Magyar Szó, 1954. szeptember (11. évfolyam, 237-266. szám)

1954-09-01 / 237. szám

_ste*lb,**'u * flMcda, 1954. IX. L Kongresszusi beszámolók napja Z­á­g­reb­i munkatársunk telefon­­jelentés© Zagreb, augusztus 31. — A Gyermekvédelmi Világ­unió kongresszusának ünnepi megnyitója után — mint már tegnap jelentettem — Branka Szavics jugoszláv de­legátus beszámolójától (a beszámolót lapunk más hell.jn közöljük, a szerk. megjegyz.­ a kongresszus megkezdte az érdemleges munkát■ A beszámoló a késő esti órákban ért véget és a delegátusok ezután részt vettek azon a díszfogadáson, melyet Moma Markovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács egészségügyi és szociálpolitikai ta­nácselnöke rendezett tiszteletükre. A díszfogadáson meg­jelent Joszip Broz Tito köztársasági elnök is, és mint régi is­merősökkel szívélyesen elbeszélgetett az Vrlágunió vezetőivel és több delegátussal. Részt vett a fogadáson Vladimir Ba­kancs, a Horvát Szábor elnöke és Karlo Mrazovics, a Szábor alelnöke, továbbá Ivan Krajacsics, a Horvát Vég­rehajtó Tanács alelnöke, dr. Józse Brilej, Jugoszlávia ENSZ-beli képviselője, Gyúró Szalai, a Jugoszláv Szak­­szervezeti Szövetség elnöke, valamint Horvátország Kom­munistái Szövetsége Központi Vezetőségének végrehajtó bizottsági tagjai, a horvátországi Szocialista Szövetség elnökségének tagjai és más szervezetek képviselői. A díszfogadáson igen szívélyes hangulat alakult ki, a de­legátusok közelebb jutottak egymáshoz és több értékes értesülést cseréltek ki a jugoszláv vezetőkkel is. Ma délelőtt, a­ kongresszus második napján Jean Ma­rie Small kisasszony, a Világunió titkárnője nyitotta meg az ülést, majd átadta a szót dr­ Juliette Favez Bourpro­­nier asszonynak, aki beszámolót tartott a család­­hatásá­ról a gyermek testi és szellemi fejlődésére, majd Bell Greve kisasszony (Cleveland-USA), a társadalomnak a gyermek iránt fennálló kötelezettségeiről olvasott fel ta­nulmányt. A nagy horderejű tanulmányokat nem lehet néhány szóban összefoglalni, mert külön helyet érdemelnek. Mégis megállapítható, hogy a kongresszus komoly fele­lősséggel nyúl a gyermek sokoldalú problémájához, és várható, hogy a beszámolók és a vita alapján több elvi határozatra, és itj módszerek és utak feltárására kerül sor. A delegátusok körében egyöntetű a vélemény, hogy a gyermekek gondozása és nevelése terén — minden e­­gyes állam körülményeihez mérten — állandóan új, kor­szerű módszerek után s­ell kutatni. MAUJSEV Borikká MAGYAR SAÓ A francia kormány továbbra is ragaszkodik­­ az atlanti szövetséghez — jelentette ki Mendes-France a parlament döntése után Párizsból jelenti az AFP. Szeretném, ha a közvéle­mény és külföldi barátaink nem csalódnának a leg­újabb események értékelésé­ben, — jelentette ki Men­­des-France, francia minisz­terelnök közvetlenül a fran­cia parlament döntése után, hogy elveti az EVR egyez­ményét. A francia parlament mai ülésének döntése — folytat­ta a miniszterelnök — érthe­tő szenvedélyek eredményé­nek tekinthető. Ezek a szen­vedélyek nyertek kifejezést, amikor véget ért egy három­év óta húzódó vita, amely két részre szakította a fran­cia közvéleményt. Mint már régebben értesítettem bará­tainkat és szövetségesein­ket, a francia parlament­ben a többség nem hajlandó becikkelyezni az EVK egyez­ményét. Brüsszelben és kül­földön ■ azonban ellentétes vélemények hangzottak el. Lehet, hogy 18 hónappal ez­előtt a képviselők többsége az EVK mellett volt, de tény az, hogy ez a többség már régen az EVK ellensé­geinek oldalára állott át. Saj­nálom, hogy brüsszeli tár­gyalófeleink és angolszász szövetségeseink nem értékel­ték helyesen a parlament érzelmeit. A vita, megmutat­ta azonban azt is, hogy a parlament hatalmas többsé­ge továbbra is szövetséget akar nyugati barátainkkal. Mindkét oldalon nagy szám­ban vannak olyanok, akik erősíteni akarják az atlanti egyezményt és a nyugati szövetségesekhez fűző kap­csolatokat. Véleményem szerint — fe­jezte be Mendes-France ezek­ben a keretekben sürgősen tanulmányozni kell a hely­zetet. Remélem, hogy szövet­ségeseinkkel kedvező és vi­lágos megoldást találunk. A francia kormány a maga ré­széről továbbra is minden fenntartás nélkül ragaszko­dik az atlanti szövetséghez.