Kolozsvár, 1888. január-június (2. évfolyam, 1-148. szám)

1888-01-02 / 1. szám

i­tatis*t­é léP*tt el5 . R e i n b o­­ d Arthur ilbeiw­dekéből a Kolozsvár városi járásbíróság­hoz hgyeztetett át. Az ügyforgalom tekintetében elnök elő­­ter­enti, hogy az erre vonatkozó kimutatások összeállítva nem lévén, részletes adatokkal­­,elu rendelkezik, de általános áttekintést téve tövénynek múlt évi működése felett, azt a niv.tkezékben foglalhatja össze : beadványok : nolur­ jegyzőkönyvre érkezett 9485 ügyszán); UJ8951, telekkvi 7832, fegyelm. 74, elt'-’1^ összesen 27,881 ügyszám­ra terjed cellát il­ult év forgalma. A pénzügyi kihágosi ügyek, telekkönyi, váltó és kereskedelmi elnöki és­­ kivétel a fegyelmi ügyek r*md elintéz-Mok*­ múlt év elején volt 445 darab r­é­­negészen a hetvenes évekig vissza­­h­ang elintéz ellen bű­rnvizsgála­t, mely­ 5. a helybeli és vidéki járisbirósági vizsgáló­és a folyamatban levő idei bűnvizsgálatokon ti­s feldolgoztak 334 darabot s igy ma 52 darab van függőben, melyből 40 befejeztetett és csupán az idő­ssége miatt nem volt érdem­­­eges rozattal elintézhető. Elnök ezután az urnához lépett s az 1871 TU. t.-cz. 86. §-ba elrendelt sorshúzást .Itvén,f * fegyelmi biróság a következőleg , mit mGS: rendes tagok: Fehdenfeld Ottó és­­Bodor László; póttagok: Horváth Kálmán és Nesztor János. Elnök a bírósági fegyelmi tanács­ba előadóul Fehdenfeld Ottót, a közjegyzői ta­nácsba Bodor Lászlót, jegyzőül Kiss Márton joggyakornokot jelölte ki. — A „Karolina“ orsz kórháznál a napi betegápolási dijt a nm. belügyminiszterium 63 kara szállította le. — Dr. Belky János egyetemi tanárt ne­­­g­ezte ki a miniszter a törvényszéki or­­v­­osi állásra, mely a Szőts dr. halálával üre­sedett meg. A fogházorvosi állás külön válasz­ait a törvényszéki orvosétól.­­ A gazdák nagy hasznára közelebbről­­ megnyitják a nagyszopori határrészen levő disz­kutat, melynek vizéből háziállataik takarmá­nya tetemesen javíttatni fog. A tanács most­­ hirdetményben tudatja a gazdákkal, hogy az­­­­sm­ert kimutatás a Városi kiadó hivatalban i­s hó 15-ig közszemlére van kitéve. Az érde­keltek az ott kitett ívre följegyeztetik esetle­­­­eges kívánalmaikat az összeírás kijavítását il­letőleg. — Az iparos-tanonczok valláserkölcsi oktatása. Örömmel írjuk, hogy az iparos-tanon­­­ok valláserkölcsi oktatásának ügye, a­me­lyért számtalanszor felszólaltunk, valahára el­­igazíttatott. Kolozsvár város iparos tanonczai hetenként egyszer kedden hitfelekezeteik lelke­i ezei által egy órai vallás­oktatásban fognak­­ részesíttetni. A vallásoktatás holnap kezdődik meg. A városi tanács, mely ez oktatás életbe­léptetése iránt a szükséges intézkedéseket meg­tette, hirdetményében reméli és elvárja az ösz­­ves iparosmester és gyárosoktól, hogy a vál­tói oktatás mélyreható fontosságát kellően méltányolva, ipatw^„_Jjc*o»a.at a raiwai «ok­­­tatástól nem fogják visszatartani, ellenkezőleg atyai gondoskodással, de egyúttal kellő szigor­ral fognak a felett őrködni, hogy tanon­­czaik a vallás-oktatási tanórákat pontosan lá­togassák.