Magyar Rendőr, 1973. január-június (27. évfolyam, 3-26. szám)

1973-01-18 / 3. szám

KÖZÚTI FORGALOM­BIZTONSÁG -1972 Eredményes erőfeszítések A közúti forgalombiztonság helyzetéről szóló beszá­molókban sok éven át szinte refrénként kellett ismé­telgetnünk a közúti balesetek számának növekvő ten­denciáját A grafikon szára állandóan felfelé ívelt egészen az 1971-es évig. 1967-ben pl. 15,4, 1968-ban 17,9, 1969-ben 11,4, 1970-ben 1,5 százalékkal nőtt a sze­­mélysérüléses közúti közlekedési balesetek száma, ha csak az utóbbi öt évet vizsgáljuk-1971-ben viszont megállt a növekedés, illetőleg az ország területén történt összes személysérüléses bale­setek száma, bár minimálisan (1,2%), de csökkent. Ez a biztató tendencia 1972-ben még kedvezőbben ala­kult, mivel a csökkenés 11,8 százalékos volt. Az 1972-ben történt összes személysérüléses balesetek szá­ma (20 244) kevesebb volt, mint 1968-ban, amikor 20 538 ilyen baleset történt az ország területén. Ezt igen kedvező alakulásnak kell tekintenünk, külö­nösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a közúti közlekedés fejlődése főként az utak telítettsége, a for­galom intenzitása vonatkozásában rendkívül jelentős volt. A közúti gépjárművek száma — és ez a forgalom­­biztonság szempontjából a leglényegesebb hatótényező — több mint 12 százalékkal növekedett egy év alatt az 1971. évi adatokhoz viszonyítva. Ugyan­am­ikor jelen­tős volt a hosszabb-rövide­bb ideig hazánkban járt külföldi (tranzit és turista) gépjárművek számának növekedése is — összesen mintegy 20 százalékkal. Ab­szolút számban több mint egymillió külföldi gépjár­mű járt országunkban 1972-ben. Jelentős tényező a forgalombiztonság vonatkozásá­ban a forgalomba évenként bekapcsolódó több tízezer új gépjárművezető is. 1972-ben közlekedésrendés­zeti szerveink mintegy 75—80 ezer gépjárművezetői enge­délyt adtak ki. Mindezeket figyelembe véve tehát a baleseti veszé­lyesség fokozódása mellett bekövetkezett csökkenés a balesetek számában biztató, és ama enged következ­tetni, hogy az a sok-sok erőfeszítés, intézkedés, ame­lyeket a különböző állami, társadalmi szervek és szer­vezetek a forgalombiztonság fokozására tettek, nem volt hiábavaló. Jos kimenetelű balesetek száma csökkent, még 1971-ben sem, amikor összességében csökkenés volt a balesetek számában. Ugyancsak növekvő tendenciájú volt — az 1972-es év kivételével — az elmúlt öt évben a súlyos sérüléses balesetek száma is. Mindezekből következik, hogy a forgalombiztonság helyzetére negatív irányban ható tényezők szerepe csökkent s erősödtek a pozitív tendenciák. Erre utal például az a körülmény, hogy a különösen durva sza­bályszegések — a gyorshajtás, az áthaladási elsőbbség és előzés szabályainak durva megszegése vagy szabály­talan kanyarodás — miatt történt balesetek száma jelentősen csökkent. Lényegesen kevesebb volt az 1971-es évhez viszo­nyítva is 1972-ben a balesetek következtében megsé­rült személyek száma. Számuk összességében 12, ezen belül a meghaltaké 1,3, a súlyosan sérülteké 3,6, a könnyen sérülteké pedig 17,1 százalékkal csökkent. Egyesek részéről talán felvetődhet úgy is a kérdés, hogy miért tulajdonítunk olyan fontosságot egy vagy néhány százalékos csökkenésnek. Valóban nem nagy­arányú ez, viszont a számok mögött emberek vannak, és a meghalt személyek számában­­bekövetkezett 1,3 százalékos kedvező arány azt jelenti, hogy hússzal kevesebb ember halt meg 1972-ben, mint 1971-ben. S ha így nézzük, akkor az azonos szinten maradást vagy a néhány tized százalékos csökkenést is jónak, tehát eredménynek kell felfognunk — mint ahogyan az is. És az sem lehet közömbös, hogy a súlyos sérül­tek számában történt 3,6 százalékos csökkenéssel több mint kétezerrel kevesebb állampolgár vált — esetleg egész életére — nyomorékká. Személysérüléses közúti közlekedési balese­tek megyénkénti alakulása Kedvezőbb számszerűségek A pozitív alakulás mellett szól az a körülmény is, hogy a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma nemcsak összességében, hanem súlyossági fokonként is csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal által összegezett elő­zetes statisztika szerint a halálos­­balesetek száma 2,5, a súlyos sérüléssel végződötteké 3,2, a könnyű sérülés­sel járt balesetek száma pedig 18,9 százalékkal volt kevesebb 1972-ben, mint az azt megelőző évben. 