Magyar Szó, 1948. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1948-01-01 / 1. szám
KERT-VAJDASÁG FELÉ Ki ne hallotta volna hírét a futaki káposztának és burgonyának, a kupuszinai paradicsomnak, vagy a móli uborkának. Mindenki jól tudja, hogy Vajdaságban ezekben a helységekben a lakosság legnagyobb része kertgazdálkodással foglalkozik. A futaki káposzta híre eljutott az egész országba s a kupuszinaiakat mindenfelé jó kertgazdálkodókak ismerik. Kupuszinán ebben az évben is minden kertgazdálkodó család egy.egy vagon kerti vetelményt termelt. Vajdaság minden falvában más legtöbb városában a házakhoz tartozó kertfecskékben megterem a család egészévi főzelékféléje, salátája, egyszóval minden zöldveteménye, ami a háztartáshoz szükséges,, sőt faluhelyen a téli burgonyakészlet is. Minden háziasszony a maga kertjét úgy rendezi be, hogy ott megteremjen az egész évre szükséges kerti vélemény. A KERTGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉVEL RÉGEBBEN NEM SOKAT TÖRŐDTEK Mindenki csak annyi területet vetett be, hogy termése fedezte saját szükségletét. Az ország többi vidékeit Vajdaság csak igen kis részben látta el veteményekkel. A cél akkor az volt, hogy a kertgazdálkodás m minél több haszonnal járjon, senki sem gondolt azonban az ipari munkásság és a városi lakosság biztos ellátására. Nagy kiterjedésű, kertgazdálkodásra alkalmas területek maradtak kihasználatlanul, sok esetben inkább kevésbé fontos vetemények kerültek az ilyen talajba. Aztán az is előfordult, hogy rossz, szelektálásán vetőmag került a földbe. Egyoldali és fejletlen volt a kertgazdálkodás. A különböző kereskedések, amelyek a kerti vetemények magyarnak árusításával foglalkoztak, nagy pénzeket zsebeltek be. A »Mauthner«, a »Szever« és különböző cégek cifra zacskókban árusították a magvakat, amelyek reklámuk szerint külföldön »jól beváltak« s azt a magyarázatot fűzték hozzá, hogy a legjobb, nemesítéssel elért magvakat adják hogy a termelők minél jobb terméseredményeket érjenek el. De sokszor ez kifordult, hogy a cifra zacskóból elvetett mag igen gyatra termést hozott A termelő amikor a »szavatolt« magot elvetette húslevelű kövér káposztáról, vagy vastaghúsú sárgarépáról álmodozott ■, a termés beírásakor — ha a mag egyáltalán kikelt — a káposzta helyett valami apró salátára hasonlító termést, a sárgarépa helyett pedig vékonyka kis gyökeret szedett ki a földből. Tervgazdálkodásunk keretében új, fontos szerepet kapott a kertgazdálkodás. VAJDASÁG ÖTÉVES TERVE a következőket írja elő a kertgazdálkodás fejlesztése céljából: »87 százalékkal növelni a főzelékfélékkel bevetett területet, növelni a főzelékfélék össztermelését a városi és falusi lakosság jobb és teljesebb ellátására és 84 százalékkal a Vajdaság tízéves (1930—1939) átlagos hozama fölé emelni a krimináli átlagos hozamát.« Ez a határozottan megjelölt feladat utat mutat és felelősséget ró Vajdaság mezőgazdaságára. A kertgazdálkodás ma az ipari munkásság, a városi lakosság élelmezésének egyik fontos tényezőjévé vált. S ezért nem mindegy, hogy mekkora területen mennyi ,és milyen minőségű kerti veteményt termelünk. A burgonya, a bab, a borsó, a paradicsom, a káposzta stb. nélkülözhetetlen ellátási cikkei lakosságunknak. Ötéves tervünk feladatainak eleget téve, Vajdaságban ebben az évben is jelentős eredmények mutatkoznak a kerti vetemények termesztésében. A városi lakosságHatásának ezt a fontos munkáját