Magyar Szó, 1960. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
1960-09-01 / 205. szám
Csütörtök, 1960. Et . JUBILÁNS KIADVÁNYOK a forradalom huszadik évfordulója alkalmából Beográdból jelenti a Tam- Jug. A Kultúra könyvkiadó vállalat 1961-ben a népi forradalom huszadik évfordulójának szentelt külön könyvsorozatot ad ki. Elsősorban reprezentatív monográfiát ad ki a vállalat Mosa Pijaderól legkiválóbb képeinek többszínű lenyomatával. Egy kötetre való háborús emlékiratot is kiad a vállalat, azonkívül szemelvényeket a partizán sajtóból, dokumentumgyűjteményt, német katonai levéltárakból, népi forradalmunkra és népfelszabadító háborúnkra vonatkozó adatokkal, és egy külön könyvet a jugoszláviai megszállt városokban lezajlott illegális akciókról. MAGTAR SZO Csökkent az ipari növénnyel, növekedett a magashozamú búzafajtákkal bevetett terület Az ipari termelés jelentősen fejlődik Szombaton összeül a noviszádi járási népbizottság Szombaton a noviszádi járási népbizottság összeül, hogymegvitassa a gazdasági tanács jelentését a járás gazdasági életének féléves fejlődéséről. Ezenkívül napirenden van a járási kommunális bank múlt évi munkájának jelentése, a Csortanovcin létesítendő gyermeknyaraló kérdése, továbbá javaslat traktoriskola létesítésére Becsén. A gazdasági tanács titkárságának jelentését lapozgatva, elmondhatjuk, hogy a járás ipari termelése az első félévben jelentősen növekedett. A járás távlattervében 1960 első hat hónapjára 15 százalékos ipari termelést irányoztak elő. Ezt azonban túlszárnyalták, mert 22,9 százalékos növekedést értek el. Csaknem valamennyi iparágban növekedett a termelés, kivéve a dohányipart, a villamosenergia elosztást, a színesfém-kohászatot és a hajóépítést. A járásban legfejlettebb és leginkább élre tör a fémipar, textilipar és az élelmezési ipar. A munkatermelékenység az említett időszakban 11,9 százalékkal növekedett. Ez elsősorban a javadalmazási rendszer változásának tudható be. A jószágtenyésztésben az eltelt hat hónap alatt nemigen mutatkozik fejlődés. A szocialista nagybirtokok ugyanis most végzik a jószágkiválogatást, hogy minél jobb minőségű tenyészállatokkal gyarapíthassák tovább az állományt. Növénytermesztésben az eredmények kielégítők, elsősorban a szocialista nagybirtokokon. A járásban az ipari növény vetésterülete valamelyest csökkent, s ezt semmiképpen sem könyvelhetjük el jó eredménynek. A csökkenés inkább a magánszektoron van. Tavaly 34 000 hektárt vetettek be a járásban ipari növénnyel. Az idén azonban csak 29 266 hektárt. A társadalmi terv szerint 37 488 hektár ipari növényt kellett volna vetni. A jelentésben az áll, hogy ennek a lemaradásnak az az oka, hogy a mai ipari növényárak mellett nem rentábilis a termesztés. A termelők inkább kukoricát termesztenek, mert ha azt sertésbe fektetik, sokkal jobban járnak, mintha ipari növényt termesztenének. A termelők például nagyobb mennyiségű ipari növényhulladékot kérnek viszsza a gyáraktól, hogy jószágtakarmányul felhasználják. A magashozamú búzafajtákkal tavaly 23 562 hektárral többet vetettek be, mint az előző gazdasági évben. Különösen jelentős, hogy a magánszektoron a tavalyi 6686 hektár helyett 24 506 hektár magashozamú búzafajtát vetettek. A gépesítés is jelentősen fejlődött az év első hat hónapjában. Jelenleg 2771 traktor van a járásban. Egy traktorra 123 hold megművelhető föld jut, a társadalmi terv 109 