­­ A helybeli polgári dalegylet pártoló tagjai részére e hó 8-án a városi vigadó ter­mében rendes dalestélyt rendez. A polgári dal­egylet fennállásának 14 éve alatt, de különö­sen az utóbbi években sokszor bebizonyította,­­ hogy a nemzeti dal művelésére ezélzó nemes­i feladatának méltóan megfelel és megérdemli a pártolást. A pártoló tagsági díj ez évre 3 fz­tot, a nőtlenekre nézve 2 frtot tesz, mely két egyenlő részben félévenként is lefizethető és ezért a pártoló tagok az egylet által rendeztet­­ni szokott rendes dalestélyeken tiszteletjegyben részesülnek. — Iparosaink figyelmébe ajánljuk a hely­beli iparos egyletet, melynek czélja a helybeli iparosok szellemi művelődését emelni- a köz­­mű és gyáripar fejlesztését és versenyképessé­gét előmozdítani, a helybeli iparos osztályt az ipar, a közműveltség és a nemzetgazdászat te­rén képviselni és az iparos tanuló ifjúság ki­­képeztetésére buzdítólag hatni. Elismeréssel je­gyezzük fel, hogy e czél érdekében az iparos fennállása óta derekasan működik és épen­ént megérdemli a támogatást iparosainktól, évi rendes tagsági díj­t­ért, mely összeg­vetése negyedévenként is történhet. — Kémény­ gyulások. A tegnapi nap fo­­lyamán két kéméngyulás is történt. A belko­­lostor-utczában hatalmas kéménytűz volt és a orosi tüzérség ide gyorsan ki is vonult, ele­­ét vevén mindenféle Bajnak. A második ké­­ménygyufás a belközép-utczában volt, itt a­­gazda hamar észrevette a tüzet, és jelen­­­­tett a rendőrséghez, mely hirtelen a ké­­n­yneplőt odaküldte — azalatt pedig el is * ,*dt magától a veszedelem. A kéményseprők az utóbbi napokban újévi gratulácziók kihor­dásával lévén elfoglalva, nincs is mit csodál­koznunk e két kémény tözel. * Tréfás állapot a Brassó város pénztárá­nak állapota és szép lehet az abban való gaz­dálkodás. Van a városnak másfél millió forint évi jövedelme s a városi tanács nem ké­­t év állami adóját megfizetni. A kincstár most 4000 forint adótartozásért lefoglaltatta a vá­rosi pénztárt. * TŰZ. fiatét és ismét és szünet nélkül itz van Kézdi-Vásárhelyt. Tűz volt múlt hó­­t­án is. Szőcs Dániel timármester csűre gyu-Mk a CserDáfoni «t0­. 8 leégett a benne felhalmozott takarmánnyal s a mellette levő "Mállóval együtt. A tiízoek nem tudják okát adni. . * Felavatás A község házát avatták fel ilyen nagy ünnepélyességekkel. Czeglédi Já- 1 imája után a község körjegyzője Szapolci !**• mondott alkalmi beszédet, méltányolva adósság nemes részvétét, mely lehetővé tet­­®°8y rövid fél év alatt felépüljön a csinos ház. Az építés költségei: 21 IF forint 84 kraj­­czár készpénz, a községi lakosok részéről ki­szolgáltatott pszinapszám pedig, 1071 frt 50 krt képvisel 1 felavatás után kedélyes mulatságot rendeztek ,melyet szívesen emleget meg minden­ki, a V­est volt. Sőt 35 forint 53 krajczár tiszt; jövedelmet is adott a mulatság, mit a községházának feldíszítésére fordítottak. * Szelíd természetű ember Hutter Pál csik­ezeredai vendéglős­e mégis háborúságba ke­veredett. Apró szentek napján virradóra lyu­kat vertek a fejére, úgy történt, hogy akkor este, talán egy kicsit szedett is már magá­ban a léből — bement, a „Csillag“ vendéglő­be. A pinezérek lehet nem­­ugy tánczoltak, a­hogy Hutter Pál uram fütyölt. Persze ebből baj lett. Először a pinczérekkel, aztán a princzipá­­lossal tűzött össze. Végre egyesült erővel kilá­­bították Hutter Pált a „Csillag“ ból a fehér hóra. Hogy Hutter Pált nem vajjal kenegették, az a havon is látszott, hol apró szentek nap­ján nagy piros foltok tettek tanúbizonyságot a Hutter Pál meglékelt fejéről.