Magyar Szó, 1948. július (5. évfolyam, 155-182. szám)
1948-07-01 / 155. szám
A JKP Központi Bizottságának a Tájékoztató Irodához intézett június 20-iki nyilatkozata A TÁJÉKOZTATÓ IRODÁNAK A JKP Központi Bizottsága megkapta a meghívást, hogy küldje el képviselőit a Tájékoztató Iroda összejövetelére, amely már összeült a JKP-ban a »való helyzet megvitatására, és kéri, hogy a Tájékoztató Iroda összejövetelén közöljék a következőket: A JKP Központi Bizottsága mindenkor kész részt venni a Tájékoztató Iroda munkájában. De nem küldheti el képviselőit az Irodának erre az összejövetelére, mert nem fogadja el az összejövetel napirendjét, úgy véli ugyanis, hogy a SzK(K)P Központi Bizottsága és a JKP Központi Bizottsága közötti félreértés kérdésének rendezését, amely a velünk közölt napirenden szerepel, kezdettől fogva az Iroda jelen összejöveteléig, helytelenül állították fel és pedig a következő okokból: 1. A SzK(K)P Központi Bizottságának már első levelét nem olyan elvtársi bírálat szellemében állították össze, hogy a JKP Központi Bizottsága ugyanilyen szellemben válaszolhatott volna, hanem durva és igazságtalan vád alakjában, amit mi valótlan tartalmára való tekintettel, vagy csak pártunk és államunk kárára fogadhattunk volna el, vagy nem fogadhattuk el. 2. A JKP KB-a alapjában helytelennek tartja, hogy egy testvér kommunista párt elleni vádat arra az egyoldalú információra alapítsák, hogy ki s mit mondott, vagy elszigetelten kiragadott kérdésekre alapítsák, nem pedig pártunk egész tevékenységének elemzésére, habár pártunk olyan nagy próbákon ment át a háború előtt, a háború alatt és a háború után. 3. A SzK(b)P Központi Bizottságának egyes legfontosabb vádjai nyilvánvalóan pártellenes elemek adatain alapulnak, akik ellen pártunk a háború előtt, alatt és után is harcolt. A JKP Központi Bizottsága megengedhetetlennek tartja, hogy a JKP egykori frakciósainak ezek a maradványai a SzK(K)P Központi Bizottságának támogatásában részesüljenek. 4. A Tájékoztató Iroda tagpártjának vezetőségei bírálat nélkül elfogadták a SzK(b)P Központi Bizottságának vádjait pártunk ellen és anélkül, hogy tőlünk bármilyen felvilágosítást kértek volna, írásbeli nyilatkozatokban elítélték pártunkat és elutasították a SzK(b)P első levelére adott válaszunkban kifejtett érveink figyelembevételét. Közülük egyesek pártjuk széles köreiben, sőt nyilvánosan is országunk ellen cselekedtek. 5. A SzK(b)P Központi Bizottsága nem fogadta el első levelére adott válaszunk egyetlen érvét sem, sőt e levélre válaszolva, később is mind súlyosabb és minden alapot nélkülöző vádakat hozott fel a JKP ellen. Világos, hogy ez a magatartás lehetetlenné teszi számunkra a vita folytatását egyenjogúság alapján. E tények miatt nem fogadta el a JKP Központi Bizottsága, hogy a félreértéseket a Tájékoztató Iroda elé terjesszék, mert véleménye szerint ez nem a nézeteltérések rendezésére, hanem további elmérgesítésére vezetne. A JKP Központi Bizottsága emlékeztet arra, hogy javasolta a SzK(K)P Központi Bizottságának, küldje el képviselőit Jugoszláviába a vitás kérdések együttes helyszíni kivizsgálására. A SzK(b)P Központi Bizottsága nem fogadta el ezt a véleményünk szerint egyedül helyes eljárást, hanem még mielőtt megkapta volna válaszunkat, a nézeteltéréseket a Tájékoztató Iroda többi tagpártja elé terjesztette, vagyis egyidejűleg megküldte nekik a hozzánk intézett levél szövegét, mire e pártok vezetőségei, a francia és olasz párt kivételével, írásban közölték ítéletüket pártunkról. Ez az eljárás nem áll összhangban az egyetértés szellemével és az önkéntesség elvével, amelyen a Tájékoztató Iroda alapul. A JKP