Kolozsvár, 1894. január-június (8. évfolyam, 2-148. szám)

1894-01-03 / 2. szám

Kolozsvár, 1894. HÍREK. Kolozsvár, jan. 3. Esküdtek a memorandum perben A január 23-ra a memorandum perében kitű­zött sajtóperi végtárgyalásra a következő es­küdteket idézi be a polgármester: dr. Gergely Samu, Szüllő Árpád, Gráf Jakab, Póczy Mi­hály, Dobál Antal, dr. Ferenczi Zoltán, Fekete Nagy B­éla, dr. Szabó Dénes, Tompos Ignácz, Petrán József, dr. Bénes János, Szilágyi Béla, dr. Ákontz Károly, dr. Groisz Gusztáv, Darnai István, Gyárfás Benedek, Ulár Pál, Merza La­jos, dr. Groisz Béla, dr. Czikmántory Ottó, dr. Mansberg Sándor, Hindy Árpád, K. Nagy Sán­dor, Schilling Rudolf, Haller Rezső, dr. Kiss Mór, Eöry Tivadar, dr. Rózsahegyi Aladár, Fe­­renczy Miklós, dr. Török István, Jakab László, Meizner Sándor, dr. Márki Sándor, dr. Ro­­honczy Lajos, dr. Haller Károly és Somodi István. Úgy értesültünk, hogy S­zen­t­ke­res­z­ty báró törvényszéki elnök a memorandum es­küdtszéki tárgyalására valamely, a mostani tár­gyalási teremnél alkalmasabb helyiséget keres. Hát bizony helyes is. A mostani teremben az esküdtek a közrészrél méltó tárgyai. Míg a három ítélő biró kényelmesen helyezkedik el az óriási pódiumon, s karosszékeiből kedélyesen nézi a világot, addig a 12 rendes és két pót-­­ esküdt szorongva lapul meg „felséges jogait­­ gyakorlandó“ a terem egyik szögletében, oly pa­rányi hely­­, a­melyen a közegészség szabá­lyai szerint, három embernél többet nem is le­hetne ültetni. Elvégre a szegény esküdtek is emberek s velük született joguk van testük térfogatának megfelelő helyre és levegőre. Gerstner vezérőrnagy, a kolozsvári uj dandárparancsnok, kit a hadosztályparancs­nokká előlépett Dillmonti Dillmann tábornok helyébe nevezett ki ő Felsége, már megérke­zett városunkba, s elfoglalta állását. Az Országos Á. V. E a kolozsvári fiók tagjainak kedveskedni akarván, az Állat­­v­é­d­ő­k­ n­a­p­t­á­r­á­t számos példányban el­küldte az elnöknőnek a tagok közt való ingye­nes kiosztás végett, noha az év elején belépő­­ tagoknak csak a jövő év végén megjelenendő naptár járna. A tagok felkéretnek, légy­nek szivesik a szép kiállítású képes naptárért el­nök­nőhöz, Széchy-villa s. em. elküldeni. Koszorú helyett, mely a megboldo­gult br Bornemisza János koporsójára lett volna helyezendő, az elhunyt egy rokona t­i­z forintot adományozott egy szegény családnak. A kegyelet lerovásának e módja irgalmassági cselekedet is lévén, követésre méltó. A rejtelmes trombita. A Széchenyi­­tér lakói tegnap este valami csodálatos trom­bitaszót hallottak. Furcsa és rejtelmes hangok voltak ezek, hasonlatosak a posta-trombitához, vagy a tűzoltói rémes jelzéshez. Sokan füleltek és találgattak végre kitűnt, hogy a malom kerekei nyikorognak olyan siralmasan, melyhez hasonlóan trombitálni a legidősebb molnárok sem hallottak soha. Amiből molnári körökben liszt drágulását jósolják. Csiky Gyula, dr. Csiky Viktor egye­temi tanár testvére — a­mint mély részvét­tel értesülünk — decz. 30-án Marosvásárhelytt meghalt. Köztiszteletben élt és elhunytét mé­lyen fájlalják családja tagjain kívül mindazok,­­ a­kik a derék férfiút ismerték. Csiky Gyula influenzából támadt tüdőgyuladásnak esett ál­dozatul. Nyugodjék békével! A Kolozsvárt is széleskörű részvétet keltő halálesetről a követ­kező gyászjelentést kaptuk: Alulk­ottak a maguk és számos