Magyar Szó, 1951. március (8. évfolyam, 50-76. szám)
1951-03-01 / 50. szám
I »AA*» A *9WSMSS*«sIAA *. a KfPsrk! Tra. EVP., 50 (1919) SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1551 in. 1 I ARA 2 DINAR Itest. fi’ioo. A Szövetségi Népszkupstina harmadik rendes ülésszaka kedden este befejezte munkáját. Mint már jelentettük, megtárgyalta és elfogadta az új büntetőtörvénykönyvet' a büntető törvénykönyv bevezető törvényét, a prezidiumrról és az állami ellenőrzés megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Ezeken az álsaércen részt vett Tito ,Harsai és a kormány többi tagja. A képviselők lelkesen és hosszasan ünnepelték Titt mártársát és a minisztereket. Kedden délután folytatta munkáját a Szövetségi Népszkupszina, és határozatot fogadott el, amelyben jóváhagyta a Szövetségi Népszkupszina második és harmadik rendes ülésszaka között hozott presidium tukárokat és döntéseket. Ezután Oszmán Karabegovics a kereskedelmi tanács elnöke beszámolót olvasott fel az új ellátási rendszer kérdéseiről. Az ezt követő vita után Edvard Kardely külügyminiszter válaszolt Siinisa Sztankovics, Zlatan Szremao és Iljjo Bjelica képviselők külpolitikai vonatkozású kérdéseire. A továbbiakban Milenje Fopovics, a szövetségi kormány külkereskedelmi minisztere ugyannak néhány interpellációra adott választ. A. f»trtt l&ra»« la«»* esi A Magyar Bolgosok Pártjának kon«rmawaáe HSJkkM kijelentette, hogy 3sta«y»ro r»»a» a ltt«nenMű által megengedett határokon belül továbbfejleszti hadseregét. RÁKOSI: — Jelenlegi 165.099 főnyi hadseregünket tovább fejlesztjük, amíg elérjük a 79.009 főnyi létzsámet. e,elésben előírányzott határos 1 Jugoszlávia népei csak akkor ragadnak fegpert, ine leszdghe herűMflggetlensegek Edvard Kardely külügyminiszter viasza a szépképvisalök kérdéseir® A Karabegovics miniszter jelentése feletti vita után Edvard Kardely külügyminiszter válaszolt egyes népképviselőknek előzőleg feltett kérdéseire. Szinisa Sztankovics népképviselőnek arra :A JSzNK kormánya nem ismeri alaposabban a négy nagy hatelem kormányának szándékait, a négy külügyminiszter értekezletének napirendje tereintetében. Egyébként azokból az adatokból ítélve, amelyek a közvélemény előtt ismeretesek ezeknek a irományoknak a nézete a napirend kérdésében még mindig nagyon eltérő. Mégis tekintet nélkül erre a helyzetre pozitívnak tekintjük már magát azt a tényt, hogy ilyen értekezletet készítenek elő és hogy abban az időben kerül rá sor, amikor a nemzetlőzt feszültség nagyon aggodalomra okot adó" méreteket k ölt. Jugoszlávia népel, valamint kormányok osztják a világ minden békeszerető emberének azt te reményét, hogy ez az értekezlet legalábbis részleges sikert hozhatna, ami megmutatná, hogy van bék és kint a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetből és ezáltal visszaadná az emberi ég hitét a béke megőrzésének és megszilárdításának lehetőségében. Azért, hogy megtalálják-e ezt az utat elsősorban a nagyhatalmak minden egyes kormányán nyugszik a történelmi felelősség. Hogyan tekintünk mi erre az értekezletre és mit várunk tőle? Dr.i. azt, amit a világ tedintén embere követel és vár tőle. Az értekezletnek mindenekelőtt mentesnek kell lennie attól a propaganda jellegű taktikátók hogy egymásra licitáljanak á békeszerető szóamokkal. Ezzel a taktikával voltaképpen csak azt leplezik, hogy egyáltalán nincs meg az a kívánság, hogy változzk-eanak a jelenlegi helyzeten, vagyis azt az irányzattot, hogy tovább folytassák a háborús fenyegetések és a megfélemlésések jelenlegi nov Etikáját. Ha az értekezleti ezen pz után indul el, akkor már a kezdet kezdetén zsák- ? utcába jut a béke ügye ne-5 dig rtskább elvesz. A bé-keszerető emberek joggal várják, hogy a négy külügy- f miniszter értekezlete hozzálát a vitás kérdések építő mó-don való megoldásához, köz-J elenös megértéssel és azz?.’ a valóságos törekvéssel, hogy megtalálja a meg- * oldást. ♦ A második dolog, amit as békeszerető emberek a négyhatalmi konferenciától vár-f bak az, hogy a najcyhatal-| Utak kormányai ezen az ér- J tekezleten, — függetlenül »| Vitás kérdések konkrét meg-J oldia triik elérendő ered- fényektől, — ismételten biztosítuk az emberiséget, hogy a vltta kérdések megoldása. Iszén semmiféle nehézség* *em lehet Indok arra, hagyj leihteználjái: az coressaiv had fegyvereit és hogy őket a kérdésére, hogy mi a JSzNK kormányának nézete, a négyhatalmi értekezlet öszszehívásáról és a napirendjére vonatkozó javaslatról Edvard Kardely miniszter a következőket válaszolta: együttesen szembeszállnak a jelenlegi háborús tűzfészkek kiterjesztésével és bármiféle új háborús tűzfészkek létrejöttével. A harmadik dolog, amit nem szabad elfelejteni az a tény, hogy a nagyhatalmak közötti semmiféle egyezkedés, ami károsan érintené más országok érdekeit nem lehet valóságos és tartós hozzájánás a békéhez. Az érdekszférák felosztása politikájának továbbfolytatása, ami már eddig is annyi kárt okozott a nemzetközi problémák megoldása tekintetében és ami nagy mértékben hozzájárult a jelenlegi feszült helyzet létrejöttéhez, nem volna semmiféle hozzájárulás a béke megszilárdításához, hanem csak újabb tűzfészkeket teremtene a jövendő összeütközésekre. A békéhez való valóságos hozzájárulás csak a nagyhatalmak minden kormányának abban az elhatározásában nyilvánulhat meg, hogy együttesen tiszteletben tartják a nemzetközi kapcsolatokban azokat az elveket, amelyek nélkül nincs béke, s amelyek elsőmagától értetődik, hogy a négyhatalmi értekezlet legfőbb kérdése Németország kérdése, éspedig a két formában: mint a Németország egyezítése felé vezető utak kérdése és mint a mai Németország felfegyverzésének kérdése. Jugoszlávia kormánya és népei üdvözölnének minden olyan lépést, amely egy békeszerető, demokratikus fa független Németország egyesítésére irányulna. Csak az ilyen Németország F.GYS/ERP parasztember Jan k m c t y. az aradael fiuphlzotuág eti:*We * heljoell lennel» “®'*J***f* vek. A temrsl jarftsbeU »*|o »»kok Jfltilték a» els® v*'*sz' Ilit klWzef felölthetyene**01,* sí-dj schupstical vilas.Uscara. sorban a következőkből állnak: minden nép függetlenségének tiszteletben tartása, a belső ügyekbe való beavatkozás elkerülése, a népek egyenjogúságának és szuverenitásuk egyenlőségének elismerése, az agresszív háború mint az állampolitika eszközének kiküszöbölése és szembeszállása, nemzetközi hátrányos megkülönböztetés minden formájával, ami gátolja a békeszerető nemzetközi együttműködés fejlődését. És végül csak abban az esetben remélhetünk sikert a négyhatalmi értekezlettől, ha konkrét vitás kérdések megoldása közben szem előtt tartja a békét egészben véve, a jelenlegi nemzetközi feszültség okait, egészben véve. Végeredményben az olyan vitás kérdés, amilyen például Németország felfegyverzésének kérdése nem oka, hanem inkább következménye a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetnek. Ma sokkal inkább érvényes ez a szabály, hogy a béke plarthatatlan, mint bármikor azelőtt. A koreai háború ismételten meggyőzően tanúsította, hogy ma nem lehet eleségetelt Ids háborúkat folytatni s egyúttal megmutatta azt is, hogy a békét védelmezni kell mindenütt, mert egyébként nem védelmezhetjük meg sehol. Ha a négyhatalmi értekezlet nem tartja szem előtt ezt a tényt, akkor nem lesz képes megoldani egyetlen konkrét vitás kérdést sem: lehetne a béke tényezője Európában. Ez a Németország azonban csak akkor lehet ilyen, ha nem lesz felfegyverkezve. Számunkra azonban világos, hogy a jelenlegi körülmények között ebben az irányban egyetlen lépést sem lehet tenni, ha őszinteség nélkül, rejtett taktikai célokkal nyúlnak hozzá ehhez a kérdéshez és ha a német kérdést a többi égető kérdéstől elkülönítetten vetik fel, a\ *7!