Magyar Rendőr, 1965. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 4. szám

A modern kriminalisztika műszerei AZ OLVADÁSPONTMÉRT I­smeretlen tettes éjjel a szatymazi földművesszövetkezet vas­műsza­ki boltjának kirakatüvegét be­zúzta, majd behatolt az üzletbe, ahon­nan eltulajdonított egy tranzisztoros táskarádiót, egy automata önfelhúzós karórát és több más apró tárgyat. A helyszíni szemle alkalmával a betört kirakat belső ré­szén, a keretben maradt üvegdarabon, barna színű, kb. 0,5 mm2 nagyságú, ösz­­szesodródott szélű, alaktalan, vékony, hártyaszerű anyagmaradványt találtak. A nyomozás során Ny. K. gyanúsított lakásában házkutatást végeztek. Így került lefoglalásra egy barna színű mű­bőr kabát, amelynek hátrészén és uj­jain frissnek látszó szakadási és horzso­­lódási nyomok voltak. A szakértő megállapította, hogy a bünjeldarabka műbőrből készült, amely­nek színe, szemcsenagysága és kopási foka azonos a lefoglalt műbőrkabát uj­jából vett minták tulajdonságaival. Azonban a vizsgálatot a teljesség ked­véért ki kellett egészíteni még egy fon­tos eljárással. Jelen esetben lényeges követelmény volt annak megállapítása is, hogy a műbőr részecske miként vi­selkedik a hő hatására. Ezt olvadáspont­mérő segítségével vizsgálják. Az olvadáspont az a hőmérséklet, amelyen valamely anyag szilárd hal­mazállapotból folyékonyba megy át. Ez az illető anyagra jellemző érték. Az ol­vadáspontmérő olyan mikroszkóp, mely­nek tárgyasztala fűthető, és meghatá­rozott hőfokra beállítható. Rendkívül jellemző különböző anya­gok viselkedése a hőmérséklet emelke­désével. A helyszínről származó piciny műbőrdarab esetében például az olva­dáspontmérőben 140 C°-on már meg­indult a sejtek között lassú mozgás, 230 C° körül a minta cseppszerűen megol­vadt, amellett a széle sötétedett, az anyag zsugorodott, 250 C°-on további sö­tétedés mutatkozott, 280 C°-nál a csepp­szerűen megolvadt minta lemezesen széttört. A megvizsgált hasonló műbőr­darabkák közül csupán a gyanúsítottól lefoglalt kabát ujjából származó min­ták viselkedtek így. Ennek alapján a szakértő szerint a betörésnél talált mű­bőrdarabka a kabát anyagával azonos típusú műbőrből készült, és tulajdonsá­gai a kabát ujjából származó mintáké­val egyezik meg. Hogy milyen különböző ügyekben se­gítheti a szakértői munkát az olvadás­pontmérő, azt a következő eset is bizo­nyítja: Kemenespálfalva és Celldömölk kö­zött egy személygépkocsi az úttest jobb­oldalán levő akácfának ütközött. Az autóban ülő két személy közül az egyik súlyos, a másik pedig könnyebb sérü­lést szenvedett. Ezúttal azt kellett meg­állapítani, hogy közülük melyik ült a baleset pillanatában a kormánykerék­nél. A gépkocsi véres ülésén a helyszíni szemle során 5 db, átlag 500 mm hosz­­szú, ciklámenpiros színű fonaldarabkát találtak. Vizsgálatra megküldték a sú­­lyosan sérült személy kötöttkabátját is, azzal a kérdéssel, hogy vajon az autó műbőrülésére tapadt elemi szálak szár­mazhatnak-e a kötöttkabátból? A mikro olvadáspont-meghatározó ké­szülékben az elemi szálak lágyulást nem mutattak, hanem 300 C° feletti fel­­melegítéskor elsötétedtek és elszenesed­tek. Ez, valamint egy sor más vizsgálati módszer együtt lehetővé tette, hogy a szakértő határozott következtetést von­jon le: a kötöttkabát „Orion 42” néven ismert szintetikus anyagból készült és ugyanilyen színű, szálvastagságú és mi­nőségű „Orion 42” anyag maradványait biztosították a baleset után a gépkocsi vérrel szennyezett műbőrülésén. A laboratóriumunkban használt NDK gyártmányú műszer sok tekintetben jobb teljesítményt nyújt, mint a ha­sonló, nyugati készülékek. Használata is kényelmesebb. Amíg ugyanis a nyu­gatiakon a tárgyasztal hőmérsékletét külön kell leolvasni, az NDK-ban gyár­tott mikro olvadáspontmérőn egy látó­mezőben megfigyelhető a hőmérő hi­ganyszála és a vizsgált anyag viselke­dése. Dr. Kertész Imre r. alett. Fotó: Bartal Ferenc 3//V/t ágobletem­ elence községben né­hány alkoholista rendszeresen garáz­dálkodott és riadal­mat keltett családja és szom­szédsága körében. Egyik-má­sik, ha leittasodott, kiskorú gyermekeit és feleségét éjnek idején kiűzte a házból. Keller József r. term. kör­zeti megbízott