holdat irányoz elő. Ezen a téren tehát szép előrehaladás van. A műtrágyafogyasztás is növekedik. A gazdasági tanács jelentése felöleli az erdészet, az építőipar, a közlekedés, a kereskedelem, a vendéglátóipar, a kisipar féléves eredményét, hasonlóképpen foglalkozik a beruházásokkal is. M. J. BEFEJEZŐDTEK a középiskolás és egyetemista ifjúság idei munkaakciói A középiskolás és egyetemista ifjúsági munkabrigádok ma elhagyják a Testvériség-Egység autóút épülő szakaszát és a Preljina— Csacsak—Titovo-Uzsice autóút építőhelyeit. Ezekben a munkaakciókban, továbbá a Crvena Zvezda autógyár építésében és a beográdi Cigánysziget rendezésében júliusban és augusztusban 150 szerbiai középiskolás és egyetemista munkabrigád vett részt csaknem 18 000 taggal. A Népi Ifjúság szerbiai központi vezetőségében kijelentették, hogy a középiskolás és egyetemista brigádok nagyszerűen dolgoztak és kitűnő eredményeket értek el. A Címen a Zvezđa autógyár építésén dolgozó ifjak például 145 százalkban teljesítették a normát. A középiskolás és egyetemista ifjak és leányok több helyi jellegű munkaakcióban is részt vettek. Száz fiatal a csortanovci nyaralóban Tanfolyamon az ifjú munkástanácstagok Mától kezdve tíz napig nem mindennapi lakói lesznek a Csortanovci mellett nemrég felépült korszerű meseszép noviszádi járási gyermeknyaralónak. A Népi Ifjúság noviszádi vezetősége száz fiatal munkástanácstagot küldött ide Noviszádról, hogy tíznapos szemináriumon tüzetesebben megismerkedjenek a munkás és társadalmi önigazgatás szerveinek működésével, politikai és gazdasági rendszerükkel és megvitassanak számos, a fiatal munkásokat érdeklő kérdést A tavaszi munkástanácsválasztáskor igen sok fiatal került a munkásönigazgatás szerveibe. Különösen a nagyobb noviszádi gyáripari üzemekben kapott sok fiatal bizalmat. A Népi Ifjúság noviszádi vezetősége most segíteni igyekszik a fiatal aktivistáknak, hogy könnyebben feltalálják magukat az önigazgatás kormánykerekénél és általában a társadalmi közéletben. A szemináriumon a társadalmi termelés törvényszerűségeiről Ivanka IVKOVICS beszél, az önigazgatás történelmi feledéséről dr. FIRA Alekszandar egyetemi tanár, a kommuna és a gazdasági szervezetek viszonyáról dr. Zdravko GRULOVICS, a vajdasági legfelső gazdasági bíróság elnöke, az elosztás rendszeréről Ivan JURISICS, a tartományi szakszervezeti tanács közgazdásza, a termelés közgazdaságtanáról szintén a szakszervezeti tanács szakembere, a termékegység szerinti javadalmazásról és a gazdasági egységek szerinti jövedelem elosztásról Mika SPILYAK, a Szakszervezeti Szövetség központi tanácsának alelnöke, az életszínvonalról Uros OSZTOJICS, a tartományi végrehajtó tanács tagja, gazdasági fejlődésünk távlatairól Danilo Kekics, a noviszádi járási népbizottság elnöke, a társadalmi és politikai szervezetek szerepéről az önigazgatás rendszerében Vasza MILOJEVICS, a noviszádi járási szakszervezeti tanács elnöke tart előadást. Ezenkívül a száz fiatalnak alkalma adódik, hogy Szasa MIKICCSEL, a Népi Ifjúság tartományi vezetőségének tagjával, Lazar ZSOKOLICÁVAL szintén a tartományi vezetőség tagjával, HORVÁT Józseffel, a noviszádi népbizottság alelnökével, Ivica GYERMANOVVAL, a noviszádi járási szakszervezeti tanács titkárával, DOBOSI Györgyivel, a Szocialista Szövetség noviszádi szervezetének elnökével és Budimir BUDIMAC újságíróval számos kulturális kultúrpolitikai, gazdasági és