Magyar Szó, 1955. május (12. évfolyam, 119-146. szám)

1955-05-01 / 119. szám

1955. május II0 MAGYAR SZÓ A szocializmus líf Alt Jaj! Á­zsiában Ilia, Marija VILFAN Ma a suver­arazm­­us előfel­tételei már annyira m­egérz­­­­tek, hogy a legkülönbözőbb formáiban törnek utat ma­guknak. Bolíviáiban példá­ul a nemzeti mozgalom, a­­miko­r uralommá került, fel­oszlatta a régi hadsereget, felfegyverezte a bányászo­kat, belőlük szervezte a nemzetőrséget, államosítot­ta a bányákat, és az eddigi indián bérmunkásoknak osz­totta fel a nagybirtokokat. India kongresszusi pártjá­nak múltévi kongresszusán Nehru — akiről Moszkvá­ban már a 30-as években úgy beszél­tek, mint »India Kerenszkijéről« és akit az indiai ellenzéki lapok nem­régiben India Csang Kai Sek-ének nevez­tek — ala­posan kidolgozott beszéd­del indokolta azt a hatá­rozati javaslatot, amely a szocialista társadalom ki­építését követeli Indiában. Várjon a bolíviai és a többi hasonló nemzeti moz­galom hozzáj­árul-e a szo­cializmusért folyó harchoz? Mennyire tekinthetjük Nehmt és a kongresszusi pártot a szocializmus té­nyezőjének? Minden mozgalomnak, ha őszintén szocialista akar lenni, hozzá kell járulnia a nemzetközi és belső kér­dések haladó megoldásaihoz. Nemzetközi téren ma két­ségtelenül a szocialisták el­ső feladata harcolni a né­pek egyenrangúságáért, a nemzetközi kérdések békés megoldásáért, a fejletlen or­szágok közötti szakadék felszámolásáért, a tömbpo­­litik­a, mint a világ mai fejlődési fokával ellentét­ben álló im­perialiizmus ma­radványai ellen. A szociális­tárk belső feladatai a fejlet­len országokban szorosan összefüggnek a nemzetkö­ziekkel: kiemelni az orszá­got az elmaradottságból, fejleszteni a termelő erő­ket, anyagi alapot teremte­ni a társadalom későbbi szo­cia­lista átalakításához. India Nehru vezetésével, mind aktív és pozitívabb tényezővé válik a nemzet­közi politikában. Nemcsak egy hatalmas fejletlen or­szágról van szó, amely már jelentkezésével és súlyával­­ az égető nemzetközi kér-­r­dések megoldása irányába­­ hat. Az indiai külpolitika mö­gött egy vitánnézet áll, mely szerint minden or­szágnak helyzetével és ere­ j jével összhangban hozzá kell járulnia a nyílt nem­zetközi kérdések megoldá-­­­sához. Nem véletlen, hogy , Nehruunak tulajdonítják a s bandungi értekezlet sikerét, de a lapok arról írnak: Nehru hatással volt Csu En Laj fellépésére Bandung­­ban és hogy ő a kezdemé­nyezője egy kisebb figyel­met keltő, de nem kevésb­­bé fontos értekezletnek, a­­melyen az ázsiai országok gyűltek össze, hogy meg­egyezzenek, milyen feltéte­lek mellett fogadják el az USA által felajánlott se­gélyt. Neh­ru aktív és pozitív hozzájárulását a nemzetkö­zi kérdések megoldásaihoz, ma már csak az USA szél­ső­jobboldali »antikommu­­nista« körei vonják kétség­be. A közvélemény azon­ban kevésbbé egyöntetű ab­ban a kérdésben, hogy Nehru, vagyis a kong­resz­­szusi párt milyen mérték­ben járult hozzá és járulhat hozzá a szocializmus kiépí­téséhez Indiában és az in­diai ötéves terv mennyire szolgálhat alapul a szocializ­mus fejlődéséhez. Ha, az elmaradott ázsiai országok szocialista erőinek feladatát úgy foglaltuk ösz­sze, hogy ki kell emelni az országot az elmaradottság­ból, fejleszteni kell a ter­melő erőket és anyagi fel­tételeket kell teremteni a társadalom későbbi átala­kításához, akikor az indiai kongresszusi kormány mun­kájáról a következőket mondhatjuk: az első ötéves terv lefektette a mezőgaz­daság fejlődésének alapjait. 