felkérte a he­lyi párt és államigazgatási, va­lamint társadalmi szervek (Nő­tanács, KISZ) vezetőit és a község orvosát, hogy magya­rázzák meg ezeknek az izgá­ga személyeknek, hogy maga­tartásukon sürgősen változtat­niuk kell. Egy meghatározott időben valamennyi alkoholis­tát berendelték a tanácshoz és ott felhívták figyelmüket ká­ros viselkedésük erkölcsi kö­vetkezményeire, amelynek rendőri eljárás lehet a vége. Az intézkedés eredményesnek bizonyult, többen leküzdötték veszélyes szenvedélyüket, fel­számolták durvaságukat. Ezek esetében éppen ezért nem ke­rült sor kényszerintézkedések (alkohol elvonókezelés, ref. stb.) alkalmazására. Nem egyedüli az ilyen intéz­kedés. A körzetvédelmi állo­mány — különösen a körzeti megbízottak — számos ifjúság­­védelmi feladatot oldanak meg szolgálati tevékenységük sorsán. Sok esetben nyújtanak védelmet a veszélyeztetett gyermekeknek és fiatalkorúak­­nak. Sajátos módon küzdenek a szülők alkoholizmusa ellen, megelőzik a kiskorúak jogsér­téseit és jelentősen kiveszik részüket a még helyenként szerveződő és működő „gale­rik” bomlasztásából. Félre a sablonnal! A velencei eset is bizonyít­ja, hogy célszerű, ha a meg­előzés módját a helyi körül­mények figyelembevételével alkalmazzák a körzeti megbí­zottak. A hatályos utasítások nem írhatják elő minden egyes esetre, hogy milyen módszer a legmegfelelőbb egyik vagy másik jogsértés megelőzésére, vagy megszakítására. Néhol a rendőrőrsök és a körzeti megbízottak csak for­málisan végzik ifjúságvédelmi teendőiket. Ennek következté­ben vajmi csekély az ered­mény. Az ercsi őrs területén pél­dául a garázda magatartású fiatalkorúak egyre vakmerőb­bek. Mégis ritkán ellenőrzik őket és nem intézkednek ha­tásosan annak érdekében, hogy a jogsértések megszűnje­nek. Ha figyelmeztetéssel nem sikerül reájuk hatni, akkor ja­vasolni kell az 1960. évi 14. sz. tvr. alapján a szabálysértési eljárás indítását ellenük. Helyenként az ellenőrzésnek nem a legjobb módszereit al­kalmazzák. Az utógondozott, próbára bocsátott vagy más egyéb ok miatt ellenőrzésre szoruló fiatalkorúakat — mint a megrögzött bűnözőket — a lakásukon és a munkahelyü­kön is ellenőrzik. Így történt B. J. tatabányai lakos eseté­ben is. Vajon ezzel elősegítjük-e, hogy a megtévedt ifjú vissza­térjen a becsületes emberek közösségébe? Aligha Ezáltal ugyanis megszégyenítjük, meg­alázzuk lakó- és munkatársai előtt. Idejében lépjünk közbe. A fiatalkorú ellenőrzését az önkéntes rendőrök és más sze­mélyi kapcsolatok bevonásával szakadatlan megfigyeléssel a leghelyesebb megoldani. En­nek eredményeképpen meg le­het állapítani, hogy jellemé­ben történt-e változás vagy sem. Azt észleltük, hogy több kör­zeti megbízott indokolatlanul leszűkíti az ifjúságvédelmet a fiatalkori bűnözéstől való visz­­szatartásra, mit sem törődve a bűnözés és más jogsértés mélyebb okaival. Pl. a gyer­mekek vagy fiatalkorúak hely­telen vagy tudatosan rossz irá­nyú nevelését, a bűnöző kör­nyezetet, az alkoholizmust stb. A védelmet elsősorban fenti okok megszüntetésével kell kezdeni. Segítsék elő, hogy a szülők hagyjanak fel züllött életmódjukkal, ami forrása gyermekeik rossz útra térésé­nek is. A körzeti megbízottak evégett vegyék igénybe az if­júságvédelmi bizottságok, a KISZ, Nőtanács, stb. segítsé­gét, azokkal közösen oldják meg feladataikat. A körzeti megbízottak több­sége él is ezzel a lehetőséggel. A tiszaszöllősi körzeti megbí­zott kezdeményezte a tanács ifjúságvédelmi bizottságánál, hogy állami gondozásba vétel útján vonják ki a káros kör­nyezetből T. Károly kiskorú gyermekeit­­, mert az apa képtelen helyes irányban ne­velni őket. Sajnos, számos he­lyen nem jól működnek a ta­nácsok ifjúságvédelmi bizott­ságai, ritkán üléseznek, az ér­tekezletek alkalmával csak ál­talános ifjúságvédelmi problé­mákról vitatkoznak ahelyett, hogy számba­ vennék konkré­tan a megelőzés módját és en­nek megfelelően intézkedné­nek. Ilyen körülmények között a körzeti megbízottra hárul az a feladat, hogy a bizottság kezdeményezője, motorja le­gyen. A fejlődés megköveteli, hogy az eddiginél alaposabban vegyék­­ki részüket a gyermek- és ifjúságvédelemből. Szilágyi Sándor r. szds. az

Next