rokonaik nevében szomorú szívvel tudatják, hogy a leg­jobb testvér és rokon , Csiky Gyula f. hó 30-án reggeli 9 órakor, életének 55-ik évében, hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A megboldogultnak hilt tetemei 1894. január hó 1-jő nap­án d. u. 3 órakor fognak a főtér 22. sz. házból a róm. kath. temetőbe örök nyugalomra helyeztetni; lelkéért pedig az en­gesztelő szent miseáldozat január hó 3-ik nap­ján d­r. 10 órakor fog a helybeli róm. kath plébánia templomában az egek Urának bemu­­tattatni. Áldás és béke poraira ! Maros-Vásár­helyit, 1893. deczember 30 Csiky Janka, özv. Verzár Mihályné és családja, dr. Csiky Viktor és családja, Farkas. Az éjjel csikorgó hidegben a külső patautcza végén Nászta Kosztán kerékhajtó segédmunkás egy fölötte gyanús állatot látott. Villogó szemű, borzor szőrű, lompos volt a gya­nús micsoda mely vicsorgó fogakkal megtámadta Násztát. Ez szaladni kezdett, nemsokára elbukott s mire feltápászkodott, úgy tetszett neki, mintha két állatot látott volna. Ezek után még na­gyobb gyorsasággal haza loholt s ott állítása szerint a hideg háromszor egymásután kirázta. Mi reggel panaszt tett a farkas ellen a rendőr­ségnél. Itt a nyomozást megindították és egye­lőre annyit kiderítettek, hogy Naszta tegnap este a „két bocskorhoz“ ez korcsmában rengeteg meny­­nyiségű szeszt fogyasztott el. Megfagyott Halva találtak az éjjel a buza utczában egy szegényesen öltözött embert. A mentők a kórházba szállítván, megállapítot­ták, hogy halálát megfagyás idézte elő. Nevét nem voltak képesek megtudni ez ideig. Pincze-tűz. A belközép-utcza 40. számú házának pinczéjében, Kopenecz Lajos asztalos műhelyében, mialatt a munkások ebédre távoz­tak, az égvehagyot­ámpa földült, s a helyiség­ben fölhalmozott forgács halmaz meggyuladt. A ház többi lakói figyelmessé téve a kiáradó füst által, értesítették a tűzoltóságot, mely meg­jelenvén, a tüzet gyorsan elfojtotta. A vasúti olvasó- és dalkör január 6-ik napján Török Sándor főmérnök, e. elnök védnöksége alatt a városi Vigadó helyiségében, alaptőkéje gyarapítására, zártkörű tánczvrgal­­mat rendez. Belépti díj : Személyjegy 1 forint, családjegy 3 személyre 2 frt. Karzatjegy 60 kr. Ablakjegy 1 frt. Jegyek csakis meghívó fel­mutatása mellett válthatók a rend. biz. tagok­nál, az egylet helyiségében (Nagyutcza 30.) és este a pénztárnál. Kezdete 8 órakor. Egy fel alló páholy a téli idény hátralevő részére előnyös feltételek mellett ki­adó. A czimet megadja a kiadóhivatal. Új évi tisztelgések. Marosvásárhely­ről Írják lapunknak: Báró Kemény Kálmán Ma­­rostorda megye és Marosvás­árhely város főis­pánja valóságos belső titkos tanácsos fogadta január 1-én a szokásos új évi tisztelgéseket. A megye tisztikara s közönsége nevében a­­ gyengélkedő alispán helyett Dózsa Elek főjegy­­ző igen meleg szavakba­n kérte a közönség igaz­i hó­dolatának legfelsőbb helyen való tolmácsolá­sát üdvözölte a főispánt és a kegyelmes asz­­szonyt is, mire a főispán szintén lelkes szavak­ban köszönte meg a jóleső üdvözletét. Ezután a város és számos más testület üdvözlete kö­vetkezett. A megyei tiszti kar a gyöngélkedő alispánt is üdvözölte, a­ki igen meghatottan mondott köszönetet. Ezeken kívül még számos üdvözlések voltak egyes hivatali és testületi főnököknél. Nagyszeben új lelkésze, Nagysze­­benből írják, hogy az ottani evangélikus egy­házközség a városi lelkészi állásra Kl­ein lel­készt választotta meg, három jelölt között. Főszolgabiró választás A Csíksze­redai központi szolgabirói állásra élénk válasz­tási küzdelem után Szász Lajos városi r.