Magyar Szó, 1955. június (12. évfolyam, 147-176. szám)

1955-06-01 / 147. szám

2. oldal Alapiparunk há­ború utáni f­ejlődése felvetette a koksz biztosításának kérdését, me­rt aztal Jugoszlávia nem örö­költ egyetlen egy kokszolót sem a háború előtti idő­szakiból. Kénytelenek voltunk tehát a kokszot kül­földről behozni, és drága pénzt fizetni érte. Hogy ezt kiküszöböljük, hozzálá­ttunk saját kokszolóink építés­éihez, így felépítettük a lukaváci kokszolót, ter­melőképessége 225.000 tonna koksz, most van befe­jezőfésben a zendcai kokszoló is, kapacitása 450.000 tonna koksz lesz évente. A kokszolók felépítésével alapjában megválto­zik behozatal­unk összetétele ezen a téren. 1950-ben kőszánbehozatalunk egyenlő volt a nullával, a szük­séges kokszimennyiséget viszont száz százalékban kül­földről szereztük be. 1953 -ban koksz-szükségletünk biztosításához külföldről 63 százalék kőszenet szerez­tünk be és csak 37 százalék kokszot. Ezzel kapcso­latban még annyit, hogy 1950-ben koksz­szükségle­t­ünk 371.403 tonna volt, tavalyelőtt pedig 559.733 tonna. Képünk a zenicai kokszolót ábrázolja. MAG­Y­AIt SZÓ A köviéi-fúrótornyok árn­y­éka és art Mura-vidék, amelyet úja­b­­ban gyakran emlegetnek hí­res kőolajmezőiről, a Szlo­vén Népköztársaság legkele­tibb csücskében fekszik. Lendva városka, a Mura­vidék gazdasági és kulturá­lis központja szelíden lejtő szőlőhegyek tövében épült. Nem tudni, mikor ütötte fel tanyáját az első ember ese­­tben a lankákon. De a szántó­földek és szőlők alól, a víz­­mosásiakból élőik elü­lő őskori kőbaltáik és egyéb szerszá­mok beszédesen bizonyítják, hogy a mocsaraktól körül­vett és bő megélhetést nyúj­tó dombsor déli oldala már az ősembernek is kedvenc tartózkodási helye volt. Lendva hirtelen, átmenet nélkül tárul a vonaton kö­zeledő szeme elé. Amikor a Murán átrobog a vonat, ér­dekes látvány hívja magára a figyelmet- Kőolaj fúrótor­nyok erdeje, a háttérben pe­dig szőlőhegyek, csábító villa sorok. Ez már Új-Lendva, amolyan előváros féle. A sínek két oldalán egész sereg korszerű lakóház zár­ja ki a láthatárt, a szép új házakat a „Nafta“ vállalat alkalmazottai részére építet­ték. Sok tisztviselő és mun­káscsalád élvezi itt a mai építészet kényelmét: a vil­lanyt, vízvezetéket és gázfű­tést, a lakónegyednek saját kulturotthona és m­oziterme van. Szinte átmenet nélkül ér­kezünk Lendvára. A városka legszebb dísze a százados vár. A hagyományok szerint sohasem került török kéz­re. A várból gyönyörű kilá­tás nyílik. Tiszta időben na­gyon messzire ellátni, egé­szen a távoli Pohorje, Kiel­nek és Kozjak hegyvonulatá­­ig. A vár ódon termeiben dorbézoló főurak helyett méhrajként nyüzsög a gyer­meksereg. Itt helyezték el a környékbeli tanulók ottho­nát Lendva előtt nagyk­it­erje­­désű lapály, a Mura völgye húzódik. A régi mocsarakat szorgos kezek termékeny szántóföldekké varázsolták. A f­ölösteges vízmennyiséget patakok és csermely vezetik le. A régi időkben hires hárs- ligeteső voltak itt. A város is erről­­k­apta nevét. (Linde­rhárs). Ma már a lombos hársfák helyett a koalajfúró tornyok százai nőttek hozzá a tájhoz. Nem­­­s olyan rég­óta építették ide ezeket ez olajkutakat. A felszabadulás után kezdtek gombamódra szaporodni Van úgy, hogy naponként keletkezik egy­­egy torony. Mennyi szorgal­mas kéz dolgozik itt, és meny­nyi munkásnak biztosítja ez a munka a jövőjét A tornyok körül éjjel is nappali világosság van. A munka sohasem szűnik. A l­endvahegyi kirándulók pe­dig gyönyörű természeti ké­pet élvezhetnek esténként. t­ A városka legszebb disze a százados vár Jugoszláv küldöttség utaz­­ az európai atom­kutató tanács ülésére­ ­ Szlobodan Nakicsenovics, a szövetségi atomerőbizott­­­ság titkára és dr. Iván Szu­­pek, a bizottság tagja képvi­seli Jugoszláviát az európai atomkutató tanács június 8- ától 11-éig megtartandó gen­fi ülésén. A jugoszláv kép­viselők június 5-én utaznak el Genfbe. A plenáris ülésen 12 európai ország képviselői felőtt beszámolnak a tanács eddigi munkájáról, és meg­vitatják a Genfi tónál épülő nemzetközi atomkutató inté­zet építésének kérdését. i