« SÜRGŐEN ÖSSZE KELL HÍVNI AZ ATLANTI TANÁCSOT — jelentette ki Dulles az EVK kudarcával kapcsolat­ban Washingtonból jelenti az AFP. Dulles amerikai k­ülügy­miniszter tegnapi sajtónyilat­kozatáb­an „sajnálatos ese­ménynek“ nevezte a francia parlament elutasító döntését az európai védelmi közösség ügyében „Franciaország ily­­módon elvetette négy év előtt tett történelmi jelentőségű ja­vaslatát“,­­ hangsúlyozta a külügyminiszter. Ezután vázolta azokat az e­lőnyüket, amelyek szerinte az EVK-ból származtak volna Franciaországra. Ez a döntés azonban nem változtat azon az alapvető tényen, hogy 1) a szárazföldi Európa eredmé­nyes védelme megköveteli Németország Részvételét és hogy egyetlen európai állam és maguk a németek sem haj­landók oly módon felfegyve­rezni Ném­etosr­­zágot, hogy a militaristák visszaélhessenek vele, és 2) hogy Németország nem maradhat örökké semle­ges és nem lehet tőle sokáig megvonni a szuverenitást. 3) A két szomszédos, már hosz­­szú idő óta vejtélykedő orszá­gok között a háborút nem le­het csak ígéretekkel megaka­dályozni, hanem úgy, ha kor­m­ányaik egyes funkciói nem­zetközi intézményekbe olvad­nak b. »Az EVK elvetésével Fran­cianr—sa­ját ja­vaslatát vetette el, hanem eltávolodott társaitól is, a­­kik egységesek voltak a brüsszeli értekezleten«. — mondotta Dures. Megemlí­tette, hogy az UJSA külpoli­tikája azon a feltevésen ala­pult, hogy az EVK megala­kul és ezért az EVK elvetése »szemmel láthatóan azt a kö­­telezettséget­ kényszeríti az USA-ra, hogy ismét megtár­gyalja külpolitikáját, külö­nösen Európa kérdésében«. A nyugati országok — foly­tatta — tartoznak azzal Nyu­gat-Németországnak , hogy mielőbb visszaadják szuvere­nitását és lehetővé teszik, hogy hozzájáruljon a nemzet­közi békéhez. »Németország­nak szabad és egyenrangú félként el kell foglalnia he­lyét a népek szövetségében«. Végül hangsúlyozta, hogy az USA hajlandó támogatni Nyugat-Németországban mindazokat, akiket a francia döntés aggodalo­mba ejtett­. Nem hihetjük hogy az euró­pai eszme füstbement, csak azért, mert a hat állam e­­gyikében a jelenlegi többség úgy látszik ellenzi ennek az eszmének egyes részleteit. Szerinte az USA-nak nem szabad most szűk nacionaliz­musba visszavonulni, hanem hozzá kell járulnia az új helyzet tisztázódásához. Be­jelentette, hogy a megválto­zott helyzet szükségessé te­szi az Atlanti tanács rendkí­vüli ülésszakának összehívá­sát és a tanácskozásokat Adenauerral. SÚLYOS CSAPÁS — mondotta Adenauer Bonnból jelenti az AFP. A francia parlament döntésével foglalkozva Adenauer nyugat­németországi miniszterelnök a következő nyilatkozatot ad­ta: „Még nem lehet előrelát­ni, a francia parlament dön­tésével előállott helyzet kö­vetkezményeit, de azok min­denesetre komolyak. Súlyos csapást mértek a szabad k­é­­pek egységére. Előbb meg kell várni, hogy a francia kor­mány foglaljon állást ebben a kérdésben A német kor­mány a folyamatban lévő ta­nácskozások után hoz dön­tést­. AZ ANGOL KORMÁNY SAJNÁLATTAL FOGADTA A FRANCIA PARLAMENT DÖNTÉSÉT — jelentette ki az angol külügyminisztérium szó­vivője Londonból jelenti az AFP. Az angol külügyminisztérium hivatalos szóvivőjének nyilat­­­kozata szerint az angol kor­­­­mány sajnálja, hogy a fran­cia parlament nem csikkelyez­te be az EVR egyezményét. Bejelentette, hogy még nem indultak megbeszélések a francia és az amerikai kor­mány között, hogy mit kelle­ne tenni