Magyar Szemle, 2013 (22. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 11-12. szám - TANULMÁNYOK - Éles Csaba: Esztétikai kultúrák kritikus koronatanúja. 150 éve született Justh Zsigmond I.
ÉLES CSABA: JUSTH ZSIGMONDRÓL 135 két jelentősebbet: ez a Háború és béke és az Anna Karenina. (Csehov ugyan megírta már 1888 elejére novelláinak, kisregényeinek és drámáinak mintegy harmadát, nemzetközi ismertsége azonban még váratott magára.) Antokolszkij azzal, hogy Turgenyevről szót sem ejt, előrejelzi a két másik remekíró 20. századi etikai-ideológiai és esztétikai-művészetfilozófiai recepcióját - hangsúlyozottan beleértve a magyar szellemi életet is. Szerinte ugyanis Tolsztoj „a művész" - Dosztojevszkij viszont „a gondolkodó". „Az utóbbit helyben hagyom, azonban az orosz irodalom művészének én hiába, csakis az egyetlen Turgenyevet tartom, ki művészetét éppen itt, a párizsi talajon tanulta." Justh ezt január 8-án írta, mintegy megelőlegezett mottójaként május 23-i megkapó leírásának. Azon a napon egy emlékezetes kirándulást tett bensőséges angol barátjával, a „tengerszem"-egyéniségű festőművésszel. Véletlenszerű úticéljuk Bougival, menetközben viszont Turgenyev egykori lakhelye, és mellékesen a megtalált fő mű, az Egy vadász feljegyzései. A naplók és a levelek közé Kozocsa Sándor beillesztett egy rövidke, töredékszerű „vallomást". Ennek első mondatával fordulunk haza, a magyar irodalomhoz. Justh ugyanis azzal kezdi vallomását, hogy ifjúkorában Jókai, Petőfi és Madách tették rá a „legnagyobb hatást". Ők hárman voltak lelkének és értelmének igazi formálói. Nagy nevelőivé nevezetesen azért válhattak, mert az Egy magyar nábob, a Forradalmi és csataképek, a Szerelem bolondjai és társaik az 1850-70-es évtizedekből megtanították „álmodni"; a forradalom és szabadságharc költőjének versei „szeretni". Az ember tragédiája pedig „gondolkozni". Amikor Justh hazai naplójában 1889. március 21-én értelmezi Jókait, a szerzőt, a kulcsszó akkor is az álom. Jókai „álmodni született s nem az igazságot keresni és bizonyítani. Egyáltalán a mai reális világgal szemben az az óriási hibája és erénye, hogy a való világ nem létezik reá