Magyar Szó, 1958. március (15. évfolyam, 58-88. szám)
1958-03-01 / 58. szám
Rapirtet, 158. ГП. 1. MAGYAR SZÓ Bánadifi szász Holnap hivatalosan igosi előkészületek harmadik szakaszába lépünk nappal bezárólag a választási bizottságok kötelezesíteni a jelöléseket. Ettől kezdve a választók hogy szabatos kifejezéssel éljünk »jogerős.« Ezzel egyidőben új szagodik tartományunkban a választási tevőkért kezdődnek a politikai nagygyűlések. Az eddigi,rint holnap Kikindán és Szremszka Mitrovicán egy hétre Szuspoticán és Topolyán, a rákövetve pedig Pancsevón, Zrenyaninban, Noviszádcnyban tartanak járási választási nagygyűlést néhány községben is hasonló megmozdulásra tesz és tízezrek vonulnak majd fel ezeken azeken, hogy mielőtt kezükbe vennék a szavazót, mégegyszer puszta megjelenésükkel is egyikről tegyenek tanúságot. És persze meghallja öltek fejtegetéseit, eddigi utunkról meg a táv Nem ez lesz az első a képviselőjelöltek és a választók között. Az elny héten száz és száz kisebb-nagyobb értékezltak a Szocialista Szövetség szervezeteiben, a a szervezetekben és a szakszervezetben. Szubotkikindai járásban százával tartották a kisebb henöt választót tömörítőházi megbeszéléset evetőleges számítások szerint tartományunkba sob mint félmillió ember tárgyalt valamilyen, a képviselőházi választásokról, a megtett fatairól és az előttünk tornyosuló gazdasági, társadalmi feladatokról. Különösen a Szovhetség falusi alapszervezeteiben volt mozgatni. A hosszú téli estéeken szinte jól jött egyélgetés. A beszélgetés tárgyáért pedig nem ke naszádba mennii. Csupán egyes gazdasági váákszervezeti csoportjai találtak nehezen alkalmogy számot vessenek a múlttal, mérlegeljék s elbeszélgessenek az ország ügyes-bajos dolgánelők tanácsának képviselőjelöltjei ezért nőnem jutottak eléggé szóhoz. Innen az a kör az előttünk álló három hét alatt a termednek képviselőjelöltjei jobban szorgalmazzák formában a találkozást a gyárak és birtos közösségeivel. A választási előre hsrmadik szakaszának fő jellemvonása tehát nemt mondhatnánk filigráns politikai munka, hanensülések, tömeges meg- mozdulások. Ettől elteltban a politikai szervezetek már megtettek minden előkészületet arra, hogy a hétvégi vsapi nagygyűlések szünetében az alapszervező szakszervezeti csoportokban, tehát kisebb szívével is folytassák az eszmecserét az országot-3 községet érintő gazdasági és politikai kérelm-a I AKÁC é!fi#és ш-i fi £ж fii O karbantartás Ésszerűbb lett az építkezés Sokat lendített a községi alap A lakásépítésről tanácskozik a városközi testület A városközi testület március 4-én és 5-én Eszéken tanácskozást szervez tagjaival a lakásépítés múlt évi tapasztalatairól. Különbizottsága végigjárta Beográdot, Noviszádot, Kragujevácot, Zenicát, Szarajevót és Ljubljanát, hogy a helyszínen tanulmányozza a fenti kérdést. Az ennek alapján készített beszámoló nagyjából a következőket állapítja meg: Korai lenne még azt állítani, hogy fordulóponthoz érkezett a lakásépítés és érvényre jutott a Szövetségi Képviselőház idevágó határozata. A véleményező bizottság benyomása az, hogy a népbizottságok a legtöbb esetben mindent megtesznek, hogy hosszútávos programmat dolgozzanak ki körülményeinkhez képest olcsó, de azért megfelelő lakások építésére. Az átállításhoz azonban meglehetősen sok időre van szükség, s talán csak majd a folyó év zártával beszélhetünk komolyan annak a lakásépítő politikának kibontakozásáról, amelyért síkra száll a Szövetségi Népszkupifea határozata. VAN MÁR VALAMENNYI A GAZDÁLKODÁSHOZ Ebből azonban nem kell azt következtetni, hogy a lakásépítés terén kevés változás történt. A meglátogatott városok felelős vezetői egyöntetűen állítják, hogy a lakásépítő alap megteremtésével új helyzet alakult ki ezen a téren. Hónapról-hónapra biztosan befolyik az előirányzott pénz az alapba, a népi bizottság és az érdekelt szervek tehát tartós tervet készíthetnek a lakásínség enyhítésére. Ennek nyomán ha a múlt évi tapasztalatokat összegezni szándékozzuk, nem árt megjegyezni a következőket: 1. A lakásépítő alap megteremtésével a községek elkezdtek komolyan gazdálkodni ezzel a pénzzel. Ennek nyomán jobban belenéztek az építészeti tervekbe, úgyhogy olcsóbb lett a lakásépítés. Mind kevesebb az úgynevezett szórványos