Kolozsvár, 1894. július-december (8. évfolyam, 149-298. szám)
1894-12-31 / 298. szám
Kolozsvár, 1894. 4 atyánkfiái nem szavaznak olyan nagyon vissza. A kolozsvári földészek eszejárásán ^pben nehéz eligazodni; legtöbbnyire azt a mi nem válik hasznukra s ott ^„k és látják az ellenséget, a hol nincs. No hát éppen az efféle furcsaságaikról hiresek. ^ ra szavaztak olyan szavazólapokkal, amecsak földész volt kandidálva , a kapuk , jókat kihúzták. Pedig hát első sorban mégis , ezek a kapuzósok küzdöttek és küzdenek is a jogaikért és szabadságukért s a tudás serkörei által elért eredményeket ők is élvezik. a választást Széky Miklós választási főnök vezette s csak az ebéd órája alatt helyettesítette Bak Lajos. Bizalmi férfiak voltak Kias János és Akeszmann Albert. Délután 4 óráig leszavazott 337 választó. Mandátuma lejárt e kerületben a következő hétnek: Hajós János (mint virilista nem reflektált most a választásra,) Kidelyi Szabó István, Porcz Rezső, Bak Lajos, id. Filippi gyula, Benedek József, Bogyó István. Időközben meghalt Straucz András és igy nyolczat kellett választani. Legtöbb szavazatot nyertek és igy megáksiztak a következő nyolczan : Bak Lajos iparos 272, Nagy Lajos tanár 255, Melitskő Frigyes vasúti mérnök 213, Haas János festő 204, Pál János földész 185, Herczeghajos vasúti mérnök 168, Bénes Ferencz ügyvéd 161 és Sme Dávid iparos, orthodox izraelita hitközségi elnök 161 szavazattal. Ezek után legtöbb szavazatot nyertek: Pál György 146, Akeszmann Albert 141, id. Filippi Gyula 107 Hindy Árpád 103, Benedek József 96, Kovács János tanár 86 szavazatot. A megválasztottak közül Bak Lajos, Nagy lajos, Melitskó Frigyes, Haas János és Herczegh Lajos jelölve volt a szabadelvű párt listáján is. Az 1894. év halottai. Kolozsvár, decz. 31. Január. Göndöcs Benedek pusztaszeri apát volt képviselő Gyulán. — Csiky Gyulavásárhelyi földbirtokos. — Báró Bornemissza Károlyné sz. Mikes Etelka grófné Szolnok-Doboka megye főispánjának felesége, Nagy-Debrecen. — Özv. Nagy Józsefné Sz.Usvárt. — Sebesi Jób költő M.-Vásárhelyt. Id. Petrán Józsefné Kolozsvárt. — Puskás Józsefné Kolozsvárt. — Bányai Antal 48-as honvédhadnagy Kézdi-Mártonfalván. — Milel Jenő nyugadófelügyelő helyettes Sepsi-Szentgyörgyön. — Tisza Ilonka (Tisza Kármén unokája) 5 éves korában Kocsárdon.— Özi Veszprémi Elekné Kolozsvárt. — Özv. Hankó Dánielné sz. Geréb Karolina Kézdi- Vásárhelyen. — Herczeg Esterházy Miklós 76 éves korában Bécsben.— Id. g. Zichy Edmund 83 éves korában Bécsben. — Dr. Schenthauer Gusztáv budapesti egyetemi tanár 62 éves korában. Február. Dr. Billroth Tivadar bécsi egyetemi tanár Abbáziában 65 éves korában.— Tompa Sándor Brassó megye alispánja 54 éves korában. — Kovásznai Bán István 74 éves korában Kolozsvárt. — Özv. Székely Józsefné, szül. Molnár Rozália 74 éves korában genyeden. — Szilágyi Béláné, szül. Mariska 19 éves korában Kolozsvárt.— Biow János hires zenész Kairóban 64 éves korában. — Makowska Mátyás nyug. pénzügyig. Nagyenyeden. Lönhárt Frigyes kir. erdőtitkár 54 éves korában Kolozsvárt. MarcziUS. Bakházi Ács Károly iró 70 éves korában Budapesten. — Botházy Szarvasy Karolina Kolozsvártt. Paulay Ede, a budapesti nemzeti szinház igazgatója Bpesten 58 éves korában. — Medgyes Lajos ref. pap, költő élte 77 ik évében — Fémet Kornél 48-as honvédőrnagy 76 éves korában Váczon. Kossuth Lajos márcz. 