Magyar Szó, 1953. november (10. évfolyam, 301-329. szám)

1953-11-28 / 328. szám

Gyiro Gyakivics alve és népből sírgátM­indig úgy véltem, hogy a szlavoszkibró­­di nagy vagongyárat azért nevezték el Gyura Gyákovicsról, mert ebben a gyárban dolgozott és tevé­kenykedett a régi Jugoszlá­via idején Gyura Gyákovics a JKP KV volt főtitkára, a fémmunkás, a forradalmár. Meglepetés volt számomra, amikor megtudtam, hogy Gya­na Gyákovics nemcsak, hogy bizonyos ideig a bródi gyár­ban dolgozott, hanem, hogy Bród külvárosának szülött­je is. Ez a kis külváros Brod­­­szka Város. Érdekes témá­nak ígérkezett az egész, ez­­­zent elmentem Brodszka Vá­rosba, amely 2—3 kilométer-­­ re fekszik Szlavoszki Bród-­­­tól. Hogy miért hívják Brod­­szka Városnak, — mikor az valóságban falu, — erre bár­kitől érdeklődtem, nem tud­tam magyarázatot kapni. Szlavonszki Bródtól Brod­­szka Városig Budainka kül­városon át vezet az út. Bu­dainka, és maga Brodszka Város nem különbözik a mi bácskai kis falvainktól. Az utcák porosak, a házak ki­csik. Egyszerű emberek, töb­b­nyíre vagongyári munkások és vasutasok laknak itt. E munkanegyedeik dolgo­zói a régi Jugoszlávia kapi­talistáinak prédái voltak, de ugyanakkor Budaiika és Brodszka Város volt a mun­kásmozgalom gócpontja is. Budainkán a Brodszka Vá­rosban ültek össze a prole­tariátus fiai, hogy megbe­széljék, hogyan harcoljanak a kizsákmányoló rendszer­­ ellen. Budainka a megszállás­­ alatt is forradalmi központ volt íme egy okmány: Budain­ka főutcáján — egy ház fa­lán márványtábla. A táblán a következő szöveg: »Ebben a házban működött illegali­tásban és irányította a nép­­felszabadító mozgalmat Hor­vátország Kommunista Párt­jának bródi városi vezetője.Egyszerű kis parasztház­ban Porodzska Városban szü­letett, a proletariátus nagy fia és harcosa Gyura Gyako­vics. A házon a hálás utó­kor emléktáblát leplezett le. A kőtábla ékesszólóan be­szél Gyúró Gyakovics életé­ről, a felirat magyar fordí­tása»Ebben a házban született 1886 november 30-án a jugo­szláv proletariátus hőse Gyu­ro v... ■.. . • . a JKP Közpon­ti Vezetőségének titkára. É­letét a dolgozó nép rettenthe­tetlen harcának szentelte. Az ő fényes arculata em­lékeztessen a Kommunista Párt megerősödésének ama nehéz, de dicsőséges napjai­ra, amikor a frakciós har­­­­cokat kiküszöböltük és a­­ Párt felkészült, hogy végre-­­­hajtsa nagy feladatát, a dol­gozó nép felszabadításáért és győzelméért. A monarcho­­fasiszta diktatúra és terror idejében a munkásosztály el­lenségei megölték Gyura Gyakovicsot 1929 április 25- én, de nem ölhették meg mű­vét, mert az ő fényes arcula­ta útjelző maradt a proleta­riátus további harcában, a­­mely győzelemről győzelem­re visz. Dicsőség Jugoszlávia Kom­munista Pártja hű fiának és a munkásosztály felszabadí­tása rettenthetetlen harcosá­nak, Gyura Gyákovics elv­­társnak!« 1951. április 25. Szlavónbród város és járás népe. Gyura Gyákovics szülői házában, amikor ott jártam Iván, testvérbátyja élt. A ba­nyakemencés előszobában fo­­gad. Iván Gyákovics, aki most 73 éves és nem örvend a legjobb egészségnek. Kéré­semre egészen halkan vála­szol. A beszélgetés súlyos asztmája miatt nehezére e­­sik. —­9 holdas parasztszülők gyermekei voltunk. Szüleink csak hár­om gyereket neveltek fel. Gyúróval együtt a laka­tos mesterséget tanultam ki... Fiatal koromban bejártam a világot, hogy jobb életet ta­láljak ... öt évig Ameriká­ban éltem, két évig Német­országban ... A honvágy ha­zahozott... Gyúró korán el­hagyta a szülői házat és kü­lönböző helyeken élt... A lakatos mesterséget Szaraje­vóban tanulta ki... — Kemény gyerek volt ! Gyuró — emlékszik Ivó báty­jára. Ha látta, hogy valami­ben iga­za van, nem egyköny­­nyen engedett. Rendkívül jó feje volt. Ha valamit elolva­sott vagy hallott, azt nem fe­lejtette