Magyar Szó, 1955. május (12. évfolyam, 119-146. szám)
1955-05-01 / 119. szám
1955. május II0 MAGYAR SZÓ A szocializmus líf Alt Jaj! Ázsiában Ilia, Marija VILFAN Ma a suverarazmus előfeltételei már annyira megérztek, hogy a legkülönbözőbb formáiban törnek utat maguknak. Bolíviáiban például a nemzeti mozgalom, amikor uralommá került, feloszlatta a régi hadsereget, felfegyverezte a bányászokat, belőlük szervezte a nemzetőrséget, államosította a bányákat, és az eddigi indián bérmunkásoknak osztotta fel a nagybirtokokat. India kongresszusi pártjának múltévi kongresszusán Nehru — akiről Moszkvában már a 30-as években úgy beszéltek, mint »India Kerenszkijéről« és akit az indiai ellenzéki lapok nemrégiben India Csang Kai Sek-ének neveztek — alaposan kidolgozott beszéddel indokolta azt a határozati javaslatot, amely a szocialista társadalom kiépítését követeli Indiában. Várjon a bolíviai és a többi hasonló nemzeti mozgalom hozzájárul-e a szocializmusért folyó harchoz? Mennyire tekinthetjük Nehmt és a kongresszusi pártot a szocializmus tényezőjének? Minden mozgalomnak, ha őszintén szocialista akar lenni, hozzá kell járulnia a nemzetközi és belső kérdések haladó megoldásaihoz. Nemzetközi téren ma kétségtelenül a szocialisták első feladata harcolni a népek egyenrangúságáért, a nemzetközi kérdések békés megoldásáért, a fejletlen országok közötti szakadék felszámolásáért, a tömbpolitika, mint a világ mai fejlődési fokával ellentétben álló imperialiizmus maradványai ellen. A szociálistárk belső feladatai a fejletlen országokban szorosan összefüggnek a nemzetköziekkel: kiemelni az országot az elmaradottságból, fejleszteni a termelő erőket, anyagi alapot teremteni a társadalom későbbi szocialista átalakításához. India Nehru vezetésével, mind aktív és pozitívabb tényezővé válik a nemzetközi politikában. Nemcsak egy hatalmas fejletlen országról van szó, amely már jelentkezésével és súlyával az égető nemzetközi kér-rdések megoldása irányába hat. Az indiai külpolitika mögött egy vitánnézet áll, mely szerint minden országnak helyzetével és ere j jével összhangban hozzá kell járulnia a nyílt nemzetközi kérdések megoldá-sához. Nem véletlen, hogy , Nehruunak tulajdonítják a s bandungi értekezlet sikerét, de a lapok arról írnak: Nehru hatással volt Csu En Laj fellépésére Bandungban és hogy ő a kezdeményezője egy kisebb figyelmet keltő, de nem kevésbbé fontos értekezletnek, amelyen az ázsiai országok gyűltek össze, hogy megegyezzenek, milyen feltételek mellett fogadják el az USA által felajánlott segélyt. Nehru aktív és pozitív hozzájárulását a nemzetközi kérdések megoldásaihoz, ma már csak az USA szélsőjobboldali »antikommunista« körei vonják kétségbe. A közvélemény azonban kevésbbé egyöntetű abban a kérdésben, hogy Nehru, vagyis a kongreszszusi párt milyen mértékben járult hozzá és járulhat hozzá a szocializmus kiépítéséhez Indiában és az indiai ötéves terv mennyire szolgálhat alapul a szocializmus fejlődéséhez. Ha, az elmaradott ázsiai országok szocialista erőinek feladatát úgy foglaltuk öszsze, hogy ki kell emelni az országot az elmaradottságból, fejleszteni kell a termelő erőket és anyagi feltételeket kell teremteni a társadalom későbbi átalakításához, akikor az indiai kongresszusi kormány munkájáról a következőket mondhatjuk: az első ötéves terv lefektette a mezőgazdaság fejlődésének alapjait. 