Magyar Sakkvilág, 2015 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2015-09-01 / 9. szám
Sakk-Világ-Kiállítás Egy matematikatanár a sakk-királyság trónusán Még egy jó hónapig várja látogatóit az idei év nagy látványossága, a Milánói Világkiállítás! Immár a 95. az EXPO-k sorában. Legutóbb ebből az alkalomból az elsőről, az 1851-es londoniról emlékeztünk meg. Pontosabban a világ többé-kevésbé ennek a keretében megrendezett első nemzetközi sakkversenyéről. Adósak maradtunk azonban a részletekkel. No meg az egyenlők és az önjelöltek közül ott trónra lépő első, nem hivatalos világbajnok, Adolf Anderssen előtti tisztelgéssel. Szóval minden készen állt, hogy kezdetét vegye a nagy verseny. Ám természetesen akadtak és késedelem nélkül színre is léptek a gáncsoskodók. Legelőbb Anglia második-harmadik játékosa, George Walker minősítette komolytalannak az egészet, és bojkottot hirdetett. (Igazát bizonyítandó a távolmaradó „komolyak" nevében kihívta a leendő győztest egy „igazi versenyre", amit aztán Anderssen, a londoni első megalázó fölénnyel megnyert.) Anynyit azért elért, hogy a hozzá hasonlóan második-harmadik brit sakkozónak tartott Daniel Harrwitz indulását lehetetlenné tegye. A bojkott ezzel ki is merült. Aztán a nemrég még világbajnoknak tekintett francia Saint-Amant (talán Staunton elleni vereségétől kedvét vesztve) az éppen akkor kitört kaliforniai aranylázat nagyobb kihívásnak tekintette: inkább odautazott mint országa konzulja. Szintén diplomáciai kötelezettségeire hivatkozva mentette ki magát a porosz Tassilo von Heydebrand und der Lasa, bár valószínűleg pusztán nem feküdt neki az ilyen küzdelem. Párosmérkőzéseken gyakorlatilag mindenkit megvert már, és beérte ennyivel. Nem sokkal az első londoni verseny után az elégtételt kereső Stauntont is legyőzte. Az előző évtized sakk-világszenzációja volt Pest 2:0-s győzelme Párizs ellen. A tulajdonképpen a Café de la Ragence és a Wurm-kávéház közötti távsakk-összecsapás magyar triásza hivatalos is volt a nagy versenyre. Ám addigra Grimm Vince, a közben elbukott magyar szabadságharc nyomdásza már a száműzöttek kenyerét ette a szíriai—török Aleppóban. Szép epizódja a versenynek, hogy a záró banketten üres széket hagytak a tiszteletére, miközben megható levelét felolvasták. Lőwenthal János Jakab szintén kivándorolt, s a versenyen már Johann Jacob Löwenthalként Amerikát képviselte. Egyedül Pest város levéltárnoka, Szén József jutott ki magyarként a versenyre. Az orosz különítmény elakadt a hoszszú úton. Petrov és Sumov nem érkezett meg időben, a verseny után be kellett érjék a Világkiállítás látnivalóival. A csak pár napot késő Carl Jaenisch egy vigasz párosmeccset vívhatott az addigra már kiesett Stauntonnal, amit el is vesztett. Végül az indiai fenomén, John Cochrane pedig a Calcutta Chess Club nevében csak egy nagyvonalú (100 fontos) díjat küldött maga helyett. De a szervezők úrrá lettek minden nehézségen - és a többi már történelem. A mai sakk történetének első lapja. 