legjobban földmegmunkáló szövetkezeteink karolták fel. A földmegmunkálás leghaladóbb formáját megvalósító, vagy affelé törekvő munkaközösségeink vitték legjobban sikerre már az első terverünkben is a kerti vetemények termesztését. Itt van néhány példa, amelyek bizonyítják szövetkezeteink ténykedését és rávilágítanak a kertgazdálkodás anyagi előnyeire is. FÖLDMEGMUNKÁLÓ SZÖVETKEZETEINK KÖZÜL a szuboticai határban fekvő hajdújárási szövetkezet dinnyetermelésével foglalkozott. A dinnyetermelés, ből 86.000 dinár, jövedelme lett a szövetkezetnek. A teketicsi »Jövő« két holdon 648 mázsa káposztát termelt. Ez a szövetkezet 8 hóld kertiveteménnyel bevetett területről 500.000 dinár bevételre tett szert. A veteményeket gondosan öntötték, mert sikerült motort és szükséges öntözőfelszerelést vásárolniuk. A zienyanim »Testvériség—Egység« 24 holdon, a becsei »Micsurin« pedig közel 20 holdon termelt konyhakerti veteményt. Az irigó »Új kor« földmegmunkáló szövetkezet 80 dekás vöröshagymát is termelt, s most ősszel 50.000 saláta díszelgett a szerémi hegyek között, a szövetkezet birtokán A zentai »Október 8« a városi Népfront talajjavító munkája segítségével alkalmas kertgazdálkodási területhez jutott. A topólyás »Dózsa György« egy holdon 150 mázsa paradicsomot, 58 mázsa zöldpaprikát, 15 mázsa babot és még egyéb kertiveteményt termelt. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy földmegmunkáló szövetkezeteink tették leginkább magukévá és feleltek meg legjobban tervünkben előírt kertgazdálkodás feladatainak. A MINŐSÉGI VETŐMAG egyik legfontosabb kérdése a kertgazdálkodásnak. A kerti vetemények termesztésének tervünkben megszabott színvonalát ugyanis csak akkor érhetjük el, ha minőségi vetőmag kitermeléssel, a bevetett területről minél több és jobb termést szedünk le. Vajdaság ötéves terve ezt a következőkben szabja meg: »Az állami birtokokon és a földmegmunkáló szövetkezetekben biztosítani a nemesített és válogatott növénymagvak termelését és 1951 -ben befejezni a népi használatban lévő magvak felfrissítését.« S ebben a munkában a mezőgazdasági tudomány siet az állami birtokok, a földmegmunkáló szövetkezetek, a kertgazdálkodók segítségére. A Noviszádon működő Vajdasági Mezőgazdasági Kutató Intézet, amely mindjobban kiszélesíti munkakörét és hozzájárul a vajdasági mezőgazdaság felemeléséhez, tavasszal kertgazdálkodási osztályt létesített. Ennek az osztálynak az a feladata, hogy tanulmányozza és kivizsgálja a kerti vetemények fajtáit, hogy melyek felelnek meg leginkább a vajdasági földnek, éghajlatnak és keresztezés és szelekció útján minőségi vetőmagot termeljen ki. A kitermelt magot aztán szétosztják az állami birtokoknak és földmegmunkáló szövetkezeteknek, hogy tovább termeljék a minőségi vetőmagot, s ezáltal lehetővé tegyék, a nagyobb és jobb terméshozam elérését. A VAJDASÁGI MEZŐGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET kertgazdálkodási osztálya például ebben az évben 102 paradicsomfajta tulajdonságait vizsgálta ki. Az összegyűjtött terméspéldányokat, ett láthatjuk gondosan üvegekben elhelyezve. Van ott a ribizliapró paradicsomtól a nagy piros és sárga szinti paradicsomig minden fajta. A tudományos kutató munkával megállapították, hogy a korai bőtermő, vörös »Kumanovszka« fajta és a később élő »Export« a legjobb paradicsom náluk. Ezért ezek magvait termesztik tovább. A legnagyobb, paradicsom 75 dekás volt. A korai fajtából egy bokron 2,80 kiló paradicsom termett. A paprikafajtákból is több mint százat tanulmányoztak. Főleg azokat a fajtákat vizsgálták, amelyeket zölden, vagy savanyítva fogyasztanak. A tanulmányozás eredményeként 14 fajtát kiválasztottak s tavaszra elültetik egymás mellé, hogy pontosan megtudják melyik hoz jobb termést. 