Magyar Szó, 1946. február (3. évfolyam, 26-50. szám)

1946-02-28 / 50. szám

4 Bánát-Topolyán analfabéta tanfolyam, kultúrelőadás, ének, sakk, sport, műkedvelés:nincsen Ha lapunkat a »Magyar Szó«-t olvassuk, állandóan találunk hasábjain panaszokat a magyar ifjúságra. Mi ennek az oka? Tájam helyemként még mindig allaotok, vagy ha fölébredtetek is, mámorosak vagytok, kedves ifjak? Törülgessétek meg szemeiteket és nézzetek körül. A nép minden rétege az újjáépítésen, dolgozik, csak ti nyújtózkodtok még mindig valahol... Vagy ha nem is az előbbit teszitek, akkor szórakoztok és csakis szórakoztok. — Bánat-Topolyán is többet kellene az ifjúságnak törődni a közérdekkel mint az egyénivel. Sajnos, itt sem kell más, csak a tánc és mulatozás. Nem gondolnak az , hogy várjon lépést tartanak-e a mai dolgozó ifjúsággal. — Van-e olvasó-, műkedvelő-, ének-, sakk-, sport és más alosztálytok? Nincs. Miért? Ne várjátok, hogy más községből, ha szünidőt tölteni hazamegy a földi tanító az gondoskodjon rövid ideje alatt színdarab betanításon, hanem önmagatok dolgozzatok és mutassatok eredményt. Köszönet a tordai műkedvelőegyüttesnek, akik eljöttek hozzánk, úgyszintén a bikácsi Szereplőknek is akik vendégszerepeltek B. Topolyán. Mi, Bánát-Topolya népe örömmel láttuk szomszéd községünk dolgozóit, de még nagyobb örömmel látnánk ha a mi ifjúságunk is tanítónk vezetése alatt munkához látna és haladna azon az úton, amelyen már régen haladnia kellene. Ne azon rimánkodjatok, hogy mikor lesz már »bál« (még a járvánnyal kapcsolatban beállott tilalmi idő alatt is »bál«-engedély után jártatok), hanem azzal törődjetek, hogy az USzAOJ kerületén belül vegyétek ki részeteket mindabból, ami titeket és minden hozzátok hasonló ifjút illet. Bánát-Topolya értelmisége és ifjúsága, tegyetek lépést az Írástudatlanság ellen is községiekben, mert még mindig semmit sem tettetek! E« percet se késsetek ,nem már vai is nagyokat kell lépnetek, hogy utolérjétek a dolgozók életvomját. Ne a készet várjátok, hanem igyekezzetek alkotni és újjáépíteni, — ami kötelességtek is ...! Bálint Endre Jantitulktónika BACSKA-PALÁNKÁN a magyar antifasiszta szervezetek több műsoros estét rendeztek a telepesek támogatására. Az ifjúság, majd az antifasiszta nők szervezete együtt az ifjúsággal tarka estet rendezett. Az előadások tiszta jövedelmét, 9861 dinárt eljuttatták népi szervezeteink útján a telepesekhez. — A fiatalok után az idősebbek is kedvet kaptak a műkedveléshez és bemutattak egy az agrárreformmal foglalkozó időszerű darabot. — Aránylag keveset foglalkozik a palánkai ifjúság politikai kérdésekkel, az emberiség gazdasági fejlődésével. Reméljük, hogy hamarosan hozzá fognak behozni az elmulasztottakat. (P. S.) ★ HÉTFŐN KEZDŐDÖTT meg Beográdban a Grafikai Munkások és Alkalmazottak Szövetsége központi vezetőségének plenáris ülése, melyen valamennyi szövetségi köztársaságunk szervezeteinek delegátusai megjelentek. A kiküldöttek megtárgyalták a nyomdaszakmában dolgozók anyagi és politikai helyzetét és egyhangú lelkesedéssel tűzték ki azt a célt maguk elé, hogy a munkateljesítmény emelésével olcsóbbá teszik a könyvkiadást, hogy minél több jó könyv kerüljön az olvasók elé. A plénum elhatározta, hogy április huszonnyolcadikéra összehívja a Grafikus Szövetség országos kongresszusát ★ EGY ZAJECSÁRI népegyetemi előadáson, amelyet dr. Gyttrovics tartott, több mint ötszáz érdeklődő jelent meg. KOR-ban a napokban mutatták be a hatvanadik „Élő-ujság“-ot. A kis Sanac-faluba fahiány miatt szüneteltetni voltak kénytelenek a tanítást az iskolában. Az ifjúság önként