* Hivatalos köz­egek figyelmessé lettek s megindították a vizs­gálatot a „Csillag“ gyorskezü személyzete ellen. Egy pinczért letartóztattak. * Közgyűlést tartott a kézdi-vásárhelyi Olvasó-egyesület decz. 28-án Székely János ref. pap elnöksége alatt. A 230 tagból álló egylet most gyors fejlődésnek indult; mint az elnök évi jelentése konstatálta, bevételei meg­háromszorozódtak s az egyleti élet és társal­gás nagyon élénkké vált. Az évi jelentést a pénztáros, könyvtáros, gazda, számvizsgáló bi­zottság jelentése követte, e kimondatvan a meg­hozatandó 22 lap iránti határozat, a tisztújí­tás ejtetett meg a következőleg: Elnök: Szé­kely János pap, alelnök : Kovács István­­bi­ó, pánztáros: ifj. Jakab István, könyvtáros: Vaj­na Károly, jegyző: Hankó Iván, ezenkívül vá­lasztatott még 25 választmányi tag. A gyűlést az elnök lelkes szavai zárták be. * Vihar. Az egész országban szünetelt a múlt napokban az országutakon is a közleke­dés. A vonatok késéséről már adtunk hírt. Az országutakat csak a jelző oszlopokról­ lehet megismerni, úgy behordta hóval a szél. Óriási szélviharról kapunk értesítést Csikból. Külö­nösen a múlt 28—29-ike közötti éjjel dühön­gött, s a jelentékeny sok káron kívül, melye­ket okozott, az utakat behordta hóval, s né­hány napra lehetetlenné tette a közlekedést még a szomszédos községekkel is. * Az árvaház estélye. A háromszékme­­gyei „Erzsébet“ árvaház javára estélyt rendez­tek múlt hó 29-én Kézdi-Vásárhelyt, melyen nagy közönség tapsolt az ügyesen rende­zett élőképeknek s tánczolt ritka jó kedvvel vi­­radtig. * Élőképeket rendeznek Marosvásárhelyt. A jótékonyczélu estélyről levelezőnk a követ­kezőkben tudósit: A magyar szent korona or­szágai vörös kereszt egyletének maros-torda­­megyei és marosvásárhelyi választmánya, illet­ve női osztálya báró Bánffy Zoltánná szül. Te­leki Eliz grófnő elnöksége alatt 1888 január 2-án a­­ raurysi vaum­aior • cerUieUwu iittug” verseny — élőképek és tánczczal egybekötött estélyt rendez, mely rendkívül fényesnek és látogatottnak ígérkezik — s sikeréért a fárad­hatatlan rendezőség minden lehetőt megtesz. A Concertrész válogatott műsorból van össze­alkotva — a bemutatandó élőképekben pedig a város és vidék aristokratiája és intelligen­­tiája legszebb és legbájosabb női tagjai vesz­nek részt. A műsor a következő re­sz: 1. Vo­nó­négyes Haydn-től, előadják : Göldner K. Step­hani L. Altmann Hugó és Duba Mihály urak. 2. Zongoráz: Geiger Albert ur. 3. Szaval: Schönsteiné Kövesi Sarolta O­nga. 4. Énekel : Fábiny Ferenczné Onga., zongorán kiséri Geiger A. ur. II. Élőképek: 1. Mozart és ját­szótársai, személyesítik: Domokos Margit, Pál Erzsi, Vályi Erzsi, Nemes Paula, Fekete Katinka, Vályi Gábor, Baranyi Tibor, Mikó Ferencz, Lázár Tibor és Aronsolon Fani. 2. Romeo és Julia, sz: Gyárfás Etelka, Knöp­­fler Elek, Szacsvay Imre. 3. Ot­helló, sz : Gorové Imre, br. Balintith József, gr. Lázár Kálmán. 4. Il­ Dacameroné, sz. Máriaffy Maris­­ka, Máriaffy Gábriel, Vita Etelka, Gombos Ilo­na, Boér Ilona, Spech Gretchen, Pap Mariska, Máriaffi Lui, Damokos Ferencz, Földvári Ödön. 5. U­n­d­i­n­e (es­k­ü­v­ő,­ sz: Toldalagi Rozá­lia, Ugrón Miklós, gr. Teleki Ádám, Dósa End­­réné, Geréb Lajos. 6. Undiné az udvar­nál. sz: gr. Toldalagi Anna, Ugrón Ilona, Ugés Károlyné, Szabó Zsuzsika, báró Kemény Ida, br.