építkezés. Ehelyett, különösen a nagyobb városokban, nagy építőhelyeket nyitnak, s ez szintén hozzájárul a költségek csökkentéséhez. Egyes jól bevált, körülményeinkhez képest egészen elfogadható lakás- és épülettípusokat szorgalmaznak. Ily módon például Szarajevóban, Ljubljanában, Zenicán, Beográdban és Zágrábban 4—500 lakás is épült egy és ugyanazon terv alapján. Persze jóval gyorsabban és olcsóbban, mert egyes épületrészeket (lépcsőházak, ajtók, ablakok, mennyezetek, stb.) tipizáltak és sorozatban állítják elő. 2. A lakásépítő alapból folyósított kölcsönnel jelentősen befolyásolták a tervezők és a lakásépítő elképzeléseit. Lyujbljanában például bevezették azt a rendszert, ha a lakásépítő magános házat épít,akkor a költségek 50 százalékára kap kölcsönt 25 évi lefizetésre, ha beleilleszkedik a sorozatépíttkezésbe, akkor a költségek 75 százalékára 30 évii lefizetésre, ha pedig a városrendezés szerint tervezett új háztömbökben számít építeni, akkor a tervezett költségek 90 százalékát kapja kölcsön fejében 50 évi lefizetésre. Noviszádon hasonlóképpen a tőkéé, illetve az épület minősége szerint folyósítják a kölcsönt a lakásépítő alapból. 3. Tekintélyes összegű magánpénzt is mozgósított tavaly a lakásépítő alap, részét a lakásépítő szövetkezetek, részint magánépítkezések révén. Mert mind gyakoribb a jelenség, hogy a névőbizottságok kedvező feltételekkel kölcsönt folyósítanak a magánlépítkezőknek, akik természetesen saját pénzüket is befektetik a várakozásba, s ily módon ezzel is hozzájárulnak ahhoz, hogy enyhüljön a lakáshiány. A REÁLIS LAKBÉR A lakásépítés körülményeit vitatva, a bizottság természetesen nem kerülhette el egy már évek óta ismételten felmerülő problémát. S most is, mint már eddig számos esetben, arra az álláspontra jutottak, hogy természetes gazdasági viszonyokat kell teremteni a lakásgazdálkodás terén is. Illetve, mivel ez ma már nem vitás, a bizottság azt szorgalmazza, hogy minél előbb meg kell teremteni a feltételeiket, hogy áttérhessünk a reális lakbérekre. Néhány évvel ezelőtt ez talán még komoly bonyodalmat szült volna. Ma azonban a bizottság — nyiilván nem ok nélkül — arra a megállapodásra jutott, hogy rengeteg ember tulajdonképpen már most reális lakbért fizet, íme miből indultak ki, amikor ezt állítják: a) Ljubljanában például a tavaly épített házak lakóinak 39 százaléka már most is a reális lakbérnek megfelelő részletekben törleszti a kölcsönt. b) Ugyancsak a részletek törlesztésével például a lakásépítő szövetkezet tagjai is a mai lakbéreknél jóval magasabb árat fizetnek lakásukért. c) Az albérlők a legenyhébben szólva is „reális lakbért“ fizetnek albérleti szobájukért. d) A házitanácsok és a lakók testületei mindinkább szorgalmazzák a lakbéremelést, mivel a mostani jövedelmekből úgyszólván lehetetlen karban tartani az igazgatásukra bízott lakóházakat. Mi tartozik a lakáshoz Ennek kapcsán a tanácskozás szervezői felvetik még azt a kérdést is, hogy mi mindent kellene beszámítani a lakbér öszszegébe. Mert véleményük szerint a lakás nem csupán mondjuk két szobából, konyhából áll. A fűtés, világítás és vízellátáson kívül a lakásköltségekhez sorolják még a kommunális objektumokat, a környezetrendezést, stb. is. Mindezek felvetett problémák csupán. A városközi testület keddi és szerdai eszéki megbeszélése valószínűleg sokoldalúan megvitatja majd még egyes vonatkozásait, s akkor valamelyest világosabb lesz majd, hogy hogyan tekintenek a népbizottságok erre a rendkívül érdekes és sokak számára szinte létfontosságú kérdésre. V. ESZEKI RÉSZLET Tatra állt a szövetfeti takarékpénztár FELÉPÍTI VETKEZETEK JÁRÁSI SZÉKHÁZÁT A Z ékpénztár évi közgyűlése Az emfert szövetkezeti szövetkezetek használkarék pénztár tegnapelőtt is. Сзак felvásárlásra tótta második rendes évi *1* átlag 500 millió digyülését. Múlt évi erődkölcsönt vettek igénybe, eveit, valamint követkeszék évben e téren 2 miladatait Dudás Ferenc is 800 millió dinár főigazgató ismertette bonyolítottak le. Az idén A múlt évben igényben célra a takarékpénzhitelek a mezőgazdasági milliárd 124 millió kivezetek és főleg a földmű hitelkeretet állapított szövetkezetek fokozott dasági tevékenységéről is, hogy egyes szövetkednak. Hogy ez valóból visszaéltek a felvásárban, azt