Magyar Szó, 1961. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-01 / 126. szám
' Csütörtök', IS. VI. , MAGYAR SZÓ Nagyobb jövedelem, magasabb kereset lehetőségeit rejtik magukban a vállalati belső tartalékok. Számtalanszor elhangzott már, és szinte szólammá vált, hogy: a vállalati tartalékok felkutatása az önigazgató szervek, a szakapparátus és az egész munkaközösség elsődleges feladata és lehetősége a jövedelem és keresetek növelésére. Belső tartalékok. Fel kell őket kutatni. Ez rendjén is van, de hogyan? — Nem vagyunk mi detektívek, hogy nyomozást végezzünk — gondolják egyesek. Ha azonban tudjuk azt, hogy a jövedelem-növelés minden dinárjából 75 para a vállalatban marad az alapok és a személyi jövedelem gyarapítására, akkor azt is tudhatjuk, mennyire kifizetődő kicsit körülnézni házunk táján, hogyan és miként lehetne növelni a vállalat jövedelmét. Mi ugyanis a belső tartalékokat a jövedelem és a keresetek növelése szempontjából tartjuk fontosnak. Ez pedig minden egyes dolgozót közvetlenül érint. Hogy ne essünk abba a hibába, hogy a tartalékok felkutatásának fontosságát csak ismételgessük, megkíséreljük gyakorlati szempontból megközelíteni a dolgokat. Mielőtt a tárgy lényegére térnénk, elöljáróban meg kell említeni, hogy nemcsak az irodában (legkevésbé ott) bukkanunk a jövedelemnövelés belső lehetőségeire, hanem minden munkahelyen, legyen az termelőosztály, adminisztráció, előkészítő vagy kisegítő osztály. S még egy megjegyzés: kutatásunk csak akkor járhat sikerrel, ha ismerjük vállalatunkat , helyzetét, lehetőségeit, no meg fogyatékosságait is, továbbá, ha tudjuk, mit akarunk, röviden, ■ha van megfelelő termelési, vállalatfejlesztési irányvonalunk. Ha így felkészültünk, akkor a kutatómunka is eredményes lesz. Nézzük hát, hol is rejtőznek azok a bizonyos tartalékok. Az egyik szubotioai vállalatban például megállapították, hogy az egyik osztály 25 százalékkal növelheti a termelést, ha átrendezik a gépeket, és ezzel folytatólagos termelési folyamatot teremtenek. Rövid időn belül, aránylag kevés eszközzel, számottevő jövedelemgyarapodást értek el. Íme egy másik eset, szintén Szuboticáról, a Partizán kerékpárgyárból. A kész kerékpárokat évekig faléc-keretekben szállították. A fa ára azonban rohamosan növekedett, tehát a szállítási költségek is. Foglalkozni kezdtek ezzel a kérdéssel, s csakhamar új megoldást találtak: papírburkolatban szállítják a kerékpárokat. Ezzel számottevően csökkentették a költségeket, ez viszont közvetlenül a jövedelem gyarapodását eredményezte. Sokszor megtörténik, hogy a vállalat termelőképessége többet is elbírna, de egy gép vagy szerszám hiánya miatt nem használhatják ki eléggé az egész üzemrészleg termelőképességét. Nyilvánvaló, hogy itt a termelés és a jövedelem növelésének lehetősége a szűk garatban rejlik. Munkaközösségeink zömében a legnagyobb belső tartalékokat a munkaerőfölöslegben látják. Kétségtelen, hogy a munkaerőtöbblet fölöslegesen növeli a termelés költségeit, s valamiképpen meg kell szabadulni ettől a tehertől. Túlságosan leegyszerűsítenénk a dolgot, ha a megoldást kizárólag a munkaerőfölösleg elbocsátásában látnánk. Erre csak végső esetben kerülhet sor. Előbb próbáljunk meg minden lehetőt a munkaerő produktív foglalkoztatására, hisz olyan emberekről van szó, akik már ismerik a vállalat termelési módszerét, beütemezett termelőmunkásokat vesztünk el. Sokkal nagyobb lehetőségeket használhatunk ki, de alaposan felülvizsgáljuk az anyagi költségeket. Közismert ugyanis, hogy az előállítási költségek 80 százaléka anyagi kiadás. Valószínűleg épp itt rejlenek a legnagyobb