Magyar Szó, 1960. október (17. évfolyam, 231-256. szám)

1960-10-01 / 231. szám

, Szombat, 1960. X. 1. MAGTAR 87­0 A községi népbizottságok és a mezőgazdasági szakemberek nem fejtettek ki kellő tevékenységet Távlattervek kidolgozása a szuboti­ai járási szakszervezeti tanács elnökségének ülésén A fejlődési távlattervek kidolgozása és elkészítése már hosszabb ideje általá­­­­nos vita tárgya Szuboti­án. A Kommunista Szövetség elemzése után a napokban a járási szakszervezeti tanács elnöksége is napirendre tűz­te, és megvitatta a pillanat­nyi helyzetet. A tervek ki­dolgozásával kapcsolatos problémákról Bálint Imre, a járási szakszervezeti tanács elnöke tájékoztatta az elnök­ség tagjait. Hangsúlyozta, hogy ez a jelentős munka az egész járás területén folya­matban van, ám megállapí­totta, hogy egyes iparágak és gazdasági szervezetek tervjavaslatai meglehetősen egyoldalúak, és kidolgozásuk­kor több szempontról meg­feledkeztek. A Szigma és a faipari üzemek kivételével például alig akad egy-két gazdasági szervezet, amely távlattervében foglalkozna a társastermelés és az üzemek, valamint az iparágak közöt­ti együttműködés lehetőségé­vel. Az áruválaszték bővíté­se, új termékek gyártásának bevezetése is, mintha háttér­be szorult volna. Ezenkívül kevés szó van a távlatter­vekben kisebb, kifizetődő mű­helyek és üzemrészlegek szervezéséről, amelyek igen jó szolgálatot tehetnének a gyáriparnak, és nagyszerűen kiegészíthetnék a termelést. Az elnök a továbbiakban elmondta, hogy egyes gyár­ipari szervezetek helytelenül készítették el távlattervüket. Ezért például a Skrob ke­ményítőgyár és a Vojvodina konzervgyár új fejlődési táv­latterve sem hoz semmi újat. Továbbá megállapították azt is, hogy egyes vállalatok igen bátortalanul nyúltak az új termékek bevezetéséhez, sőt bizonyos ellenállást is tanúsítottak e kérdésben. Az építőipari vállalatok helyzete sem irigylésre mél­tó. A járás területén tíz építőipari vállalat működik, ám felkészültségük és felsze­relésük elavult, korszerűtlen. Már régen felvetődött egy, esetleg két komplett építő­ipari vállalat létesítése a járásban, valamint a meg­lévők szakosítása (utak építé­sére, magas és alacsony épít­kezésre stb.), azonban ezek­ről a kérdésekről kevés szó van az építőipar távlattervé­ben. Sok a kifogásolnivaló a közforgalom, a kisipar, és a­­ vendéglátóipar távlattervé­­ben. A kisipar távlattervé­nek kidolgozásakor az illeté­kesek a szolgáltató kisiparra­­ helyezték a hangsúlyt, a ter­melő kisipar viszont háttér­be szorult. A vendéglátóipari I kamara rovására, írható, hogy I a távlattervben nagyobb fi­­­­gyelmet fordított a vendég­látóipar klasszikus formájá­nak fejlesztésére, mint a tár­sadalmi éttermek, falatozók stb. megnyitására. Az áru­forgalmi vállalatok távlat­­tervében nincs meghatároz­va a mezőgazdasági termé­kek áruforgalmának szükség­lete, valamint a raktárhelyi­ségek problémájának meg­oldása sem. A mezőgazdasági szerveze­tek is alig jutottak túl a kezdeten. Ez főleg a községi népbizottságok és a mező­­gazdasági szakemberek tevé­kenységének hiányával ma i­­­gyarázható. Egyedül a föld-­ művesszövetkezetek mélyed­­tek el alaposabban a problé­mákba, ám a társasterme­lés további fejlesztése nem kapott kellő helyet távlati­­terveikben. Bálint elvtárs végül hang­súlyozta, hogy a távlattervek nem határozzák meg elég­gé a kommunális, népjóléti és kulturális intézmények távlatát sem, ezenkívül nem adnak tiszta képet a járás káderszükségleteiről, vala­­mint a káderrobléma meg­oldásának lehetőségéről sem. A beszámolót követő vitá­ban többek között felszólalt Kelemen Mátyás, a szubori­­cei járási népbizottság el­nöke is. Előkészületek a községi értekezletre Nemsokára befejezik a helyi szervezetek alakítását Szeminárium a tagozatok és helyi szervezetek munkamódjának ismertetésére A héten Vajdaság-szerte befejezik a Szocialista Szövet­ség helyi szervezeteinek