20. Turin. 92 éves korában. Pausinger József m. kir. erdőrendező 65 éves korában Görgényszentimrén. — Gr. Csáky Tivadar 59 éves korában Bpesten. Április. Dr. Szabó József egyetemi tanár, ásványtani tudós Bpesten 72 éves korában. — Házmán Ferencz Buda városának egykori polgármestere 84 éves korában Bpesten. — Gr. Zichy Gézáné szül. Karácsonyi Melanie grófnő 39 éves korában Bpesten. — Zakariás József 55 éves korában Székelyudvarhelyen. — Fekete Györgyné szül. Bartal Etel Szőkefalván. — Dr Szilágyi Etele egyetemi tanár 16-án Kolozsvártt. — Hegevis János theologiai tanár Nagyenyeden 73 éves korában. — Bara Özséb lelkész 48 éves korában M.-Vásárhelyt. — Id. Szö 1ősystván nyug. képezdei tanár 65 éves korában Kolozsvártt. — Ridley István tanár Székelyudvarhelyen. — Soóváry Ferencz pénzügyigazgató Kolozsvártt. — Széki gr. Teleki Domokosné szül. gr. Teleki Klementin Ko■ozavártt. — Özv. Dájbu kát Miklósné sz Guha Katalin u. itt. Május. Id Miklós Gyula orsz. barás ttti kormánybiztos Bpesten 62-ik évében. — Özv. Boér Ferenczné szül. Juhász Józefin Nagy Enyeden. — Amália bajor kir. herczegnő Münchenben 46 éves korában. — Felméri írónké, Felméri Lajos kolozsvári egyetemi tanár kis leánya Kolozsvárt. — Br. Vay Miklós 92 éves korában Bpesten. — Czanyuga József a nemzeti muzeum nyugalm. pénztárnoka, régi iró 78 éves korában Bpesten. — Nagygalambfalvi Fábián Dániel prot. egyházi iró szilágy-csehi reform, lelkész 84 éves korában. — Berczelly Jenőné, szül. Zoltán Etelka 31 évében Kolozsvárt. — Felméri Lajos a kolozsvári egyetem pedagógiai tanára, iró 54 éves korában Kolozsvárt (22-én.) — Csetneki Reményik Zsigmond földbirtokos Dorvándon (10,000 frtot hagyott az Emkének. Junius. Roscher Vilmos hires nemzetgazdasági iró Lipcsében, 77 éves korában. — Ragályi Miklós Tordamegye volt főispánja 1848—49 kormánybiztos 83 éves korában Alsó- Nyáregyházán. — Dezső Béláné, szül Orbán Ilona Marosvásárhelyen 31 éves korában. — Nicotera Giovanni Olaszország jeles államférfiúja Vico Enquensben 66 éves korában. — Polgár Károly színész Bpesten. — Komócsi József költő 19-én Bpesten 58 éves korában. — Czetz Péter temetkezési vállalat tulajdonos Kolozsvárt. — Boncza Miklósné, szül. Török Berta Csúcsán. — Szabó Jánosné, szül. Sándor Anna 72 éves korában M.-Vásárhelyen. — L a di Carnot a franczia köztársaság elnöke 56 éves korában meggyil-koltatott Lyonban. Julius Petőfi István 1848/49 honvédőrmester 67 e. k. Tordán. —Kóczán Ferencz, pestmegyei birtokos Bpesten. (irodalom pártoló, K-dit alapitója). — Barthos István tanító Sepsiszentgyörgy 33 é. k. — Kovács Bálintné sz. Sass Julianna S Sztgyörgy. — Dr. Hyrtl József hires anatómus Perchtlsdorfban 84 éves korában (17-én). — Lecomte de Lisle a francziák nevezetes költője 18-án 76 éves korában. — Dr. Györffy Elemér Kolozsvárit. — Dapper Ilka Bécsben 34 éves korában (hires operaénekesnő) — Hetyei Gábor a dévai állami tanítóképző igazgatója Bpesten. — Balog József 53 é. k. Marosvásárhelyen. — Mécsei Józsefné szül. Lázár Gizella 34 é. k. Naflpelden. — Imre Lajosné szül. Nagy Anna 30 é. k. Csik Szépvizen. Vilmos főherczeg a tüzérség főfelügyelője 29-én Badenben 61 éves