tartalékok. Csupán néhány százalékos anyagtakarékossággal számottevően növelhetjük a vállalat jövedelmét. További lehetőség az ügyviteli eszközök teljesebb kihasználása, a két vagy három váltás bevezetése, a szabad kapacitások kooperációs termelése stb. Sok vállalatban a termelés növelésének módját még mindig szinte kizárólag új, korszerűbb gépek vásárlásában , beruházásokban látják. Ezért minden rendelkezésre álló eszközt invesztálnak, s megfeledkeznek arról, hogy az új gépekhez több nyersanyag kell, tehát nagyobb forgótőke szükséges. Erre viszont már nem jut pénz. Előfordul emiatt, hogy a megnövekedett termelőképességet nem tudják teljes mértékben hasznosítani. Mint látjuk, a vállalati eszközök gazdaságos arányban való felosztásában is föllelhetjük a jövedelem növelésének lehetőségét. Nem egy esetben megbizonyosodhattunk arról, hogy egy-két jó szakember számottevően előrelendítette a termelést. Ha mérnök vagy technikus az illető, a munkaszervezés tökéletesítése érdekében sokat tehet. Az ipari termelés megszervezése terén viszont még sok vállalatban nagy lehetőségek vannak. Számos vállalat gyakorlati eredményei sokszorosan bebizonyították, milyen ösztönző hatása van a díjazás rendszerének. A serkentőbb javadalmazás bevezetésével nem egy vállalatban rohamosan fokozódott a termelékenység, csökkentek az előállítási költségek. Itt is termékeny talajra találunk a jövedelem növelésére. Az elmondottakon kívül még számtalan lehetőség van a jövedelem növelésére, csak nem kell csukott szemmel járni a vállalatban, hanem lelkiismeretesen ellenőrizni a munkahelyeket, az üzemrészleget és az egész vállalatot. Elsősorban a dinárt tartsuk szem előtt, s magunk is meglepődünk majd azon, mi mindent tehetünk a belső lehetőségek kihasználásának érdekében, ez viszont gazdaságilag a legegészségesebb út a nagyobb jövedelem, a magasabb keresetek megvalósítására. Sz. G. Az új intézkedések és zárszámadás Miért késnek a mezőgazdasági szervezetekben az új rendszer bevezetésével Az új intézkedések ismertetése a mezőgazdasági szervezetekben egy kicsit későn kezdődött meg. A kezdeti nehézségeken ugyan már túl vannak, de bizonyos kérdéseket részletesebben még nem tárgyalt meg a munkaközösség. Az okokat ismerjük: el kellett készíteni az évvégi zárszámadást, nyakukon volt a tavaszi vetés stb. Kezdetben, amikor az új intézkedések megismerése után rájöttek, hogy most teljesen szabadon gazdálkodnak, maguk osztják el a kitermelt javakat, itt-ott (főképp kombinátusokban és az üzemekben) a nyers számítások alapján áremeléssel próbáltak nagyobb keresetre szert tenni és az alapokat növelni. Azt hitték, hogy így gyorsabban fejleszthetik az üzemet, kombinátust, de hamarosan belátták, hogy ily módon voltaképp visszaélnek helyzetükkel, és csakis többtermeléssel, az anyagi költséggek csökkentésével lehet a közösség kára nélkül nagyobb jövedelmet szerezni és tovább fejleszteni az üzemet. Ahol már bevezették az új rendszert, itt-ott helytelen jelenségek észlelhetők. Merészebben költik a pénzt, mint ahogy termelésük, jövedelmük megengedi. Eltúlzott terveket készítettek, s többet költenek beruházásokra, mint amennyit a folyamatos termelés megenged. Egyikmásik mezőgazdasági szervezetben pedig felduzzasztott tervek alapján formázzák meg a személyi jövedelem alapjait, tehát a végéről kezdik a munkát. Ezek a megállapítások azonban csak néhány mezőgazdasági szervezetre vonatkoznak, általában az a helyzet, hogy késnek a gazdasági reform bevezetésével. Leginkább az év végi zárszámadásra hivatkoznak, amiben van is némi igazság, mert a zárszámadásokból bizony sok