1851. május 26-án nyolc párban, 16 sakkozó asztalhoz ült a Világkiállítás egyik fényűző dísztermében! A küzdelem kieséses rendszerben folyt, akár egy tenisztorna - nyilván a britek mást el sem tudtak képzelni. Az első fordulóban három, a többiben hétjátszmás kis párosmérkőzések győztesei jutottak tovább. A kiesettek hasonló rájátszásban döntötték el az alacsonyabb helyezéseket. A győztes, némi meglepetésre, a krisztusi korú breslaui (a „mi” Boroszlónk, a mai Wroclaw akkor porosz nagyváros volt) matematikatanár, Adolf Anderssen lett. A nagy vesztes, az eredetileg győztesnek várt Howard Staunton nyomban ki is hívta egy úgymond mindent eldöntő visszavágóra, mondván, hogy őt túlságosan lekötötte a szervezés és a házigazda szerepköre - ám a tervezett meccsből nem lett semmi. Anderssent pedig egészen 1866-ig a világ legjobbjának, az első, nem hivatalos világbajnoknak tartották a kortársai. Szén József jól, de kissé balszerencsésen szerepelt. A későbbi győztessel már a második körben, a legjobb nyolc között összekerült, és az egyik legszorosabb küzdelemben maradt csak ellene alul. Andersent kétszer le is győzte! A rájátszásban is mindenkit megvert, s így végül az ötödik helyen zárta a nagy vetélkedőt. Kissé megmosolyogtató az a kortársi igyekezet, mely nem érve be ennyivel, összegezte a fordulók számszerű eredményeit (mi elégedjünk meg a „felsőházzal", a hat eldöntött helyezés eléréjével): Adolf Anderssen 15 pont (+14 -5 =2), Elijah Williams 13,5 (+13 -7 =1), Marmeduke Wyvill 13 (+12 -10 =2), Szén József 12,5 (+12 -4 =1), Hugh Alexander Kennedy 10 (+9 -8 =2), Howard Staunton 10 (+9 -10 =2). És Szén máris egy hellyel előrébb került. Láthatjuk azt is, hogy ő vesztette a legkevesebb játszmát. Aztán ha még százalékot is számítanánk, ölünkbe hullana egy utólagos, de megérdemelt győzelem. Kimondhatnánk (volt, aki ki is mondta, le is írta) hogy majdnem 74%-os teljesítményével tulajdonképpeni?!) Szén József volt a világ első nemzetközi sakkversenyének győztese! Végezetül még egy félreértés. A sakk egyik múlhatatlan fényű gyöngyszemét is ekkor alkották. Az azóta csak a „Halhatatlan játszmaként" emlegetett partit valóban Londonban játszották, a verseny idején, de nem annak keretében. A versenyt megelőző esélylatolgatások a Franciaországot képviselő, orosz emigráns, balti német Lionel Adalbert Bagration Felix Kieseritzkyt az első hely egyik várományosának jegyezték. Ám ő indiszponáltan játszva már az első fordulóban kiesett - éppen Anderssen ellenében. De mint minden igazi harcos, a vereséget nyomban feledtetni igyekezett. Természetesen tétmérkőzésen. És ki más, mint a nagy vetélytárs ellen a verseny egyik szabadnapján. Ha már amúgy is úgy tartja számon a világ, hogy ez a felülmúlhatatlan teljesítmény az első nagy londoni versenyhez köthető, ne fosszuk meg mi sem magunkat tőle. Gyönyörködjünk benne ezúttal az első Világkiállítás, az első nemzetközi sakkverseny, az első világbajnok emléke előtt tisztelegve. KIRÁLYCSEL C33 Anderssen-Kieseritsky London,1851 1.e4 e5 2.f4 exf4 3.á.c4h4+ 4.&f1 b5 5.fxb5 &f6 6.cf3 ffh6 7.d3 &h5 8.&h4 ®g5 9.®f5 c6 10.g4 £f6 11.Sg1 cxb5 12.h4 Wg6 13.h5 Wg5 14Jff3 &g8 15.á.xf4®f616.&C3 kc517.£id5 Wxb2 18.id6 A csodálatos kombináció kezdete: 18...á.xg1 19.e5 £xa1+ 20.á?e2 0a6 21.xg7+ &d8 22.£f6+exf6 23.ie7#1 0 Azóta a világkiállítás-biznisz végleg felzárkózott harmadiknak a Nagy Ügyek mellé. Semmi sincs a földön (békeidőben), ami akár csak nagyságrendileg anynyi embert, anyagot és pénzt mozgatna, mint egy olimpia, egy futball-vb vagy egy világkiállítás! Csak mintha a sakkot felejtették volna ki belőle százhatvannégy év alatt - egy kicsit... rL v Szén József I A 4 ■ ■ ■ A m it 41 in i ■ ■■AiAA '?) A ■ AcÉí a1 Am Hah All wM 1 S4 1 MAGYAR SAKKVILÁG 31 Krónika