korában. — Dr. Szász Károlyné szül. Vajda Ilona 29-én Kolozsvárit 32 éves korában. Dr. Cseh Lajos orvos, közegészségi felügyelő 30 éves korában Kézdivásárhelyen Augusztus. Papp Ferencz birtokos 84 e. k. Csapó-Radnóthon. Felméri Mózes tanár Székely-Keresztur — Özv. Zejkefalvi Zeyk Károlyné sz. br. Kemény Judith Nagy Enyeden. Raffay Károly Székelykeresztur. Puhafa Adolf főmérnök Beles Szeptember. Helmholtz Lajos F. kitűnő természettudós 73 éves k. Charlottenburgban. — Gyulai D. Kálmánné sz. Sárkány Teréz 26 é. k. Marosvásárhelytt. — Szalay István nyug. belügyi tanácsos Bpest 74 é. k. — Gyöngyösi István unit. esperes 86 é. k. Vargyason. — Támorszky Lajos (Muradbej) Marosvásárhely mértékhitelesítő hivatalának főnöke 64 é. k. — Dr. Szécsenyi Széles Dénes egyetemi tanársegéd Kolozsvárt 23 é. k. — Október. Kasvári Kovács József színész 64 é. k. — Nagy-Surány Tömöri Anasztáz régiiró 72 é. k. Bpest. — Justh Zsigmond író 31 é. k. Cannesban. — Bálint Károly ka- Donok Gy.-Fehérvárt. — Szakács Mózes tanár Székelyudvarhelytt 66 é. k.— Beöthy Andor Biharmegye alispánja 67 é. k. Nagyvárad. — Fronde János angol történetiró London. 76 é. k. — Horváth Árpád egyetemi tanár tudós Bpest 74 é. k. — Pázmándy Dénesné sz. Domonkos Lidia az 1848-iki képviselőház elnökének neje 78 é. k. Bpesten. — Imecs Ferencz volt alkirálybiró 82 é. k. Hoszufaluban. November. III. Sándor orosz czár. nov. 1. 49 é. k. Livádiában. — Hídvégi Nemes Sándor gr. 59 é. k. Puszta Szenttamáson. — Németh László birtokos 30 é. k. Déván. — Özv. Csiky Ferenczné sz. Korbuly Ilka 37 é. k. Kolozsvárt. — Rubinstein Antal hírneves zeneszerző nov. 20. 66 é. k. Peterhofban. — Bálint Gyula nyug. tábori pap veterániró 70 é. k. Kolozsvárt. — Toldalaghy Zsigmond gr. 48 é. k. Kolozsvárt. — Bismark Vilmos herczegné Vaszinban 72 é. k. — Dury Viktor franczia hires történetíró 83 é. k. Párizsban. — Meás Henrik az erdélyi szászok kiváló embere Petőfi fordítója 66 é. k. Segesvártt. — Csákány Adeodát aranymisés pap 76 é. k. Szamosujvárt. Deczember. Br. Simonyi Lajos volt közmunka és keres. miniszter 70 éves korában Bpesten. Veress Ferencz 1848—49. honvéd tüzérőrmester 65 é. k. Középfalván. Xántus János tudós és iró 69 é k. Bpesten. — Pusztai Béla a kolozsvári nemzeti színház kedvelt komikusa (7-én) 32 é. k. Kolozsvárt. — Bardeau a franczia képviselőház elnöke 43 é. k. Parisban. — Szádecsnei Szádeczki Sámuel ev. ref. lelkész, 1848—49. tüzérhadnagy 70 é. k. Pusztafalun. — Rucaka KOLOZSVÁR Károly ügyvéd 65 é. k. Kolozsvárt. — Csiky Teréz jótékonyságáról ismert urhölgy Kolozslozsvárt — Bánffy Miklós főpohárnok mester 93 é. k. Bpesten, 1894., 1895. A névnapok meg születésnapok az alkalmi ’ költészet napjai ; az ó-esztendő utolsó perczeit az alkalmi filozófusok foglalták le maguk részére. A filozófia pedig — állítólag — igen unalmas dolog ; az alkalmi bölcselkedés meg épen kétségbeejtően unalmas. „A hanyatló század ismét egy évvel közelebb jutott sírjához.“ vagy „Az idő kereke fordulóponthoz érkezett.