Magyar Rendőr, 1973. január-június (27. évfolyam, 3-26. szám)
1973-01-18 / 3. szám
KÖZÚTI FORGALOMBIZTONSÁG -1972 Eredményes erőfeszítések A közúti forgalombiztonság helyzetéről szóló beszámolókban sok éven át szinte refrénként kellett ismételgetnünk a közúti balesetek számának növekvő tendenciáját A grafikon szára állandóan felfelé ívelt egészen az 1971-es évig. 1967-ben pl. 15,4, 1968-ban 17,9, 1969-ben 11,4, 1970-ben 1,5 százalékkal nőtt a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma, ha csak az utóbbi öt évet vizsgáljuk-1971-ben viszont megállt a növekedés, illetőleg az ország területén történt összes személysérüléses balesetek száma, bár minimálisan (1,2%), de csökkent. Ez a biztató tendencia 1972-ben még kedvezőbben alakult, mivel a csökkenés 11,8 százalékos volt. Az 1972-ben történt összes személysérüléses balesetek száma (20 244) kevesebb volt, mint 1968-ban, amikor 20 538 ilyen baleset történt az ország területén. Ezt igen kedvező alakulásnak kell tekintenünk, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a közúti közlekedés fejlődése főként az utak telítettsége, a forgalom intenzitása vonatkozásában rendkívül jelentős volt. A közúti gépjárművek száma — és ez a forgalombiztonság szempontjából a leglényegesebb hatótényező — több mint 12 százalékkal növekedett egy év alatt az 1971. évi adatokhoz viszonyítva. Ugyanamikor jelentős volt a hosszabb-rövidebb ideig hazánkban járt külföldi (tranzit és turista) gépjárművek számának növekedése is — összesen mintegy 20 százalékkal. Abszolút számban több mint egymillió külföldi gépjármű járt országunkban 1972-ben. Jelentős tényező a forgalombiztonság vonatkozásában a forgalomba évenként bekapcsolódó több tízezer új gépjárművezető is. 1972-ben közlekedésrendészeti szerveink mintegy 75—80 ezer gépjárművezetői engedélyt adtak ki. Mindezeket figyelembe véve tehát a baleseti veszélyesség fokozódása mellett bekövetkezett csökkenés a balesetek számában biztató, és ama enged következtetni, hogy az a sok-sok erőfeszítés, intézkedés, amelyeket a különböző állami, társadalmi szervek és szervezetek a forgalombiztonság fokozására tettek, nem volt hiábavaló. Jos kimenetelű balesetek száma csökkent, még 1971-ben sem, amikor összességében csökkenés volt a balesetek számában. Ugyancsak növekvő tendenciájú volt — az 1972-es év kivételével — az elmúlt öt évben a súlyos sérüléses balesetek száma is. Mindezekből következik, hogy a forgalombiztonság helyzetére negatív irányban ható tényezők szerepe csökkent s erősödtek a pozitív tendenciák. Erre utal például az a körülmény, hogy a különösen durva szabályszegések — a gyorshajtás, az áthaladási elsőbbség és előzés szabályainak durva megszegése vagy szabálytalan kanyarodás — miatt történt balesetek száma jelentősen csökkent. Lényegesen kevesebb volt az 1971-es évhez viszonyítva is 1972-ben a balesetek következtében megsérült személyek száma. Számuk összességében 12, ezen belül a meghaltaké 1,3, a súlyosan sérülteké 3,6, a könnyen sérülteké pedig 17,1 százalékkal csökkent. Egyesek részéről talán felvetődhet úgy is a kérdés, hogy miért tulajdonítunk olyan fontosságot egy vagy néhány százalékos csökkenésnek. Valóban nem nagyarányú ez, viszont a számok mögött emberek vannak, és a meghalt személyek számábanbekövetkezett 1,3 százalékos kedvező arány azt jelenti, hogy hússzal kevesebb ember halt meg 1972-ben, mint 1971-ben. S ha így nézzük, akkor az azonos szinten maradást vagy a néhány tized százalékos csökkenést is jónak, tehát eredménynek kell felfognunk — mint ahogyan az is. És az sem lehet közömbös, hogy a súlyos sérültek számában történt 3,6 százalékos csökkenéssel több mint kétezerrel kevesebb állampolgár vált — esetleg egész életére — nyomorékká. Személysérüléses közúti közlekedési balesetek megyénkénti alakulása Kedvezőbb számszerűségek A pozitív alakulás mellett szól az a körülmény is, hogy a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma nemcsak összességében, hanem súlyossági fokonként is csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal által összegezett előzetes statisztika szerint a halálosbalesetek száma 2,5, a súlyos sérüléssel végződötteké 3,2, a könnyű sérüléssel járt balesetek száma pedig 18,9 százalékkal volt kevesebb 1972-ben, mint az azt megelőző évben. 