Magyar Szó, 1960. október (17. évfolyam, 231-256. szám)
1960-10-01 / 231. szám
, Szombat, 1960. X. 1. MAGTAR 870 A községi népbizottságok és a mezőgazdasági szakemberek nem fejtettek ki kellő tevékenységet Távlattervek kidolgozása a szubotiai járási szakszervezeti tanács elnökségének ülésén A fejlődési távlattervek kidolgozása és elkészítése már hosszabb ideje általános vita tárgya Szubotián. A Kommunista Szövetség elemzése után a napokban a járási szakszervezeti tanács elnöksége is napirendre tűzte, és megvitatta a pillanatnyi helyzetet. A tervek kidolgozásával kapcsolatos problémákról Bálint Imre, a járási szakszervezeti tanács elnöke tájékoztatta az elnökség tagjait. Hangsúlyozta, hogy ez a jelentős munka az egész járás területén folyamatban van, ám megállapította, hogy egyes iparágak és gazdasági szervezetek tervjavaslatai meglehetősen egyoldalúak, és kidolgozásukkor több szempontról megfeledkeztek. A Szigma és a faipari üzemek kivételével például alig akad egy-két gazdasági szervezet, amely távlattervében foglalkozna a társastermelés és az üzemek, valamint az iparágak közötti együttműködés lehetőségével. Az áruválaszték bővítése, új termékek gyártásának bevezetése is, mintha háttérbe szorult volna. Ezenkívül kevés szó van a távlattervekben kisebb, kifizetődő műhelyek és üzemrészlegek szervezéséről, amelyek igen jó szolgálatot tehetnének a gyáriparnak, és nagyszerűen kiegészíthetnék a termelést. Az elnök a továbbiakban elmondta, hogy egyes gyáripari szervezetek helytelenül készítették el távlattervüket. Ezért például a Skrob keményítőgyár és a Vojvodina konzervgyár új fejlődési távlatterve sem hoz semmi újat. Továbbá megállapították azt is, hogy egyes vállalatok igen bátortalanul nyúltak az új termékek bevezetéséhez, sőt bizonyos ellenállást is tanúsítottak e kérdésben. Az építőipari vállalatok helyzete sem irigylésre méltó. A járás területén tíz építőipari vállalat működik, ám felkészültségük és felszerelésük elavult, korszerűtlen. Már régen felvetődött egy, esetleg két komplett építőipari vállalat létesítése a járásban, valamint a meglévők szakosítása (utak építésére, magas és alacsony építkezésre stb.), azonban ezekről a kérdésekről kevés szó van az építőipar távlattervében. Sok a kifogásolnivaló a közforgalom, a kisipar, és a vendéglátóipar távlattervében. A kisipar távlattervének kidolgozásakor az illetékesek a szolgáltató kisiparra helyezték a hangsúlyt, a termelő kisipar viszont háttérbe szorult. A vendéglátóipari I kamara rovására, írható, hogy I a távlattervben nagyobb figyelmet fordított a vendéglátóipar klasszikus formájának fejlesztésére, mint a társadalmi éttermek, falatozók stb. megnyitására. Az áruforgalmi vállalatok távlattervében nincs meghatározva a mezőgazdasági termékek áruforgalmának szükséglete, valamint a raktárhelyiségek problémájának megoldása sem. A mezőgazdasági szervezetek is alig jutottak túl a kezdeten. Ez főleg a községi népbizottságok és a mezőgazdasági szakemberek tevékenységének hiányával ma igyarázható. Egyedül a föld- művesszövetkezetek mélyedtek el alaposabban a problémákba, ám a társastermelés további fejlesztése nem kapott kellő helyet távlatiterveikben. Bálint elvtárs végül hangsúlyozta, hogy a távlattervek nem határozzák meg eléggé a kommunális, népjóléti és kulturális intézmények távlatát sem, ezenkívül nem adnak tiszta képet a járás káderszükségleteiről, valamint a káderrobléma megoldásának lehetőségéről sem. A beszámolót követő vitában többek között felszólalt Kelemen Mátyás, a szuboricei járási népbizottság elnöke is. Előkészületek a községi értekezletre Nemsokára befejezik a helyi szervezetek alakítását Szeminárium a tagozatok és helyi szervezetek munkamódjának ismertetésére A héten Vajdaság-szerte befejezik a Szocialista Szövetség helyi szervezeteinek értekezletét. Ezután