7.000.000 hektár földet öntöznek. A gabonatermelést 11,4 millió tonnával emelték. Ebből 6.000.000 tonna a jó monszun szeleknek tulajdonítható, de a többi a gazdasági politika és a kormány erőfeszítéseinek eredménye. Az eredmény tehát nagy. A mezőgazdasági termelés 1951 óta 18 százalékkal növekedett. A földtulajdon kérdésében nagy lépést tettek előre, bár a fejlődés irama az indiai kormány véleménye szerint még mindig lassú. 1951-ben a földművesek kétharmadának volt földje, 1956-ban már négyötödének lesz. Bombay államban a parasztok 80 százaléka földtulajdonos. Lefektették az ipar fejlődésének erőforrás-alapját. Az ipari termelés 1951 óta 40 százalékkal nőtt. Az első ötéves terv alatt a kormány a nemzeti jövedelem 7 százalékát fektette a gazdaságba. Ezt a befektetést 15 százalékra akarják növelni. Valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy Indiában általános nemzeti érdeklődés tapasztalható a tervezés iránt és elsősorban a parasztok tették magukévá a kormány intézkedéseit. Legjobb bizonyíték erre, hogy a parasztok befektetése — akár pénzben, akár önkéntes munkóban — útépítés, kút- és csatornaásás, iskolaépítés, stb. elérte a kormány befektetéseinek összegeit. (Folytatása a 13. oldalon)a Tito főparancsnok a minap ellátogatott a gárdaegységek otthonába. Képünkön a Marsal a gárdaegység parancsnoki karát köszönti 1911 május elseje előtt... Történelmi röpírat az ünnepen — SZLOVÉN NÉP! NÉMET, OLASZ ÉS MAGYAR MEGSZÁLLÓ HADSEREG KATONÁI, ALTISZTJEI, TISZTJEI! Ha elolvastad ad tovább ! Ránk szlovénekre, Jugoszlávia többi népével együtt, a legsúlyosabb szerencsétlenség zúdult, ami csak egy népet sújthat. A szlovén nép három imperializmus hatalma alá került. Leigázták és feldarabolták, mint soha eddig a történelemben. Megtörtént az, amire mi kommunisták már régóta felhívtuk a figyelmet. Hazánkra rátaposott az idegen imperialista csizma, amelynek az útját a népellenes rezsimek népellenes és nemzetáruló politikája készítette elő... • • A népellenes rendszerek évek hosszú során át gyakorolták a dolgozó nép könyörtelen és véres elnyomásának politikáját. Rátelepedtek a népekre és a kisebbségekre, s ugyanakkor az idege neje fizetett ügynökeinek megnyitották a hadsereg és az államapparátus kapuit. .. . MUNKÁSOK! Tömöritsétek soraitokat, kovácsoljátok a proletár egységet a jogos követeléseitekért ! vívott harcban. Ti vagytok a , szlovén nép legöntudatosabb ás legharcosabb része, »akt tőletek, legjobb fiainktól függ a nép sorsa és jövője. Álljatok a szlovén nép felszabadító harcának élére! PARASZTOK! Nektek is szemtelen hazugságokkal hízelegnek a német és olasz hódítók és bérenceik. De ne felejtsétek el, hogy Olaszországban és Németországban a tőkések, nagybirtokosok, grófok és bárók uralkodnak. Várott-e e szlovén paraszt menekvést és segítséget a nagybirtokosoktól és bankároktól, akik könyörtelenül kizsákmányolják a német és olasz parasztokat? A háború elhúzódását, új adókat, rekvirdlást, kényszermunkát, nemzeti elnyomást, elűzetést a honi rögről, — ezt hozzák nektek a német és olasz megszállók! Közösen harcoljatok gazdasági és nemzeti jogaitokért. Kapcsoljátok össze