Központi Bizottsága ki- t tart meggyőződése mellett, hogy az az egyedül helyes út a felmerült félreértés rendezésére, ha a SzK(K)P Központi Bizottsága és a JKP Központi Bizottsága közvetlen érintkezéssel magában Jugoszláviában tanulmányozza a vitás kérdéseket. A JKP Központi Bizottsága mély sajnálkozását fejezi ki, hogy a félreértések a SzK(b)P Központi Bizottsága részéről ilyen formát öltöttek és felhívja mind a SzK(b)P Központi Bizottságát, mind a Tájékoztató Irodát, fogadja el véleményünket a SzK(b)P Központi Bizottságának és a JKP Központi Bizottságának a nézeteltérés megoldására irányuló közvetlen érintkezését illetőleg és ezért vegye le a napirendről ezt a vitát és lássa be, hogy ez a vita hozzájárulásunk nélkül nem helyénvaló. A JKP Központi Bizottsága üdvözli a testvér kommunista pártokat és kijelenti, hogy semmiféle nézeteltérés nem térítheti el a JKP-ot attól, hogy továbbra is hű maradjon a SzK(b)P-tal és a többi kommunista pártokkal való szolidaritás és legszorosabb együttműködés politikájához. 1948. június 20. A JKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK POLITIKAI IRODÁJA 1 Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyilatkozata (Folytatás az első oldalról) a valósággal. A JKP Központi Bizottsága itt kénytelen hangsúlyozni, hogy a segélynyújtás és az együttműködés nemcsak tőle függ, hanem a népi demokrácia országaitól és a Szovjet Szövetségtől is. A JKP Központi Bizottsága úgy tartja, hogy ezt a segítséget Jugoszlávia bel- és külpolitikájával kell kapcsolatba hozni és semmiesetre sem azzal a ténnyel, hogy nem tudta elfogadni az alaptalan és a valótlanságokon alapuló vádakat. Azok az állítások, hogy a jugoszláv vezetők arra készülnek, hogy az imperialistáknak engedményeket tegyenek és alkudozni akarnak velük Jugoszlávia függetlenségéről .• puszta koholmányok és az új Jugoszlávia ellen felhozott legsúlyosabb rágalmak sorába tartoznak A JKP Központi Bizottsága azonban kénytelen kijelenteni, hogy a népi demokráciák egyes országaiban a párt- és államszervek részéről egész sor olyan indokolatlan intézkedés történt, amelyek sértik Jugoszlávia népeit, országát és államvezetőit és amelyek az említett együttműködés gyengülésére és a Jugoszláviával való viszony romlására vezetnek.A JKP Központi Bizottsága nem tartja magára nézve kötelezőnek, hogy a jövőben az ilyen intézkedésekről hallgasson. 8. A JKP Központi Bizottságának az a véleménye, hogy azzal, hogy elutasította a vitát olyan hibákról, melyekben nem bűnös, semmiben sem sértette meg a kommunista front egységét. E front egysége nem kitalált hibák és összetákolt rágalmak beismerésén alapul, hanem azon a tényen, hogy egy párt politikája valóban nemzetközi-e, vagy nem. Azonban nem lehet hallgatólagosan napirendre térni ama tény felett, hogy a Tájékoztató Iroda szakított azokkal az elvekkel, amelyeken alapult és amelyek a határozatok elfogadásával kapcsolatban minden párt önkéntességét irányozták elő. A Tájékoztató Iroda azonban nemcsak arra kényszeríti a JKP vezetőit, hogy olyan hibákat valljanak be, amelyeket nem követtek el, hanem a JKP tagjait párton belüli lázadásra és a párt egységének megbontására szólítja fel. A JKP Központi Bizottsága soha sem egyezhet bele abba, hogy politikáját koholmányok alapján, elvtársiatlan módon és kölcsönös bizalom nélkül tegyék vita tárgyává. Ez nem elvi alap és ezért, pusztán ezért volt az a véleménye a JKP Központi Bizottságának, hogy nem egyenrangú fél a vitában és hogy ilyen alapon a vitát nem fogadhatja el. Továbbá a fent mondottakkal kapcsolatban a JKP Központi Bizottsága határozottan elutasítja azt a