­ka­pitány választatott meg Bocskor Antallal szem­ben. A közigazgatási bizottságba­n szintén ez alkalommal választatott meg 5 tag és pedig Bándi Vazul (új tag), dr. Bocskor Béla dr. Fejér Antal, Győrffy Ignácz és ifj. Molnár Jó­zsef orsz. képviselő. Közgyűlé­s után a törvény­­hatóság tagjai szokás szerint a főispán ven­dégszerető asztalához voltak hivatalosak. Nemzetközi közegészségi és de­mográfiai kongresszus. A Vili nemzet­közi közegészségi és demográfiai kongresszus 1894-ben tudvalevőleg Budapesten lesz. A kon­gresszust szeptember 2-án kezdik és 4, 5., 7. és 8-án lesznek szakosztályülések, 9-én lesz­ a záró ülés. Szeptember 6-ik a pihenő nap, a­me­lyen kisebb tudományos kirándulásokat ren­deznek. A kongresszusra a külföld legjelesebb szakemberei jelentettek be előadásokat. Legér­dekesebb pontja a negyedik ülésnapon a nagy difteritis tárgyalás, a­melyet a londoni kon­gresszus utasított a Vill­ik kongresszus elé. A kongresszus után a tudósok Konstantinápoly­ba rándulnak és útba ejtik Belgrádot is. Kü­ry Klára mint „pertárgy“ Da­rázs Miska fehérvári czigányprimás rövid ha­lála előtt Zoltán Vilmosnak „Kertben egy szép rózsafa“ czímű versére egy csárdást szerzett, melyet Küry Klárának, a budapesti népszínház kedves primadonnájának ajánlott. A csakhamar felkapott csárdás kiadói jogát megszerezte Va­lentin Károly pécsi zenekiadó, ki nagyot bá­mult, midőn nemsokára rájött, hogy Darázs szép csárdását más szövegre is éneklik. Rájött arra, hogy Nádor Gyula budapesti zeneműki­adó kiadta azt „Erik­a, érik a buzakalász“ kezdetű versre s mivel utóbbinak zeneírása egy a „Kertben egy szép rózsafa“ val, bepöröl­­te Nádort szerzői jogsértés czimen 1000 frt kár megfizetése iránt, mely ügyben most van folyamatban a tárgyalás. A „Telefon Hírmondóról“ az ösz­­szes bpesti lapokkal együtt mi is azt jelen­tettük, hogy megszűnt. A vállalat azonban, mint ő maga jelenti, egyáltalán nem szűnt meg, sőt igen jól érzi magát és magában nagy élet­erőt tud. A német császár jubileuma, II. Vilmos német császár is jubilálni f­og január 27-én : ekkor lesz huszonöt éve, hogy a csá­szár belépett a német hadseregbe, mint aktív katona. 1869-ben, január 27-én tíz éves korá­ban kezdte a katonáskodást az akkori főher­­czeg, a­kit Vilmos császár alhadnagynak ne­vezett ki az első testőrgyalogezredben és pe­dig az első zászlóalj második századához. Ké­sőbb aztán a testőrség 2. Lanwehr-ezredéhez helyezték át. Jan. 27-ike kettős ünnepe lesz a császárnak : jubileuma és születése napja. A legújabb foglalkozás. A történet helye : Pompon bankár lakása Paris Boulevard des Itali­es 2.­. Idő : ma Pompon számítgaja, mennyibe ker­ült az id­­­újév. Kopognak. Bel­l Contrevaillant: egy kopottas ruhájú csavargó. Contrevaillant: Boldog új esz­endőt ! Pompon (ő vesz egy öt frankost és átnyújt­ja a csavargónak) : Hasonlóképpen mag­­ak is polgártárs ! Ugy­e ön kéményem söprője? Contrevaillant: Nem Pompon, ügy tehát házmesterem unokaöc­csének testvérbátyja, lámpagyújtogatóm nagynén­­jének mostoha fia, vagy talán szinlaposztóm bol­dogult nagyapjának volt házmestere ? Contreveillant: Nem kérem,­­ én bomba­­oltogató