társadalmi kérdésről vitázzanak. Via pes új életet kezdeni. Az mese! És ha valahol nem lehet új lapot fordítani csütörtökön vagy szombaton, az elsősorban a házasélet-Ki látott még olyat, hogy valaki így nyilatkozna: — Ma este nem megyek be a hivatalba diktálni a Jucikénak. Inkább itthon maradok és eldominózunk Sárikával, meg a gyerekekkel. Ilyen nincs. Különösen, ha a Jucika délben, amikor a leveleket előterjesztette aláírásra, megjegyezte, hogy estére az új trikó-blúzban fog bejönni. Akkor esetleg igy: — Ütött a szakítás órája. Egy tekintélyes szakember nem engedheti meg magának. .. Igaz, az se lenne fair, ha estére nem mennék be. Nemcsak a trikóblúz miatt hanem utóvégre becsület is van a világon. Ellenben a jövő héttől kezdve az idillnek vége! Még ma este közlöm vele, vagy esetleg hétfőn... Igen, kedves olvasóm. Hétfőn — mindig csak a következőn! — írjuk meg a levelet Franciska néninek, aki két hónapja érdeklődött, hogy csináltasson-e a számunkra is tarhonyát az ottani tarhonya nénivel, aki már a család negyedik nemzedékét látja el a magyar konyha e mesebeli kellékével, amihez úgyszólván nem is kell semmi, mint egy kis csirkepaprikás és már a világ legízletesebb ételévé válik. Jövő hétfőn fog hozzá az íróegyesületi rendes tag a remekmű megírásához, amivel bevonul a világirodalomba, a szépreményű irodalmi akarnák azt a trilógiát, amivel bejut az egyesületi tagságba, az ilyen tagsági vágyaktól mentes firkász pedig a humoreszket, amitől betegre röhögi magát az ország, úgyhogy ellenszérumot kell adni neki a rádióállomások vidám műsorából- Mindezt jövő hétfőn. Mert hétfő az emberi gyarlóság szent ünnepnapja. Ponedeljak, lundi, monday, lunedi, montag, giligul, bulifinty — áldassék a hétfő neve a világ valamennyi nyelvén! SZTÁNCSICS András Ne féljünk, elvtársak... Méltán lehetünk büszkék munkásönigazgatási rendszerünkre. Sehol a földkerekségen nincs olyan társadalmi rendszer, amely ennyi jogot adna a dolgozóknak a gazdasági javak, a társadalmi ügyek irányítása terén. Gazdasági és társadalmi rendszerünk olyan feltételeket teremtett, hogy ma már a munkásönigazgató szervek,e vállalatokban és a területi közösségekben a nemzeti jövedelem hetven százaléka felett rendelkeznek, mégpedig olyan hozzáértéssel és gazdaságos módon, hogy az minden bizonnyal nagyrészt hozzájárul gazdasági életünk gyors fejlődéséhez. De ennél még jelentősebb az önigazgatásból fakadó emberek közti útj viszonyok kialakulása. Annak idején, amikor még csak az első lépéseket tettük meg a munkásönigazgatás bevezetésében, az akkori igazgatóságokban és imitt-amott az államapparátusban voltak olyan nézetek, hogy: nem kell túl sok jogot ráruházni a munkaközösségekre, mert még nem eléggé öntudatosak, nem jártasak a gazdasági ügyek sokszor bonyolult problémáinak intézésében stb. Az efféle felfogások hordozóinak érvelésében sokszor hallottuk: félek, elvtársak, hogy túl gyorsan haladunk a jogok átruházásával... A gyakorlat százszorosan bebizonyította, hogy a borúlátóknak nem volt igazuk. Félelmük alaptalan volt, és leginkább a dolgozók képességei, öntudatossága iránti hitetlenségből eredt. A minap Mika Spilyak, a Szakszervezeti Szövetség alelnöke a noviszádi Jugoalatban járt. Érdeklődött a gyár díjazási rendszeréről, meg arról, mennyire nyilvánul meg a dolgozók önkormányzata a gazdasági egységen belül. _ Vitathatatlan, hogy a Jugoalat-beliek műszaki szervezési