harcotokat a munkások harcával, a munkások és parasztok szilárd szövetségében! ... Németország és szloVÉNIA TERÜLETÉN ÉLŐ TÖBBI NEMZETI KISEBBSÉG DOLGOZÓ NÉPE! Az imperialista hódítók rátok hivatkoznak, a szlovén nép ellen folytatott barbár vérengzésük közben. Titeket akarnak kihasználni, hogy legyetek a szlovén nép elnemzetlenítésének és megsemmisítésének zászlóvivői. Ne engedjétek meg, hogy a hódítók ilyen gonosz célokra használjanak fel benneteket! A szlovén nép rabsága nem segíti elő a ti szabadságotokat. Igazi érdekeiteknek semmi köze a német, olasz és magyar tőkés mágnások rablóérdekeivel. Mint ahogy azelőtt a nagyszerb kapitalisták, szlovén burzsuj szolgáik segítségével egyaránt elnyomtak benneteket és bennünket is, ugyanúgy nyomnak el és használtnak ki bennünket és benneteket is a mai megszállók. Egyesítsük erőinket a közös elnyomók elleni közös harcban! NÉMET, OLASZ ÉS MAGYAR HADSEREG KATONÁI, ALTISZTJEI, TISZTJEI! Parancsolóitok elküldték benneteket, hogy hódítsátok meg Jugoszlávia népeit és országát. Elküldték benneteket, hogy törjétek le a szlovén nép felszabadító ellenállását. Hazudtak és hazudnak nektek, amikor azt mondják, hogy a szlovén nép leigázása népeiteknek hasznára válik. A német, olasz és magyar népnek voltaképpen sohhasem volt haszna más népek leigázásából, ellenkezőleg ezek a népek maguk is egyre nagyobb jogtalanságba süllyednek. Újra beigazolódik az az igazság, hogy „a más népeket elnyomó nép maga sem lehet szabad." (Marx). Titeket, a német és olasz dolgozó nép fiait parancsadóitok szétszórtak Európa- és világszerte, messze otthonotoktól, családotoktól és gyermekeitektől, hogy véreteket ontsátok a német és olasz kapitalista mágnások érdekében és hajszolnak benneteket hogy fojtsátok el az európai és gyarmati népek szabadságát. Ti békére és hazatérésre vágytok. A szlovén nép is békére és népetekkel való egyetértésre vágyik. Ti kenyerét és munkát akartok. A szlovén nép is ugyanazt akarja. Ti szabadságra vágytok. A szlovén dolgozó tömegek és a szlovén nép is vágyódik utána és harcol a szabadságért. A német és olasz imperialista zsarnokok, akikebben az értelmetlen imperialista háborúba taszítottak bannereket, voltaképpen a leggonoszabb ellenségeitek. Ugyanakkor nekünk is a leggonoszabb ellenségeink ők. Ezért a mi harcunk egyben a ti harcotok is. Egyesítsük erőinket ebben a harcban, az imperializmus ellen, a népek közötti békéért. Ne hallgassatok parancsadóitokra, akik igazságos felszabadító harcunk elfojtására hajszolnak benneteket. 1941 április vége. SZLOVÉNIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE 1941 május elseje előtt Jugoszlávia Kommunista Pártjának Központi Vezetősége kiáltványt intézett Jugoszlávia népeihez és felszólította őket, hogy szegüljenek szembe a megszállókkal. Egyidőben jelentek meg a Kommunsta Párt szerbiai, crnagorai, horvátországi és szlovéniai vezetőségének kiáltványai. Az alábbiakban részleteket adunk a szlovéniai pártvezetőség kiáltványából, amely szlovén, német, olasz és magyar nyelven nyomtatott röplapok formájában lepte el egész Szlovénia területét 1941 május elsején. S. oldal Ha falurle volna!... Enge's az első május elsejéről Az. Internacionálé párizsi kongresszusa 1889-ben elhatározta, hogy minden év május