vagyok Hóviharok Olaszországban Ve­lenczéből jelentik Olaszországban különösen közép- és déli Itáliában rettentő szigorúsággal lépett fel a tél. Minde­nfelé szokatlanul nagy hideg van. Solmona és Róma közt a hófúvá­sok miatt megakadt a vasúti közlekedés. Can­­zanonál két méter magas a hó. Más helyeken is borzasztó hóviharok dühöngenek. Egy Ná­­polyból jövő vonat Savignano mellett megre­kedt. Még a verőfényes Calabriában is esik a hó és ott is csaknem minden vasúti , vonalon megakadt a közlekedés. Inzultált helytartó Prágá­­l jelen­tik : Thun helytartót a cseh nemzeti s­íszínház előcsarnokában, mikor előadás után ha­zamenő­ KOLOZSVÁR­ ben volt, egy férfiakból és nőkből álló nagyobb társaság inzultálta „Kém! Áruló!“ és egyéb gyalázó szavakat kiáltottak felé. A helytartó sietve ült kocsijába és haza hajtatott. Az ese­tet titkolni akarták és a helytartó rendeletére vizsgálatot sem indítottak. Hadi­hajóink postája A „Zrínyi“ osztrák magyar hadigőzös után a bécs és tri­eszti főpostáról január 5., 10., 12., 18., 19., 24., 26. napjain küldik el a postát Rio de Ja­­neiróba, hova a posta január végén, illetőleg február elején érkezik meg. A „Fasana-i hadi­hajó után Batáviába január 3-án megy posta és odaér február 10-ike körül. Végül a „Saida“ gőzös után január 13-án és 16-án megy el a­­ posta Ponint de Gáliéba ,és odaér január vé­gén vagy február elején. József főherczegnek a czigány­ok. Karácsony estéjén ékes deputáczió tisztelgett József főherczeg előtt : a czigányok küldött­sége. A szépen kiöltözött urak pompásan szőtt „asztalfutókat“ adtak karácsonyi ajándékul szeretett patrónusuknak, a­ki meglepetéssel ta­pasztalta, hogy az ő védenc­ei ugyancsak ér­tenek a munkához. A valóban ügyes munkát mindenki megbámulta a főherczegnél. A szabálytalan sapka. A Nagyvá­radi Hírlapban olvassuk a következőket: A nyugalomba vonult Holub helyére kinevezett új dandárparancsnok, Scotti báró, ki Nagyvá­rad társadalmában már évekkel ezelőtt mint ott állomásozott tiszt volt ismeretes, a napok­ban szemlét tartott a legénység felett. Szemle közben észrevette, hogy egyik tiszthelyettes­­ sapkája kiváltk a többi közül, talán csinosabb, de kevésbé katonás. Katonánál első a fegyelem, a sorszift. A főtiszt a szabályellenes sapka tu­lajdonosát kiszólította a sorból, a századosnak pedig meghagyta, hogy a legénységet vezényelje szembe vele. Mindenki kiváncsi volt, mi tör­ténik. A dandárparancsnok utasításából el­hangzott a százados vezényszava: Czélpont a tiszthelyettes farsaft-ellenes sapkájának a gomb­ja : tűz! A század fegyvereinek ravaszai na­gyot csattantak és­­ a büntetés végre volt hajtva. A bakák egész napon át erről az eset­ről beszéltek és ki-ki igyekezett az extra­ sap­kákat eldugni, mert — hátha egyszer töltve találnak lenni azok a puskák! vaillant pőre. A bombavető Vaillant Ajalbertet kérte fel védőjéül. Ajalbert a Gil Bl..s szerkesztője és a mellett, hogy ügyvéd , és szerkesztő, még drámaírással is foglalkozik, a­kinek nemrégiben adták elő a Theatre Lib­­reben egyik darabját. A Vaillant perben Gaze törvényszéki tanácsos lesz az elnök, a­kit Toulouseból 1883-ban neveztek ki a párisi törvényszékhez. A tárgyalás, január második felének elején lesz s a tárgyalásra szóló je­gyekért már most ostromolják az elnököt. A törvényszék nagy titokban tartotta azoknak az esküdteknek névsorát, a­kik