el... Szeretett olvas­ni .. A kommunizmus meg­valósításáért harcolt, ezért a régi Jugoszláviában nagy­ üldöztetéseknek volt kitéve... Miatta engem is állandóan zaklattak a csendőrök. Én nem voltam mozgalmi ember, Gyúrót is gyakran figyelmez­tettem... Ő állhatatos ma­radt a munkások harcában... Mielőtt meghalt, kegyetlenül kínozták... — Kapcsolatom Gyúróval nem volt állandó, — mondja az öreg Iván. — Időnként leveleztünk, de a leveleket megsemmisítettem, hogy ne legyen kellemetlenségem ... Tőle semmi sem maradt a szülői házban ... Kivéve, ha jól emlékszem, várjon, csak... egy kalapács, amelyet Gyúró használt, amikor idehaza dol­gozott. Amikor megkértem Ivan Gyakovicsot, hogy adja ne­kem ezt a kalapácsot, hogy azt méltó helyre juttassam, vonakodás nélkül eleget tett kérésemnek. Minden ellen­­érték nélkül ideadta a kala­pácsot és hozzáfűzte: — Oda adtam volna én ezt már másnak is, de eddig sen­ki sem kérte. A kis ház, a fészer, a kör­tefa, a falusi környezet visz­­szatükrözik azt a légkört, a­­melyben Gyura Gyákovics a JKP KP volt főtitkára ne­velkedett s ahol lakatos ko­rában rádöbbent arra az igaz­ságra, hogy a munkásosztály csak harc és áldozatok árán szabadulhat fel a kizsákmá­nyoló tőkés iga alól. Gyúró Gyákovics elvtársat ugyan megölték a monarchofasiszta pribékek, de mint az emlék­tábla is hirdeti, az ő műve tovább él, az ő álmai már valóra válnak. Bizonyíték er­re a Gyúró Gyákovics vagon gyár, amely állandóan bővül, a Testvériség-Egység autó­út, amely nem messze Brod­szka Várostól kígyózik, bi­zonyíték erre egész szocia­lista valóságunk. Gyúró Gyákovics a JKP KV volt főtitkárát megölték, de műve él, s áldozata nem volt hiábavaló. S. L Ivan Gyákovics, Gyúró Gyákovics testvérbátyja Kis falusi parasztház, mint a többi. Itt született Gyúró Gyákovics, a JKP KV volt főtitkára Emléktábla Gyúró Gyákovics szülőházán Ebb a házból irányította a megszállás alatt Horvát­ország KP szlavonszki bródi városi vezetősége a népfel­­szabadító mozgalmat Bród­ban és környékén. M­egk­­oszorúzt­ák Ivo Lola Rzibár Az e­­sett hős édesapja mondott köszönetet az ünneplőknek Ivo Lola Ribár néphős halálának tizedik évfordu­­lója alkalmából a Kommu­nisták Szövetsége, a Népi­­ Ifjúság, az egyetemi hallga­tók szövetsége, képviselői, Beográd if­jai és főiskolásai tegnap délelőtt megkoszo­rúzták kalimegdáni sírját. A Kommunisták Szövet­ségének Központi Vezetősé­ge nevében Velimir Sztoj­­­ics és Lidia Sentjurc, Ju­goszlávia Népi Ifjúsága Központi Vezetőségének nevében pedig Milijan Neo­ricsics és Krszto Markov­­szki helyeztek el koszorút. Az if­júkommunista vezető néphős sírján elhelyezték az egyetemi hallgatók szö­vetsége központi bizottsá­ga, a Népi Ifjúság Közpon­ti Vezetősége, a beográd­i egyetem, a beográdi ifjúsá­gi vezetőség, az Ivo Lola Ribor nevét viselő egyesü­letek és szervezetek, vala­mint Beográd egyes népi ifjúsági szervezetei koszo­rúit is. Lola Ribár sírján­­ helyezték el azt a babér-­s koszorút is, melyet a zemu­­­ni Ivó Lola Ribár kajakos­egyesület tagjai a glamocsi mezőtől, ahol Lola elesett, Beográdig vittek. Az egye­sület tagjai a Vrbászon és a Száván 500 kilométert tettek meg kajakon. Az ünnepélyes koszorú el­helyezésén megjelent dr. Ivan Ribár, az elhunyt Lo­la édesapja és köszönetet mondott azoknak, akik­­e­zen a napon kegyelettel a­­dóztak fia emlékének. Kü­lön köszönetet mondott a zemuni Ivó Lola Ribár ka­jakos egyesület tagjainak, akik ajándékként díszalbu­­mot és a kajak művészien kidolgozott kicsinyített má­sát adták át. Tegnap délelőtt mintegy tízezer egyetemi hallgató, ifjú és beográdi polgár vo­nult el Ivó Lola Bibar sír­ja előtt, így adózva népünk hős fia emlékének. Ivó Lola Bibar A főváros ellátásának kér­dései a népbizottság előtt A beográdi népbizottság legutóbbi ülésén Szveta Po­­povics, a