“ Így és hasonlatos képen fog szólni ma a lapok hasábjain rakás ó-évi elmélkedés. „Vetkezzük le az ó-embert és oltsuk fel az új embert,“ hangzik ma mindenfelé a kenetteljes szilveszteri vecsernyéken. Ha a képes lapok újévi számában egy vénséges vén embert, ölében rózsás arczú gyerekkel lát megrajzolva a nyájas olvasó, ne fárassza magát az aláírás elolvasásával, mi eleve eláruljuk, hogy ez a naiv rajz az ó- és új-évet jelképezi. És nincsen semmi új a nap alatt. Szilveszter estét szűk családi körben ártatlan élvezetek között töltötték nagyapáink is és semmi ok sincsen azt hinnünk, hogy dédunokáink majd másképen cselekszenek. Gondterhes arcú férfiak komoly lépésekkel járkálnak ma az utczákon fel s alá. Meg-megállnak, aztán összeránczolva homlokukat maguk elé bámulnak. Kis gyerekek, kik az életet csak a katékizmusból ismerik, tisztelettel néznek föl a szigorú bácsikra, akik most — ártatlan fejükkel azt hiszik — számadást csinálnak lelkükben a múlt esztendőről, készülnek levetni a bűnös ó embert, felölteni a jó új embert. Ha tudnák min törik ma komoly fejüket a vének? Azon, hogy el ne felejtsenek valakinek „B. u. é. k“-os névjegyet küldeni. És ez a gond keserűvé teszi a Szilveszter éjjelét is. A diós metélt torkokon akad, mert eszükbe jut, hogy a tanácsos úrnak elfelejtettek kártyát küldeni; éjjeli álmukból fölriasztja a gondolat, hogy a nagybácsinak szánt névjegy borítékát tévedésből leragasztották, s a bácsi most dühös lesz a 9 kros büntetés-porta miatt, amit fizetnie kell. Pedig de jó volna átaludni a holnapi napot. Nem hozna a posta „B. u. é. k“-kat és számlákat. (én.) Felhívás előfizetésre. Az újév alkalmából ismét bizalommal fordulunk a közönséghez kérve az előfizetések megújítását. T. olvasó közönségünk ismeri már törekvéseinket, s így alig kell programmot adnunk, vagy programmot ismételnünk. A mi programmunk e múló évben is az igaz szabadelvűséghez való törhetlen ragaszkodás volt. Egy évvel ezelőtt éppen ez időtájt volt alkalmunk megírni, hogy a nagy fontosságú egyházpolitikai javaslatok a képviselőház előtt fekszenek, s előre megmondtuk, hogy valósulni csak nagy küzdelem árán fognak. E küzdelem java része lefolyt, s dicsőségére válik a szabadelvűek amaz erős táborának, melyhez a párton kívül, melyhez mi tartozunk, számosan szegődtek az ellenzékről is, hogy diadalra segítsék az ország közvéleményének óriás többsége által sürgetett reformokat. Mi hisszük, hogy ez a diadal rövid időn teljes lesz. Ellenállhatatlan erővel fogja leküzdeni a szabadelvűség az elébe gördített akadályokat, s ha pillanatnyira fenyegethet is a sötétség, vissza fogjuk azt kergetni odújába. Lapunk egyes rovataira továbbra is kiváló gondot fordítunk, s tárczánkban közelebbről új regény közlését kezdjük meg. Értesüléseink megbízhatóságáról pedig nap-nap után volt alkalma közönségünknek meggyőződni. A „Kolozsvár“előfizetési árai: Egész évre . . . .................16 frt. Félévre .... .................8 frt. Negyedévre . . . . . . . 4 frt. Egy hóra . . . .................. 1 frt HÍREK. Kolozsvár, decz. 31. Boldog újévet kívánunk lapunk t. olvasóinak Lapunk jövő száma a közbeeső szent ünnep miatt szerdán délután jelenik meg. A kolozsvári kir. pénzügyigazgatóság 1894 évi történetéből különös kiemelést két kiváló jelenetőségű momentum igényel. Első, az igazgató személyében történt változás, amely az év április havában Hegedűs Ferecznek miniszteri oszt. tanácsossá történt kineveztetésével vette kezdetét és október hóban Stockheil Gyula, volt m.vásárhelyi