7.000.000 hektár földet ön­töznek. A­­ gabonatermelést 11,4 millió tonnával emel­ték. Eb­ből 6.000.000 tonna a jó monszun szeleknek tu­lajdonítható, de a többi a gazdasági politika és a kor­­m­ány erőfeszítéseinek ered­ménye. Az eredmény tehát nagy. A mezőgazdasági ter­m­elés 1951 óta 18 százalék­kal növekedett. A földtulaj­don kérdésében nagy lépést tettek előre, bár a fejlődés irama az indiai kormány véleménye szerint m­ég min­dig lassú. 1951-ben a föld­művesek kétharmadának volt földje, 1956-ban már négyötödének lesz. Bombay államban a parasztok 80 százaléka földtulajdonos. Lefektették az ipar fejlő­désének erőforrás-alapját. Az ipari termelés 1951 óta 40 százalékkal nőtt. Az el­ső ötéves terv alatt a kor­mány a nemzeti jövedelem 7 százalékát fektette a gaz­daságba. Ezt a befektetést 15 százalékra akarják nö­velni. Valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy In­diában általános nem­zeti érdeklődés tapasztalha­tó a tervezés iránt és első­sorban a parasztok tették magukévá a kormány intéz­kedéseit. Legjobb bizonyí­ték erre, hogy a parasztok befektetése — akár pénz­ben, akár önkéntes munkó­ban — útépítés, kút- és csa­­tornaásás, iskolaépítés, stb. elérte a kormány be­fektetéseinek összegeit. (Folytatása a 13. oldalon)a Tito főparancsnok a minap ellátogatott a gárdaegységek otthonába. Képünkön a Marsal a gárdaegység parancsnoki karát köszönti 1911 május elseje előtt... Tört­énel­mi röpírat az ünnepen — SZLOVÉN NÉP! NÉMET, OLASZ ÉS MA­GYAR MEGSZÁLLÓ HAD­SEREG KATONÁI, ALTISZT­JEI, TISZTJEI! Ha elolvastad ad tovább ! Ránk szlovénekre, Jugo­szlávia­ többi népével együtt, a legsúlyosabb szerencsétlen­ség zúdult, ami csak egy né­pet sújthat. A szlovén nép há­rom imperializmus hatalma alá került. Leigázták és fel­darabolták, mint soha eddig a történelemben. Megtörtént az, amire mi kommunisták már régóta fel­hívtuk a figyelmet. Hazánk­­ra rátaposott az idegen impe­rialista csizma, amelynek az útját a népellenes rezsim­ek népellenes és nemzetáruló po­litikája készítette elő... • • A népellenes rendsze­rek évek hosszú során át gya­korolták a dolgozó nép kö­nyörtelen és véres el­nyomá­sának politikáját. Ráteleped­tek a népekre és a kisebbsé­gekre, s ugyanakkor az idege neje fizetett ügynökeinek megnyitották a hadsereg és az államapparátus kapuit. .. . MUNKÁSOK! Tömör­its­étek soraitokat, ko­­­vácsoljátok a proletár egysé­­­get a jogos követeléseitekért ! vívott harcban. Ti vagytok a , szlovén nép legöntudatosabb­­ ás legharcosabb része, »ak­t tőletek, legjobb fiainktól függ a­ nép sorsa és jövője. Állja­tok a szlovén nép felszaba­dító harcának élére! PARASZTOK! Nektek is szemtelen hazug­ságokkal hízelegnek a német és olasz hódítók és bérence­ik. De ne felejtsétek el, hogy Olaszországban és Németor­szágban a tőkések, nagybirto­kosok, grófok és bárók ural­kodnak. Várot­­t-e e szlovén paraszt menekvést és segítsé­get a nagybirtokosoktól és bankároktól, akik könyörte­lenül kizsákmányolják a né­met és olasz parasztokat? A háború elhúzódását, új adó­kat, rekvirdlást, kényszer­­munkát, nemzeti elnyomást, elűzetést a honi rögről, — ezt hozzák nektek a német és o­­lasz megszállók! Közösen harcoljatok gazdasági és nem­zeti jogaitokért. Kapcsoljátok