt a közmorál szenved legtöbbet. Az éji őrök mindennap fognak el oly tolvajokat, kik sans géné járkálnak létrájukkal, melyek elég hosszúak arra nézve, hogy segélyükkel az első vagy második emeleti lakások ablakain bemászhassanak. A következő napon azonban szabadon bocsátják őket, s olykor még tréfálkoznak is a benisikkel (éjjeli őrökkel) ha találkoznak velük. Különben az a mód, hogy az éjjeli őrök teljesítik szolgálatukat, nagyon megkönnyíti a tolvajok munkáját. Megvasalt botokat viselnek, a melyekkel rémségeden kopognak a kövezeten, tudtul adva az által a tolvajoknak közellétüket, kik természetesen idejekorán menekülhetnek. A rendőrség minden tolvajlásból megkapja a maga részét, s métól vannak oly erős naiv emberek, kik a rendőrségnél bejelentik, ha tolvajlás történik náluk. Ha ily panaszt tesz valaki, a rendőrség a kirablott helyiségbe megy s kérdezi, hogy hagyott-e hátra a tolvaj valami tárgyat, mely nyomra vezethetne. Persze akad egy-egy fej, kalapács vagy másféle, amiből a rendőr megtudja, hogy miféle ember követhette el a rablást. Azután fölkeresi az illetőt, és kiveszi a maga részét a zsákmányból. hács elragadtatva éljenzett meg egy jó csomó olyan „közönség“ is, mmelyet hidegen hagy a ma nem értett magyar szó, de fölvillanyozott ezulal a magyar dal és elbájolt a magyar táncz, miknek legtisztább, legzamatosabb, legeszmónyibb kifejezését láttuk, csodáltuk, tapsoltuk és éljeneztük meg mi magyarok Pálmay aszszony páratlan művészetében. . . Részünkről, kik most jutottunk először a szerencséhez e hírneves művésznő jelentőségére saját meggyőződésünknek nem éppen enyhe és alacsony, mert hatalmas minták, sokféle élmények és gazdag művészeti reminiszczencziák által akaratlanul is befolyásolt kritikai mértékét alkalmazhatni,— részünkről mondjuk, mindjárt első este tisztában voltunk azzal, hogy itt elsőrangú tehetséggel állunk szemben — a fejlődésnek már igen magas, de még sen utolsó fokán . . . teljesen bevégzett művésznővé, többet mondunk : a magyar népszínműben valóságos unikummá Pálmay Ilka asszony mégis csak második szerepe által vált a mi szemünkben. Az ő Serpolette-je minden izében, hangjában, mozdulatában elragadóan kedves alakítás volt . . . csupa kedély, pajzánság, vidámtűz, báj, apró fogásokkal, geniális rögtönzésekkel és szivárványszerű színárnyalatokkal majdnem túlhallnozott; de hát ilyet végre is már láttunk máskor is, másutt is, s ámbár a temesvári közönség színe-java folytonos ovácziókkal kísérte a művésznő játékát, s egyes részleteknél, például a pezső jókedvvel, szellemes leleményességgel és ezüstcsengésű üde hangon énekelt almakompletnél vége-hossza nem volt a da caponak, ránk nézve újság csupán azon részletek voltak, ahol erősebben érvényesült a művésznő egyénisége, de örömünket még itt is többször csökkentette és korlátozta a gyarló környezet, a szegényes kiállítás, az álmos zenekiséret s az előadásiak ily kiemelkedő központ nélkül máskor kevésbé szembetűnő és bántó hiányossága. Pálmay Ilka asszony művészete, mint nap, megaranyozott ugyan a Cornevillei harangokban mindent, de láthatóvá tett aztán , mint a napvilág, sok olyast is, ami más alkalommal a hasznos félhomályban észrevétlen maradt. A második este már e részben is szerencsésnek nevezhető. A „Sárga csikó”-hoz aránylag elég összhangzatos diszkekben fizeti vissza most a pártfogást, s alkotásaiban hosszú időkre kötelező mintákat, nevében pedig állandó dicsőséget fog hagyni a kolozsvári nemzeti színházra. