Madarász Elemér (szerk.): Magyar politikai és közigazgatási compass (Budapest, 1940)

II. Felvidék és Kárpátalja - Húsz év története életrajzokban - K

Korláth Gyula 520 Korponay Árpád is tagja volt a vármegyei és városi törvényhatósági bizottságnak. Kiváló érdemeket szerzett az ungvári magyar kereskedelmi iskola megnyitása körül, amely intézetnél a jogi és közgazda­­sági tudományok előadója volt. Az ungvári ref. egyház főgondnoka, egy­házmegyei ügyész és egyházkerületi tanácsbíró. Konventi és zsinati rendes tag. Számos társadalmi és kulturális egyesület vezetőségében foglal helyet. A ruszinszkói magyar megmozdulások mindenkori szellemi irányítója volt. A cseh megszállás alatt négy ízben volt politikai vétségekért letartóztatva. A magyar jogpárt megalapítója és a Nemzeti Párt ruszinszkói ügyvezetője volt. 1923 óta tagja volt a csehszlovák nemzetgyűlésnek, illetve a szenátusnak. A visszacsatolás után a katonai köz­­igazgatás megszűntével Ung és Bereg vármegye főispánjává lett kinevezve, amely tisztségét 1939 július haváig töltötte be és ugyanekkor behívást nyert az országgyűlésbe. Korláth Gyula, ref. lelkész, Fornos. Született 1878-ban Barkaszón. A kö­zépiskolát és teológiai tanulmányait Sárospatakon végezte el. Működését 1903-ban mint segédlelkész Nagyló­­nyán kezdte meg. Mátyuson 1908-ig lelkész és ezen időtől a mai napig Fornoson lelkész. A cseh uralom alatt mindvégig kitartott magyarsága mel­lett és mindig és mindenütt nyíltan vallotta magát magyarnak. Gyerme­keit magyar nevelésben részesítette. A magyar társadalmi mozgalmakban ifjúsági és leánykörök szervezésével tartotta fenn a kapcsolatot a közös­séggel és itt oltotta beléjük a ma­gyar haza szeretetét. A cseh ható­ságok állandóan üldözték családjával együtt. Kormos Márton, állami tanító, Nagy­palád. Született Tiszabökényben 1908- ban. Gimnáziumi érettségit Beregszá­szon tett, tanítóképzőt Pozsonyban végezte. 1930 óta oktat, előbb Nevetlen faluban, majd Nagypaládon. A cseh uralom alatt is minden hazafias meg­mozdulásban tevékenyen részt vett. Katonaárulás és a cseh iskolák elleni propagandájáért két ízben volt bíróság előtt és a kassai fogházban 7 hónapot töltött. A felszabadulásig két éven át volt felfüggesztve. A felszabadu­láskor Tivadarban a bevonulási ün­nepélyt rendezte és a bevonuló hon­védeket fogadta. Korpás László dr., ügyvéd, Léva. 1907- ben született Léván. Középiskoláit Léván, egyetemet Prágában és Pozsonyban végzett. Ügyvédi gyakorlatot Léván folytat. A leg­régibb lévai kálvinista család sarja. A cseh megszállás alatt mindvégig kitartott magyarsága mel­lett, az 1938-as csehszlovák választáson a Magyar Párt érdekében Léván és környékén számos népgyűlésen szónok­latot tartott, részben szlovák nyelven. Minden magyar megmozdulásban ve­zetőszerepet játszott, amiért a csehek üldöztetésének vett kitéve. A Magyar Párt, városi képviselőtestület, több kulturális egyesület tagja és ügyésze. Az L. T. E. alelnöke. Korponay Árpád, föld­­birtokos, Otrokocsi. Szül. 1901-ben u. o. Iskolai tanulmányait Kassán végezte, majd gazdálkodni kezdett. Az Egy. Magy. Párt helyi csoportjának, a Szemkének elnöke. Minden magyar megmozdulásban részt­vett. Kémgyanús volt. Útlevelét be­vonták és állandó ellenőrzés alatt állott. Kultúrelőadásokat tartott.

Next