­­Schleinitz Mária, báró Apor István Bogdán András, báró Bánffy Endre, Mikó Gá­bor. A műsort tánczmulatság fogja követni, melynek belépti jegye 2 frt. * A varrottas A kalotaszegi ritka szép „varrottasok“ egykori bölcsői, fejedelmi s más ősnemesi udvarok valának. A jobbágyasszony eltanulta úrnőjétől, ez meg örökségkép hagyta művészetét leányról leányra. A hosszú-hosszu idők , a gyári piperemunkák azonban sokat közülök a tulipán­os láda fenekére szorított. Innen Gyarmathy Zsigáné hozta újra napfény­re , mentette meg a jövő számára. Két három­száz vidéki parasztasszonyt szüntelen foglal­koztatva, ezrekre menő darabokat varrat le s küld szét a szélrózsa minden irányába. Az orsz. kiállítás óta nemcsak uralkodók, főher­­czegek, herczegek, grófok, bárók díszítik fel lakásaikat e varrottasokkal, hanem a műveit közönség azon része is, mely e műkincsek va­lódi értékét felfogta. — Mint újabban értesü­lünk, Pentsy József rajztanár s Szentgyörgyi Lajos tanító a varrottasok alapmotívumainak lerajzolásán és kiadásán fáradoznak. Czéljuk az, hogy e munkák, miknek lerajzolására — tekintve a roppant anyagot — két-három év szükséges, rajzban is megörökítve legyenek. * Nagyszeben városa múlt hó 30-án dél­után rendes közgyűlést tartott, mely alkalom­mal tudomásul vétetett az önkéntes tűzoltó­­egylet lefolyt választása, majd több folyó ügy intéztetett el. * A nagyszebeni természettudományi­­egylet múlt hó 2- án tartotta ez idei közgyű­lését B­­­e­­­z elnöklete alatt. A megnyitó­ be­szédet Guist elnökhelyettes tartotta, aki je­lezte, hogy ez évben az egylet átköltözött a Bruckenthal palotapár mostani tágas helyisé­gébe, gr. Bethlen András főispán áldozatkész­sége folytán. A titkár jelentése szerint ez egy­leti év végével az egyletnek 12 tiszteletbeli tagja, 29 levelező­ tagja és 16 rendes tagja volt. A gyűlés folyamán megalakíttatott a külön orvosi szakosztály. Torzszülött, babonás vénasszonyok az idők jelének tartották azt a valóságos szörnyet melyet Argyelán Györgye főalaki lakos neje szült rettenetes kínok és vajúdások közt. A szerencsétlen apróságnak nem volt koponyája. Két szeme, orra és szája a mellén volt. A gyermek nem élt egy félóránál tovább, de ez­alatt is oka lett egy szerencsétlenségnek. Az apa elment hazulról ész nélkül. Beült a korcs­mába s leitta magát az agyagos sárga korcsa földig. Ott czigány huzta neki a nótát. Egy­szer csak indult haza Argyelán, ki tudja mit forgatott a fejében, mert fejszét is vitt magá­val. A czigányok is utánna mentek hangos mu­zsikaszóval. Hanem útközben összeszólalkozott az egyik czigánynyal Lingurár Matyival a ré­szeg Argyelán s úgy vágta torkon a fejszével, hogy elnyúlt Lingurár Matyi a havon halva. A hegedűje is össszetört. Argyelánt, mielőtt haza érhetett volna, elfogták a csendőrök, s a Törvényhatóságok. Szolnok-Doboka megye rendkívüli közgyűlése. Szolnok-Doboka megyében­ mai decz. 29- diki rendkívüli közgyűlése igen csekély érde­keltség mellett ment végbe. Az igazoló választ­mány bejelentette, hogy a következő új me­­gyebizottsági tagok lettek megválasztva no­vember 30-án: Cs.­Gorbón Csathó Árpád, Bál­ványos-Váralján Tisler Domokos, Rettegen Si­mon Lajos, Szászüjősön Lénárd Samu, Kápol­­nok-Monostoron Nagy Árpád, D.