a Vaillant­­pörben szerepelni fognak. Mindamellett a XIX. Liécle-nek sikerült a listát megszerezni és közli is. Az esküdtek közt többek között van báró Rothschild Gusztáv is. A német császár és a tudós. A német császár táviratban üdvözölte Müller Miksát, az európai hírű oxfordi tanárt, jubile­uma alkalmából. A császár most elküldte a nagy tudósnak bronzba öntött mellszobrát és sa­ját kezével írta meg a levelet hozzá, melyben kiváltképpen azt hangsúlyozza, hogy Müller - bár angol egyetemen működik — mégis német ember, német tudós. Többek közt ez írja: „Munkában és fáradalmakban gazdag életre te­kint ön vissza, melynek nagy sikerekben is volt része. Tartós szorgalommal és czéltudó működésével kiválót alkotott ön a nyelvtudo­mány terén. A német tudomány mindig büszke lesz arra, hogy önt tanítványának mondhatja. De a­mikor születése napját ünnepük, illő, hogy a tudós mellett megtiszteljük a férfiút is, a ne­mes férfiút, a­ki a tudomány sz­olgálatába állva, már ifjú korában od­ahagyta hazáját, de a né­met szokásokért, a német műveltségért ma is melegen érez a szive és ezt az érzelmét a vész napjaiban is férfias bátorsággal híven megőrizte.“ Strájkoló színházi zenekar. A prá­gai cseh nemzeti színház zenekara beszüntette a muzsikálást, mert a színház igazgatója nem akarja a fizetésüket megjavítani. A hegedű vonó , és a fúvó h­ngszerek változatos családjának a lovagjai megjelentek tegnapelőtt testületileg Schubert igazgató előtt, a­ki arra kérte őket, hogy holnapig, míg a közgyűlés határoz, vára­kozzanak. A zenészek egyhangúlag elhatároz­ták, hogy nem játszanak. Ennek következté­ben Smetana „Eladott menyasszony“ czímű­­ operáját nem adhatták elő, hanem helyette , Schambera „Tizenegyedik parancsolata“ került színre. A 18 forintos asszony. A Scheffield Telegraph Írja: Déli Yo­kshirá­ba­n nem ritkaság az, hogy a férjek jutányos áron eladják a fele­ségüket a há­z barátnak. Egy malboroughi korcs­mában a következő alku folyt le e­gy vashámori munkás meg egy bányamunkás közt, a­ki az előbbi, fiatal csinos feleségét s­etette. A feleség volt az alkunál a kö­vetítő A feleség (a sze­retőjéhez) : A férjem sokat kér .. . teljes 3 fon­tot! A kedves: Mikor ma elindu­lam hazulról, csak 20 shillinget szántam érted. A férj: Én 3 fontra szabtam az asszony árat, s e mellett ma­radok. A kedves: Ha ez az utolsó szava ak­kor tartsa meg az asszonyt Férj: Hát nem bá­nom leengedek egy fontot. . . legyen 2 font ! — A feleség (A kedveséhez): Hallod, ő leenged egy egész fontot! A kedves: Még 10 shillinget ráadok Többet nem adhatok 30 shillingnél! A feleség a (­érjhez): Hallod ő ráad még 10 shillinget. A férj: Higyye el n­em, töb­bet ér ez az asszony ! A kedves (fölkel): Adja? Nem adja? A férj: Hát Isten neki, legyen 30 shil­ling ! — A megkötött alkut írásba foglalták, az aktushoz meghívott két tabu aláírta, a férj zseb­­redugta a 30 shillinget, s a bányamunkás bol­dogan vit­e haza az ő 18 forintos új párját. Orzságos hajsza a franczia anar­­kioták ellen. Szilveszter estéjén ötvennégy rendőrbiztos lepecsételt rendeletet kapott Pá­risban és az elővárosokban teljesítendő házku­tatásokra, esetleg letartóztatásokra vonatkozó­lag, melyeket az egész vonalon újév napján reggeli 6 órakor kell foganatosítani. Az idő­­ megválasztásánál az a körülmény volt irányadó,­­ hogy jan. 1-én reggel hat órától fogva egész­­ nap egy egy újság sem jelent meg. Eddig több­­ mint hetven elfogatás és mintegy száz házku­­t­­atás eredménye ismeretes, melyeket Ronenban,­­ Elboenban, Havreban, St.