a jelenlegi helyzet­ben. Londoni megfigyelők hang­súlyozzák, hogy az európai hadsereg eszméjének megfe­­neklése után Nyugatnak gyor­san kiutat kell keresnie a vál­ságból. Londonban szükséges­nek tartják, hogy minél előbb megoldják Nyugat-Németor­­szág Részvételét Európa védel­mében. Az angol körök sze­rint a most kezdődő új sza­kaszban a német kérdést tel­jesen nyitva áll Sejtetik hogy ebben a szakaszban Nagybritannia elsőrendű sze­repet akar játszani A hivatalos körök azonban még mindig nem tudják, hogy milyen lépésekre is vol­na tulajdonképpen szükség. Az angol kormány tehát ne­héz válaszút él­e került Lom­doniban felháborítónak tart­ják azt a tényt ,hogy Mendes France megígérte egész teki­n­télyét latba vetni, hogy meg­őrizze Franciaország és Nyu­gat szövetségét. A NÉGY NAGYHATALOM RÖGTÖN ÜLJÖN ÖSSZE A NÉMET KÉRDÉS MEG­TÁRGYALÁSÁRA — követeli Ollenhauer Bonnból jelenti az AFP. A boni kormány képviselője tegnap kijelentette, hogy a nyugatné­metországi kormánynak nincs semilyen új javaslata egy olyan megoldásra, amely az EVK e­­gyezményét pótolná. Ezzel a kér­déssel kapcsolatban Franz Blü­cher nyugatnémetországi minisz­terelnökhelyettes kifejezte azt a meggyőződését, hogy az EVK ku­darca nem alakul át francia-né­met összeütközéssé. Nemcsak francia-német kapcsolatról van szó, — mondotta — hanem egy egyezményről, amelyet hat állam írt alá. Az európai hadsereg halott — mondotta tegnapi nyilatkozatá­ban Ollenhauer, a nyugatnémet­országi szociáldemokrata ellen­zék vezére és követelte, hogy a négy nagyhatalom képviselői rög­tön üljenek össze, hogy megtár­gyalják Németország egyesítési és Európa biztonságát. Azután, — mondotta Ollenhauer — hogy a francia parlament ilyen drá­mai módon elvetette az EVK e­­gyezményét, nem szükséges új kísérleteket tenni az egyezmény életbeléptetésére. Thomas Dehler, a nyugatnémet­országi liberális párt elnöke pe­dig kijelentette: „Az európai kö­zösség álma szertefoszlott, de to­vábbra is szükséges európai po­litikát folytatni.“ AZ ATLANTI EGYEZMÉNY KÜLÜGYMINISZTEREINEK ÖSSZEHÍVÁSÁT KÖVETE­LIK KANADÁBAN Hágából jelenti az AFP. A holland külügyminiszter kijelentette, hogy sajnálatos a francia parlament döntése. A holland hivatalos körök nagy csalódással vette tudo­másul az EVK egyezményé­nek visszautasítását. Az olasz külü­gyminisztéri­um még mindig reméli, hogy sikerül megteremteni az eu­rópai egységet. A kanadai hivatalos körök kijelentették, hogy Nyugat- Németország bekapcsolása az a­tlanti egyezménybe a jelen­legi helyzetben a legészsze­­rűbb megoldás lenne. A ka­nadai képviselők követelik az atlanti egyezmény 14 tag­állama külügyminisztereinek rögtöni összehívását. Mendes France Dulles Adenauer A gyermek jogairól szóló világnyilatkozat Zágrábbet jelenti a Tan­jug. Mint már jelentettük, Jossip Broz Tito elnök alá­írta a gyermek jogairól szóló nyilatkozatot. A nyi­latkozat így hangzik: »A gyermek jogairól szó­­ló, genfi nyilatkozatnak ne­vezett okmánnyal valameny­nyi nemzet férfiai és nős­ei ismerik, hogy az emberiség­nek a lehető legjobbat kell biztosítani a gyermeknek és teljesítenie kell kötelezett­ségeit a gyermek iránt. 1) Faji, nemzeti és vallá­si különbségre való tekintet nélkül védelmet kell bizto­sítani minden gyermeknek. 2) A gyermeknek segítsé­get kell nyújtani, tisztelet­ben tartva a család épségét. 3) A gyermek számára lehetővé kell tenni, hogy anyagi, erkölcsi és szellemi tekintetben rendesen fejlőd­jék. 4) Az éhező gyermeknek enni kell adni, a beteget ápolni kell, a testi vagy lelki fogyatékossággal ren­delkező gyermeket segíteni kell, az árvákat és az elha­gyott gyermekeket fel kell karolni. 5) Különféle szerencsét­lenségek idején a gyermek­nek kell először segélyt nyújtani. 