1965 óta egyetlen évben sem fordult elő olyan, hogy a halá­­ l közúti közlekedési balesetek következtében meghalt, megsérült személyek számának ala­kulása 2o196 Meghalt súlyosan megsérült Könnyen megsérült 1971 1972 A forgalombiztonság védelmében A közúti közlekedés további gyorsütemű fejlődése állandóan növeli a közlekedés, a forgalombiztonság védelmére irányuló tevékenységgel szemben támasz­tott követelményeket. Mindez összbelügyi, összrendőri szinten a közlekedésrendészeti tevékenység vonatko­zásában is szükségessé tette az intézkedések hatékony­ságának erősítését, a munkaintenzitás fokozását, az aktivitás növelését. Ennek megfelelően került sor 1972-ben az új típusú, rugalmas vezénylésű, fokozott forgalomellenőrzés be­vezetésére, a forgalomáramlás tevékeny segítésére, a szabálysértőkkel szembeni határozottabb fellépésre. Ezzel együtt egész sor más olyan intézkedés is történt, amelyek a forgalombiztonság védelmét és fokozását, a balesetek megelőzését eredményesen szolgálták. Ilye­nek voltak — többek között — az M—7-es autóút idő­szakos egyirányúsítása, a különböző ellenőrzési akciók megszervezése, egyes forgalomszervezési intézkedések (pL a lassú járművek — kerékpárok, lovaskocsik stb. — kitiltása az 5-ös számú főútvonalról stb.) és a for­galom biztonságára ható jogszabályi rendelkezések. A tett intézkedések az egész ország területén érez­tették kedvező hatásukat. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma csak egyetlen megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén) növekedett 0,1 százalékkal, a többi megyében és a fővárosban viszont csökkent. Nyolc megyében (Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Tolna) és a fővárosban az országos átlag feletti volt a csök­kenés, a többi megyében pedig 2—11 százalék közötti. A fővárosban összességében 16,2 százalékkal csök­kent a személysérüléses­ balesetek száma és ezen belül a halálos kimenetelű baleseteké 14,7 százalékkal. A súlyos sérüléssel végződött balesetek száma 6,2 száza­lékkal magasabb volt, mint 1971-ben, viszont a könnyű sérüléssel végződötteké 25,0 százalékkal csökkent. Ez a főváros közúti közlekedési helyzetét, a forgalom sűrűségét tekintve jelentős pozitívumként értékelhető. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a közlekedés­­rendészeti állomány 1972-ben 27 százalékkal több sze­méllyel szemben kezdeményezett szabálysértési eljá­rást a közúti közlekedés szabályainak megszegése miatt, és 22 százalékkal több helyszíni bírságolást alkalma­zott Az intézkedési készség a fővárosban és az egyes megyék területén egyaránt növekedett. Jelentős aktivitás volt az alkoholos befolyásoltság adott a gépjárművezetés megelőzése érdekében végzett alkoholszondás ellenőrzések terén is. Az ilyen jellegű intézkedések száma közel 30 százalékkal nőtt. Minden bizonnyal ez az aktivitás is hozzájárult ahhoz, hogy az ittas állapotban okozott­­balesetek száma több mint 10 százalékkal csökkent. • • • összegezve az elmondottakat, a csalódás veszélye nélkül levonhatunk olyan következtetést, hogy az erő­feszítések, a különböző intézkedések megelőző hatása is közrehatott a pozitív tendencia kialakulásában, a baleseti grafikon szárának lefelé görbülésében. Fontos kérdés: a jövőben mennyire sikerül ezt a pozitív ten­denciát tovább erősíteni ? Bízunk abban, hogy az 1973-ra tervezett intézkedé­sek — az 1972-es évihez hasonlóan — elérik a kívánt célt, és a közúti közlekedésben további eredményeket hoznak az emberi életek és az anyagi javak megóvása terén. Dr. Pelbárt Jenő rendőr alezredes A személysérüléses közúti közlekedési balesetek számának évenkénti százalékos alakulása (az előző évet 100%-nak tekintve) (Grafika: Balogh István) KÖZLEKEDESRENDESZET O­fffBi­

Next