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter a következő körlevelet intézte valamennyi gazdasági egyletekhez : Mint az egyesület előtt ismeretes, az időjárási adatoknak a gazdák számára való értékesítése czéljából m. évi augusztus hóban Budapesten időjelző állomást létesítettem, mely azóta naponként értesítéseket ad ki. Ezek kőnyomat utján sokszoroktathatnak, a napilapoknak közzététel végett megküldetnek s előfizetés útján is bárki által megszerezhetők. E napi értesítések tartalma a következő: Az első lapon távirati jelentések Magyarország és némely külföldi állomás időjárásáról a reggeli 7 órai állapot szerint. Eppon naponként 29 hazai és változó számú külföldi állomásról a következő időjárási adatok közöltetnek: A légnyomás, a szél iránya és ereje, a levegő hőmérséklete Celsius fokban, a csapadék milliméterekben, a felhőzet. A második lapon Magyarország 29 összes és 28 külföldi állomásának térképe foglaltatik. E térképen jelekkel, és grafikus modorban a légnyomás, az izobár vonalak (az egyenlő légnyomású helyeket jelző vonalak), a szél iránya és ereje, a felhőzet van jelezve az érintett állomásokon, szintén a reggel 7 órai állapot szerint. E térkép kapcsán az időjárás áttekintése közöltetik külön Európában és külön hazánkban. A harmadik lapon a második laphoz hasonló térkép foglaltattak, mely ugyancsak graphiteus rajzban a léghőmérséklet és a csapadékminőséget, (hó, eső, jég stb.) és menynyiségét tnteti fel, ugyancsak a már érintett bel és külföldi állomásokon. Végre az előző adatokból vont következtetések és számítások alapján a bekövetkezendő időre való kilátás közöltetik. A budapesti időjelző állomásnak ezen napi értesítései mindennap délután 2 órára jelennek meg, és az azokra előfizetőknek a legközelebbi postával elküldetnek. Az időjelző állomás ezen mindennapi térképes értesitéseire ható —------ v ■ __ o ___o______o________ , vankint előfizethetni 2 írtjával. Az előfilmteket, jellemzetes ruhatárt és néhány józetés mindig a hó elejével indul meg. Az erőt adhatott a társulat, s Szegedy pusz- i előfizetési pénz Pataki József műintézet óta bírója, Ferenczy Csorba Mártonja, Li- hez, Budapesten, egyetem utcza 2 br. a. geti Bakaja, Kolozsváry Laczija, Polgári beküldendő. Budapest, 1881. jun. 20. Br. zsidókupecze, Ferenczyné mint Csorbánés Kemény, stb. elfogadható ensemble gyanánt csoportosultak a híres vendég körül . . . Lettek volna azonban bármi gyöngék, Pálmay Ilka Erzsikéje akkor is tradiczionális értékű, utolérhetlen remek alak lett volna. Mi, kik éveken át gyönyörködtünk Blaháné ragyogó művészetében s láttuk és tapsoltuk őt a „Sárga csikó“ Erzsikéjében is — dicsőségének egy sugarát sem lopjuk el, ha e szerepben legalább is melléje állítjuk Pálmay asszonyt. Meglehet, ha időnk kifutja s több szerep teljesebb anyagot fog nyújtani tollunknak, legközelebb szabatosabban is párhuzamba tesszük itt e két művésznő találkozó vagy eltérő sajátságait. Kettőt azonban már ma is jó lélekkel s teljes elfogulatlansággal merünk állítani. Egy az, hogy Pálmay Ilka minden irányban teljesen önálló, eredeti s különösen a magyar géntóban rendkívüli nagy tehetség; más az, hogy ez ítéletünk hamar országos viszhangot vetne s a művésznő maga a Blaháné kivételes állásához hasonló domináló szereplésre