áttérnek a községi vezetőségek választására. Küldötteket választanak a szervezet tartományi értekezletére és a köztársasági kongresszusra. A tagozatok és helyi szervezetek értekezletének anyagáról még nem készítettek elemzést a községi vezetőségek, de már tanulmányozzák. Az általános megállapítás az, hogy a Szocialista Szövetség alapszervezeteiben a nyáron is széleskörű tevékenységet folytattak. A tagok tanulmányozták a szervezet ötödik kongresszusának anyagát, és meghatározták a tagozatok és a helyi szervezetek területi egységét. A cél az volt, hogy a szervezet minél szorosabb kapcsolatot teremtsen a lakótestülettel és a társadalmi szervezetekkel. Erre a legmegfelelőbb mód az volt, hogy a Szocialista Szövetség tagozatait és helyi szervezeteit a lakótestületek működési területébe illesztették be. Egy-egy lakótestület területén helyi szervezetet és több tagozatot alakítottak, így lehetőséget teremtettek arra, hogy a szervezet tagsága állandó betekintést nyerjen a községek területi egységeinek életébe. A tagozatok és helyi szervezetek értekezletét mindenütt széleskörű tevékenység előzte meg. Az alapszervezetek vezetősége beszámolót készített munkájáról és a kongresszus határozatairól. Az új tagok ezreit vették fel a szervezetbe. Körkérdést intéztek a tagokhoz abból a célból, hogy megállapítsák, a helyi szervezetek melyik szakosztályában kívánnak közreműködni. Különösen a kommunális kérdések iránt mutatkozott natív érdeklődés. A falvakban főleg a mezőgazdasági szakosztály munkája iránt élénk az érdeklődés. Akadtak azonban sokan, akik egészségügyi, tanügyi és kulturális kérdésekkel kívánnak foglalkozni. A tagozatok és helyi szervezetek értekezletét megelőzően Vajdaság-szerte akciót indítottak az otthonok berendezésére. Televíziót és rádiót vásároltak. Megrendelték a sajtótermékeket, így lehetőséget teremtettek arra, hogy a szervezet tagjai ne csak az összejövetelekre járjanak az otthonba, hanem szabad idejük egy részét is ott töltsék. Az értekezleteken tömelegesen részt vettek a tagok. A véleménycsere általában az új munkamódról és a kongresszusi határozatok megvalósításáról folyt. Sok javaslat hangzott el az időszerű gazdasági, tanügyi, mezőgazdasági kérdések megoldásával kapcsolatban. A városokban a közmunkák gyorsítását, a falvakban pedig leginkább az utak javítását javasolták a népbizottságnak. A tagdíj-gyűjtés eddigi módjának megváltoztatását is kérték. A múltban ugyanis a tagdij-gyűjtés kampányszerűen folyt. Félévenként keresték fel a tagokat. A tagdíj-gyűjtés és a tagok közötti kapcsolat e módját helytelenítették, és javasolták, hogy a jövőben a tagdij-gyűjtést bízzák az utcai pénztárosokra. Ők többet elidőzhetnek egy-egy tagnál. Elbeszélgethetnek a szervezet feladatairól és azokról a kérdésekről, amelyek később a tagozat vagy a helyi szervezet értekezletének napirendjére kerülnek. E megbeszéléseken kikristályosodik majd, melyek a legégetőbb kérdések amelyekkel a szervezet tagságának foglalkoznia kell. Szó volt arról is, hogy a jövőben a tagozat és a helyi szervezet értekezletén vitassák meg azokat a közérdekű problémákat, amelyeket a választók gyűlésén a népbizottság tagjai elé tárnak. Úgy vélik, hogy a megoldásra váró problémák (főleg kommunális munkák) sokaságából már a választók gyűlése előtt válasszák ki a legégetőbbeket és csak azoknak elvégzését javasolják a népbizottságnak. Ezzel a népbizottság munkáját is megkönynyítik. A helyi szervezetek értekezletén rámutattak arra, hogy a jövőben az egyik legfontosabb feladat a tagfelvétel lesz, mert a választópolgárok egy része nem tagja a szervezetnek. Zentán körülbelül négyezer polgár nem tagja a Szocialista Szövetségnek. Hasonló a helyzet a pancsevói és a zombori járásiban is. Itt a szakosztályok alakításával kapcsolatban szervezett körkérdésre a nyilvántartott