­Füzesen Bene Sándor, Széken Dániel Gusztáv, Bethlenben Pé­­csy Lajos és Klein Frigyes. Következtek a következő választások : Báró Bornemisza Károly helyébe közigazgatási bizottsági tagnak Rettegi Sándor, az igazgató­­választmányba Kászonyi Ferencz, Schilling Ot­tó, Hirsch Lipót, Halász Ferencz, Kozma Dö­me, Krémer Samu, Mén Gábor, Czecz Kálmán és Tatrosi Ferencz elnök, a leállitási bizott­ságba elnöknek gróf Kornis Viktor, becslőknek Hatfaludy Bertalan, Keczeli Sándor és Betegh Imre, a kórházi bizottságba Svájczer Sándor, helyettes tiszti ügyésznek Mán Gábor válasz­tattak meg. A megyék és egyletek átiratai nagyobb részint tudásul vétettek. A szövetségbe lépett gazdasági egyletek átirata hitelszövetkezetek életbeléptetése, é­s Békési megye átirata kis­dedóvodák felállítása tárgyában pénzhiány miatt csak tudásul vétetett. Az orsóvai magyar nyelvterjesztő egyesü­letnek 100 fit, a beregmegyei-m­agyar közmű­­­formu­m,,»»­60 Triót szavazott meg a közgyűlés. Alsó-Fehérmegyének a phylloxera meggátlása, é s a nyitravölgyi gazdasági egy­letnek a gőz­cséplés szabályozása tárgyában tett átiratai tudásul vétettek. Deés és Szamosujvár városok s a nagy­­ilondai járásbeli községek 1888 évi költségve­tései s nehány község 1886 évi zárszámadása a számvevői észrevételek fentartása mellett el­fogadtattak. Boérfalva község egy utcza kisa­játítása végett 42°/0 pótadót vetett ki, s erre a jóváhagyást megnyerte. Szamosujvár képvise­lete Tarcsa Lukács városi írnok részére 200 frt jutalmat szavazott meg e határozat­ra szintén megkapta a jóváhagyást. Deés vá­rosnak a költözködés érdekében alkotott szabály­rendelete jóváhagyás végett felterjesztetni ha­­tároztatott a belügyminiszterhez. A nagyiklódi és ormányi körjegyzői csoportok ujabbi alakulásá­ra az engedély megadatott.. Ellenben a somkereki körjegyzői fizetés felemelése azon okból tagadtatott meg, mi­vel a szabályrendeletet nem módosította a község. Hollómező képviselete szabályrendeletet alkotott az Istenkáromlék ellen s kérte a jó­váhagyást. Azonban nem kapta meg, mert ily elhatározás, illetve az Istenkáromlók megbün­tetése nem tartozik hatásköréhez. Csicsó-Ke­­resztur község a 3 havi koro­majövedelmet az ottani egyházak javára akarja átengedni ; az ez iránti határozat megsemmisíttetett, mert maga a község is szegény, s kiadásait csak 26°/0-os pótadóval tudja fedezni. Néhány köz­ség a Deés-zsibói vasút javára részvényeket irt alá, mely intézkedés szintén merősítést nyert, Oláh-Laposbánya, Horgospataka és Batiz­­ipolyán jegyzői keretük megszüntetése mellett Oláh-Lápos nagy­községgel akarnak csoporto­sulni. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a társulás megtagadtassék. A többség az állandó választmány javaslatát elfogadta. Ezzel a közgyűlés véget ért. vényhatósági bizottság általános többségének kell jelen lennie. Tárgysorozatból érdekesnek tartjuk a kö­vetkező pontokat elő­sorolni . A belügyminisz­térium azon leirata, mely mellett a városi lak­béri szabályrendelet némely rendelkezéseit mó­dosította — tudomásul vétetett és a tanács utasítva tett az említett szabályrendeletet a kormány kívánságához képest módosítani. A sorregale bérbeadásáról szóló jegyzőkönyv Geréb Béla tanácsos által bemutattatott. Számvevő­ségi kimutatás a november havi pénzjövedel­mekről tudomásul vétetett. A honvéd-huszár lovardához szükségeltető terület átengedte­tett cserében a honvédelmi minisztériumnak. A szeszkezelő bizottság kimutatása a novem­ber havi szeszjövedelmekről