vergődnék, ha a fővárosi légkör az ő erősebb impulzusaival, változatos!) társadalmi életével s mindenekfölött az ő szinpadon és azonkívül egyaránt szapora és kiváló élőképeivel fejezné be e ritka tehetségnek már a vidéken s önmagára utalva is ép oly csodálatos, mint rohamos fejlődését. Minket például egyetlen szereppel kigyógyitott Pálmay Ilka asszony egy vastag aeszthetikai tévedésből. Valahányszor Tamássyt és Blahánét együtt láttuk a színpadon s annak töröl metszett, élethű alakjai mellett némileg elhalványultak , idegenszerűeknek vagy egyhangúaknak tetszettek ennek parasztlányai és menyecskéi, végre sem találtunk más magyarázatot annál, hogy a magyar nép női képviselőiben kevesebb a változatosság, gyöngébb a fajjelleg, s ritkább ----~0, V«# ~ *«|jv*avö| V» ....... a spocziális magyar vonás, mint a férfiakta ítélték, ban, kiknek társadalmi különfélesége viszszasrat magára a typuszra is s sokszínűséget kölcsönöz annak jelentkezéseiben is. Pálmay Erzsikéje után e föltevés egyik részét bajos volna fönntartanunk. Nemcsak drámailag, fajilag is kifogástalan élethű, igaz és jellemzetes volt ez éplelkű magyar lány minden porczikija, s az a titkos személyes varázs, mely Blahállónál a cselekvény és jellemfestés rovására szokott előtérbe nyomulni és hódítani, helyet engedett és összeolvadott itt magával a cselekvényvyel és művészi ábrázolással, a szerző intenczióinak értelmében s megegyezőleg a magyar népélet jelenségeivel. Ily rendkívüli képesség mellett azon kisebb előnyöket, a mik másokat már jelesekké tesznek, Pálmay Ilkánál persze alig érdemes említeni. Legfölebb népdalait kell még megdicsérnünk, melyeket nem erős, de a legfinomabb ezüstnél tisztább csengésű hangon bájjal, hévvel s zamatos magyarsággal énekel, s gazdag fantáziára valló annyi akczióval és bámulatos mimikával kisér, hogy az énekből játék, s egyegy népdalból külön kis sziáma lesz. Mindent összevéve, a magyar fővárosnak csak oly sok oka van irigyelni Pálmay Ilkát a kincses Kolozsvártól, amily büszke lehet ez, hogy fejlődésének már első stádiumában fölismerte, méltányolta s nagy anyagi áldozatok árán megszerezte magának e nagyszabású tehetséget mely ezerszeres kamattal, hasonlíthatlan milét — Dnfaure. Francziaország egyik államférfia, ki amellett époly kitűnő volt szónoknak, mint tudósnak az akadémiában, élte 83. évében Páris mellett meghalt. Jules Armand Stanislav Dufaure, 1798. decz. 4 én született Saujonban, Charente kerületében. Politikai működését mint képviselő 1834-ben kezdte, de már 1839-ben a miniszteri széken látjuk őt a Soult maréchal cabinetjében. 1849-ben Napoleon Lajos alatt ismét miniszterré lön, de a decz. 2-iki államcdny a magánéletben szoítá őt vissza. 1863 ban Audiffret Pasquier helyébe az akadémiának jön tagjává. Midőn Francziaországban Thiers képviselő a legfőbb hatalmat, ha szövetségese és támogatója volt Dufaure az igazságügyi mniszter, a míg vele együtt meg nem bukott. 