tagokon kívül a polgárok ezrei válaszoltak. Tehát a szervezeten kívüli tagok is érdeklődnek a Szocialista Szövetség munkája iránt. Vagyis, jóllehet nincs tagsági könyvük, a szervezet tagjainak tekintik magukat. Több járásban a községi vezetőség ülésén úgy határoztak, hogy a helyi szervezetek értekezlete után tanfolyamokat szerveznek, ahol a tagozatok és helyi szervezetek elnökeit és alelnökeit ismertetik az új munkamódszerrel és a legidőszerűbb tennivalókkal. Egyes járásokban, például a szuboticaiban és a zomboriban már befejezték, a többiben pedig a hét végéig befejezik a helyi szervezetek értekezletét. A helyi szervezetek értekezletével párhuzamosan megkezdődtek a községi értekezletek előkészületei. A községi értekezleteken, amelyeket október elején tartanak, küldötteket választanak a tartományi értekezletre és a Szocialista Szövetség köztársasági kongresszusára.. Kevés munkás használta a noviszádi járás nyaralóit A járási szakszervezeti tanács ülése A noviszádi járási szaktanács tegnapi ülésén a járás gazdasági szervezeteinek nyaralóiról, kihasználásukról és a lakásépítés problémáiról tárgyaltak. VASZA MILOJEVICS, a szaktanács elnöke beszámolt a nyaralók mostani helyzetéről és kihasználásukról az elmúlt idényben. Nem végleges adatok szerint az üdülőik befogadóképességének kihasználása átlagban alig érte el a 70 százalékot. A dolgozók néhány után nagyon érdeklődtek, néhányban azonban alig voltak. A jelentés szerint egy másik probléma, hogy az évi szabadságot leginkább a tisztviselők töltötték a tengerparti és a szlovéniai nyaralókban és nagyon kevés munkás jelentkezett és ment el évi szabadsága idején a tengerpartira . Az üdülők munkájáról az elnökség megállapította, hogy az árak megfelelők voltak, de az elhelyezés és az ellátás komoly problémát okozott. Ezért javasolják, hogy jövőre nagyobb üdülőket építsenek, vagy vegyenek, mert az eddigi rendszer, az hogy bérbevettek egyes épületeket, nem felelt meg. Arra kell törekedni, hogy a gazdasági szervezetek és a többi szakcsoportok egyesítsék alapjaikat, és közös erővel szervezzék a dolgozója nyaralását. Az elmúlt idényben majdnem minden gazdasági szervezet külön-külön szervezte meg az évi szabadságot s emiatt egyes üdülők üresek voltak, a többiben pedig nagy volt a tolongás. Ezért javasolják, hogy az eddigi tapasztalatok alapján már most kezdjék el szervezni a jövő évi nyaraltatást. A másik napirendi pontban a lakásépítésiről és a lakásépítő alap kihasználásáról tárgyaltak. C. S. I 3. oldal A LAKÁSÉPÍTÉS PÉNZELÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY 44. és 45., és szabályzatának 35., 36. és 38. szakasza alapján a noviszádi lakásépítő alap igazgatósága meghirdeti I. pályázatát ház- és lakásépítő kölcsön folyósítására társadalmi jogi személyeknek 1960-ban. E pályázat alapján kizárólag kölcsönigénylő társadalmi jogi személyek kaphatnak kölcsönt lakóházak kibővítésére vagy emeletes lakóházak felépítésére. A pályázat alapján folyósítható kölcsönkeret 300 000 600 dinár, azzal, hogy ebből az összegből 1960-ban 100 000 000 dinárig terjedő kölcsönöket folyósitanak. — MINIMÁLIS PÁLYÁZATI feltételek — A kölcsön törlesztési határideje öt év. — A saját részvételi összeg 50 százalék. — A kamatláb 2 százalék. .. Általános feltételek — a beruházási összeget, a hasznos lakóterület egy négyzetmétere arányában, — a saját részvételi összeget, — a kölcsön törlesztésének határidejét és módját* — a felajánlott kamatlábat. Egyenlő feltételek esetén azt a kölcsönigénylőt tekintik a legkedvezőbb ajánlattevőnek, aki a felajánlott részvételi öszszeget előbb fizette be a lakásépítő alap célszámlája javára. 1) Kölcsönt azok a kölcsönigénylők kaphatnak, akik szavatosságot vállalnak, hogy a lakóépületet teljesen befejezik, vagyis ha az igényelt kölcsön és a felajánlott részvételi összeg elégtelen a lakóház befejezésére, a hiányzó összeget saját eszközeikből pótolják. 