54 babfajta is ott sorakozik a kutatóintézet hosszú asztalán. Az idei kísérletek bebizonyították, hogy nálunk a külföldi babfajták nem felelnek meg. A hazai fajta sokkal jobb. Termesztésre legalkalmasabbnak mutatkozott a fehér és sárga nagyszemű rumai cukorbab, zöld állapotban való fogyasztásra legjobb a noviszádi kénessárga »Kriván«, az »Aranyeső« is a közepes szemű kávészinűi bab. Ezeket a fajtákat fogják termeszteni és a földmegmunkáló szövetkezetek, állami birtokok útján átvinni a népi kertgazdálkodásba. Négy fajta borsóval végzett kísérleteket a kutató intézet. Legjobbnak bizonyult a sárgaszemű és az »Express« fajú borsó. A velőborsóból és a cukorborsóból már annyi minőségi magot tudtak termelni, hogy nagyobb mennyiségben átadhatnak tömegtermesztés céljaira. A futaki káposztával is kísérleteznek. Az idei termésből számos fejet szelektáltak, amelyet jövő évre elvetnek s ismét szelektálnak. A kalaládé közül a »Bécsi kék« bizonyult úgy mennyiségileg, mint minőségileg a legjobbnak. Hétezer sal.L tatok közül 150-et választottak ki, hogy tovább szelektálják, és minőségi magot nyerjenek. A BURGONYA VETŐMAGGAL való kísérletezés a kutatóintézet egyik igen lényeges munkája volt. Tudjuk jól, hogy az idei burgonyatermés az aszály miatt gyenge eredményeket hozott, így az ellátás is nehezebbé vált, meg a jövő évi vetőmag kérdése is. Mivel népi államunk gyors tempóval halad az iparosítás és a villamosítás útján, így minden évben növelnünk kell a burgonyatermésünket, nemcsak a lakosság ellátásáért, hanem a burgonya ipari átdolgozása miatt is. De nézzük, miben áll a kutató állomás jelentős burgonyakísérlete. Az állomás vezető mérnöke dugványozás útján termesztett burgonyát, s ezzel a kísérlettelhozzájárult, hogy kevesebb vetőmagra legyen szükség. A dugványozáshoz holdanként csak 60—100 kiló burgonya szükséges Ez a kísérlet már nem új, de nálunk megfeledkeztek róla. A kísérlet a következőképen folyt le: március 15_én a burgonyát elültették cserepekbe. Április 5_én a 10—15 centiméteres dugványt levágták, 19_én már »halos« képződött, 27.én a kisebb cserepekbe elültetett dugványok gyökeret eresztettek és másik cserepekbe ültették át őket. Május 24_én a dugványokat kiültették a kertbe, június 16.ár már virágot hoztak, október 10.én pedig felszedték a termést. Hat fészekben 5,45 kg. burgonya termett. Ez a kísérlet lehetővé tette, hogy jelentős mennyiségű burgonyavetőmagot takaríthattunk meg. A kertgazdálkodási osztály tovább folytatja kísérletét, mert ez az ültetési módszer leginkább megfelel a burgonyatermesztés magasabb fokának elérésére. A kutatóintézet a jövő évben a burgonya, futaki káposzta és a bab legjobb fajtáinak további kikeresédésén és a népi termelésbe való átvitelén dolgozik. A tudományos kutató munka segítségével állami birtokaink megfelelnek tervünkben előírt feladatoknak és sikerre viszik a kerti vetemény minőségi és mennyiségi tervszerű termelését Nem hangzatos nevű magvakkal, hanem fajtiszta, kipróbált veteményekkel érjük el a kerti vetemények egyöntetű és magasabb terméshozamát, s ezzel az ipari munkásság