mindenféle kiolvasható. Az év végi zárszámadások a már ismert nehézségeken kívül — a mezőgazdasági szervezetek elégtelen gépesítése, az úthiány, a szakemberhiány, a mértéktelen beruházások stb. — még néhány, eddig ismeretlen tényezőre hívták fel a mezőgazdasági szervezetek önigazgató szerveinek figyelmét. A zárszámadásokból tűnt ki például, hogy a mezőgazdasági szervezetek egy része igen komoly veszteségeket szenvedett, mert a vezetők javaslatára a piaci árak letörése végett olcsóbban adták terményeiket. Nem egy birtokon emiatt felbontották a szerződést olyan felvásárlóvállalatokkal, amelyek jóval többet adtak a terményért, jószágért mint a helybeli vállalatok. Gyakori eset az is, hogy a földiművesszövetkezetek nyakló nélkül kötöttek kooperációs szerződést, csakhogy eredményt mutassanak fel, pedig, ha egy kicsit is jobban elemzik az árakat, nyilván nem kötik meg ezeket a szerződéseket. Egyikmásik szövetkezet, noha előre tudta, hiszen a kalkuláció is mutatta hogy vesztenek bizonyos kooperációs formákon, mégis erőltette a társastermelést. Továbbá, lassan már tradícióvá vált, hogy a mezőgazdasági szervezetek patronusává válnak egy-egy kulturális intézménynek, vagy sportegyesületnek. Ez a patronátus természetesen meglehetős kiadásokkal jár, olyanokkal, amelyeket egyébként a kommunáknak kellene fedeznie. Akad olyan birtok is Vajdaságban, amelyik, ha az erre a célra kiadott pénzt visszakapná, vesztesége se volna. Ezzel természetesen nem azt mondjuk, hogy a mezőgazdasági szervezeteknek ki kell vonni magukat az ilyen gazdaságtalan beruházásokból, csak nem kell túlbecsülni erejüket, csupán ehhez mérten járuljanak hozzá a sportegyesületek, kulturális intézmények stb. fejlesztéséhez. Minden mezőgazdasági szervezetben több ülésen is napirendben volt az év végi zárszámadás, és töviről-hegyire megtárgyalták a kiadásokat és a gazdálkodást. A veszteségnek sokféle oka volt, a tanulság azonban csak egyféle: legfőbb szempont a jövedelmező termelés és az újratermelési anyagok, meg a gépek ésszerű kihasználása. Nagyon jól jönnek ezek a tapasztalatok. Látjuk ezt az új tervekből is, sokkal óvatosabban bánnak a pénzzel, amikor építkezésiről, gépek vásárlásáról stb. döntenek. Az eddigi tapasztalatokból azonban, úgy tetszik, még nem látják tisztán, mennyire hata termelés jövedelmezőségére a munkaerő-létszám kérdése. Ha kevesebb munkást tartanak, akkor ugyan csökkentik a személyi kiadásokat, de ezt a növényápolás sínyli meg, tehát kisebb lesz a termés, ha pedig megtartják vagy éppen növelik a munká sok számát, akkor elvégezhetnek minden munkát határidőre, viszont a személyi kiadások nagyon magasra emelik az önköltségi árat. Mindezek természetesen csak az első megfigyelések, majd a jövő mutatja meg, hogy az új rendszer mennyire járul hozzá a mezőgazdasági szervezetek fejlesztéséhez és a keresetek növeléséhez. P. B. TANÁCSKOZÁS ÉS TANFOLYAM az új egészségügyi intézkedések alkalmazásáról Hétfőn délelőtt járási jellegű tanácskozást tartottak a szubotiai járási társadalombiztosító intézet székházában az egészségügyi intézmények képviselőivel az egészségügyi intézmények pénzeléséről szóló törvény alkalmazásáról.. A megbeszélésen részt vett RÚZSA TADICS, a tartományi egészségügyi tanács elnöke és DR. MÜLLER IMRE, a tanács titkára is. DR. SZEKÉR LAJOS a járási népbizottság egészségügyi tanácsának titkára szóbeli jelentést terjesztett elő a törvény alkalmazásáról és a vele kapcsolatos problémákról, majd a felszólalók véleménycseréje után válaszoltak a feltett kérdésekre. Kedden délelőtt és délután szintén a társadalombiztosító intézet harmadik emeleti