Magyar Sion 1889. (Uj sorozat 3. évfolyam)
I. Értekezések. - Orléansi szűz emléke. Dr. Kereszty Gézától.
534 sőt Endre őt tényleg az érsekségtől meg is fosztja, s ezentúl kiadott kir. oklevelekben neve többé elő sem fordul. * * * Mindezen és még számos egyéb történeti adatok azt bizonyítják, hogy Magyarországon a kánoni választás, melynek nyomaira sz. István alatt akadunk, Árpád nemzetségbeli királyaink engedélyes megegyezése következtében emelkedett általános jogszokás erejére különösen a 13-dik századtól kezdve, midőn t. i. az a sz. kánonok által tüzetes szabályozást nyert. De mint Péterffy fönt idézett szavaiból látni, a káptalani választásnál a főtényező mindig a király. S azért a főkegyuraság, ezen alakban való gyakorlásánál, elvben csonkitatlanul maradt; ezt az Árpád-vérből származott királyaink a vegyesházbelieknek a maga jogfolytonosságában áthagyományozták. AZ ORLÉANSI SZŰZ EMLÉKE. Irta Dr. KERESZTY GÉZA. Aki az újabb, tudományos és komolyabb irányú franczia irodalmat figyelemmel kiséri , azt tapasztalja, hogy egymásután, mind sűrűbben és sűrűbben jönnek kezeihez oly új könyvek, melyek Jeanne d'Arcnak, az orleánsi szűznek személyével foglalkoznak. Ez a kedves, szinte földöntúli, s azért mégis történeti alak, amelyet kortársai egyrészről ugyan lelkesedve bámultak, de másrészről irigykedve halálra üldöztek, — ez a szegény falusi pásztorleány, aki megfoghatatlan módon győzelemre vezetve honfitársait, hazáját megmentette, és jutalmul Az orléansi szász emléke. 534 Fejér CD. VIII. 106. VI. 328 Knauz Monum. Strig. Eccles. II. 440. Balics Egyháztörténelem II. k. 492—493. lap.