Magyar Sajtó, 1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-15 / 1. szám
. .. ... ..• ... KAMARAI HATÁROZAT AZ ÚJSÁGÍRÓK ÉS ÚJSÁGÍRÓJELÖLTEK ALKALMAZÁSI JOGVISZONYÁRÓL A Magyar Sajtó október 15-én megjelent első számában tette közzé az Országos Magyar Sajtókat,nara intézkedését az újságírók és újságírójelöltek minimális fizetéséről, valamint az újságíró-jóléti járulékokról. Minthogy azóta nagyon sokszor fordultak felvilágosításokért és magyarázatokért az Országos Magyar Sajtókamarához mind újságírói, mind lapkiadói oldalról, az Országos Magyar Sajtókamara elnöksége a január 10-én tartott igazgatóválasztmány, tehát az újságíró és kiadói választmányi tagok egyhangú hozzájárulása alapján az alábbi hivatalos és kötelező erejű rendelkezést adja ki. 1. Ha az újságírói főosztály I. vagy IV. szakosztályába tartozó újságíró vagy újságírójelölt több lapvállalatnál dolgozik és ezek közül valamelyik lapvállalatnál nem teljes mértékben köti le munkaidejét, illetőleg tevékenysége valamelyiknél kifejezetten nem újságírói (pl. keresztrejtvény, sakkrovat, szépirodalom, szerkesztői üzenet, A vidéki lapoknál sporttudósítás, vagy más hasonló.) ilyen esetben munkássága annál a lapvállalatnál, amelynél ezt a tevékenységet fejti ki csupán, a kamara által minimális fizetésként megszabott havi illetményen alul is honorálható a munkaadóval kötött megállapodás szerint. Ha az újságíró vagy újságíró jelölt több lapvállalatnál fejt ki újságírói tevékenységet és állandó jellegű függőségi viszonyban áll a lapvállalattal, vagyis a munkaadó az illetőnek ideje és munkaereje felett tartós folytonossággal rendelkezik — tehát aki a munkaerejét és munkaidejét állandóan és előre meghatározott ellenérték, tehát havi fix fizetés ellenében bocsájtja a munkaadó rendelkezésére — ilyen esetben részére mindenik lapvállalat köteles a kamara által megszabott minimális havi fizetést megadni. II. Ami a család pénztári járulék fizetési kötelezettségét illeti, minden lapvállalat, amely újságírói főosztály I. és IV. szakosztályába tartozó újságírót, vagy újságírójelültet bármilyen javadalmazással alkalmaz, köteles utána a családi járulékot (havonként 18 pengő 50 fillért) megfizetni. III. A nyugdíj- és szanatóriumi intézményeknél az alapszabályszerűen megállapított nyugdíjintézeti és szanatórium egyesületi járulékot az alapvállalat köteles megfizetni, amelynél az újságíró vagy újságírójelölt a kamara által megszabott minimális, vagy azon felüli illetményét kapja. Ha pedig az újságíró vagy az újságírójelölt több vállalattól egyformán a minimális fizetést kapja, ebben az esetben a munkaadók a Sajtókamara bevonásával kötelesek megegyezni abban, hogy a jóléti intézmények járulékai melyik lapvállalatot terhelik. Az után az újságíró vagy újságírójelölt után is kötelező a jóléti intézmények javára kirótt járulékok megfizetése, aki állami vagy más nyugdíjintézettől nyugdíjat vagy járadékot élvez, mert minden, az újságírói főosztály I. vagy IV. szakosztályába tartozó újságíró és újságírójelöltre kötelező a nyugdíjintézeti és szanatórium egyesületi tagság. IV. Alkalmazottnak, tehát szolgálati viszonyban állónak és így felmondási (Káspár Jenő s. k. főtitkár, időre jogosultnak csak az az újságíró vagy újságírójelölt tekinthető, aki olyan állandó jellegű függőségi viszonyban áll a lapkiadóvállalattal, amelynek alapján a munkaadó az újságírónak, illetőleg az újságíró jelöltnek ideje és munkaereje felett tartós folytonossággal rendelkezik, vagyis aki munkaerejét és munkaidejét tartósan és előre meghatározott ellenérték — tehát havi rögzített javadalmazás ellenében —bocsájtja a munkaadó rendelkezésére. Az alkalmazotti viszonynak külső megnyilvánulási formája tehát az állandó lekötöttséggel járó szolgálati viszony, amely meghatározott hivatalos órák betartásában és az alkalmazástól elválaszthatatlan függőségben nyilvánul meg. V. Az Országos Magyar Sajtókamara az igazgatóválasztmány egyhangú határozata értelmében közli mind az újságírókkal és újságíró jelöltekkel, mind pedig a lapkiadóvállalatokkal, hogy a törzsfizetés megnevezés alatt az előre meghatározott évi alapfizetésnek és lakbérnek egy hónapra eső részét kell érteni, vagyis az évi alapfizetésnek és lakbérnek 1/12-ed részét kell a minimális fizetés megállapításánál figyelembe venni. Ebbe a törzsfizetésbe nem lehet tehát beszámítani sem a karácsonyi vagy újévi jutalmat, sem különmunkadíjazást és költségmegtérítést. vitéz Kolosváry-Borca Mihály*. k. elnök. Budapest, 1940. január 10. Magyar. Sajtó FEBRUÁRBAN MEGKEZDJÜK A CSALÁDPÉNZTÁRI KIFIZETÉSEKET Az Országos Magyar Sajtókamara az igazgató választmány határozatával rendszeresített családpénztári segélyek folyósítását 1940 február hónapban megkezdi. Ezért felhívja azokat az U. I. és U. IV. kamarai tagokat, akik a caládpénztári segélyek folyósásánál érdekeltek, hogy legkésőbb 1940 február 1-éig hatósági bizonyítványokkal igazolják azt az igényjogosultságot, amely a segély folyósításának alapjául szolgál. Tájékoztatásul közli a kamara, hogy a feleség igényjogosultságát helyhatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, a kamarai tag közös háztartásában élő és eltartásra szoruló gyermekeknek az igényjogosultságát pedig születési bizonyítvánnyal vagy örökbefogadás esetén örökbefogadási okirattal kell igazolni. A Kamara vezetősége nyomatékosan felhívja az igényjogosultak figyelmét, hogy az igényjogosultság megállapításához szükséges okiratokat az 1940 február 1-éig okvetlenül küldjék be, mert aki ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, az a családi segély kifizetésére nem tarthat igényt. 3