bizonyítja az i* folyósított kölcsönök - például 1050-ban 678 így például tavaly több dinárt, tavaly viszont * 70 millió dinar előleget Hard 438 millió dinárt -k ki a termelőknek nem több mint kétszeresét szánt eszközökből. A tafel a mezőgazdaság tejkpénztár azonban hamarárén véget vetett a spetku-A múlt évben foltnak. Tavaly lehetővé tett sak nem 1,5 milliárd gazdasági szövezeteknyi hitel 60 százalékát, hogy hosszúlejáratú kölcsönt is felvegyenek. A termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági birtokok gépek és egyéb gazdasági eszközeik beszerzésére használták fel ezt a lehetőséget. A takarékpénztár a kiadott hiteleket 0 százalék«» kamattal számolta el. A községi népbizottság minap tartott ülésén elhatározták, hogy a kommuna fejlesztésére szánt összegből (amely a megvalósított tiszta jövedelemnek mintegy fele) mielőbb fölépítiik a szövetkezetek járási székházát. Tit. M. Zita A legeredményesebb év a szövetkezet fennállása óta A TOPOLYAI DÓZSA KÖZGYŰLÉSÉRŐL A topolyai Dózsa György termelőszövetkezet tegnap tartotta évi közgyűlését. A szövetkezet igazgatóbizottságának beszámolóját Apró János elnök olvasta fel. A beszámoló megállapítja, hogy a szövetkezet az idén a járás többi szocialista gazdaságaihoz képest ugyan közepes terméseredményt ért el, de fennállása óta ez volt a legjobb termés, legeredményesebb esztendő. Mindamellett voltak szervezeti és egyéb fogyatékosságok is. A vitában is szó volt az említett gyengeségekről, de sokkal több az elért eredményekről, s talán túl kevés, a tervekről, a távlatról. Pedig a szövetkezetnek az idén 29 millió dinár nyeresége volt, s a beszámoló konkrét beruházásokat javasol. (Ej S. oldal Gyieres változás a szarvasmarhatenyésztésben Meghárodszorozódik az államony Bezdánban Matisz Sándor beszél a jószágtenyésztés fejlesztéséről — Hatezer hold szántóföld és csak 550 tehén — ez a számadat jól mutatja, mennyire fejletlen a jószágtenyésztés Bezdánban. A termelők a következő öt évben háromszorosára növelik a marhaállományt — mondotta Matisz Sándor, a bezdáni és a kupuszinai kommuna választóinak képviselőjelöltje a tartományi tanácsba. Eddig a legelőhiány akadályozta a jószágállomány növelését, de ezen most már segítettek. Az »Isterbác« erdőség megfelel legeltetésre, mivel az öreg fákban már nem tehet kárt a jószág, így a monostoriak is nagyobb legelőhöz jutnak. Több és jobb takarmányra is nagy szükség van s e ezért mintegy 30 százalékkal növelik a takarmány vetési területét. Mégpedig a gabonanemüek rovására, mivel az új termelési móddal elegendő gabonát lehet termelni kisebb területen is. Ezenkívül a földművesszövetkezet takarmányfeldolgozóval elősegíti a takarmány ésszerű felhasználását. Megtiltották a borjúvágást s a kommuna mezőgazdasági szervezetei elvállalták, hogy felvásárolják a magántermelőktől a borjakat. A termelők egyébként társastenyésztést is kezdhetnek a földművesszövetkezetekkel. A tehenek mesterséges megtermékenyítését csak őszszel vezették be Bezdánban, tehát érthető, hogy a termelők egy része még idegenkedik tőle. Kételkednek sikerében, nem viszik a tehenet az állategészségügyi állomásra, hogy ott ellenőrizzék, hanem biztonságból bikához is hajtják. Az állomásnak ezért nincs pontos áttekintése a mesterséges megtermékenyítés eredményeiről, pedig a kommunához tartozó Kolut és Bácskibrég községben a tehenek 95 százalékánál sikerrel alkalmazták ezt a módszert. A sertés és baromfitenyésztés fejlesztését sem hanyagolják el. A bezdáni szövetkezet 50 jorksir sertést tenyészt majd kooperációs munkaviszonyban a magántermelőkkel, ezenkívül mintegy száz termelővel hizlaló éi szerződést köt. A koluti, a brégi és a monostori szövetkezet is hasonló társastenyésztésbe fog. A szövetkezetek kedvező feltételeket állapítottak meg a fajbaromfi tenyésztés fejlesztésére. A bezdáni szövetkezet például 2000 egynapos fajcsibét ad ki tenyésztésre húsz termelőnek. A termelők egy-egy fajcsibéért 3 tojást adnak, a tojást pedig kizárólag a szövetkezetben értékesítik. Csirkekeltető gépet is vásárolt az idén a szövetkezet, hogy évente körülbelül 100 ezer fajcsibét oszthasson ki a termelők között, így aztán remélhető, hogy a jószágtenyésztés is lépést tart a földművelés fejlődésével. " V. j. Matisz Sándor