ér­tekezletét. Ezután áttérnek a községi vezetőségek válasz­tására. Küldötteket válasz­tanak a szervezet tartományi értekezletére és a köztársa­sági kongresszusra. A tagozatok és helyi szer­vezetek értekezletének anya­gáról még nem készítettek elemzést a községi vezetősé­gek, de már tanulmányoz­zák. Az általános megállapí­tás az, hogy a Szocialista Szövetség alapszervezeteiben a nyáron is széleskörű tevé­kenységet folytattak. A ta­gok tanulmányozták a szer­vezet ötödik kongresszusának anyagát, és meghatározták a tagozatok és a helyi szerve­zetek területi egységét. A cél az volt, hogy a szervezet mi­nél szorosabb kapcsolatot te­remtsen a lakótestülettel és a társadalmi szervezetekkel. Erre a legmegfelelőbb mód az volt, hogy a Szocialista Szövetség tagozatait és helyi szervezeteit a lakótestületek működési területébe illesz­tették be. Egy-egy lakótes­tület területén helyi szerve­zetet és több tagozatot ala­kítottak, így lehetőséget te­remtettek arra, hogy a szer­vezet tagsága állandó bete­kintést nyerjen a községek területi egységeinek életébe. A tagozatok és helyi szer­vezetek értekezletét minde­nütt széleskörű tevékenység előzte meg. Az alapszerveze­tek vezetősége beszámolót készített munkájáról és a kongresszus határozatairól. Az új tagok ezreit vették fel a szervezetbe. Körkérdést in­téztek a tagokhoz abból a cél­ból, hogy megállapítsák, a he­lyi szervezetek melyik szak­osztályában kívánnak közre­működni. Különösen a kom­munális kérdések iránt mu­tatkozott natív érdeklődés. A falvakban főleg a mezőgaz­dasági szakosztály munkája iránt élénk az érdeklődés. Akadtak azonban sokan, akik egészségügyi, tanügyi és kul­turális kérdésekkel kívánnak foglalkozni. A tagozatok és helyi szer­vezetek értekezletét megelő­zően Vajdaság-szerte akciót indítottak az otthonok beren­dezésére. Televíziót és rádi­ót vásároltak. Megrendelték a sajtótermékeket, így lehe­tőséget teremtettek arra, hogy a szervezet tagjai ne csak az összejövetelekre jár­janak az otthonba, hanem szabad idejük egy részét is ott töltsék. Az értekezleteken tömele­­gesen részt vettek a tagok. A véleménycsere általában az új munkamódról és a kongresszusi határozatok meg­valósításáról folyt. Sok ja­vaslat hangzott el az idősze­rű gazdasági, tanügyi, mező­­gazdasági kérdések megol­dásával kapcsolatban. A vá­rosokban a közmunkák gyor­sítását, a falvakban pedig leg­inkább az utak javítását ja­vasolták a népbizottságnak. A tagdíj-gyűjtés eddigi mód­jának megváltoztatását is kér­ték. A múltban ugyanis a tagdij-gyűjtés kampánysze­rűen folyt. Félévenként ke­resték fel a tagokat. A tag­díj-gyűjtés és a tagok közöt­ti kapcsolat e módját hely­telenítették, és javasolták, hogy a jövőben a tagdij-gyűj­tést bízzák az utcai pénztá­rosokra. Ők többet elidőzhet­nek egy-egy tagnál. Elbeszél­gethetnek a szervezet felada­tairól és azokról a kérdések­ről, amelyek később a tago­zat vagy a helyi szervezet értekezletének napirendjére kerülnek. E megbeszéléseken kikristályosodik majd, me­lyek a legégetőbb kérdések amelyekkel a szervezet tag­ságának foglalkoznia kell. Szó volt arról is, hogy a jö­vőben a tagozat és a helyi szervezet értekezletén vitas­sák meg azokat a közérdekű problémákat, amelyeket a választók gyűlésén a népbi­zottság tagjai elé tárnak. Úgy vélik, hogy a megoldás­ra váró problémák (főleg kommunális munkák) soka­ságából már a választók gyű­lése előtt válasszák ki a leg­égetőbbeket és csak azoknak elvégzését javasolják a nép­­bizottságnak. Ezzel a népbi­zottság munkáját is megköny­nyítik. A helyi szervezetek érte­kezletén rámutattak arra, hogy a jövőben az egyik leg­fontosabb feladat a tagfel­vétel lesz, mert a választó­­polgárok egy része nem tagja a szervezetnek. Zentán kö­rülbelül négyezer polgár nem tagja a Szocialista Szövet­ségnek. Hasonló a helyzet a pancsevói és a zombori já­rásiban is. Itt a szakosztályok alakításával kapcsolatban szervezett