vádat, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártja áttért a nacionalizmus álláspontjára. Egész bel- és külpolitikájával, de különösképpen a népfelszabadító háborúban folytatott harcával és a nemzetiségi kérdésnek Jugoszláviában való helyes megoldásával a JKP ennek teljesen az ellenkezőjét bizonyította be. Az említett alaptalan vádakkal zártunk, munkásosztályunk, dolgozó tömegeink, általában Jugoszlávia népei és azok önzetlen és hősies harca iránt a legnagyobb történelmi igazságtalanságot követték el. A JKP Központi Bizottsága világosan látja, hogy a SzK(K)P Központi Bizottságának a JKP Központi Bizottsága ellen felhozott vádjait az ellenséges propaganda kihasználja majd a Szovjet Szövetség, Jugoszlávia és a többi demokratikus ország rágalmazására. Azonban a JKP Központi Bizottsága kijelenti, hogy ezért őt semmiféle felelősség nem terheli, mert ezt semmilyen magatartásával nem idézte elő. Jugoszlávia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága felhívja a párttagságot, hogy tömörítse sorait a pártvonal megvalósításáért, a Párt egységének még fokozottabb megszilárdításáért. A munkásosztályt és a Népfrontban tömörült többi dolgozó tömegeket pedig arra hívjuk fel, hogy még kitartóbban folytassák szocialista hazánk építését. Ez az egyetlen útja és módja, hogy a gyakorlatban bebizonyítsuk az említett vádak teljes jogosulatlanságát. 1918 június 29 én JUGOSZLÁVIA KOMMUNISTA PÁRTJA Központi Bizottságának Plénuma Magyar 1948. Vol. 1. mmi Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata Hourang Atija és Zsurovics Szreter kizárásáról Jugoszlávia Kommunista Pártjánól Jugoszlávia Kommunista Pártjának minden tagjához Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának 1941 április 13-i határozata alapján Neskovics K., Gosnyák J. és Tomsics V.elvtársakból bizottság alakult hogy kivizsgálja Zsurovics Szreten és Hebrang Andrija pártellenes tevékenységét. A bizottság befejezte munkáját. A JKP Központi Bizottságának Politikai Irodája kézhezvette a fenti bizottság jelentését és javaslatait Zsujovics Sz. és Hebrang A. pártellenes tevékenységének esetére vonatkozólag. A JKP Központi Bizottsága teljes egészében elfogadta a pártbizottság határozatait és javaslatait Zsujovics Sz. és Hebrang A. pártellenes tevékenységének ügyében és elhatározta, hogy HEBRANG ANDRIJÁT CS. ZSUJOVICS SzUeTENT KIZÁRJA A PÁRTBÓL. Mellékelten a tagság elé terjesztjük a pártbizottság jelentését és javaslatát Zsujovics sz. és Hebrang A. pártellenes tevékenységének ügyében, valamint a JKP Központi Bizottsága Politikai Irodájának 1946 április 19-i határozatát Hebrang Á. és Zsurovics Sz. ügyében. A JKP K. B. POLITIKAI IRODÁJA 1. melléklet JUGOSZLÁVIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK A pártbizottság amelyet Neskovics B., Gosnyák J. és Tomcsics V. alkottak és amelyet a JKP Központi Bizottsága 1948 április 13-i plenáris ülésén választottak meg azzal a feladattal, hogy vizsgálja ki Hebrang Andrija és Zsujovics Szreten működését, befejezte munkáját és megállapította a következőket: Hebrang Andrija és Zsujovics Szreten szoros összeköttetésben álló pártellenes elemek, akik Jugoszlávia Kommunista Pártja és a JKP Központi Bizottsága ellen működtek. Megpróbálták szétrombolni Jugoszlávia Kommunista Pártját, de ez hála Jugoszlávia Kommunista Pártja szilárdságának és egységének és a JKP Központi Bizottsága éberségének, nem sikerült. Hogy mindez pontosan így van, azt a JKP Központi Bizottsága Politbürójának mellékelt 1946 IV. 19-i határozata a Hebrang—Zsuljovics ügyben is bizonyítja. I. Hebrang Andrija működését vizsgálva a pártbizottság megállapította: 1. a)hogy Hebrangot, amikor