püigazgató áthelyezésével nyert megoldást. Időközben, Hegedűs után mintegy 3—4 napig Fekete Benő, püigazgatói helyettes vezette e hatóság ügyeit, kinek ő Felsége a király közelebbről pl. tanácsosi czimet és jelleget adományozott. A másik nagyfontosságú momentum, amely a püigazgatás gyorsaságát jóságát olcsósága előmozdítani van hivatva az 1889: XXVIII. t. c. 11. §. nak életbeléptetése. E szerint a füigazgatóság kiköldöttei jan. 1-től kezdődőleg az eddiginél sokkal tágabb és önálló működési körrel ruháztattak fel úgy, hogy az egyes községekbe kiszállva, a felek jogos panaszait fölveszik s egy részét ott azonnal elintézik, más részét pedig a kellő adatokkal felszerelve, véleményes jelentéssel a püigazgatósághoz terjesztik be elintézés végett, ami az adózó közönségre nézve nagy könnyebbséget és időmegtakarítást jelent s emellett a sok levélváltásnak, kiegészítésnek, rész informationak stb. elejét véve, a munkahalmazt is csökkenteni fogja. Lényeges momentum, hogy az igazgatóság ügyforgalma, mint minden évben, a most záródó 1894 évben is emelkedett, amenyiben az iktató 1893 évben 52170 számmal záródott, s ma, (decz. 27-én) már 53572 számnál van. A pénzügyigazgatóság működése ez évben is megfelelt minden jogos kívánalomnak és sikerrel haladott kitűzött czélja, a pénzügyi adminisztráczió tökéletesítése felé. Villamos este a jégpályán Az este a sétatéri jégpályán villamos világítás mellett nagy közönség korcsolyázott. A katonazenekar öttől két óráig játszott. „Egy csepp a Lethe vizéből“ czíme a regénynek, melyet újévtől lapunk tárczájában közlünk. Az érdekfeszítő regényt R o y T e 11 e t jónevű angol elbeszélő írta. Lapunk számára angol eredetiből Vastagh Josephine k. a., Vastagh György festőművészünk nagy műveltségű lánya fordította. Eljegyzés: Szabó Jenő, jász-apáti kir. aljárásbiró, tegnapelőtt tartotta eljegyzését özv. Bokros Ádámné szép leányával, Gizellával. A kolozsvári önkéntes mentőegyesület a lefolyt 1894-iki évben is tovább haladt azon az úton, mely az emberbaráti egyesület czéljához és feladatához vezet. A szükség, mely a folyton emelkedő balesetekben nyilvánul, naponként nélkülözhetetlenebbé teszik az egyesület működését. A balesetek száma ugyanis a lefolyt évben 834 volt és így a megelőző évek eredményét is jóval túlhaladta. Az egyesület élet és működési képességét egyebek közt sikerrel próbálta ki a lefolyt év június havában felmerült vasúti katasztrófa, mely alkalommal az egyesület valóban szép sikerrel állotta meg helyét. Az lefolyt évben az egyesület új, egésze alkalmas és czélszerű helyiségbe költözött, mely ha kissé nagyobb teherrel is jár de az egyesület nélkülözhetlen fejlődését és czélszerű működését nagy mértékbenn előmozdítja. Ugyancsak a lefolyt évben tétettek meg a szükséges lépések a nélkülözhetlen felszerelések beszerzésére, de csak is a kezdetleges lépések, mivel az egyesület szerény anyagi körülményei ezt, csak mérsékelt arányban engedték meg, aminek oka abban keresendő, hogy az egyesület anyagi támogatását — daczára, hogy a városi hatóság a jövő évtől kezdve az eddigi 500 frt dotatiót 1000 írtra emelte föl — nagyrészben még mindig a közönség jótékonyságában kell keresnie. Hegedűs Sándor levele Háromszékvármegye törvényhatósági bizottságához. Háromszék