téren kialakították a gazdasági egységeket. De az önigazgatás továbbfejlesztésének szempontjából eddig úgyszólván semmit sem tettek. Vannak ugyan bizonyos elképzeléseik, de ezek korántsem terjednek ki addig, hogy a gazdasági egységen belül kifejlődjön a közvetlen termelők teljes és közvetlen önkormányzata. Köztudomású, hogy a gazdasági egységeket a serkentőbb teljesítménydíjazás hozta létre. De téves lenne azt hinni, hogy a gazdasági egységek rendeltetése pusztán gazdasági jellegű. Hangsúlyozottan mondjuk, nemcsak azért van szükség rájuk, mert lehetővé teszik a termelés, az előállítási költségek tervezését és nyilvántartását, és a gazdasági eredményeknek megfelelően az egység és az ott dolgozók személyi jövedelmének alakulását. Mert ha csak ennél maradunk, akkor ez még mindig csupán műszaki szervezési előrehaladás lesz, viszont nem változtatja meg a gazdasági egység minden dolgozójának helyzetét gyökeresen, nem biztosítja számukra a közvetlen részvételt az önigazgatás gyakorlásában. Ezt a mozzanatot sok helyütt szem elől tévesztik. A gazdasági egységet úgyszólván pusztán gazdasági — műszaki szervezési szempontból erősítik. Amikor ezekről a kérdésekről volt szó a Jagoslatban, a gyárbeliek egyike hozzászólásában körülbelül az alábbiakat mondotta: Félek, elvtársak, hogy ha a gazdasági egységeikre átruházzuk a személyi jövedelmek egységen belüli elosztását, akkor megbomlik a vállalaton belüli arány... Félek, elvtársak, hogy ha — és ebben az értelemben sorakoztatta érveit, önkéntelenül a munkásönigazgatás bevezetésének első éve jutott eszembe, amikor sokszor volt alkalmam találkozni az efféle érvelésekkel, csak akkor az egész munkaközösségről volt szó, az önkormányzat átruházásáról a munkástanácsra, most viszont a gyár vezetőinek egyike, és valószínűleg munkástanácstag mondja ezt, amikor szó van arról, hogy az önigazgatást tovább kell fejleszteni, közelebb vinni a közvetlen termelőkhöz, azokat is tevékeny részesévé tenni. Mika Spiljak elvtárs erre elmondotta, hogy a borovói kombinátusban a kapitalisták még 1933-ban bevezették a teljesítmény-díjazást, a szalagrendszerű termelést, már akkor voltak gazdasági egységeik, a műszaki szakkádert pedig javadalmazás útján serkentették a többtermelésre. Ebben a kombinátusban a közelmúltig úgy vélték, hogy náluk a termelés magas színvonalú szervezése kizár mindennemű belső tartalékot, hogy tovább nem fokozhatják lényegesen a termelékenységet. De amikor hosszas viták után a gazdasági egységekre kiterjesztették az önigazgatást, munkástanácsokat létesítettek s ezeket felruházták a termelés, a munkaviszonyok, a jövedelemelosztás, sőt a bővített újratermelés hatáskörével, akkor megdöbbenten állapították meg, hogy az eddigi többéves kétszázalékos átlagtermelés és termelékenység fokozása helyett ez év első hat hónapjában 7 százalékkal növekedett a termelés meg a termelékenység, és számottevő összegeket takarítottak meg az anyagtakarékosság, a jobb ügykezelés következtében. Ekkor döbbentek rá arra, hogy milyen tetterő rejlik a közvetlen termelőkben, amikor közvetlenül — nem pedig mint eddig közvetve az ő nevükben a munkástanács — gyakorolják önkormányzati jogukat. Ezért hát ne féljünk, elvtársak, az önigazgatás kiterjesztésétől. SZABÓ Gábor 3. «Mal Az adai Tisza Vojvodjanska kon fekeija felvesz magas szakkepzett, szakképzett és félszakképzettséggel rendelkező szanomunkásokat. 588-1