1965 óta egyetlen évben sem fordult elő olyan, hogy a halá l közúti közlekedési balesetek következtében meghalt, megsérült személyek számának alakulása 2o196 Meghalt súlyosan megsérült Könnyen megsérült 1971 1972 A forgalombiztonság védelmében A közúti közlekedés további gyorsütemű fejlődése állandóan növeli a közlekedés, a forgalombiztonság védelmére irányuló tevékenységgel szemben támasztott követelményeket. Mindez összbelügyi, összrendőri szinten a közlekedésrendészeti tevékenység vonatkozásában is szükségessé tette az intézkedések hatékonyságának erősítését, a munkaintenzitás fokozását, az aktivitás növelését. Ennek megfelelően került sor 1972-ben az új típusú, rugalmas vezénylésű, fokozott forgalomellenőrzés bevezetésére, a forgalomáramlás tevékeny segítésére, a szabálysértőkkel szembeni határozottabb fellépésre. Ezzel együtt egész sor más olyan intézkedés is történt, amelyek a forgalombiztonság védelmét és fokozását, a balesetek megelőzését eredményesen szolgálták. Ilyenek voltak — többek között — az M—7-es autóút időszakos egyirányúsítása, a különböző ellenőrzési akciók megszervezése, egyes forgalomszervezési intézkedések (pL a lassú járművek — kerékpárok, lovaskocsik stb. — kitiltása az 5-ös számú főútvonalról stb.) és a forgalom biztonságára ható jogszabályi rendelkezések. A tett intézkedések az egész ország területén éreztették kedvező hatásukat. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma csak egyetlen megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén) növekedett 0,1 százalékkal, a többi megyében és a fővárosban viszont csökkent. Nyolc megyében (Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Tolna) és a fővárosban az országos átlag feletti volt a csökkenés, a többi megyében pedig 2—11 százalék közötti. A fővárosban összességében 16,2 százalékkal csökkent a személysérüléses balesetek száma és ezen belül a halálos kimenetelű baleseteké 14,7 százalékkal. A súlyos sérüléssel végződött balesetek száma 6,2 százalékkal magasabb volt, mint 1971-ben, viszont a könnyű sérüléssel végződötteké 25,0 százalékkal csökkent. Ez a főváros közúti közlekedési helyzetét, a forgalom sűrűségét tekintve jelentős pozitívumként értékelhető. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a közlekedésrendészeti állomány 1972-ben 27 százalékkal több személlyel szemben kezdeményezett szabálysértési eljárást a közúti közlekedés szabályainak megszegése miatt, és 22 százalékkal több helyszíni bírságolást alkalmazott Az intézkedési készség a fővárosban és az egyes megyék területén egyaránt növekedett. Jelentős aktivitás volt az alkoholos befolyásoltság adott a gépjárművezetés megelőzése érdekében végzett alkoholszondás ellenőrzések terén is. Az ilyen jellegű intézkedések száma közel 30 százalékkal nőtt. Minden bizonnyal ez az aktivitás is hozzájárult ahhoz, hogy az ittas állapotban okozottbalesetek száma több mint 10 százalékkal csökkent. • • • összegezve az elmondottakat, a csalódás veszélye nélkül levonhatunk olyan következtetést, hogy az erőfeszítések, a különböző intézkedések megelőző hatása is közrehatott a pozitív tendencia kialakulásában, a baleseti grafikon szárának lefelé görbülésében. Fontos kérdés: a jövőben mennyire sikerül ezt a pozitív tendenciát tovább erősíteni ? Bízunk abban, hogy az 1973-ra tervezett intézkedések — az 1972-es évihez hasonlóan — elérik a kívánt célt, és a közúti közlekedésben további eredményeket hoznak az emberi életek és az anyagi javak megóvása terén. Dr. Pelbárt Jenő rendőr alezredes A személysérüléses közúti közlekedési balesetek számának évenkénti százalékos alakulása (az előző évet 100%-nak tekintve) (Grafika: Balogh István) KÖZLEKEDESRENDESZET OfffBi