vármegye abból az alkalomból, hogy Hegedűs Sándor a magyar delegáczióban felszólalt a székelyföldi katonaiskola érdekében, köszönő iratot intézett hozzá. A törvényhatóság üdvözlő iratára Hegedűs a következő levéllel válaszolt: „Háromszékvármegye Nagyságos alispánjának, Sepsi-Szentgyörgy. Mély hálával fogadtam Háromszékvármegye köztörvényhatósági képviselő bizottságának kegyes határozatát és kitüntető köszönetét, melyet hozzám, a székelyföldi katonai iskola ügyében, a magyar delegáczióban történt, igénytelen felszólalásom jutalmául, hozhozzám intézni méltóztatott. Legyenek meggyőződve, hogy mint tiszta vérű székely és mint hazafi, sehol és soha megfeledkezni, a székelység igaz érdekeiről nem fogok és a hova gyenge szavam elhat, ott mindig és mindenütt hangzani fog azok védelmére és fejlesztésére. Ezzel a fogadalommal maradok a tek. vármegye alázatos szolgája: Hegedűs Sándor.“ GYÁSZROVAT. Tinkovai Matskási Rozália tegnap este Kolozsvárt meghalt. A gyászesetről, mely széles körben kelt őszinte részvétet, az alábbi családi jelentést kaptuk: Idősb Tinkovai Matskási Ferencz, a maga és neje gróf Grundemann Julia és gyermekeik : Tinkovai Matskási István és neje Máriaffy Gabriella, ifj. Tinkovai Matskási Ferencz, császári és királyi huszár-százados, Tinkovai Matskási Julia, Tinkovai Matskási András , özvegy Fogarasi Lészay Gyuláné, Matskási Karolina és leánya; Tinkovai Matskási Pál, Kolozsvármegye árvaszéki ülnöke; Magyargyerőmonostori báró Kemény László és számos rokonok nevében szomorúan jelenti, mélyen szeretett testvére, az illetők nagynénje tinkovai Matskási Rozália 1894. deczember hó 30-án este 11 órakor, élete 81 -ik évében, végelgyengülésben, a halotti szentség fölvétele után történt elhunytát. Földi részei 1895. január hó 1 én délután 3 órakor Beltorda-utczai házánál a r. k. egyház szertartása szerint beszenteltetvén, a helybeli köztemetőben fognak örök nyugalomra elhelyeztetni. Halhatatlan lelkéért pedig az engesztelő szentmise-áldozat 1895. január 2-én délelőtt 10 órakor fog a Kegyes Deczember 31. rendiek templomában a mindenek Urának bemutattatni. Áldás emlékének, béke porában! Koloszvárt, 1894. deczember hó 31. k . H KÖZGAZDASÁG, 1894. Búcsúztassuk el itt is a halottat. Nehéz szívvel teszszük, mert nemcsak a halottak iránt való szokásból, hanem az igazságból kifolyólag is több jót todhatunk róla, mint roszat. „A hat forintos búza!“ — fogják mondani ellenségei. Igaz, hogy a gabonatermés, mely a tavaszi és nyári gyönge időjárás, jég, zivatar, árvíz, rozsda és hesszeni légy mellett is elég jól ütött ki, részértékesítési viszonyok közé jutott. De erről a meghalt év nem tehet. A világpiaci viszonyai, s egy kissé gazdáink egyoldalúsága kormányozzák a gabonaárakat. Amit igazol a földmivelési tárca rendkívül hosszú tárgyalása is, hol ez év specialitása az agrárizmus már a parlament színe előtt is megjelent, de bőbeszédűsége csak oda ment ki, hogy az eddigi földmivelési politikán kívül, kevés új eszméje van a gazdák részére. A Romániával és Oroszországgal ez év folyamán kötött kereskedelmi szerződés mezőgazdasági hátrányait is a halott rovására írják de a már jelzett tárgyalás alatt ez a vád sokat vesztett éléből, mert a bírák az éremnek mindkét oldalát