-Etienneben, Montlu­­conban és Troyesban tartottak. Pontos adatok még nem tudhatók. Az eltűnt Reclus Pálnak­­ nem jöttek nyomára. Mikor az öreg Reclus Elisének Bourg la Reine külvárosban levő la­­­­kására behatoltak, írás közben lepték meg. Reclus engedte a házkutatást megtörténni a­nélkül, hogy írásáról felpillantott volna. Végre így­­ szólt hozzá a biztos: — Ön nagyon sokat dolgozik. — Igen felelt Reclus, — hogy ezt a nyomorult életet elfelejtsem. A modern látogatójegyek Paris­ból, a divat hazájából írják, hogy az elegáns hölgyek legújabban sokkal nagyobb névjegye­ket csináltatnak maguknak, mint a minő ed­dig divatban volt, ennek következtében név­­jegytárczáik is jelentékenyen megnagyobbodtak. Egy ilyen újfajta női névjegy jelenleg 11 c­en­­timéter hosszú és 6 c­entiméter széles, sőt a Carnot köztársasági elnök nejének névjegyei, melyeket hozzáértők általános dicséretbenen ré­szesítenek, még ennél is impozánsabbak. Egy angol divat, mely már Parisban is kezd pol­gárjogot nyerni, olyforma névjegyeket hozott forgalomba, melyeken az anya és leányainak jól talált fényképe látható. Ötmillió nyolczszázezer forint jótékony czélokra A múlt évben Chica­góban egyes jótékony emberek összesen ötmil­­liónyolczszázezer forintot adtak jótékony czé­lokra, tudományos és művészeti intézményekre. A nagylelkű adományozók élén Field M. áll, a­ki a Columbian múzeumnak egymillió dol­lárt ajándékozott. Leánysorozás Koreában. Rossz idők jártak mostanában a koreai fiatalságra és pap­ságra. Az egész félszigeten szigorúan meg volt tiltva a házasság s a budhista papok nem svéd­hettek stí­­apénzt, ha ugyan szokás ez náluk. En­­ne­k a rendkívüli tilalomnak pedig az volt az oka, hogy most szervezték az ifjú trónörökös háremet. Az egész félszigeten folyt a válogatás és sorozás az olajbarna és sárga arcabőrű koreai szépségek közt, mert hát a királynak erre privi­légiuma van. A koreai hajadonok pedig dobogó szívvel várták, hogy a választás rájuk esik e, mert a hárembe bejutni oly a kitüntetés, a­melyért bármelyik leány könnyű szívvel odahagyja kedvesét, a­kinek valamikor sírig tartó hűséget esküdött. A költő özvegye, Vachot Sándor öz­vegyéről, Csapó Máriáról, a ki Alsó-Lendván a Bánffyak ősi várában éli aggsága napjait, szo­morú hirt közölnek. A bánatos özvegy emlé­keinek írása közben nagyon megerőltette ma­gát s elvesztette a szeme vi ágát. De lelkének ereje nem hanyatlott , unokája Győrffy Ilona társaságában most is gyakran lehet látni, amint kisebb sétákat tesz. Még irodalmi munkássá­gát sem hagyta abban s emlékeit unokájának mondja tollba. Párisi újév­i nagysága felbontogatja az ajándékokat tartalmazó Csornátokat Férje se­gít neki. Egyszerre egy csomagra akadnak, a melyhez nincsenek kísérő sorok csatolva. Az ass­­­zony nem tudja ki küldte. — Nézd meg az írást a c­ímen — Nem ismerem — Én sem­— szól a férj. — Még a kereskedő czege sincs rajta. — Sem a küldő neve. — Nyissuk föl — mond a nő. — Dehogy. — Hátha belül van az ajánlás. — Ne nyisd ki Egymásra bámulnak. A nő meg­szólal. — Azt hiszed ? — Lehetséges. — De hiszen te nem vagy képviselő. — Mindegy, úgy látszik, hogy most már mindenkire rákerül a sor, s a ki ér valamit. — Tegyük vízbe. — Ott is felrobban. — Ássuk el. — De hátha óramű is van benne! — Küldjük el a vizsgáló intézetbe, tanácsolja a nő. — M* nincs nyitva — Dob­uk­­ ki az utczára vagy tegyük a padra. — De hát ha valami é­tékes van benne? — Mit csinál­junk ? kérdi a nő. — Eszmém jött — szól a férj. — Hamar ki vele !