«iNYE«GVARl szövőn:,ester Milan Pulcsevics. a zrenyanini el«3 válasdtongript feledh’lyette; e Til»t¡»*6- r8s roha»;munk»s. Az e'muit évben a mii»k-'V-ta»*e* »értekevé vtl;vztottik a t.'/i'r.jfr.syar no.'uk-áll mely kérdések ma egységes egészet alkotnak. A szovjet külpolitika, úgyszólván kizárólag síropaganda jeleges módon tárgyalja a német kérdést, ha ezért nem volt képes akárcsak egy lépéssel is előbbre vinni ezt a kérdést. Másrészt Németország felfegyverzésének irányzata kétségtelenül most inkább bonyolítja a nemzetközi viszonyban fennálló válságot. A JSzNK kormánya hiszi, hogy mégis lefeetélges még békés kiutat találni ebből a válságból és ezért úgy véli, hogy tovább kell fáradozni a békeszerető és független Németország megteremtésén. A négyhatalmi értekezlet azonban véleményünk szerint ebben a tekintetben csak úgy érhet el sikert, ha mind a négy nagykatalosú kormánya reatikusan nyúl ehhez a kérdéshez, vagyis egy olyan keretben, amely nem változtatná meg a fennálló erőviszonyokat Eurásában, amiben Németország voltaképpen a legfőbb tényeke. Nyilvánvaló, hogy az egységes Németország nem lehet sem »keleti«, sem pedig »nyugati«. Azok a kiséretek, hogy Németország ejtéséhez, amely már ma mész « szó túllépi mindazokat a bye- 5 reteket, amelyeket ebben a tekintetben a békeszerződések előirányoznak. Nem akarom megismételni azokat az adatokat, smeiye♦ két Tito elvtárs ismertetett ♦ a szkupatina előtt legfutóbbi terrpozájában, azzal kapcsolatokban, hogy ezek az országok megrezegik a békeszerződések ♦ katonai záradékait. Csak azt ♦ akarom megfllapítani, hogy a békeszerződések metróterzése ezeknek az országoknak a ♦ részéről és a szovjet kormány támogatásával, olyan cetekedet, amely lényegesen kiélea nemzetközi viszonyt és amely ugyanabba a kategóriába tartozik, mint Németország fdfegyverzésének kér j | áése. Is. Igaz. Rikoai má'v.s« • ! legutóbbi beszédében azt a! í feladatot tűzi ki, hogy a ma 1 ^gvar he'i-preget és fegyver- I j ?éet á’!'. ó’g a bél 'szerző- . gyesítése akár »keleti«, akár »nyugati« minta szériát történjen meg csak mégjobim» elmélyíti Néswetertssag felosztásét, elkerülhetetenül előidézi mindkét rész fegyverkezését és kiélezi az egész helyzetet Európában. Eszerint átmenetet kell találni a jelentős helyzetből a független egyesült Németország felé Ezt pedig véleményünk szerint csak Németország két részé mind szélesebb körű belső együttműködésének egy időszakával lehet elérni, tekintet nélkül a különböző társadalmi rendszerre Németország egyik és másik részében, a mai Magyarországon uralkodó valóságos helyzet ügyetlen álcázása, és az ilyen idjelentéteknek nem hisz senki sem Magyarországon, sem az egész világon. Magyarország, románia és Bulgária törvénytelen felfegyverzése, a szovjet tömb Jugoszlávia elleni háborús uszító hajszájával együtt kétségtelenül , egyike a feszült európai helyzet legfontosabb forrásainak És ezért véleményünk szerint a négyhatalmi értekezlet nem választhatja külön ezt a kérdést Németország felfegyverzésének kérdésétől és az európai helyzet számos más kérdésétől, ami előidézi a háborútól való félelem jelenlegi légkörét. A négyhatalmi értekezlet nem is kerülheti meg ezt a kérdést ha a béke oszthatatlanságának elvét vallja, különösen pedig ha az európai béke oszthatatlanságának elvét vallja. Márpedig ezt az elvet kell vallania, ha valóban meg akar oldani bármely konkrét vitás kérdést. Ezek a mi reményeink. Hozzá kell még azonban tenni, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet nem ad okot valami különösebb optimiztízumra, a négyhatalmi értekezget eredménye tekintetében. De tekintet nélkül arra, hogy milyen eredményeket fognak elérni, egy dolog nem lehet vitás. Az a kormány, amely megakadályozza, vagy indokolatlanul megnehezíti az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy egy ilyen normetközi értekezleten hozzálássanak a jelenlegi fecsettség valóságos enyhítéséhez, magára vonja az emberiség nagy többségének ítéletét, amely többség