körkérdésre a nyilvántartott tagokon kívül a polgárok ezrei válaszoltak. Tehát a szervezeten kívüli tagok is érdeklődnek a Szo­cialista Szövetség munkája iránt. Vagyis, jóllehet nincs tagsági könyvük, a szervezet tagjainak tekintik magukat. Több járásban a községi vezetőség ülésén úgy hatá­roztak, hogy a helyi szerve­zetek értekezlete után tan­folyamokat szerveznek, ahol a tagozatok és helyi szerve­zetek elnökeit és alelnökeit ismertetik az új munkamód­szerrel és a legidőszerűbb tennivalókkal. Egyes járásokban, például a szuboticaiban és a zombori­ban már befejezték, a többi­ben pedig a hét végéig be­fejezik a helyi szervezetek értekezletét. A helyi szervezetek érte­kezletével párhuzamosan meg­kezdődtek a községi értekez­letek előkészületei. A köz­ségi értekezleteken, amelye­ket október elején tartanak, küldötteket választanak a tartományi értekezletre és a Szocialista Szövetség köztár­sasági kongresszusára.­­­­. Kevés munkás használta a noviszádi járás nyaralóit A járási szakszervezeti tanács ülése A noviszádi járási szakta­nács tegnapi ülésén a járás­­ gazdasági szervezeteinek nya­ralóiról, kihasználásukról és a lakásépítés problémáiról tár­gyaltak. VASZA MILOJEVICS, a szaktanács elnöke beszámolt a nyaralók mostani helyzeté­ről és kihasználásukról az el­múlt idényben. Nem végleges adatok szerint az üdülőik be­fogadóképességének kihaszná­lása átlagban alig érte el a 70 százalékot. A dolgozók né­hány után nagyon érdeklőd­tek, néhányban azonban alig voltak. A jelentés szerint egy másik probléma, hogy az évi szabadságot leginkább a tiszt­viselők töltötték a tengerpar­ti és a szlovéniai nyaralók­ban és nagyon kevés munkás jelentkezett és ment el évi sza­badsága idején a tengerpart­­i­ra . Az üdülők munkájáról az elnökség megállapította, hogy az árak megfelelők voltak, de az elhelyezés és az ellátás ko­moly problémát okozott. Ezért javasolják, hogy jövőre nagyobb üdülőket építsenek, vagy vegyenek, mert az eddi­gi rendszer, az hogy bérbe­vettek egyes épületeket, nem felelt meg. Arra kell töreked­ni, hogy a gazdasági szerve­zetek és a többi szakcsoportok egyesítsék alapjaikat, és kö­zös erővel szervezzék a dol­gozója nyaralását. Az elmúlt idényben majd­nem minden gazdasági szer­vezet külön-külön szervezte meg az évi szabadságot s e­­miatt egyes üdülők üresek voltak, a többiben pedig nagy volt a tolongás. Ezért javasol­ják, hogy az eddigi tapaszta­latok alapján már most kezd­jék el szervezni a jövő évi nyara­ltatást. A másik napirendi pontban a lakásépítésiről és a lakásépí­tő alap kihasználásáról tár­gyalta­k. C. S. I 3. oldal A LAKÁSÉPÍTÉS PÉNZELÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY 44. és 45., és szabályzatának 35., 36. és 38. szakasza alapján a novi­­szádi lakásépítő alap igazgatósága meghirdeti I. pályázatát ház- és lakásépítő kölcsön folyósítására társadalmi jogi sze­mélyeknek 1960-ban. E pályázat alapján kizárólag kölcsönigénylő társadalmi jo­gi személyek kaphatnak kölcsönt lakóházak kibővítésére vagy emeletes lakóházak felépítésére. A pályázat alapján folyósítható kölcsönkeret 300 000 600 dinár, azzal, hogy ebből az összegből 1960-ban 100 000 000 diná­rig terjedő kölcsönöket folyósitanak. — MINIMÁLIS PÁLYÁZATI feltételek — A kölcsön törlesztési határideje öt év. — A saját részvételi összeg 50 százalék. — A kamatláb 2 százalék. .. Általános feltételek — a beruházási összeget, a hasznos lakóterület egy négy­zetmétere arányában, — a saját részvételi összeget, — a kölcsön törlesztésének határidejét és módját* — a felajánlott kamatlábat. Egyenlő feltételek esetén azt a kölcsönigénylőt tekintik a legkedvezőbb ajánlattevőnek, aki a felajánlott részvételi ösz­­szeget előbb fizette be a lakásépítő alap célszámlája javára. 1) Kölcsönt azok a kölcsönigénylők kaphatnak, akik sza­vatosságot vállalnak, hogy a lakóépületet teljesen befejezik, vagyis ha az igényelt kölcsön és a felajánlott részvételi összeg elégtelen a lakóház befejezésére, a hiányzó összeget saját esz­közeikből pótolják. 