szervezeti problémákról is tárgyaltak a zombori járási szakszervezeti tanács plénumán A zombori járási szakszer­­vezeti tanács a napokban plenáris ülésén megvitatta a szakszervezeti szövetség III. kongresszusa határozatainak megvalósítási módját. A rész­vevőkkel VUKAN GYU­­KICS, a járási szakszerveze­ti tanács elnöke ismertette a kongresszus munkáját. Hang­súlyozta, hogy a szakszerve­zet, mint a munkásosztály társadalmi szervezete a dol­gozók önigazgatási rendszeré­nek összetevő része ■ ezért legfontosabb feladata a mun­kás- és társadalmi önigazga­tás fejlesztése. Az értekezlet részvevői megállapították, hogy a zom­bori járás szakszervezeti cso­portjai ezidáig kevés figyel­met fordítottak a társadalmi vagyon megőrzésére, a gazda­sági bűncselekmények meg­akadályozására. A kommunális rendszer megalakításával a helyi szak­szervezeti tanácsokra fele­lősségteljesebb munka vár, feladataik is bővülnek. A plénum részvevői nagy fi­gyelmet szentel­tek a szer­vezeti problémáknak. Mivel a zombori járás a komran­­maközösségben a hódsági já­rás egy részével bővül, szük­séges lesz a szakszervezeti tanácsot is bővíteni, u.­ ta­gokat választani a hódsági járásból. A szaktanács kez­­deményezőbizottságot alakí­tott a­ leendő új községek te­rületén. Mivel Zom­borban megala­kítjáta a helyi szakszervezeti tanácsot, kezdeményező bi­­zottságot alakítottak az ala­kuló közgyűlés megszervezé­­sére. A járási szaktanács il­letékességének egy részét átruházza a helyi szakszer - 'rp*“M tanácsokra, például az ideiglenes munkanélküliek segélyezését, a felmondások kérdését, stb. Ezáltal a járá­si szakszervezeti tanács töb­bet foglalkozhat a járás szak­csoportjainak általános prob­lém­áival és több segítséget is nyújthat nekik. Hogy szélesebb körben ala­posabban tanulmányozhassa, és támogathassa egyes kér­dések megoldását a járási szaktanács több állandó bi­zottságot alakított. Éspedig: szervezeti, pénzügyi, munka­­védelmi bizottságot, a mun­­kásönigazgatás kérdéseivel foglalkozó bizottságot, az ipari tanulók, valamint a kulturális, sportélet és a dol­gozók szórakozásával és az életszínvonallal foglalkozó bizottságot. A plénum egy­ben meghatározta, e bizottsá­gok feladatait is. A plénum részvevői elha­tározták, hogy szemináriumo­kat szerveznek a szakszerve­zeti szövetség II. kongresz­­szusa anyagának áttanul­mányozására, hogy ezzel is hozzájáruljanak minél töké­letesebb megvalósításához. V. J. Felvételünk Szarajevóban a szakszervezeti szövetség III. kongresszusán készült. Gyúró Szalai elvtárs át­veszi a maribori ,'TAM* g­ép­kocsigyár munkaközös­sége ajándékát, egy autóbusz kicsinyített mását. Csernye, Tóba és Molin egy község Május 14-e fordulópontot jelent Csernye is a hozzá­csatlakozó Tóba és Molin é­­letében, mert ezen a napon mondták ki a választók, hogy Csernye központtal egy községbe egyesülnek. A Járási községalakító bi­zottság első elképzelése az volt, hogy Csernye és Tóba egyesüljön, Molin pedig Li­­vadéhoz csatlakozzon. A to­vábbi tanulmányozás során bebizonyosodott, hogy Mo­­linnak Livadéval, csak ro­koni kapcsolatai vannak, vi­szont a falut gazdasági érde­kei Csemnyéhez fűzik, mert oda járnak az emberek ma­lomba. Ipari növényeiket ott értékesítik, ott vásárol­nak és a falu postája is Csernyén van. Ezért a mo­­lini lakosság a bizottság ter­vét az első pillanattól kezd­ve elutasította és kifejezte óhaját, hogy Csernyéhez csatlakozzon. A három falu így termé­szetes egységet képez. 6000 lakosa, és több mint 15 ezer hold szántóföldje van. A község fejlesztésére mér komoly terveket emleget­nek a választók ülésein. Elsősorban a három falut kövesúttal akarják összekap­csolni. Iskolát építenek, la­kást a szakembereknek, gyógyszertárat, később eset­leg kisebb kórházat Cser­nyén. Mindezt természetesen az új kommuna ereje és szükséglet* szabja meg. HOL ALAKUL VÁROS­ TANÁCS SZERBIÁBAN Tegnap Slobodan Penezics elnökletével megtartották a szerb köztársasági kommuna bizottság ülését. Megvitattak egyes vitás kérdéseket a köz­társaság közigazgatási, terü­leti felosztásával kapcsolat­­ban, és