börtönben volt frakciós munkája miatt, megrovással büntették; b) hogy Hebrangot 1941-ben a JKP Központi Bizottsága intéssel büntette (mert akkor nem mondotta meg, hogy már azelőtt feddéssel volt büntetve), mert nem mutatott kellő éberséget a Párt kettészakítására irányuló próbálkozásokkal szemben és mert nem hajtotta végre a JKP Központi Bizottsága utasításait az általános népi felkelés megszervezésére; c) hogy Hebrangot 1944-ben leváltották a HKP Központi Bizottság titkári állásáról soviniszta kirohanásai miatt a horvátországiszerbekre vonatkozólag, a Népfront kérdéseiben tanúsított hibás politikája, a HSS befolyása alatt álló tömegek iránti hibás politikája és az usztasák elleni harc tompítása miatt; d) hogy 1946-ban Hebrangot a JKP Központi Bizottsága Politikai Irodájából való kizárással büntették és szigorú megrovással, ugyanakkor leváltották a Gazdasági Tanács elnöki állásáról, mert azzal próbálkozott, hogy a JKP Központi Bizottsága és a JSzNK kormányának gazdasági politikájával való ellentétes álláspontját Tito elvtárs iránta tanúsított személyes ellenszenvével leplezze (lásd a JKP Központi Bizottságának Politikai Irodájának mellékelt 1946-IV-19-i határozatát a Hebrang -Zsurovics ügyben). 2. a)hogy Hebrang A. letartóztatása után Horvátország Pártszervezetében lebukás volt, amelyet kapcsolatba hoztak Hebrang A. árulásával, melyet pedig a Hebranggal személyes kapcsolatban állott Govorusics D. későbbi nyilatkozata megerősít, amelyből kitűnik, hogy Hebrang őt terhelte. b) hogy Hebrangot, mint a KP nak, az usztasák által ismert magasállású vezetőemberét 1942-ben egész gyanús körülmények között cserélték ki, ami egyedülálló eset hazánkban. 3. Hebrang A. 1942-ben az usztasa fogságból való kiszabadulása után uszított és frakciós harcot folytatott a JKP Központi Bizottság egyes tagjai, külön pedig Tito elvtárs ellen, akadályozta a Párt vonalának keresztülvitelét a gazdaságban és eközben tudatosan demoralizálta környezetét, soviniszta politikát folytatott. A bizottság a fentieket számos tény alapján állapította meg, amelyek közül a következőket soroljuk fel: a) Hebrang A. megnehezítette az ötéves terv időben való összeállítását. Amikor 1945-ben utasítást adtak az ötéves terv kidolgozásának megkezdésére a gazdasági tárák szerint, Hebrang A. azon a véleményen volt, hogy előbb el kell készíteni az „általános“ tervet, amikor pedig a gazdasági tárcák elkészítették ötéves terveiket, Hebrang A. e terveket hat hónapig fiókjaiban hevertette. Amikor 1946 végén a JKP Központi Bizottsága utasítást adott az általános ötéves terv elkészítése azonnali megkezdésére, Hebrang A., előző véleményével ellentétben, azon a véleményen volt, hogy nem lehet ötéves általános tervet készíteni, hanem csak egyéves tervet kell készíteni; b) Hebrang A. a parasztság mint c ász ellen cinikusan olyan ellenséges intézkedéseket javasolt, amelyeknek lényege az volt, hogy amennyiben nehézségek mutatkoznak, a parasztsággal szemben megtorló intézkedéseket kell foganatosítani, másrészt a Központi Bizottság vonalát a szövetkezeti kérdésben tiszta opportunizmusnak nevezte; c) Hebrang A. a Gazdasági Tanácsban és a Tervbizottságban zűrzavart hagyott maga után, a köztársasági tervbizottságok működése pedig egyáltalán nem is érdekelte; d) Hebrang az állami kapitalizmus gazdaságipolitikáját próbálta folytatni: egész idő alatt amíg a Gazdasági Tanács és a Tervbizottság elnöke volt, elszabotált minden komoly intézkedést, amely gazdaságunkban a tervezés szocialista módszereinek alkalmazását jelentette volna és nem alkalmazott megfelelő szervezeti intézkedéseket összhangban a szocialista