­­— Küldjük el anyádnak. Magyarok az amerikai hadsereg­ben. Az amerikai Egyesült­ Államoknak bármi­lyen kicsi is a hadserege, alig 30,000 ember, mégis képviselve van benne a világnak csak­nem minden nemzetisége. Feltűnő sokan van­nak a magyarok, a­kik 1860 óta az amerikai hadsereget szolgálták. Fort­ Mendából (Észak-­­ Amerika) megküldték a Magyarország­nak a hadsereg magyar főtisztjeinek névsorát, kik kö­zött olvassuk : Albert Anzelm alezredest, As­­bóth Sándor tábornok-dandárnokot, Pesthy Mi­hály őrnagyot, Viola János ezredest, Figyel­­messy Fülöp ezredest, Hoskai Lipót kapitányt, Knöpfler Frigyes tábornok-dandárparancsnokot, Majthényi Tivadar kapitányt, Mundi Károly táb­­ hornokot, Gurovics Ödön alhadnagyot stb. A­­ legénység létszámában szintén erősen van kép-­­ viselve a magyarság. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 109 sz. Páratlan. Kolozsvárt, csütörtökön, jan. 4 én. Először: SZÉP MIKHÁL Színmű 4 felv. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Értesítő Az .Egyetemi kör­ javára újabban adakoztak: Berczelly Jenő 10 frt, De Gerando Antonia 5 frt, Nánásy Sándor 1 frt, Gaál Al- 1 T­.I. ,TTA - t Xiilf - —-• A »• Január 3. KÖZGAZDASÁG. A m. kir. államvasutak hajózási vállalata. A m kir. államvasutak igazgatósá­ga arról értesít, hogy jégzajlás miatt a belgrád­­gradistjai hajójáratokat, valamint az összes du­nai és a Zimony-Abrenováczi áru­forgalmat 1. évről deczember hó 31-ével megszüntette. A m. kir államvasutak hajói tehát további intézkedésig__ csupán Labácz és Mitrovicza között közlekednek vegyes szolgálatban. Va­gy­­y tyní Felelős szerkesztő: HINDY ÁRPÁD Kiadó: AJTAI K ALBERT. , kert 10 frt, Br. Szentkereszty Zsigmond 10 frt, Gáspár János 5 frt, Ligron János 5 frt* Császka György 15 frt, Fólly Viktor 5 frt. A nemesszivü adakozók fogadják e helyen is a „Kör“ köszönetét Grátz Gusztáv, sz titkár, Kozma Endre sz. pénztárnok. A kolozsvári Népkonyhára leg­újabban adakoztak : Gróf Horváth Tholdi Lajos 10 frt, gróf Kornis Berta 10 frt, Stein Berta­lan 3 frt, Hantz György könyvkötő a munka­bérből elengedett 4 frt 35 frt, Tamási Péterné 40 1. lisztet, 40 1 paszulyt, 1 zsák krumplit, 4 koszorú hagymát, Kozma Ferenczné egy nagy vérest, özv. Veress Sándorné 70 db. kis kalá­csot, özv. Donogány Gergelyné 100 db. kis ka­lácsot, mely nagylelkű adományokért fogadják a nagylelkű adakozók hálás köszönetünket. Gróf Schwenitz Gyuláné elnök, Dodo­­g­á­n­y János jegyző. A siketnémák karácsonyfájára adakoztak : Merza Gizella 10 frt. Regde­­bérlőség 4 frt. Sigmond Dezsőné 3 frt. Bíró Béla plébános, Folly Victor és Zsombori Elek Deés 2—2 frt. Br. Bánffy Albertné, Marosi­ György kéményseprő, Polcz Albert, Csiky Mi­hály, J. B. Misselbacher, Mestitz Ferencz, Bo­lyai, Tamási Tamás és Fia, Izay Árpád, Ko­vács P. és Fiai, Reményik Lajos, Biasini Sán­dor, Husznik János, Karpf Gyula, Gámentzy M. és Fógel, Vécsei Sámuel, Hitelbank-Kor- I­buly, Kőváry László, „Magyar-Franczi­a“ bizto­sitó társaság, Első magyar ált. biztositó­társa- Tr­ság és Kiss Sándor