megnézik, mielőtt ítélnének, itt pedig a közvélemény a bíró. Ez dönt a lefolyt év azon nagy szellemáramlásában is, mely agrarismus contra kapitalizmus czím alatt gazdáinkat és iparosainkat csaknem összeveszítette, de ezeknek józan belátása kifogott az önző egyoldalúságon. Ezek mellett rámutathatunk oly alkotásokra, melyek a letűnő évet közgazdasági tekintetben „kövér esztendőink“ gyér sorába igtatják. A valutarendezés jóformán be van fejezve. A szükséges arányunk megvan, s csak Ausztria késlekedése képezi az akadályt. Ezzel kapcsolatban megmozgattatott a bankkérdés, melyben a kormány igen fontos elvi kijelentéseket tett az önálló magyar bank tekintetében. Megkezdettek az előmunkálatok az adóreform és a szeszmonopólium ügyében, s a szövetkezeti törvény, valamint az agrárbank létesítése szintén láttávolba hozatott, úgy szintén a tőzsdei viszszaélések megakadályozása, miáltal az árviszonyokban a természetellenes alakulások, s a tapasztalatlanok körében a becsapások korlátoztatnának. Ott van a telepítési és a mezőgazdasági törvény, utóbbi hosszú évek várakozását elégítve ki, s megszüntetve az öröklött rendetlenségeket. Ebben vannak lerakva a gazdák önkormányzatának alapjai is, melyeken az életrevalóság igen sokat produkálhat. A magyar Dunagőzhajózás megteremtése, a déli vasút üzemének államosítása érdekében tett kezdeményezések szintén jelentős helyet töltenek be a gazdag sorozatban. Hát a Erdély ? Ez országrésznek is kijutott az örökségből. A dézmaváltság és a székely vasutak elsősorban a mi gazdáink és iparosaink érdekeit mozdítják elő s jól fölvéve, a romániai vámszerződés is az erdélyi ipar előbbi pozicziójának visszafoglalására vezet. Végül nem maradt ki az év jótéteményeiből Kolozsvár sem Most vette kezdetét a határ tagosítása, mely a belterjes gazdálkodásnak s élelmi piaczunk föllendülésének kiindulási pontja. És most nyert végleges és alapos rendezést pénzpiaczunk, mely a helyi és vidéki hitelviszonyok szempontjából megmérhetlen jelentőségű. Visszatérve még egy pillanatra az általános jellegű tényekre, föl kell említenünk a munkások baleset elleni biztosításáról és az iparfelügyelői intézményről szólótörvényt,mely a munkás- és az iparviszonyok javítása és fejlesztése körül nevezetes lépést képez. Keleti kereskedelmünk szempontjából pedig figyelemreméltó intézkedés az, hogy a kereskedelmi múzeum előnyös átalakuláson ment keresztül azáltal, hogy a kereskedelmi részvénytársaság kezelése alá adatott, s a korábbi képviselőségek száma a Balkánon tizenegygyel megszaporíttatott. Ha mindezekhez vesszük a kedvező exppozét, s az államhitel páratlan megszilárdulását, a közgazdasági év képének megfestéséhez túlnyomóan derűs színeket nyerünk. De, ha meggondoljuk, hogy az évvel együtt az a kormány is távozik, mely eddigi működésével anynyi szép reményre jogosított, csak aggódó szemekkel nézhetünk a bizonytalan jövő elé. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: HINDY ÁRPÁD. i i kiadó : AJTAI K. ALBERT. * ■ i í IRODALOM és MŰVÉSZET. A színház köréből. Holnap Korbulyné Gerő Lina először lép föl két havi szabadsága után, Csiky Gergely „Örök törvény“ czímű társadalmi drámájában. Szerdán a „Fa- Ustocska‘ czímű Operetteparódia, csütörtökön a „Tiszturak a zárdában “kerülnek színre.