2) A kölcsönigénylő csak akkor kezdheti meg a kölcsön felhasználását, ha már teljes egészében felhasználták a köl­csönszerződésben felajánlott részvételi összeget. 3) A folyósítható kölcsön összegének százalékarányát a la­kások nagysága, fajtája, felszerelése és ára arányában állapít­ják meg, az előírásokban megállapított összeg erejéig. 4) Lakóépületnek tekintendő az az épület is, amelyben la­káson kívül üzlethelyiségek vannak, ha az üzlethelyiségek beépített területének számaránya nem haladja meg a teljesen beépített terület 20 százalékát, és az üzlethelyiségek építését a városrendészeti terv is megkívánja. 5) A pályázaton való részvételért a kölcsönigénylő köteles óvadékot letétbe helyezni, a noviszádi Kommunális Banknál a lakásépítő alap javára. Az óvadék a felajánlott részvételi összeg 2 százaléka. 6) A kölcsön törlesztését a következő esetekben kell meg­kezdeni: — a kölcsön felhasználása után; — a szerződésben kikötött felhasználási szerződés megkö­tése után; — a beköltözés után vagy az építkezés műszaki felülvizs­gálása és a munka átvétele után. Ш. A kölcsönigénylésben többek között a következőket kell feltüntetni: 1) A kölcsönigénylés célját. 2) Az igényelt kölcsön összegét, évi folyósítási részletek­ben, amennyiben az építkezés az egyik évből átnyúlik a má­sik évbe. 3) Az építkezés kezdetének és előrelátható befejezésének határidejét. 4) A lakások számát, fajtáját, nagyságát és árát, és a hasz­nos terület, nemkülönben a beépített terület négyzetméteren­kénti előirányzott árát. 5) A kölcsön biztosítékát. 6) A beruházás előirányzott összegét, a felajánlott részvé­teli összeget, a részvétel megindokolását és dokumentációját. 7) A felajánlott évi kamatlábat. 8) A kölcsön törlesztésének módját és határidejét. 9) Dokumentációt a kölcsönigénylő tartozásairól és köte­lezettségeiről. IV. A kölcsönigényléshez a következő okmányokat kell csa­tolni: A lokációt, a főterv urbanisztikai jóváhagyását, az épít­kezési engedélyt, határozatot a közművek bekapcsolásáról és a lakások kategorizációjáról.­­ Az építkezési, építkezési kisipari és szerelői munkála­tok felülvizsgált és jóváhagyott főterveit, a felügyelő bizottság megjegyzései alapján. Épületbővítéshez: a bizottsági helyszínelés eredményét a vonatkozó törvény alapján és a lakóház házitanácsának hozzá­j­árulását az építkezéshez. Bizonyítékot a telek tulajdonjogáról. Bizonyítékot a kommunális járulék rendezéséről. Felülvizsgált és jóváhagyott beruházási programot, ha a beruházási összeg meghaladja a 10 000 000 dinárt. Bizonyítékot arról, hogy a kölcsönigénylő valóban ren­delkezik a felajánlott eszközökkel. A Kommunális Bank elismervényét az óvadék letétbehe­lyezéséről. Bizonyítékot a kölcsönigénylő cégbejegyzéséről. A kölcsönigénylő társadalmi jogi személyi igazgatóbizott­ságának határozatát a kölcsön felvételéről. A társadalmi jogi személy megalapítójának szavatosságát. V. A hiteligénylések elbírálásánál többek között figyelembe veszik. VT. Azoknak a kölcsönigénylőidnek, akiknek igénylését telje­sítik, letétbe helyezett óvadékát beszámítják a részvételi ösz­­szegbe, azoknak, akiknek igénylését elutasították, a pályázat eredményének kihirdetését követő tíz napon belül visszafi­zetik. Azoknak a hiteligénylőknek az óvadékát, akiknek hitel­igénylését elfogadták, de a szerződést önhibájukból nem kö­tötték meg, a lakásépítő alaphoz csatolják. vn. A hiteligénylések benyújtási határideje 1960 október 31. A hiteligényléseket a teljes dokumentációval együtt a kö­vetkező címre kell küldeni: FOND ZA STANBEM­ IZGRAD­­NJU, NOVI SAD Stevana Milovanova ulica 6. VIII. A pályázat eredményét legkésőbb 1960 november 30-áig, közzéteszik a noviszádi járási népbizottság hivatalos lapjában és a lakásépítő alap igazgatóbizottságának hirdetőtábláján. 661-1

Next