össze harcotokat a munká­sok harcával, a munkások és parasztok szilárd szövetségé­ben! ... Németország és szlo­VÉNIA TERÜLETÉN ÉLŐ TÖBBI NEMZETI KISEBB­SÉG DOLGOZÓ NÉPE! Az imperialista hódítók rá­tok hivatkoznak, a szlovén nép ellen folytatott barbár vérengzésük közben. Titeket akarnak kihasználni, hogy le­gyetek a szlovén nép elnem­zetlenítésének és megsemmi­sítésének zászlóvivői. Ne en­gedjétek meg, hogy a hódítók ilyen gonosz célokra használ­janak fel benneteket! A szlo­vén nép rabsága nem segíti elő a ti szabadságotokat. Iga­zi érdekeiteknek semmi kö­ze a német, ol­asz és magyar tőkés mágnások rablóérdekei­vel. Mint ahogy azelőtt a nagyszerb kapitalisták, szlo­vén burzsuj szolgáik segítsé­gével egyaránt elnyomtak benneteket és bennünket is, ugyanúgy nyomnak el és­ használtnak ki bennünket és benneteket is a mai megszál­lók. Egyesítsük erőinket a kö­zös elnyomók elleni közös harcban! NÉMET, OLASZ ÉS MA­GYAR HADSEREG KA­TONÁI, ALTISZTJEI, TISZTJEI! Parancsolóitok elküldték benneteket, hogy hódítsátok meg Jugoszlávia népeit és or­szágát. Elküldték benneteket, hogy törjétek le a szlovén nép felszabadító ellenállását. Hazudtak és hazudnak nek­tek, amikor azt mondják,­ hogy a szlovén nép leigázása népeiteknek hasznára válik. A német, olasz és magyar népnek voltaképpen sohhasem volt haszna más népek leigá­zásából, ellenkezőleg ezek a népek maguk is egyre na­gyobb jogtalanságba süllyed­ne­k. Újra beigazolódik az az igazság, hogy „a más népeket elnyomó nép maga sem lehet szabad." (Marx). Titeket, a német és olasz dolgozó nép fiait parancsadói­tok szétszórtak Európa- és világszerte, messze otthono­toktól, családotoktól és gyer­mekeitektől, hogy véreteket ontsátok a német és olasz ka­pitalista mágnások érdeké­­ben és hajszolnak benneteket hogy fojtsátok el az európai é­s gyarmati népek szabadsá­gát. Ti békére és hazatérés­re vágytok. A szlovén nép is békére és népetekkel való e­­gyetértésre vágyik. Ti kenye­rét és munkát akartok. A szlovén nép is ugyanazt akar­ja. Ti szabadságra vágytok. A szlovén dolgozó tömegek és a szlovén nép is vágyódik u­­tána és harcol a szabadsá­gért. A német és olasz im­peria­lista zsarnokok, akik­­ebben az értelmetlen imperialista háborúba taszítottak bannere­ket, voltaképpen a leggono­szabb ellenségeitek. Ugyanak­kor nekünk is a leggono­szabb ellenségeink ők.­ Ezért a mi harcunk egyben a ti harcotok is. Egyesítsük erőin­ket ebben a harcban, az im­perializmus ellen, a népek közötti békéért. Ne hallgas­satok parancsadóitokra, akik igazságos felszabadító har­cunk elfojtására hajszolnak benneteket. 1941 április vége. SZLOVÉNIA KO­MMU­NISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE 1941 május elseje előtt Jugoszlávia Kommunista Pártjának Központi Vezetősége kiáltványt intézett Ju­goszlávia népeihez és felszólította őket, hogy szegülje­nek szembe a megszállókkal. Egyidőben jelentek meg a Kommunsta Párt szerbiai, crnagorai, horvátországi és szlovéniai vezetőségének kiáltványai. Az alábbiakban részleteket adunk a szlovéniai pártvezetőség kiáltványá­ból, amely szlovén, német, olasz és magyar nyelven nyomtatott röplapok formájában lepte el egész Szlové­nia területét 1941 május elsején. S. oldal Ha fa­lurle volna!... Enge's az első május elsejéről A­z. Internacionálé párizsi kongresszusa 1889-ben el­határozta, hogy minden