elsején munkástüntetéseket rendeznek és követelik a nyolcórás munkanap bevezetését. Az első május elseji tüntetés 1890-ben volt Európa és Amerikaszerte. Ez a mozgalom a proletariátus osztály öntudatának első ragyogó megnyilvánulása volt. Izgalmas napok előzték meg az első május elsejét. Az osztrák sajtó arról ír, hogy 1848 óta nem volt hasonló tömegmegmozdulás. A burzsoáziát pánik fogta el. Mindenütt mozgósították a hadsereget, csendőrséget és rendőrséget. A bankokat megrohanták a betétesek. Egyesek falura, sőt külföldre küldtek '.at, és ■••aikat. A francia belügyminisztérium jóval május elseje előtt bejelentette, hogy minden gyülekezést azonnal szétkergetnek. Spanyolországban tömeges letartóztatások voltak. A lelkes munkástömegeket azonban semmi sem riasztotta vissza. Bebel német szocialista vezérnek irt leveléből idézünk Engelsnek nyomban a londoni tüntetések után frissiben lejegyzett benyomásait. London, 1890 május 9. I ... Az egész világ burzsoájziája felocsúdott már valószínűleg abból a félelemből, amely május elsején érte és sikerült kimosnia ez alkalommal bepiszkolódott fehérneműjét. A Daily News berlini tudósítója, az egyik leghevesebb lármázó, arról panaszkodott, hogy május elsején a munkások áprilisi tréfát űztek az egész világgal. És csak négy nap múlva fogta fel, hogy a munkások több ízben kifejezték szándékukat, hogy békés tüntetéseket rendeznek, de senki sem hitt nekik!... ... A május 4-i tüntetés valóban fenséges volt. S ezt el kell ismernie még a burzsoá sajtónak is. Én a negyedik lelátón voltam és az egész tömegnek alig ötöd vagy nyolcad részét tudtam áttekinteni. A fejek végtelen tengerét láttam. 250—300 ezer ember vett részt, több mint háromnegyed részük munkás volt. Az én tribünömön Eveling, Lafargue és Sztepnyák beszélt. — én csak szemlélő voltam. Lafargue, az ő rendkívüli, habár kissé éles angol kiejtésével és délszaki élénkségével a lelkesedés valóságos viharát idézte elő. Sztepnyák úgyszintén. Eudes, aki azon az emelvényen beszélt, ahol Tassi is volt, szintén pompás ünneplésben részesült. A hét emelvény 150-150 méternyi távolságra volt egymástól, az utolsó 150 méterre a parkon kívül. A tüntetés tehát (a nyolcórás munkanap nemzetközi törvénybe iktatásáért) hosszában több mint 1200 méter, szélességben pedig 400 —500 méter teret foglalt el s az egész zsúfolva volt... ... A tömegmozgalom mindig emeli a nemzetközi szellemet s Ti is hamarosan roe@gwestedt!ek majd. rrv’ven új szövetségesre találtatok. Az angolok működésük, agitációjuk és szervezésük módjánál fogva sokkal közelebb állnak hozzánk, mint a franciák és ha rendes kerékvágásba kerülünk, mihelyt sikerül az első időben elkerülhetetlen belső súrlódásokat kiküszöbölni. Ti is lépést tartatok majd ezekkel az emberekkel. , Sokért nem adnám, ha Marx megérte volna ezt az ébredést. Hisz oly éles szemmel kísérte legkisebb tüneteit is, éppen itt Angliában. Leírhatatlan az öröm, amelyet ebben az utóbbi két hétben átéltem. A sikerek szakadatlan láncolata ez. Először február Németországban, azután május 1. Európában és Amerikában és végül ez a hét, amikor 40 év után először hangzik fel az angol proletariátus hangja. Magasra emelt fővel léptem le az öreg tribünről. Üdvözlet feleségednek és Singernek. Engels