tárgyaltak a kommu­na-rendszer sajátságairól, a nagy és közepes nagyságú vá­rosokban. A képviselők ál­lást foglaltak arról, hogy mely városokban kell városi tanácsot alakítani. A javas­latok szerint Beográd­ban és Szuboticán nem létesülhet városi tanács, ellenben Nis­­ben és Novisrádon alakíta­nak ilyen tanácsot. Szerda, 1955 VI. 1. Taná­csfutzás a nézst­­goit­asági kamarában 420 Jeepet osztanak szét a mezőgazdasági szerveze­tek között A mezőgazdasági kamarák tők­ét nem készítik a nép­szövetségének elnöksége teg­lete­s tervet nap Szlávkó Kamár­­a SzO- A tegnapi ülésen megyi­­vetségi Végrehajtó Tanács tatták mintegy 420 külföld­­tagja jelenlétében ülést tar­ről érkező Jeep elosztásának tett. Az elnökség bizonyos kérdését. Ezenkívül június időre elhalasztotta a szövet­ végéig mintegy 70 hűtőberen­ségi mezőgazdasági alap ke­­dezéssel ellátott gépkocsit tetéséről szóló szabályzat , bocsátanak a mezőgazdasági meghozatalát, amíg a szakér­­­szervezetek rendelkezésére. A szövetségi közművelődési bizottság ülése A Szövetségi Végrehajtó Tanács közművelődési bizott­ságának tegnapi ülésén meg­vitatták az új ösztöndíjazási törvénytervezetet és a szín­házak igazgatásáról szóló új törvény tervezetét Az ösztöndíjazási törvény­be, mint már írtuk, több n­­jítá­­t vezettek be. Először is az ösztöndíj a jövőben nem függ csupán a tanulók és egyetemi hallgatók anyagi helyzetétől,­­hanem tanulmá­nyi előmenetelétől is. A tör­vény­javaslat előirányozza az egyetemi hallgatók gyermek­pótlékának fokozatos meg­szüntetését. Az egyetemi­ hall­gatók gyem­ekpótlék helyett ösztöndíjat kapnak. Az új rendszer bevezetéséig meg­marad a gyermekpótlék, de felfüggesztik folyósítását, ha az egyetemi hallgató nem vizsgázik rendszeresen. A tör­vényjavaslat előirányozza, hogy az ösztöndíj alapot kü­lön bizottságnak kell kezel­nie Az ösztöndíj bizottságok tagjai közművelődési munká­sok valamint a gazdasági szervezetek, a népbizottságok és az egyetemi hallgatók kép­viselői lesznek. M­­V cainnaiTHgi TÁRSADALMI ÖNIGAZGATÁS A KERESKEDELEMBEN A munkás és társadalmi önigazgatással kapcsolatban a szakszervezeti szövetség III. kongresszusa leszögezte, hogy be kellene vezetni azok­ba a gazdasági ágazatokba is, amelyek nem termelők, de közvetlen kapcsolatban vannak a fogyasztóval. Az a vélemény kristályosodott ki, hogy többek között a keres­­kedelemben is be kellene ve­zetni a társadalmi önigazga­tást , azokat a szerveket, amelyekben helyet foglalnak a munkaközösségen kívülál­ló egyének is, ez esetben a fogyasztók. Ezt oly módon ol­danák meg, hogy bizonyos számú polgár részt vesz a ke­reskedelmi vállalat igazgatá­sában. Éspedig úgy, hogy „a társadalmi igazgatással pár­huzamosan meg kell valósí­tani a fogyasztók anyagi ér­dekeltségének elvét egy-egy kereskedelmi vállalat esetle­ges nyereségében, ahhoz mér­ten, hogy mekkora az évi fogyasztásuk az illető keres­kedelmi vállalatban“ — mo­n­dotta beszámolójában Gyúró Szalai elvtárs, a szakszerve­­zeti szövetség központi tanár­­sának elnöke. Alapos vita vitán a kont­­gresszus a munkás és társa­dal­mi önigazgatásról szóló határozatában leszögezte, hgy „a kereskedelem szolgál­tatási jellege és a fogyasztó érdekeltsége a kereskedelem munkájában megköveteli, hogy e gazdasági ágazatban a fogyasztók anyagi érdekelt­ségének biztosítása mellett bevezessük a társadalmi ön­igazgatás megfelelő elemeit". A társadalmi önigazgatóé bemeselése a kereskedjem­­ben hozzájárul­t gazdasági ágazat fejlesztéséhez, a gya­korlatban felmerült külön­féle negatív jelenségek torküü­szöböléséhez. Mert ezáltal­­ közvetlenül érdekeit fogyasz­tó is részt vehet a kereske­delmi vállalat ügykezelésié-­ nek ellenőrzésében, megtehe­ti észrevételeit és javaslatait a vállalat munkájára vonat­kozólag, egyszóval részt­­vesz Irán vitájában. Mittel minden fogyasztó közvetlen­­ül, anyagilag is érdekelt ab­ban, hogy az árut minél ol­csóbban kapja, a kereskedl­mi vállalat önigazgatási szer­vében is arra törekszik majd hogy a kereskedelem, mint a termelő és fogyasztó közötti közvetítő minél olcsóbb le­gyen. az. o.

Next