1876-ban Dufaure a senátus örökös tagjává len Perier helyén. A minisztérium, melynek Dufaure elnöke volt, ugyanaz év decz. 2-ikáig kormányzott. Midőn Mac- Mahon elnökségének ideje alatt elhatározta magát a köztársaságiakkal tartani, Dufaure ismét elnökminiszterré lön, s nemsokára, mint a köztársaság elnökjelöltét emlegették. Azt mondják, hogy őt Gambetta is sokkal szívesebben látta volna a legfőbb polcton, mint a nálánál ifjabb Grévyt. De akkor már Dufaure kifáradt volt, minden áron vissza akart vonulni a közélettől, s maga is buzgott a Grévy elnöksége mellett. De azért a szenátus tanácskozásaiban ezután is részt ven. Dufaure egyike volt azon ritka államférfiaknak, kik nem külső csillogásért, dicsőség zajáért működnek, de cselekesznek tiszta önzetlen hazafiságból, mindig s egyedül saját legszentebb meggyőződésüket tartva szem előtt. „Három kormánynak volt minisztere és soha érdemjelet nem kapott“, de szavakkal jellemzi őt egyik kiváló életírója, s a legélesebben elibünk állítja az elhunyt kristály tiszta szerény jellemét. Ő mindig a Parlamentarismus barátja volt, s mérsékelten szabadelvű, mint minek a köztársaság jelenlegi irányadó férfiai. S amily kitűnő volt államférfiunak, oly nevezetesen kimagasló szerepet játszott, mint szónok. — Rendőrség és tolvajok Konstantinápolyban • A konstantinápolyi közbiztonság napról-napra több kívánnivalót hagy maga után. A rendőrség hat hónapja, hogy nem kapott fizetést, sőt még 1879 és 1830-tól is maradt fönn pár hav Nyílt számadás, a kolozsvári ip. egylet házalapja javára 1881. junius hó 6-án megtartott nyári tánczvigatora alkalmával, bevétel volt 677 frt 02 kr, kiadás 311 frt és 12 kr, levonva a költséget marad készpénz az egyleti ház javára 366 frt és 50 kr. Felülfizettek: Bokros E. 50 frt, Bélligni S. 10 frt, Sugár J. 5 frt, K. Biásini D. 5 frt, Sigmond D. 5 frt, Biró gyógyszerész 4 frt, dr. Biásini D. 4 frt, gr. Esterházy K. 4 frt, Schwarz J. 3 frt, Petrovits Gy. 3 frt, Nederosztók 2 frt, D. Deák J. 2 frt, Becsei H 2 frt, Bak L. 2 frt, Reményik L. 2 frt, Bogyó J. 2 frt, Walther E. 1 frt 2 kr. N. N. 1 frt, özv. Bartsai J. 1 frt, Gunesch K. 1 frt, Bedekovits Otti 1 frt, Lőrintzi J. 1 frt, Tömösvári M. 1 frt, Neff K. 1 frt, Régeni L. 1 frt, Aranka K. 1 frt, Hacsek Antal 1 frt, Horváth L. 1 frt, Hajdú J. 1 frt, Meskó L. 1 frt, Somlyai L. 1 frt, gr. Bethlen G. 1 frt, Kerekes J. 1 frt, Bányai Gy. 1 frt, Silinszky Gy. 1 frt, Kis J. 1 frt, Kun A. 1 frt, Walther G. 1 frt, Horváth I. 1 frt, Kónya A. 1 frt, Magyari G. 1 frt, Rignát M. 1 frt, Valentini A. 1 frt, Knauer J. 1 frt, Somogyi István 1 frt, Köblös G. 1 frt, Demeter J. 1 frt, Todt Vilmos 1 frt, Tauffer G. 1 frt, Hild K. tábornok 1 frt, Péterfy D. 1 frt, N. N. 70 kr. Hart Maier 60 kr. Karsel fodrász 50 kr. Fogadják a t. felülfizetők egyletünk nevében hálaköszönetünket. A rendező bizottság. HALÁLOZÁS Már özvegy Benczédi Sándorné, sz. Marosi Anna; gyermekei: Erzsike és Anna; anyósa özv. Benczédi Mózesné; anyja özv. Marosi János; úgy a közeli és távoli rokonok nevében szive mély fájdalmával tudatja, hogy mondhatlanul szeretett férje, gyermekeinek gondos atyja, a jó fiú és vő. Benczédi Sándor dicső-szent-mártoni állami iskolai tanitó 1881. junius 26-án d. u. 6 órakor, életének 33-ik, boldog házasságának 5 ik évében, hosszas szenvedés után, tüdővészben megszűnt élni. Dicső-Szent Márton 1881. jun. 26. OLARISTOK. Pálmai Ilkáról, Pálmay Ilka asszonyról, színházunknak e kiváló tagjáról, ki jelenleg Temesvártt vendégszerepel, — az ottani lapok teljes elragadtatással imák, s ugyszólva egymással versenyeznek a művésznő dicsőítésében. Első felléptéül a „bornevillei harangok“, második felléptéül a „Sárga csikó“ adatott elő. E két felléptéről a „Délmagyarországi Lapok“ következőleg ír: — Jó szelleme sugallta Szegedy úrnak, hogy Erdély csalogányát, a