szilárdan a béke mellett áll és azt követeli minden ország kormányától, hogy őszinte erőfeszítéseket tegyen a békéért. Ha semmi egyéb, már ez is hozzájárulás lesz a békéhez. folytatnak Jugoszlávia ellen. Önök valamennyien tudják, milyen viszonyokat teremtett ez a politika Európának ebben a részében és milyen agresszív jugoszlávellenes formákat öltött magára. Kétség nem férhet hozzá, hogy az e politikával Európának ebben a részében teremtett helyzet feltétlenül aggodalommal töltötte el nemcsak Jugoszlávia népeit, hanem minden népet fs minden embert, aki őszintén a békét kívánja. Ezért a helyzetért a Szovjet Szövetség kormánya és az ő befolyása alatt álló kormányok viselik a teljes felelősséget. A jugoszláv kormány megtett mindent, amit csak megtehetett, hogy rendezze a viszonyt hazánk és a Szovjet tömb országai között. Emlékeztetni kívánom önöket arra, hogy T Jo elvtárs és a jugoszláv kormány más hivatalos képviselői 1540 óta a mai napig minden alkalmat felhasználtak, hogy hangsúltozzák Jugoszlávia készségét a viszonyok rendezésére, és hogy Jugoszlávia kész békeszerető együttműködésre a szovjet tömb országaival, azzal az eg” feltélettel, hogy ez az eg iiidlés Joroca'ma né "el f..'.; tisztetetbectai tí. n fa a b*’.»JT*ínk- re való be nem avatkoz.é.. dl ^a. Oivz'v*k crr-.k el a l u.ószláv kn,- ; r ívé vi(Folytatás a 2. oldalon) Kí fár a bfezerettl faág a né^n^fafrai koniersnek!nS Németország Kérdésa Ingarorszás, Bulgária is Rsmtoia toemnezésa Ez azonban az európai helyekig kell növelni. Ez azonban rétnek csak egy kérdése. Európában vannak más országok, amelyek az elmúlt háborúban Hitler Németországának oldalán állottak és amelyek fegyverkezését a békeszerződés értelmében korlátozták. Itt mindenekelőtt Magyarországra, Romániára ss Bulgáriára gondolok. Ezelmek az országoknak függetlenségét sertol sem fenyegeti és mégis ma ezekben az országokban eszeveszett háborús uszító hadjáratot folytatnak Jugoszlávia ellen. Ez a hajsza a szovjet kormány részéről teljes támogatást és ösztönzést kap, amely kormány egyébként a vezető szót viszi a Nyugatnémetország felfegyverzése elleni propaganda akcióban. Ugyan A második kérdéssel, Lazar Mojszov népképviselőnek arra vonatkozó kérdésével kapcsolatban, hogy milyenek a kilátások a világbéke megőrzésére, Edvard Kardely külügyminiszter a következőket mondotta: »A második kérdés közvetlen kapcsolatban van az elsővel. Nagyon nehéz kielégítő választ adni arra a kérdésre, hogy milyenek a béke megőrzésének távlatai. Ma az egész világon mindenki a béke megőrzésének szükségességéről beszél, a béke ügye azonban mégsem kap semmit az ilyen kijelentésekből, mert a szavak nem egyeznek a tettekkel, mert — sőt mi több, — az ilyen kijelentéseik palástja alatt a gyakorlatban olyan petlikát folytatnak, amely mindinkább kiélezi a . .süzetközi viszonyt sa fokozza a háborús veszélyt. A mai világban a háborúnak több tüleszkedés tényezője van. Én mindenekelőtt azzal kívánok foglalkozni, amely legközvetlenebbül érint bennünket, amely fenyegeti Jugoszlávia sürgetlenségét békéjét és szocialista országét Hóiét, vagyis a Szovjet Jvívatség Jugovdávia elleni katémonista politikájával valamint ázna! az eilensáre'’ ro’ifiki val, amelyet, a szov' jet külpolitika szolgálatéban egyes szomszédos kormányok Ek€tllhe!1-8 a hi&flftf? Edvard Kardely Ma titzthalamzaatni a Stasedni Istromanyi partertetal MA DÉLELŐTT küenc ár*kor ül össze Szerbia Kommunista Pártjának kilencedik tartományi értekezlete a noviarádi kultúrotthon nagy termében. Az értekezleten a pártvezetőség beszámol munkájáról, elemzik a sikereket és fogyatékosságokat, megvitatják a problémákat, határozatokat hoznak a soronlévő feladatokról, majd megválasztják az új pártvezetőséget és a felügyelő bizottságot. Már tegnap este számos vajdasági helységből megérkeztek a kiküldöttek, akiket Noviszád felrobogózott és feldíszített főtérrel köszöntött.