tudásul vétetett. A közigazgatási bizottsági és igazoló választmá­nyi tagok egy részének megbízatása lejárván, azok helyett újak választottak. Előterjesztetik az 1888 évre legtöbb adó­fizető bizottsági ta­gok névsora. Vitát idézett elő a főjegyző által elő­terjesztett azon inczidens, hogy midőn malompénzek elsikkasztása kiderült, s a főie­­pün d. Bánffy Zoltán uz ő méltósága által e miatt a városi pénztár beható vizsgálat alá vétetett, ott egy papirosban 192 frt 50 kr. összeg találtatott, mely még 1876-ban a nagy tűzvész alkalmával tönkre ment lakosok­ részé­­re mint könyöradomány szedetett össze, s daczára annak, hogy a hasonló természetű ösz­­szegeknek rendeltetése az, hogy minél gyor­sabban kiosztassanak — e helyett ázsiai lus­tasággal és meggondolatlansággal a pénztárban hagyatott valószínűleg feledékenységből. Hát az tökéletesen igaz, hogy azóta négy polgármester változott, kik közül három elhalt, ámde minő pénztárvizsgálatok tartottak akkor 11 éven át, ha ilyen összeg nem fedeztetett fel ? Minő rendszer követtetik a havonkénti pénztárvizsgálatok alkalmával akkor, midőn szerencsétlen embertársaink nyomorát enyhítő és könnyeit felszántó ekkora összeg a czéljá­­tól feledékenységből elvonatik ? Hát ha az a malompénzsikkasztás ügye fel nem merül, ak­kor talán örök időkig így maradt volna ez a pénz ? Stephani Sándor és Simon Sándor köz­gyámok fizetési előleg iránti kéréseik kedvező­­leg intéztettek el. Több lényegtelen pont letár­gyalása után a gyűlés eloszlott.­ ­• M­i. Háromszékmegye­ronkívüli közgyűlése e hó 29 én tartatott meg Polla József főispán elnöklete alatt. Elnök megnyitó beszédében örömmel jelentette ki, hogy a megye összes községeinek költségvetései azon a gyűlésen tárgyaltattak. Ezek tárgyalása foglalta is el a gyűlést majd a folyó ügyek intéztettek el. A tárgysorozat a költségvetések letár­­gyalásával ki lévén merítve, a főispán kö­szönetét nyilvánítja a közgyűlési tagok egyet­értéséért s boldog újévet kívánva a gyűlést el­oszlatta. Marosvásárhely szabad kir. város tör­vényhatósági bizottsága f. évi XII-ik rendes közgyűlését decz. 28-án tartotta meg. A köz­gyűlési meghívóba jelezve volt, hogy az Antal János, továbbá a Stephani Demeter és Hincs testvérek rétjének megvásárlása s végre a honvéd-huszár fedett lovarda telkének kikere­­kitése felett való határozathozatalra a tör­­ t rendőrbiróságtól. Kolozsvár, jan. 2. Jön-e a muszka ? Nyegován Vaszilika üveges és Kurumpuj Csobán napszámos, tegnap, uj esztendő napján együtt ittak egy korcsmában. — Te Csobán, mondá egyszer sötéten Va­szilika az üveges, tudod , hogy jön a­­muszka, be fog törni minden ablakot ! Csobán szánalmas lenézéssel felelt: — Ugyan ne beszélj, uraknak valók az ilyen üres mondások, kissebb gondja is nagyobb a maszkának annál, semhogy idejöjjön. Csak nem bolond az a muszka, hogy ilyen hideg helyre jöjjön. — Jön, vélte Vaszilika. — Fogadjunk hát! — Akármennyibe . . . száz forintba. — Annyi nincs az egész nemzetségünknek sem, hanem egy forintba fogadok. — Hol a pénz ? — Tedd ki te is. — Itt van. Két ropogós bankó az asztalra tétetett. De most ki mondja meg, hogy jön e a musz­ka, vagy nem ? Ottt a korcsmáros, épen lapot ol­vasott és pápaszeme is van, tehát ezen férfihoz folyamodtak. A korcsmáros a legszilárdabb meggyőződés hangján jelentette ki, hogy : — Jön. Vaszilika