nagytermében tanfolyamot tartottak a törvény alkalmazásával kapcsolatos teendőkről az egészségügyi intézmények önigazgatási szervei részére, ...........I _ S. elđaf 1 a noviszádi községi népbizottság igazgatók kinevezésére alakított pályázati bizottsága pályázatot hirdet a noviszádi PTT VÁLLALAT IGAZGATÓI ÁLLÁSÁNAK betöltésére. FELTÉTELEK: Egyetemi vagy főiskolai végzettség, legalább tízévi gyakorlattal, ebből öt év vezető állásban, vagy magasszakképzettségű telefon-távíró munkása 12 évi gyakorlattal, amelyből öt év vezetői állásban; vagy középfokú szakképesítés legalább 12 évi munkagyakorlattal, amelyből öt év vezető beosztásban. Kérvényeket a pályázat megjelenésétől számított 15 napon belül fogadunk el. A pályázók tüntessék fel iskolai vagy szakmai képzettségüket, mellékeljék iskolai végzettségükről, illetve eddigi munkájukról szóló okmányukat. Kérvényeket a noviszádi községi népbizottságba, a Komisija za raspisivanje konkursa za postavljanje direktora címre kérünk. 360-1 Márkó bácsi, zbogom! Az életnek egy közkatonája tegnap délután azt mondta: zbogom! Az élet pedig azt mondta ennek a közkatonának, hogy: köszönjük, Márkó bácsi! A dolgozó emberek végtelen hosszú menetoszlopából tegnap délután kivált egy ember, kilépett a sorból, hogy holnap sétabotot vegyen a kezébe és a parkok hűvös padjairól kisérje, figyelje tovább az élet zaját és moraját. Agudics Márkó mindössze tizenkét éves volt, amikor 1908-ban beállt a dolgozó emberek menetoszlopába, egy csurogi cipészműhelybe inaskodni. Negyvenhárom évvel ezelőtt belevette magát az élet tengerébe, melynek hullámai végigvitték, hordozták egy életen át a Csurog, Galícia és Noviszád reláción, sok műhelyen, munkahelyen át, hogy végül tíz évvel ezelőtt a rádió portásfülkéjében nyugodtabb vizekre kerüljön. Megállóhely nagyon kevés volt az életében, különösen olyan, amely örömet is szerzett számára, talán a gyerekek születése, az első a második, a harmadik és a negyedik gyerek világrajövetele jelentette életében az öröm és a pillanatnyi boldogság megállóhelyét, és végül az, hogy mind a négy gyerek fölcseperedett, megnőtt, valamennyiből a társadalomnak hasznos tagja lett, és az örömét még azok é Jete unokák is jelentik, az öt kislány és az egyetlen kisfiú, akikre mától kezdve még több idő jut, akikkel a már nyugdíjas nagyapa ezentúl még többet együtt lehet. Márkó bácsi mától kezdve évi szabadságon van. Munkahelyére, a rádió épületébe azonban még visszatér, majda szabadság letelte után visz szájon, de csak egy napra, mindössze néhány percre, hogy elbúcsúzzon a munka* ' közösségtől azon a kis ünnepségen, amelyet a munkaközösség készít számára. Agudics Márkó mindig köz* katona volt, akkor is, amikor szülőfaluját Csurogot el kel* lett hagynia, mert a rend* őrség minden léptét kisérte és fenyegette. A noviszádi villanytelep gépházában is mindig közkatona volt, ke* nyerét mindig két kezével, munkával kereste meg, sok* szor, sőt majdnem mindig nehezen és küszködve, mert nagy volt a család, sokan voltak, sok kenyér és sok iskolatáska kellett a gyerekeknek De kitartott az élet tengerének sokszor viharos hullámain, és maga helyett három gyereket állított a dolgozó emberek menetoszlopába, (egyik lánya 1941-ben meghalt), és ezeket a gyerekeket a menetelők első sorába diktotta, ma is mind a hárman az élcsapat első soraiban állnak. Éppen úgy mint ő, gyerekei is valamennyien kommunisták ... Negyvenhárom évi munka után annak örül, hogy egészségesen került a nyugdíjasok névjegyzékére. S ezen a napon mást nem is mondhatunk, csak ezt: Márkó bácsi köszönjük, és zbogom! Szs. Agucics Márkó