6) A gyermeknek élveznie kell a szociális védelem és szociális biztosítás minden áldását, képessé kell tenni arra, hogy a maga idejében megkeresse az élete fenntar­tásához szükségeseket és meg kell védeni minden ki­zsákmányolás­tól. 7) A gyermeket úgy kell nevelni, hogy legkiválóbb tulajdonságait embertársai szolgálatába állítsa. . A fenti nyilatkozatot 1923- ban Genfben fogadták es 1948-ban bizonyos módosí­tásokat eszközöltek rajta. Feháborodás Triesztben A TITKOS FEGYVERRAKT­ÁR TULAJDONOSAINAK SZIGORÚ MEGBÜNTETÉSÉT KÖVETELI A TRIESZTI KÖZVÉLEMÉNY Triesztből jelenti a Tanjug. A trieszti közvélen­ényt még mindig izgalomban tartja a titkos fegyverraktár felfede­zése. A rendőrség ezzel kap­csolatban csak nagyon so­vány közleményt adott ki, a­­mely közelről sem elégíti ki a közvélemény követeléseit. Ez a tény elégedetlenséget és felháborodást kelt a lakosság körében, mert Trieszt lakói a fegyverraktár tulajdonosai­nak kinyomozását, bíróság elé állítását és példás meg­büntetését követelik. Utólagos értesülések sze­rint a titkos fegyverraktár­ban majd egymillió puskago­lyó és néhányszáz darab fegyver volt. A fegyverek és lőszer értékét 19 millió lírára becsülik. A fegyverek­kel 500 embert lehetett vol­na felfegyverezni. A fegyverraktárral kapcso­latban az A-övezet politi­kai és bűnügyi rendőrsége közös nyomozást folytat, e­­gyüttműködve az angol ka­tonai rendőrséggel. Eddig a raktár néhány felelős tiszt­viselőjét hallgatták ki és több házkutatást hajtottak végre. A közvéleménynek azt a követelését, hogy a nyomo­zást szigorúan folytassák le és a bűnösöket büntessék meg a Primorszki Dnevnik és a Corriere di Trieste is támogatja. A lapok követe­lik, hogy ismét vizsgálják ki az előzőleg leleplezett tit­kos fegyverraktárak ügyét is, és tegyenek intézkedése­ket, hogy az esetleg még va­lahol lévő titkos fegyverrak­tárakat is felkutassák. Jugoszláv — holland kereskedelmi tárgya­ások Beográdból jelenti a Tan­jug: Szeptember 6-én Hágá­ban jugoszl­áv-holland kéres- SZTEFANOPULOSZ A GÖRÖG DELEGÁCIÓ V­EZETŐJE AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉN Athénból jelenti a Ten­­jug. A Tanjug munkatársai­nak értesülései szerint Szte­­fanosz Sztefanopulosz külügy­miniszter vezeti a görög de­legációt az ENSz Közgyűlé­sének küszöbönálló 9. üléssza­kán. Görögországban nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek az ülésszaknak, mi­vel a görög kormány Cyp­rus kérdésének napirendre tűzését követelte­­kedelmi tárgyalások kezdőd­nek. A jugoszláv küldöttsé­get dr. Vladimír Gavrilovics, a külügyi államtitkárság gaz­diai vrg­­osztályának tanácsosa vezeti. Egyes vélemények sze­rint a támogatá­sok tíz napig tartanak. Céljuk a két or­szág jövőévi áruforgalma árulistáiénak összeállítása Az elmúlt évben Jugoszlávia és Hollandia kereskedelmi áruforgalma 45 millió hol­land forint értékű volt. A külkereskedelmi szakértők­ szerint lehetőség van az éru hazánkban tartózkodó török­sére. 3. oldal Egyijttom Mm­­a osgyfiasaima!! részvetelét az ázsiai egyezményekben Washingtonból jelenti az AFP. Gamal Abdel Naszer, egyiptomi miniszterelnök a United States and World Ri­port folyóirat munkatársa előtt kijelentette hogy el­lenzi Közép-Kelet vagy Á­­zsia olyan védelmi egyezmé­nyeit, amelyekben a nagy­hatalmak is részt vennének- Közölte, hogy Dulles ame­rikai külügyminisztert is tá­jékoztatta arról a véleményé­ről is, hogy „ezen a terüle­ten minden védelmi rend­szer, amelyben a nagyhatal­mak is résztvennének, vég­ső fokon bennünket és a sza­bad világ többi részét is gyengítenék, mert lehetővé tennék a kommunisták szá­mára, hogy gyűlöletet szít­sanak az ilyen szövetséggel szemben". Hozzátette, hogy ez a meg­jegyzés vonatkozik a török­pakisztáni egyezményre is. A miniszterelnök végül cso­dálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az USA még mindig nem ismerte el Kínát. Hangsúlyozta, hogy

Next