év május elsején munkástünte­­téseket rendeznek és követelik a nyolcórás munkanap bevezetését. Az első május elseji tüntetés 1890-ben volt Európa és Amerikaszerte. Ez a mozgalom a proletariátus osztály öntudatának első ragyogó megnyilvánulása volt. Izgalmas napok előzték meg az első május elsejét. Az osztrák sajtó arról ír, hogy 1848 óta nem volt hasonló tömegmegmozdulás. A burzsoáziát pánik fogta el. Min­denütt mozgósították a hadsereget, csendőrséget és rend­őrséget. A bankokat megrohanták a betétesek. Egyesek falura, sőt külföldre küldte­k '.at, é­s ■•­•ai­kat. A francia belügyminisztérium jóval május elseje előtt bejelentette, hogy minden gyüleke­zést azonnal szétkergetnek. Spanyolországban tömeges letartóztatások voltak. A lelkes munkástömegeket azon­ban semmi sem riasztotta vissza. Bebel német szocialista vezérnek irt leveléből idézünk Engelsnek nyomban a lon­doni tüntetések után frissiben lejegyzett benyomásait. London, 1890 május 9. I ... Az egész világ burzsoá­­j­ziája felocsúdott már valószí­nűleg abból a­­ félelemből,­­ amely május elsején érte és sikerült kimosnia ez alka­­­­lommal bepiszkolódott fehér­­­neműjét. A Daily News ber­­­­lini tudósítója, az egyik leg­­­hevesebb lármázó, arról pa­naszkodott, hogy május el­sején a munkások áprilisi tréfát űztek az egész világ­gal. És csak négy nap múl­va fogta fel, hogy a munká­sok több ízben kifejezték szándékukat, hogy békés tüntetéseket rendeznek, de­ senki sem hitt nekik!... ... A május 4-i tüntetés valóban fenséges volt. S ezt el kell ismernie még a bur­­zsoá sajtónak is. Én a negye­dik lelátón voltam és az egész tömegnek alig ötöd vagy nyolcad részét tudtam áttekinteni. A fejek végtelen tengerét láttam. 250—300 ezer ember vett részt, több mint háromnegyed részük munkás volt. Az én tribü­nömön Eveling, Lafargue és Sztepnyák beszélt. — én csak szemlélő voltam. Lafar­gue, az ő rendkívüli, habár kissé éles angol kiejtésével és délszaki élénkségével a lelkesedés valóságos viharát idézte elő. Sztepnyák úgy­szintén. Eudes, aki azon az emelvényen beszélt, ahol Tassi is volt, szintén pompás ünneplésben részesült. A hét emelvény 150­-150 méternyi távolságra volt egymástól, az utolsó 150 méterre a par­kon kívül. A tüntetés tehát (a nyolcórás munkanap nem­zetközi törvénybe iktatásáért) hosszában több mint 1200 mé­ter, szélességben pedig 400 —500 méter teret foglalt el s az egész zsúfolva volt... ... A tömegmozgalom min­dig emeli a nemzetközi szel­lemet s Ti is hamarosan roe@gwestedt!ek majd. rrv’­ven új szövetségesre találtatok. Az angolok működésük, agi­táció­juk és szervezésük mód­jánál fogva sokkal közelebb állnak hozzánk, mint a fran­ciák és ha rendes kerékvá­gásba kerülünk, mihelyt si­kerül az első időben elkerül­hetetlen belső súrlódásokat kiküszöbölni. Ti is lépést tartatok majd ezekkel az em­berekkel. , Sokért nem adnám, ha Marx megérte volna ezt az ébredést. Hisz oly éles szem­mel kísérte legkisebb tüne­teit is, éppen itt Angliában. Leírhatatlan az öröm, ame­lyet ebben az utóbbi két hét­ben átéltem. A sikerek szakadatlan láncolata ez. Elő­ször február Németország­ban, azután május 1. Európá­ban és Amerikában és végül ez a hét, amikor 40 év után először hangzik fel az angol proletariátus hangja. Magas­ra emelt fővel léptem le az öreg tribünről. Üdvözlet feleségednek és Singernek. Engels

Next