és a városi lakosság tökéletes ellátását. S Vajdaságban nemcsak Kupuszina lesz a kertgazdálkodás roham faluja, hanem minden állami birtokunk, minden földmegmunkáló szövetkezetünk és a haladó parasztság nagy tábora. Mucsi József v S 1 Nagy szelet hús paradicsom mártással... Ebádosztás a 13 számú elemi iskolában Noviszádon Déli 12 óra már elmúlt, amikor a noviszádi 13. számú elemi iskola épület előtt megáll egy teherautó. A központi konyháról hozott tételeket sietve lerakják. — Csak gyorsan, gyorsan... — mondja a gépkocsivezető — még 12 elemi iskolába várják az ebédet ... Az ügyeletes pionírok közül négyen megragadják a párolgó ételekkel teli edényeket és a folyosón át az ebédlőbe cipelik. Utánuk egy harmadikos tanuló fehér vászonzacskóban a kenyeret viszi. A gyermekek már türelmetlenül várják az ebédet. A zsibongás az ebéd megérkeztével elcsittul. Az ügyeletes tanítónő gyorsan kiosztja a jó, meleg húslevest. A másik tanítónő közben a nyilvántartó könyvbe vezeti a kiadott ebédek számát. — Nézzék csak, néptársak, milyen nagy zsírfoltok úszkálnak a levesben ... — mondja mosolyogva majd gyorsan hozzáteszi: így van ez mindig. Jó és ízletes ebédet kapnak a gyermekek ... A kis Hapics Harangyel is ezt mondja. Az édesapja Crna-Gora hegyei között esett el. Az édesanyja mosogató nő a „Vojvodina“ éttermében. — Volimovde... — mondja és mosolyogva megy a második fogásért. Tányérjába nagy szelet hús és paradicsom mártás kerül. — Húst rendszeresen kapnak a gyerekek. De ha véletlenül nincs, akkor a főzelék után palacsintát vagy gyümölcsöt adunk nekik ... Csörömpölnek a kanalak. Fogy az ebéd. — Tegnap édes káposzta volt főtt szalonnával ... — szól ismét a tanítónő és bejegyezi, hogy 37 ebédet, osztottak ki. Az ebédek árát a szülők vagyoni helyzete alapján szabják meg. A jobbmódúak 15 dinárt, a szegényebbek pedig 7 és fél dinárt fizetnek egy ebédért. De legtöbben teljesen ingyen kapják az ebédet. A szőke Ács Vera is ezek közé tartozik. Brunhik László szintén. A kisfiúnak apja már nincs, édesanyja pedig mosással keresi meg a kenyerét. Lassan befejezik az evést a kicsinyek. Tekintgetnek jobbra-balra Akad azonban olyan is, aki mégegyszer kér. — Csak hadd egyenek. Van itt elég... — mutat a tanítónő az edényekre. Egy óra már elmúlt. Néhány leányka a mosatlan edényei összerakásában segítkezik. Majd ők is hazamennek. Az ebédlővé átalakított iskolaterem teljesen kiürül. A falról komolyan tekint le a piros betűs jelmondat: „A gyermek a mi jövőnk.. 1L 6 Mácvay Sióm. i. i. Ahol a puha bársonyos szőnyegek készülnek A zrenyanini „Proleter" textilgyárat a felszabadulás után, amikor a hadseregnek nagy szüksége volt vászonra,, átalakították vászonszövésre. A gépeket ekkor átszerelték. Az átszerelés jól sikerült. A munkások fáradhatatlan munkájának köszönhető, hogy az üzem feladatát teljesíteni tudta és több mint 40.000 méter vásznat szőtt. 1945-ben az üzem egyes osztályait szövetkészítésre rendezték be. U. átalakításra volt szükség. Az üzemet kibővítették. Egy fonodát és a gyapjú, előkészítéshez szükséges osztályt rendeztek be. Az üzem csak 1947. évben térhetett át, eredeti berendezésének és gépeinek megfelelően, szőnyegek készítésére. Az úrbóli átszerelés nehézségekbe ütközött. Az üzemen kívülálló gépeket addig elhanyagolták és szakemberekben is hiány volt. Régen a gépalkatrészeket külföldről hozták, és a gépek javítását, szerelését is külföldi szakemberek