kivonult az erdőbe és biztosította az iskola tüzelőeslátását. ★ A FŐVÁROSBAN ma összeül a Kolarac Népegyetem kistermében a Jugoszláv-Lengyel Kulturegyesület alakuló közgyűlése. ★ NEGOTINBAN most fejeződött be a háztartási tanfolyam, melynek 16 növendéke volt. A tanfolyam kiképezte a leányokat a háztartás körüli minden munkára. Jocics Miliszav, negotini földmunkás díjtalanul átengedte a tanfolyam részére házát, konyhaedényeit és ellátta a növendékeket tüzelővel és élelmiszerrel. ★ GORKIJ MAXIM GYERMEKKORA a címe annak az új filmnek, melyet a napokban mutatnak be Beográdban és a közeljövőben elkerül Vajdaságba is. A film főszerepét Letarszkij Aljosa alakítja. A szoboticai III körzeti kulturbizottság munkaverseny-programja A szoboticai III. körzet kulturbizottsága ülést tartott, amelyen megválasztották az új vezetőséget. A III. körzet egyébként a legeredményesebb munkát végzi kulturális térés és ezt bizonyítja a műkedvelő együttes, az énekkar és zenekar kiépít is. Ezek a csoportok a múltban már nem egy sikeres előadást rendeztek. A bizottság elnökévé Hirschler Ferencet a III. körzet műkedvelő együttesének megszervezőjét és rendezőjét választották meg, titkár Komlós János, pénztáros Borzs Rózsa a műkedvelő csoport képviselője Hirschler Ferenc, az énekkar megbízottja Gál Imre, a zenekar megbízottja Balázs László, könyvtáros Sárcsevics Anica, az olvasócsoportok vezetője Blaha József, az analfabéta tanfolyamok irányítója Tombác Mária tanítónő, az AFZs megbízottja Rákics Rózsa, ifjúsági Kulics Éva. A vezetődés megválasztása után ülést is tartott, amelyen megvitatták a népművelés legidőszerűbb kérdéseit. Elhatározták, hogy kulturvonalon bekapcsolódnak a május elsejei munkaversenybe. A munkaverseny folyamán három nagyszabású előadást terveznek. Jelentős munkát fordítanak az énekkar kiszélesítésére. Végül ugyancsak a munkaverseny keretében megszervezik a III. körzet vándorkönyvtárát. Mese egy levélről és az irástudatlan asszonyról Elbeszélés Irta: Mihail Zoscsenkó A házaspár Lenningrádban élt. A férj szovjetmunkás volt, még nem éppen öregember. S bár egyszerű, falusi származású volt s fiatalabb éveiben semmiféle magasabb iskolázottságban nem részesült, a hosszú nagyvárosi tartózkodás alatt sok mindenbe beleélte magát. Sok mindenhez hozzászokott s bármilyen hallgatóság előtt pompásan tudott beszédet tartani. Felesége, Pilágréja -'ástudatlan aszszony maradt. Noha együtt jöttek fel faluról városra, az aszszonyra nem ragadt semmi, nem tanult, még csak a nevét sem tudta leinti. Férje szörnyen bánkódott emiatt és sokast töprengett, mi módon tudná feleségét megszabadítani ettől a fogyatékosságtól. Ő maga, elfoglalt ember lévén, nemigen oktathatta feleségét. Egyszer azután így szólt az asszonyhoz: — Meg kellene tanulnod olvasni. Pragrétuskám, legalább a neved tanuld meg leírni. Az ország — így beszéli hozzá — fokoztosan megszabadul az évszázados sötétségtől és műveletlenségétől. Lassan megszüntetjü majd varadottságunkat és az írástudatlanságot. És akkor éppen egy kenyérgyári igazgató felesége ne tudjon írni-olvasni! Pilárjéja legyintett egyet s igy felit: — Miét fáradozol folytonosan, Iván Nikolájevics? A ,naga idejében semmit sem tanultam meg s most már annyi év szállt el a fejem fölött! Elmúlt a fiatalság, a kezem sem elég hajlékony, hogy ceruzás foon. Miért tanuljam én meg a betűvetést? Foglalkozzanak ilyesmivel a fiatal munkások, én már csak megöregszem a magam módján! Egy napon Iván Nikolájevics mégiscsak hazahozott egy könyvet. — Itt van —szólt — a legújabb tankönyv, magántanulók számára. Majd