saskeselyűként csapott rá a két forintra és zsebrevágta. Jó pajtása megbánta a tréfát és kérte vissza a pénzét. — Nem adom én, még a Herkópáternek sem, — mondá az üveges. Nosza mozgásba helyezte Csobán az ő bocs­­koros lábait és meg sem állott a rendő­rbiróságig, elmondván a fogadást és igy sóhajtván fel: — Nem bánom én már kérem, akár jön a muszka, akár nem, csak én kapjam vissza a pénzem. Vaszilika elő­hozatván, ünnepélyesen kijelen­tette, hogy a pénz az övé, mert a muszka jön. Mire komoly haditanács után kijelentetett a rendőriíróság részéről, hogy : — Még ez idő­ szerint nem lehetvén hatá­rozottan tudni, miszerint a Muszka (lakik Orosz­ország) bejön e szeretett hazánkba, avagy nem, következésképen azon fogadás eldöntetlen és ezen Vaszilika rögtön adja vissza az­­ fztot azon Cso­­bánnak. A mire Csobán felorditott, összecsapván lábait: — Vivát muszka ! (Gy) Hirek a nagyvilágból. — A kriszkindli Párisban nem jár kará­csonykor. Ott uj esztendő napján prezentelnek az emberek. Már napok előtt ritka élénksé­get csinál a bouleardokon ez a szokás. Mind­két utcza során bódé áll a bódé hátán s hirde­ti az ott kapható drágaságokat száz meg száz rekedt torok. A boulevardok hiénái, az utczai újságárusok is felhagynak arra a hétre rende foglalkozásukkal s ujdonság­­ok elárusitásával foglalkoznak. Íme a speczialitások közül néhány: — „Sarah Bernhardt koporsója.“ Ez egy kis érczkoporsó, benne egy tű, mely szúr, ha a ko­porsó födelét megnyomják; az anyósok sóhaja egy orsó, mely varjú károgást hallat; a „fran­­czia igazságszolgáltatás“ egy fonal után má­szó tehenős béka. A speculáczió a divatos orosz rokonszenvre is számit. Számos bódé orosz pa­­rasztház módjára van építve s orosz paraszt- leányoknak öltözött elárusitónők szolgálnak benne ki.­­ — A magyar villam-ipar az ötödik világrészi­ben is diadalt aratott. A Ganz-gyár villam-lámpái ragyogják be Melbourne városában a Wilson­­féle öt emeletes rengeteg épületet, melyben van zeneterem, színház, szállóház. 1400 Ganz­­féle izzólámpa és 20 ívlámpa (egy-egy ezer gyertyafényre) van ott alkalmazva. Az ajánlko­­zási versenyen részt vettek az angol és ame­rikai c­égek is. SPORT. Egy év története a testedző sport terén. (tudólagos bejelentés.) A kolozsvári athleta club házi gyakorla­tai megérdemlik, hogy pár szóval megemlítsük Naponta átlag 20—30 ember vív, tornász, bo­­xol, birkózik súlyt emel s erősíti edzi izmait, a­mint csak jól esik. Házi viadalai e miatt a clubnak, mindig érdekesek, a néző­közönség a gyakorlatok különféleségében talál mulatta­­tót s itt ott egy egy sikerült kardvágás, box tőkés vagy merészebb tornázásért jókedvűen tapsol. A gyalogkirándulásoknak már megvan a maguk szép múltja s lassan lassan vérébe megy át az ijuságnak ezeknek a szüksége. Mint a háború, a­melyik apró csatározáson kezdődik és folytatódik nagy küzdelmeken, úgy gyalog­szerrel is azelőtt 3—4 évvel Gyaluig is alig akadt vállalkozó. Szerencsére még is akadt. A gyaloglási kedv nőtt. Tavaly már Erdélyt be­gyalogolta a sport­kedvelő fiatalság. Az idén még tovább mentek. Tavasztól kezdve kisebb nagyobb társa­ság minden hónapban tett egy egy egészséges kirándulást. Borbély Györgynek a bajnoknak jött az az ötlete, hogy ő fellic­itált minden ki­ránduló társaságot. Neki is indult egy pár c­i­­pővel, egy füzfabottal, meg 14 