kolozsvári szinháznak otthon érdeme szerint Ünnepelt, de a Királyhágón innen sem ismert díváját, Pálmay Ilka asszonyt néhány vendégjátékra idecsalja hozzánk. Tartozott ily kárpótlással azoknak, kik a helyi igényekhez mérve, nem egy tekintetben hézagos társulatát és fogyatékos előadásait hazafiságból és humanizmusból elejétől máig áldozatkészen támogatták ; de tartozott ily elégtétellel magának a magyar színművészet becsületének és jó hírnevének is, melynek hitele és jövendője bizonyos mellékkörülményeknél fogva szorosan összefügg azon benyomásokkal és emlékükkel, miket Szegedy urás társulata fognak itt most maguk után hagyni. Pálmay asszony vendégszereplése tehát, mely örvendetes művészeti esemény leendett nálunk mindig, társadalmi és nemzetiségi jelentőséget nyert most bizonyos alkalmi mozzanatok belevegyültésétől; egymaga elég indok arra, hogy föltétlenül meghajtsuk zászlónkat e kitűnő művésznő előtt, kit tomboló lelkesedéssel nyílt tele KÖZGAZDASÁG. JRM. POLGÁRI EREDETI TÁVIRATA. Budapest, jun 30. Szegeden tegnap perv 1e nm-robbanás történt, mely 11 embert megsemmisített, 6 -ot megölt. Konstantinápolyban az Abdul Aziz meggyilkolásával vádolt Midhat pasát és társait halá ! K. Papp Miklós örökösei - Felelős szerkesztő: Id. Frits Albert. Lap- és kiadótulajdonosok: A Kolozsvári piacz. — Csütörtök, junius 80. — Jó közepes hetivásárunk van. Úgy behozatal, mint kereslet kielégítők. Gabonaárak emelkedtek. Gabonapiacz Arai mm. szerint buza 78 k. 10 frt 32 kr; rozs 72 k. 8 frt 75 kr; málé 75 k. 6 frt 13 kr; zab 42 k. 6 frt 88 kr. Fapiacz a mult hetinél gyengébb forgalom mellett: közönséges szekér tűzifa 3 frt 60 kr. Épületanyagok árai változatlanok. Takarmány piacz. Emelkedettebb árak. Egy szekér széna 8—10 frt szalma 6 frt; zsúp párja 14 kr. Sertős piacz. Közönséges forgalom mellett egy drb hízott 30—48 frt; sovány 16—23 frt; malacz 4—9 frt. Majorság piacé. Egy sovány liba 1 frt 10 kr; kövér 2 frt 40 kr; rucza 50 kr; egy pár tyúk 1 frt; csirke 30 —65 kr; 7 drb tojás 10 kr. Budapesti áru- és értéktőzsde. Junius 28-itn 1681. Magyar aranyjáradék............................117.00 Magyar vasúti kölcsön...............................114.7. Magyar keleti vasúti államkötv., I. kiboes 91.— Magyar kel. vasúti államkötv., II.kiboes. 110.% Magyar kel. vasúti államkötv., 1876 évi 86.*/, Magyar földtehermentesitési kötvény . . 98.% Magyar földteherment. kötv., záradékkal 97. ■/, Temes-bánáti földtehermentesitési kötv 97./, Temes-bánáti földteherm. köt. záradékkal 97.% Erdélyi földtehermentesitési kötvény. . 98.— □ervát-szlavon földteherment. kötvény . —.— Magyar szőlődézsma váltsági kötvény . 96.— Magyar nyeremény-sorsjegy-kölcsön . . 128.'/. Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy . 116.'/. Osztrák járadék papírban...........................70.80 osztrák járadék ezüstben. ..... 77.60 Osztrák járadék aranyban...................93 60 Osztrák-magyar bankrészvény .... 132 — 1960-kl álomsorsjegyek....................... 822 — Magyar hitelbank-részvény................... 866.*/- Osztrák hitelintézet-részvény .... 97.90 Cs. az ktv. »irány...................................... 653.— 20 frankos arany................................. 929.— Német birodalmi márka .......................56.95London(8 havi váltókért.)......................116.95 Magyar papír járadék............................90.75