népbiizottság alel­­nöke ismertette a tanács­tagokkal Beográd fa- és szén­ellátásának problémáit. Hang­súlyozta, hogy két-három hé­­t­­en­ belül, amennyiben ele­­­­gendő teherkocsit biztosíta­nak, megoldják a szénellá­tás kérdését. A beográdi nép­bizottság minden rendsza­bályt megtett, hogy Beográd dolgozóit elegendő szénnel el­lássák. Beográdba naponta átlag 160—200 vágon szenet szállítanak. A felsőbb állami szervek kezdeményezésére további 27.000 tonna szenet szereznek be. Popovics alelnök kijelen­tette, hogy Beográd ellátásá­ra évente mintegy 300.000 tonna szén szükséges. A jö­vőben gondoskodni kell ar­ról, hogy még a nyári hóna­pokban elegendő szenet sze­rezzenek be, továbbá vásár­lási hitelt hagyjanak jóvá és a nyári vásárlók számára 20 százalékos kedvezményt ad­janak. A népbizottság alelnöke végül kiemelte, hogy a fo­gyasztóknak és intézmények­nek nem kellene több sze­net vásárolniuk, mint ara­ny­nyire pillanatnyilag szüksé­gük van, mert csak így jut­hat minden polgár szénhez. Erre azért van szükség, mert a vasútnak több idő kell, hogy Beográdnak nagyobb mennyiségű szenet szállítson. Háromszözötren vagoni konzerv ivarié Becsén korszerű konzervgyár épül A Tisza mindkét oldalén Bácskában és Bánátban fej-­­ lett kertgazdálkodás folyik.­­ A Tisza kedvező öntözési le-­­­hetőségeket nyúj­t és ez a­­ vidék Vajdaság legjobb kerti­­ veteményeket termelő me­dencéje. Horgostól Becséig­­ és le­vitelig és ugyanígy a­­ bánáti oldalon is végi©, te­ ,­kozott mértékben folyik fő­zelékfélék termesztése. Ez a­­ helyzet érlelte meg azt a­­ tervet, hogy Becsén, e me- ' dence központjában, nagy-­­ szabású konzervgyárat épít­senek. A mezőgazdaság tízéves távlati terve nagyjelentőségű fejlődést irányoz elő, mely­­vel szoros kapcsol® b­an van "Az élelmiszeripar korszerű fejlesztése A gyár felépítésének terv" • ár !‹«­*‹ újra előrehato/'1r hogy a tavaszi hónapokiban megindulhat az építkezés. Az új vállalkozás valóban nagy­­jelentőségűnek ígérkezik. A gyár felépítésére mintegy 400 millió dinárt irányoztak elő, a gyártás már az 1955. évben meg is indul. Közel ezer vagon kerti ve­­teményt és gyümölcsöt dol­gozhat fel az új gyár. Külö­­­­nösen a pa­ra­di­csom-konzer- t válás lesz jelentős mintegy 60 ezer mázsát dolgoznak majd fel részben pürének, részben közfogyasztásra szánt italnak. A többi kerti vete­­mény és gyümölcs közül kon­zerválásra kerül mintegy 12 ezer mázsa zöldborsó és zöld hab, ezer mázsa zöldpaprika ötszáz mázsa uborka ugyan­annyi zöldség, 4 ezer mázsa barack, 5 ezer mázsa cseresz­­"■"? £.3­2 ezer mátr­a Az uj gyár készterméseai­mek mennyisége közel 350 va­gont tesz majd ki évente s ennek jelentékeny részét külföldre szállíthatjuk. Vajdaság első háború utáni konzervgyára korszerű fel­szerelést kap Svájcból. A ka­zánok nem rézből, hanem rozsdamentes acélból készül-­­ nek és igy nem lesz az a ve­­­­szély, hogy paradicsom, bibor u­rca és más konzervek feles­leges rezet tartalmazzanak mert ez jelentősen csökkenti kelendőségét. Kedvezően hat majd az új­­ konzervgyár a kertészet fej-,­j­lődésére is, mivel fedolgo-­­ zásra — az eddigi hibákon­­ okulva — csakis jó minőségű termékek kerülhetnek tehát a termelő kénytelen foko­- ■■"-hb !! — - "--­a legmegfelelőbb fajták ter- i­lesztésére. A konzervgyár mellett, a­­mely a csatorna partján épül fel, valószínűleg korszerű vá­góhíd, hűtőház és húsfeldol­gozó is épül, amely egyúttal lehetővé teszi a gyümölcs és főzelékfélék hű­léses tárolá­sát. Tervbe van véve egy paprikasztárító felépítése is. Becsén tehát nagyszabású gazdasági fejlődés indul meg amely szoros kapcsolatban van a mezőgazdaság fejlesz­tésének távlati tervével Ez a város fokozatosan gazdasági központtá fejlődik ezt hely­zete és közlekedés?" lehetősé­gei teljesen indokolják is o. i.

Next