frt 89 krral s Debreczent útba ejtve a s­o­m­n­i­c­z­i csúcsig meg sem állt jó formán. Onnan lekerült Sze­gedre, Zentára, s Nagy-Várad felől, testben meg­fogyva, de erő, egészség­i tapasztalatokban gyarapodva Kolozsvárra, a­hogy indult gyalog szerrel vissza is tért. A mippán utánra számítva, 2000 meg egy néhány kilométer utat tett meg. Huszonhárom megyén haladt keresztül. Két­száztizenöt falu és városnak kóstolta meg a vizét s a kenyerét (A délibábos puszták nincsenek bele számítva.) Példája, már a jö­vő szünidőn több követőre fog találni. A k­e­r­é­k­p­á­r­­­sport is nagyobb lendü­letet vett az idén. Míg ezelőtt négy-öt kerék­pározónál több Kolozsvárit nem volt, az idén már 15-öt is meghaladja talán ezeknek a szá­mát. A szept. 29-én Marosvásárhelyig vaspa­­ripázott clubtagok mind ez évben kezdték meg mesterségüket. Ezenkívül körül bicziklizték azt az egész kis világot, a­melyik Erdély hatá­rain belül fekszik. Nyilvános athleta viadalokkal az idén hatádás tekintetében brillírozott Kolozsvár. So­kan áltak ki a porondra, aztán mégis állták a helyüket ottan. A távolugrás, melyre a fősúly volt az idén fektetve, 5.90 méterrel olyan eredmény volt, a­mi korábbi 5 méteres maxi­mális ugrásokhoz képest, óriási haladás volt a királyhágón túli sportkedvelők nézete szerint. A verseny­gyaloglások terén meglátszottak a nagyobb gyalog­ kirándulások árán szerzett training. Nem kicsinylendő pél­dául az, hogy Kolozsig 25 km. távolságra he­gyes göröngyös pályán elindult ápril 24-én 11 versenyző, az első beér 2 óra 86 p. a. te­hát egy kimétert 6 p. 15 mp. a., az utolsó pe­dig 36. 5 p. a. tehát 1 kmtert átlag 71­ p.24 mp. a. De ennél még szebb volt a Mvásárhelyig tartó száznégy kilométeres pálya. Itt a 10 versenyző egyhuzomban tette meg az utat és pedig Kolozsvári János, Erdély gyalogló bajno­ka, tizenöt óra 2 p. a. egy kimétert átlag 8 p. 67 mp. a. az utolsó beérkező pedig 20 óra 52 p. a., 1 kilomért átlag 12 p. 3. m. p. a. Ezeknél az eredményeknél a királyhágón túli athléták ugyan értek már el jobb ered­ményeket is, azonban figyelmet érdemel nálunk az, hogy a­míg ott a versenyzők egy része út­közben lemond a győzelem reményéről, abba­hagyja a gyaloglást, a mi athlétáink begyalo­golnak egy szálig a czélponthoz. Sőt a versenyen kívül is kapnak kedvet a versenyzőkkel együtt gyalogolni. Három ver­senygyaloglásra indultak ki, különben ez év­ben a K. A. C. tagjai Kolozsvárról. A harma­dik a november 16-itei 17 kiméteres versenygya­loglás Gyaluig, annyiból szintén érdemel felem­­lítést, mert egészen kezdők versenye volt , a beérkezési 2 órai eredmény kezdetnek szintén elég jó volt. RUSZKÓ ISTVÁN: KÖZGAZDASÁG. Vásári tudósítások. Nagy-Szeben, decz 30. Búza hektolitered.70, 5.50, elegybuza 3.50, 4.30, rozs 3.10, 3.50, zab 1.60, 2.-, torok­­buza 3 60, 4­­, burgonya 1.­, 1.20 kender­mag 4.—, 4.50, lencse 7.—, pas­uly 4.—6— tojás 10 db 20—24 kr. Meggyes, decz. 29. Búza hektolitere 4.80, 5.25, elegybuza 4.—, 4.25, rozs 3.10-3.30, zab 1.65,175, tö­­rökbuza 3.50, 3.75, szenna 60. kr tojás 6 db 10 kr, marhahús kilója 26 28 kr, 1 hús 24—30 kr. Maros-Vásárhely, deoz- 29-Búza mmázsája 6.83, elegybuza 5.60, rom 4.90, zab 3.96, törökbuza 4.55, széna 4.91, szalma 1.00, tűzifa köbmétere 3.40, marimba­­lja 32 kr. Felelős szerkesztő: PETELEI IST­VÁN Kiadó: AJTAI K. ALBERT.

Next