Magyar Szó, 1922. március (1. évfolyam, 24-49. szám)
1922-03-01 / 24. szám
SZERDA EGER, 1922. március 1. Első évfolyam 24. szám. ÜU 3 KORONA A Hevesmegyei Földmives-SzWég hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ögri Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium u. 3. szám) POLITIKAI NAPILAP LAPVEZÉR: MFIYER IfÁNOS ELŐFIZETÉSI ÁR Egész évre 660 K, félévre 330 K, negyedévre 170 K. Egyes szám hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap S K. Az objektív Andrássy. Irta: Csabai Miklós. Öreg párbajsegédek sem emlékeznek olyan esetre, amidőn a szembenálló felek egyike - a Becsületbíróság összeillése előtt - már jól előre kijelenti, hogy döntésbe nem nyugszik bele. A politika furcsa mesterség, ott még ez is lehetséges, a bajvivók és segédeik felőrlődnek a vitás kérdések tárgyalásában az összeülni készülő, elfogulatlan bíróság döntése azonban locus a non incendo, mert az egyik fél előre helytelennek és igazságtalannak bélyegzi a döntést. Az igazságnak érzete olyan biztonságot nyújt az embernek, hogy igaza tudatában még az ördöggel is odaáll, hiszen nem a jelen igazságszolgáltatásban merül ki az igaznak megbecsülése, az igazság örök — s ha most a film is, később annál fényebben jut érvényre. Így vallja itt minden olyan ember, aki szilárd morális talapzatra éptette fel meggyőződését, kis és lágy dolgokban egyaránt. Andrássy Gyula, a fekete gróf ‘"nem szeretek a Népszava után indulni, de ennél találóbb elnevezést még embernek nem adott e nemes sajtólovag) ebben sem olyan, mint a többi ember. Hosszú ideje mozog a politika porondján, oszt néha lapos, kap gyakrabban éles vágásokat, a hatalmat mindig megvetette, mig nem az ő kezében volt salán senkire sem illik olyan él az a bizonyos spanyolviasz példázat, mint őreá. Soha következetlen nem volt, még mikor teljes félfordulatokkal vágott is ki és a meglepett tömeget egyik szájtátásból a másikba ejtette, még akkor is mindig ugyanazt akarta: ellenezni mindent, ledönteni mindent, ami nem az ő alkotása, ami nem ő maga. Nincs az az alkotásra alkalmas nagyrahivatott eszme, mely mellé, ha odaállott, rögtön le nem sülyesztette volna közönséges frázissá, nincs az a gondolat, amely termékenyíteni tudott volna, ha ő is magáénak vallotta. Az örök tagadás, a megtestesült negatívum. Van egy jóféle közmondás az alföldi magyar nép körében s gyökerezik pedig ez abban a hiedelemben, hogy egyes lovak nem indítják a kocsit hamacska is ül rajta. A magyar közéletben Andrássy ez a gátló tényező. Ezer apróbb-nagyobb példa áll rendelkezésre, hogy ezt bizonyítsuk, csak egyet ragadunk ki a többi közül. Gondoljunk vissza mikor sikkadt el az eredeti keresztény gondolat a politikából ? Mikor kezdte el a nemzetgyűlés a meddő szócsatákat, mikortól fogva hever ezernyi üdvös sürgős, gyökeresen magyar érdekeket szolgáló javaslat a Ház asztalán és a miniszterek fiókjaiban, ahelyett, hogy élet került volna beléje és vihette volna az országot közelebb a várt, szebb jövő felé. Bizony azóta, amióta Andrássy a keresztény párt elnökségének díszes pozícióját elfoglalta — gyermekkorától fogva hiányozván belőle nagy elődeinek mindenekelőtt való felelősségérzete — egyetlen olyan lépése nem volt, amelyből azt láthatta volna az ország, hogy vezeti a pártot, harcol annak az eszmének megvalósulásáért, amelynek magát elkötelezte. De nem tétlenkedett azért, kezdte a keresztény gondolat mentsvárait egymásután terelgetni, de az egyedül üdvös kartizmus táborába. — Intrikált titkos megállapodások, kézalatti tárgyalások s Isten tudja még mi egyéb, mind előkerültek porlepte politikai fegyvertárából, folyt a játék, forrt az üst, végül sikerült az aknát is felrobbantani. Jött az októberi puccs. Andrássy csinálta, mi természetesebb, mint