megmutogatom neked a betűket. Pilágréja elmosolyodott, kezébe vette a könyvet, átlapozta, aztán elrejtette a szekrénybe. Egy alkalommal éppen férje kabátját javítgatta. Az asztalnál ült, befűzte a tűt, s amikor kezét a kabát ujjába dugta, valami zörögni kezdett. »Talán pénz« — gondolta. Aztán megnézte azt a zörgő valamit. Egy levél volt, tiszta, rendes borítékban s a papirnak parfom vagy kölnivíz illata volt. Pilágréja szive szinte megállt a nagy ijedelemtől. »Iván Nikolájevics megcsal engem? — kérdeztem , löbbenve. — »Illatos levélkét kap valami hölgytől s engem, a tudatlan bolondot világ csúfjává tesz?« Pilágréja mégegyszer megnézte a borítékot, aztán kivette a levelet, de semmit sem érzett belőle. Hiszen íráshoz, olvasáshoz nem is konyitott. Életében először sajnálkozott, hop nem tud olvasni. — Tudnom kell, hogy mi van ebben a levélben — gondolta magába. Lehetséges, hogy egész életem megváltozik ettől a pár sortól s talán jobb, ha visszamegyek a faluba s továbbra is paraszti sorban élek. Mégiscsak nagyon szerethetem én Iván Nikolájevicset, ha ennyit kínozom magamat a levél miatt s ilyen féltékeny vagyok. Milyen szomorú, hogy nem tudok olvasni! Egy pillanat alatt megtudhatnám, mi van benne. Csendben sirdogált. És eszébe jutottak különböző apróságok. " Mintha megváltozott volna az utóbbi időben Iván Nikolajevics! Kis bajuszt növesztett, haját gondozta s gyakran, mosta meg a kezét És uj sapkát vásárolt magának. Pilágréját eféle gondolatok kínozták s egyre csak a levelet nézegette — amit nem tud elolvasni. Végül is eltette a szekrénybe s befejezte a kabát javítást, így várta haza Iván Nikolájevicset. Amikor a férje megérkezett, világréja erősen uralkodott magán. Nyugodt, megfontolt hangon beszélgetett férjével. Arra is célzott, hogy mégiscsak jó volna elkezdeni a tanulást, hogy ne legyen ostoba, tudatlan vénasszony. Iván Nikolajevics nagyon megörült ennek. — Hiszen ez pompás! — kiáltott fel örömében. — Én magam mutatok meg neked mindent. — Kérlek, taníts meg a betűkre! — unszolta férjét Pilágjéja. Ettől kezdve két hónapon keresztül szorgosan tanulta Pilágjéja az olvasás mesterségét. Előkotorászta a szekrény mélyéről a titokzatos levelet, próbálta megfejteni rejtélyes értelmét. Dehát ez nem ment könnyen. A szükséges tudás birtokába csak három hónapi tanulás után jutott Pilágréra. Reggel, amikor Iván Nikolájevics már munkába ment, az asszony ismét elővette a szekrényből a levelet s nekiállt az olvasásnak. A levél címzése Iván Nikolajevicsnek szólt, azt már megértette. Aztán kibetűzte a levelet: »Tisztelt Kucskin elvtárs! Itt küldöm önnek az ígért tankönyvet. Remélem, hogy felesége két-három hónap alatt tökéletesen elsajátítja belőle a magas tudományokat. Segítsen neki, magyarázzon meg mindent, hogy ne maradjon továbbra is alapjában éve tudatlan parasztaszszony. Most, amikor épp az idén köztársaságunk minden eszközzel hadat üzent a tudatlanságnak, még, feledkeznénk meg a hozzánk legközelebb állókról! ígérje meg, Iván Nikolájevics, hogyaga is megteszi kötelességét. Szívélyes üdvözlettel Mária Blochina, Pilágréja kétszer is elolvasta a levelet és valami szorongást érzett. Könnybe lábadt a szeme, aztán hosszasan elgondolkozott. Iván Ny.olájevicsről és arról, hogy házasértükben minden rendben van. Megnyugodva tette vissza a szekrénybe a levelet is, a könyvet is ... Raics István fordítása Magyar Szó n. 28. Májusban rendezik meg a vajdasági kórusok és népi táncosok nagy ünnepélyét A VAJDASÁGI NÉPI KÓRUSOK ÉS NÉPI TÁNCOK ünnepélyét a tökéletesebb előkészítés érdekében nem márciusban, — ahogy