szektornak, mint hazánk alapvető és leghatalmasabb szektorának szükségleteivel, mi több ellenállt a Központi Bizottság határozatainak, amelyek erre irányultak. Amikor 1947 második felében Hebrang elé tűzték, hogy a tervbizottság kezdjen hozzá a tervezés módszertanának kidolgozásához, ő ezt az ügyet az év végéig halogatta, akkor pedig közölte, hogy ezt nem készítheti el, mert meg kell kezdenie az 1948 évi terv elkészítését. Amikor azonban az egyes tárcák elkészítették az 1948 évi tervet, kijelentette, hogy e tervek nem reálisak és nincs lehetőség megvalósításukra, a gyakorlatban pedig halogatta és lehetetlenné tette az 1948 évi terv elkészítését. Emiatt az 1948-as terv nem készült el időben és ezért gazdasági tárcáinknak nem volt világos, meghatározott rendük egészen 1948 első negyedének végéig. Ilymódon Hebrang A. hatalmas anyagi károkat okozott gazdaságunknak és hazánknak; e) Hebrang A. különféle módon megpróbálta akadályozni a ..Testvériség-Egység— beográd—zágrábi autóút építését; f) Hebrang A. meg akarta akadályozni a bresko—banovicsi és a samac—szarajevói vasútvonal építését; g) Hebrang A. megkísérelte demoralizálni a felelős párt és állami funkcionáriusokat kijelentéseivel, mint például: csak lapátokkal fogjuk ásni a Duna—Tisza—Duna csatornát, vagyis nem is építjük meg; hogy semmit sem tervezhetünk a falusi magángazdaságokkal; vagyis abba kell hagynunk a próbálkozásokat az ötéves terv megvalósítására a mezőgazdaságban; hogy törölni kell a tervből mindazt,amelynek végrehajtásánál nehézségekre bukkanunk, amit Hebrang A. megpróbált keresztül is vinni, stb. stb. h) Hebrang A. kártevő munkájával táplálta a sovinizmust és ezzel szét akarta rombolni népeink véren szerzett testvériségét és egységét, ami több intézkedéséből kitűnik; azt mondotta, hogy egész Szerénységnek Horvátországhoz kell tartoznia és ily módon az ismert usztasa álláspontot képviselte stb. 4. Hebrang hazug színben tüntette fel a hazánkban uralkodó helyzetet, rágalmazta a JKP Központi Bizottságát és a JKP Központi Bizottságának egyes tagjait a Szovjet Szövetségben lévő barátaink, valamint mások előtt is, akikkel érintkezésbe jutott. Ily módon pártellenes frakciós működését és törekvését megpróbálta leplezni a Szovjet Szövetség iránti hamis barátsággal. Végül a bizottság birtokában lévő legújabb időből származó okmányokból kitűnik, hogy Hebrang A áruló magatartást tanúsított, amikor 1942-ben Zágrábban az usztasa rendőrség letartóztatta és akkor kötelezettséget vállalt, hogy dolgozni fog az usztasa rendszer és az usztasa rendőrség számára. A fentiek alapján a bizottság megállapítja, hogy Hebrang Andrija a háborúig, a háború alatt, és a háború után frakciós harcot folytatott pártunkban, hogy 1942-ben történt kicserélése után magatartásával kapcsolatban félrevezette a pártot és ezzel sikerült felelős párt és állami állásokba tolnia magát és sikerült, hogy 1943-ban kooptálják a Központi Bizottságba és a JKP Központi Bizottság Politikai Irodájába; hogy a háború folyamán soviniszta politikát és a Népfront szétrombolására irányuló politikát folytatott, hogy a felszabadulás után fékezte az országépítés szabotálta a Központi Bizottság vonalát a gazdasági kérdésekben. A bizottság, mind az említett bizonyítékok, mind Hebrang A. kihallgatása alapján azt is megállapította, hogy magatartása az usztasa rendőrség előtt nemcsak áruló és kapituláns volt, hanem okot ad arra a jogos gyanúra is, hogy az usztasa rendőrség szolgálatába szegődött II. Szretent A bizottság Zsujovics illetőleg megállapította: 1. hogy Zsujovics Sz. megrögzött frakciós a Gorkics-féle táborból és (Folytatás a harmadik oldalon)