hogy nem sikerült. De nyomai itt vannak ma is. A kormány helyzete tagadhatatlanul megingott, sikerült a keresztény tömegekbe éket verni, egyrészt a királykérdés feszegetésével is — a zsidók pedig ugyanazon a gyékényen árulnak, ahol Andrássy és fegyvertársai — mindez szép, de csak fél eredmény. Jön a választási jog— „nil credere" alapelv mellett természetesen nem szűnik meg utolsó lehelletig tagadni az ellenvélemények jogosságát és erősíteni a maga igazát, ámde — nevess tekintetes haza! az eldöntő órában kijelenti, hogy az alkotmányjogi értekezletet előre is elfogultnak nyilvánítja és annak döntését nem fogadja el. Hiszen ha attól félnénk, hogy Andrássy kijelentései a legkisebb mértékben is alkalmasak arra, hogy a józan közvéleményt gondolkodóba ejtsék, akkor talán erősebb fegyvereket szegeznének ellene. Soha sem látott a közönség tisztábban, mint ma. Rejtett célok itt nincsenek, ez egyszer Andrássynak sem fog sikerülni, hogy a titkos mozgatóerők titokban maradjanak, hiszen a dolog oly világos! Már eleve törvénytelennek bélyegzni az összeülő ország- vagy nemzetgyűlést, már eleve tagadja annak létjogosultságát, hogy aztán annál könnyebben lehessen félretolni e „törvénytelenség" inaugurálóit és visszamenekülni az igaz „törvényességhez" — Károly király, a fenkölt nevű Károlyi Mihály (és Andrássy Gyula külügyminisztersége!) boldog korszakához. Ez az, ami miatt a magyar közvéleménynek nem kell már Andrássy. A dróttalan táviró mellett nem él meg a cigánypostás, a gyorsvonat korszakában elpusztul a postakocsi, az automobil megöli a négylovas batárt, az igazi színész mellett senki sem hallgatja az intrikus ripacsot. Ne sajnáljuk Andrássyt. Eleget vétkezett az ország ellen ahhoz, hogy köznemtörődömség kisérje politikai skartba. S az ő egyéni tragikuma eltörpül a magyarságé mellett. Ha az ilyen fényes tehetségű, roppant vagyonú és nagyrahivatott fiai nem a politika sötét kuliszái mögött, hanem valamely tudomány, művészet, vagy más kulturtényező formán igyekeztek volna a hazának használni, bizony más volna ma Magyarország. De az öreg csatár nem tágít, nem juthat hatalomhoz, tehát mást sem akar oda engedni! Eszembe jut az alföldi tanyák kiérdemesült házőrzője, mely a szérüskert napsütésében heverészik. Ő maga nem eszi a szénát, de ha a tehén belekóstol a boglyába, megugatja. A Kisgazda és Polgári Párt Intéző-bizottságának első ülése. — Saját tudósítónk jelentése. — Budapest, február 28. A Kisgazda és Polgári Párt ma délelőtt tartja első intéző bizottsági ülését, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök ismertetni fogja választójogi rendelet egyes pontjait. Utána vita fog megindulni és valószínű, hogy a függő kérdések sorsa ezen dől el. A választás csak a fővárosban és a törvényhatósági joggal felruházott a nyilt szavazás részleges visszaállítását alkalmid használja fel egyrészt a kormány elleni támadásokra, másrészt arra, hogy a Kisgazda és Pál-Csütörtökön délután Bethlen István gróf, miniszterelnök vendégül látja városokban lesz titkos, úgy mint azt az eredeti javaslat tervezte. A választókerületek száma egyes nagy kerületek kettéosztásával tízzel nagyobbodik. Az ipari keresetekben a munkásság választási jogának igazságosságát megkönnyítik. A választási névjegyzék összeállítása valószínűleg két hónapot vesz igénybe. A választásokat eszerint május közepe előtt nem ejthetik meg. gári Párt sorain végig essön, de erőlködésük újból csak meghiúsul, mert a kisgazdák és vezéreik tudják, hogy ez nem az ő kárukra történik. Az ellenzéki sajtó * Külföldi diplomaták és politikusok a miniszterelnöknél, magánál a külföldi politikusokat, diplomatákat és Szerkesztőség, Igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők: Eger, Gimnázium utca 9. szén.