igazgató 1 — 1 frt. Andrá­­sofszky Efraim 60 kr. Gáli János városgazdái ellenőr, Bányai Sámuel és Fia, Ákontz, Wolff János, Andrásofszky Ede, Keresztesy Pál, Reil Dániel, Voit Miklós, Zobátz Ferencz, Gibbon Albert, Hirschfeld S., Rácz L, Király Gyula, Papp Kristóf, P. T., Dunky B., Poszler József, Eisenstein M, Tihanyi A., Kovács J , Poszler Gyula, Tamási Bogdán, Régeni György^, Sebesta Jakab, Ferenczi Ignácz, Tauffer Gc­^ Kónya Sándor, Hunvald Lipót, Várkoly János, Med­­gyesy és Nyegrutz, Csiky Imréné, Schéfer An­drás, ifj. Varga Dániel, Kajetán Endre, Ifj . Lászlóczky Samu, A. Kibitz, Reményik Károly Endstrasser Benedek, Ifj. Bertha Mihály, Szij­ Ádám, Zsuzsika, Stein Bertalan, Matutsolff Jó­zsef, Ludvig Tódor, Weisz József és K­ eres J­­­zsef 50—50 kr. Dániel, Krassowsky­, Risn­ey*“ Kiss Ernő, Lux Kálmán, Gombos Károly, Ed. Lajos, Haraszthy Jenő, Nik Lajos, Lányi­ Benő Czirják Károly, Grebe Henrik, Magyarosy Gyula Krausz és Fia, Nagy Sándor kádár Hegedű: F. és Adler Samu 30—30 kr. Bogyó Alajos Czecz Gyula városgazda, Jakab László, Fazakas Sándor, Grünfeld József, Nagy Sándor, Gál Simon, Lászlóczky Lajos, Csillag Manó, Deutsch József, H. N., Jámbor Mihály, Pap Ernő, Balog Árpád, Gold Leopold, Lehman, Deák Gyula A. L., N. N., N. N., Leitner János, Molnár J. N. N., Hubay Károly, Tily Károly, Lászlóczk Dániel, Bodolai József, ifj. Lászlóczki Sámuel Marschalkó István, Dietrichstein Gyula, Tan­­czer János, Alexi György, Schnell József, N. N. Hevesi József, F. F., Müller Gyula, Nagy Fe­rencz, Szász és Srammer, Taub Nátán, Fenichl Mór, Dornstauder József, Goldstein és Weisz Izsa 20-20 kr. N. N . R. A., N. N., N. N., özv. Nik Antalné, özv. Marschalkó Józsefné, Kilin Dánielné, özv. Kovács Ábrahámné, Ágos­ton Béla, Szilágyi György, Zicha Adolf, Maru­­sán Bogdán, Pap Sándor, Nagy N., Haragos J., Akesman, Végh Sándor, Fehérvári György, Feitel Gyula, Kovács János és Bell István 10— 10 kr. N. N. 5 kr. Orbán József egy torta, Hirsch­ Herman egy torta, Becsei Hugó 10 drb kalács, Fazakas József 5 drb kalács, Mattay Kálmán 3 drb kalács, Gurát József 3 drb kalács, Lo­­sonczi Albert 2 drb kalács, Babits Ferenczné 2 drb kalács, Flóra Gyula ezukorkák, Simon Ferencz ezukorkák, Tauffer János ezukorkák, Andrássowsky nővérek ezukorka, Gergely Fe­rencz ezukorka, Havas Ármin 1 p. ezukorka, Juhos László alma, Tauffer Adolf karácsonyára valók, Schuster Emil játék áruk, Sárga Kati, tóf 12 drb zsebkendő. Összesen 83 frt 30 kr készpénz és különféle ajándék tárgy gyűlt ösz­­sze. Fogadják a nemes szivü adakozók az igaz­gatóság hálás köszönetét. Jati ■ike lé­s Mtza­ ­boj va Idegenek névsora. Kolozsvár, jan. 3. Bias'll' szállód 1 Watbl József vendéglős Tövis. Berényi Mihály birtokos Körös Varcsa. Jakab Matild mag. Hátszeg. Kászony Lili birt. Sz.-Udvarhely. Papp Jenő tanuló b­ogaras. Kiss Ferencz ref. pip Geges. Mirton István tanuló Ny­arád.Szt.-Antal. Mellik Endre joghallgató Sepsi­­. Szt. György. Zsombory Lajos birtokos Zsombor. Kádár János számtiszt Maros Újvár Hosszú Zsig­­mond birtokos Deés. Faludy István nevelő Bpest. Fülöp Lajos birtokos Rókás. Salamon Béla bírt. Rókás. Schwank Mór honv. hadnagy Déva. Tiber János birtokos Háry. Brehár László körjegyző Mánya. Becskerek Henrik honvédtiszt Enyed. Szá­va Sándor birtokos Mezővég. Schmaus Elsa mag. Kolozsvár. Vajda Gyula birt. M. Madaras.

Next