jelentettük —, hanem májusban rendezi meg a noviszádi városi kulturális-közművelődési Tanács. A Tanács ismételten felhívja a kórusokat és népi tánc-együtteseket a jelentkezésire, hangsúlyozva azt a körülményt, hogy Vajdaság lesz az első amely felszabadított hazánkban hasonló ünnepélyt rendez. A kórusok két önmaguk által választott számmal szerepelnek, feltétel azonban, hogy csak jugoszláv zeneszerző műveiből választhatnak. Ezenfelül a jelentkező kórusok megkapák népi himnuszunk és egy harci dalunk egyszerűen harmonizált kottáját, melyet együttesen énekelnek el. A kórusok közül bizottság választja ki a legjobb vajdasági kórust A kórusok és táncegyüttesek végső jelentkezési ideje: március 30. bezárólag. Később jelentkezőket nem vesznek figyelembe. Minden résztvevő számára biztosítik a lakást és ellátást Jelentkezni a Tanács címére kell’: Gradski narodni odbor, Prosvetni odeljak (suba br. 50/11. Novisad). Itt említjük meg, hogy magyar népi táncegyütteseink közül eddig Bogojevó, Kupuszina és Doroszlovó táncosai jelentkeztek. Előkészületek a zentai járási szavaló és színjátszó versenyre A szoboticai kerületben a május elsejei munkaversenyek keretében megrendezik a kulturális egyesületek és antifasiszta szervezetek kulturális bizottságainak szavaló és színjátszó versenyét. A zentai járási kulturbizottság ezzel kapcsolatban értekezletet tartott, amelyen megbeszélték a járási versenyeket. Úgy a szavaló mint a színjátszó versenyt előzőleg az egyes helységek kulturegyesületei és különböző szervezetei között rendezik meg. A szavalóverseny a járás községeiben március 10-én lesz megtartva Ezeknek a versenyeknek a győztesei március 17-én részt vesznek a Zentán sorra kerülő járási versenyen. Színjátszás terén április 6-án és 7-én egyfelvonásos színdarabok előadásával versengenek egymással az egyes községek műkedvelő együttesei, s a minőségileg legjobb teljesítményt nyújtó csoport minden községből megszerzi a jogot, hogy részt vegyen az április 13-án és 14 én Zentán megtartandó járási színjátszó versenyen. A járási verseny győztese, úgy a legjobb szavaló, mint a legjobb színjátszó együttes részt vehetnek a kerületi versenyen, amelyet Szubotián rendeznek meg későbbi időpontban. A zentai járási szavaló és színjátszó verseny megszrvezésével Dobó Antalt és Jancsikin Sándort bízta meg a kultúrbizottság. A szervezők mindent megtesznek, hogy a versenyt minél alaposabban előkészítsék és hogy a sikert biztosítsák. Harc a tudatlanság ellen A SZOVJETUNIÓBAN 186 nép él együtt némelyik lélekszáma túlhaladja a tízmilliót, de vannak pár száz főből álló törzsek is, külön nyelvvel és külön primitív kultúrával. Az ország lakossága 26 százalékának nem az orosz az anyanyelve. A cári kormányzat elnyomó politikájának fenntartása csak úgy volt lehetséges, ha ezeket a nemzetiségeket teljes műveletlenségben és tudatlanságban tartja. Ennek eredményeképen az októberi forradalom idején a szibériai népesség 96 százaléka analfabéta volt. A szovjet tudósok hatalmas mikájára jellemző, hogy 72 olyan ázsiai nemzetiség akadt, melyek számára teljesen új ABC-et kellett teremteni, mert írásjeleket egyáltalán nem ismertek. Egypár számadat kellőképen bizonyítja, milyen problémákat oldottak meg rövid huszonöt év alatt: Türkméniában 6000 gyerek járt iskolába 1913-ban, 1944-ben 325.000; Üzbegisztánban 1913-ban a lakosság 98%-a nem tudott írnt-olvasni. Az analfabéták száma ma 20 százalék. Tádzsikisztánban a cári uralom idején 400-an jártak iskolába, ma a tanulók száma 226.000 és az állam fővárosában egyetem van mérnöki és orvosi fajáltással.