végezték. Ez a feladat most az üzem munkásaira hárult. A gyár munkásai minden tu. --------------------------------------------------------------------------------------- dásukat beleadva, Zemene Ferenc gépész irányításával az elhanyagolt gépeket úgy rendbeszedték, hogy soha sem működtek jobban. A zrenyanini szőnyeggyárat hozzáépítéssel kibővítik. Az ország több részéből ide- összpontosítják a szőnyegszövő üzemek berendezését, gépeit. Májusban kezdték el az új szövődé építését, Októberben elkészült. Most felszerelik az étkező szövőgépeket. Az új osztályt célszerűen átépítették és tetővilágítással is ellátták. Az üzemben Mib osztály létesítésével új munkáit,Ivómat alakult ki. A termelés azelőtt kész fonallal kezdődött s a szőnyeg elkészítésével végződött . . . Ma a termelés már a nyers gyapjú feldolgozásával kezdődik Jövőre elkészül az üzem festődése is A mostani festődé alkalmatlan helyiségben van elhelyezve. A' kipárolgó gőztől'alig lehet tálas. Ez az osztály eddig háromszor, nyerte el az üzem vándorzászlóját. Hibája s festődének, hogy némi , tevődik a kádér neveléssel. Az ■ osztály,dák egyet,tlen tanonca sincs. A kártolóosztályban tépőgépekbe kerül a gyapjú. A gépek a terem két oldalán vannak elhelyezve. Óriási hengerek és.'Zedörzsölik a gyapjút. innen kerül ki az,,,első fonál. Ebben az os^a!y£»t.,már pontos nyilvántartást,.'/Vezérnek Anapi munkateljekítményt nyert tatvényokon tüntették'- fél.1 AZ1 'előkészitett fonalat fonódábitóvsb'dörják. A hoszszu fonál.'odzögépek érdekesjátszadozásának tartó munkával sodorják a fonalat. Ez az osztály a legtisztább. Vörös vándorzászlók vonják magukra a figyelmet A vándorzászlók egyik oldalról a másik oldalon elhelyezten gépek fölé kerülnek. A fonodából a spukíszába jut, az elkészített fonál, linek-szó mellett lányok végzik itt az egyhangúnak tűnő munkát. Valetin banka és Nejdelov Zlátó dolgoznak ebben a váltásban. Ugyanitt egy gép duplázza a fonalat. A gépb én, dolgozó Oszt Mária kilenc hónapja dolgozik csak az üzemben és már másodszor rollammunkás. — Szeretem ezt a munkakört — mondja a munkásnő . — Elért eredményem főleg tanítómesteremnek köszönhetem. Az üzem szövődéje újonnan épült tágas teremben van elhelyezve. A szövőgépek szüntelenül kattognak. Nem pihen a gép akkor sem, amikor a gyár szirénája megszólal és a második váltás veszi át a munkát. A nagy szövőszéken szebbnélszebb szőnyegek készülnek. Az egyiken egyszerű, de ízléses „Bukle” szőnyeget, a másikon bársonyos, mintákkal teleszőtt „Vulvet"* készül, jó minőségű szép falszőnyegek is készíttettik. A szövőszékeiken kifeszített élénkszinűi fonalsugarak szép látványt nyújtanak. Virágoskertre emlékeztetnek. Az egyik szövőszéken Radicsev Milán háromzoros roham munkás dolgozik Perzsaszőnyeg készül. Koszó Rozália gépét ékesíti ma a vándorzászló. A munkásnő már 40 éve dolgozik az üzemben. A novemberi versenyben elnyerte a rohammunkás címet. Az üzem munkaközössége december 11-én befejezte évi tervét. Jövő évben legnagyobb gondot a minőségi termelésre fordítják. Az 1948- as évben befejezik az üzem kibővítését is. Elkészül a festődé, kazánház és új kazánt szereznek be. Otthonok és murkásírások épülnek. Ha a beszerelésre váró gépek mind megindulnak, az üzem termelőképessége 100 százalékkal növekszik és a zrenyanini szőnyeggyár mind berendezését mind teljesítőképességét illetően egyedülálló lesz a Balkánon. Kis Sulman Teréz Molnár Mila Rackov Milan