2) A kölcsönigénylő csak akkor kezdheti meg a kölcsön felhasználását, ha már teljes egészében felhasználták a kölcsönszerződésben felajánlott részvételi összeget. 3) A folyósítható kölcsön összegének százalékarányát a lakások nagysága, fajtája, felszerelése és ára arányában állapítják meg, az előírásokban megállapított összeg erejéig. 4) Lakóépületnek tekintendő az az épület is, amelyben lakáson kívül üzlethelyiségek vannak, ha az üzlethelyiségek beépített területének számaránya nem haladja meg a teljesen beépített terület 20 százalékát, és az üzlethelyiségek építését a városrendészeti terv is megkívánja. 5) A pályázaton való részvételért a kölcsönigénylő köteles óvadékot letétbe helyezni, a noviszádi Kommunális Banknál a lakásépítő alap javára. Az óvadék a felajánlott részvételi összeg 2 százaléka. 6) A kölcsön törlesztését a következő esetekben kell megkezdeni: — a kölcsön felhasználása után; — a szerződésben kikötött felhasználási szerződés megkötése után; — a beköltözés után vagy az építkezés műszaki felülvizsgálása és a munka átvétele után. Ш. A kölcsönigénylésben többek között a következőket kell feltüntetni: 1) A kölcsönigénylés célját. 2) Az igényelt kölcsön összegét, évi folyósítási részletekben, amennyiben az építkezés az egyik évből átnyúlik a másik évbe. 3) Az építkezés kezdetének és előrelátható befejezésének határidejét. 4) A lakások számát, fajtáját, nagyságát és árát, és a hasznos terület, nemkülönben a beépített terület négyzetméterenkénti előirányzott árát. 5) A kölcsön biztosítékát. 6) A beruházás előirányzott összegét, a felajánlott részvételi összeget, a részvétel megindokolását és dokumentációját. 7) A felajánlott évi kamatlábat. 8) A kölcsön törlesztésének módját és határidejét. 9) Dokumentációt a kölcsönigénylő tartozásairól és kötelezettségeiről. IV. A kölcsönigényléshez a következő okmányokat kell csatolni: A lokációt, a főterv urbanisztikai jóváhagyását, az építkezési engedélyt, határozatot a közművek bekapcsolásáról és a lakások kategorizációjáról. Az építkezési, építkezési kisipari és szerelői munkálatok felülvizsgált és jóváhagyott főterveit, a felügyelő bizottság megjegyzései alapján. Épületbővítéshez: a bizottsági helyszínelés eredményét a vonatkozó törvény alapján és a lakóház házitanácsának hozzájárulását az építkezéshez. Bizonyítékot a telek tulajdonjogáról. Bizonyítékot a kommunális járulék rendezéséről. Felülvizsgált és jóváhagyott beruházási programot, ha a beruházási összeg meghaladja a 10 000 000 dinárt. Bizonyítékot arról, hogy a kölcsönigénylő valóban rendelkezik a felajánlott eszközökkel. A Kommunális Bank elismervényét az óvadék letétbehelyezéséről. Bizonyítékot a kölcsönigénylő cégbejegyzéséről. A kölcsönigénylő társadalmi jogi személyi igazgatóbizottságának határozatát a kölcsön felvételéről. A társadalmi jogi személy megalapítójának szavatosságát. V. A hiteligénylések elbírálásánál többek között figyelembe veszik. VT. Azoknak a kölcsönigénylőidnek, akiknek igénylését teljesítik, letétbe helyezett óvadékát beszámítják a részvételi öszszegbe, azoknak, akiknek igénylését elutasították, a pályázat eredményének kihirdetését követő tíz napon belül visszafizetik. Azoknak a hiteligénylőknek az óvadékát, akiknek hiteligénylését elfogadták, de a szerződést önhibájukból nem kötötték meg, a lakásépítő alaphoz csatolják. vn. A hiteligénylések benyújtási határideje 1960 október 31. A hiteligényléseket a teljes dokumentációval együtt a következő címre kell küldeni: FOND ZA STANBEM IZGRADNJU, NOVI SAD Stevana Milovanova ulica 6. VIII. A pályázat eredményét legkésőbb 1960 november 30-áig, közzéteszik a noviszádi járási népbizottság hivatalos lapjában és a lakásépítő alap igazgatóbizottságának hirdetőtábláján. 661-1