Magyar Szó, 1962. március (19. évfolyam, 58-88. szám)
1962-03-01 / 58. szám
1. oldal Város lesz a palicsi víkendtelepből Egyesíteni vagy nem egyesíteni a szuboticai tengerparti nyaralókat? A Palicsi-tó mellett is kitűnően lehet nyaralni Mi sem kellemesebb annál, ha az ember fárasztó napi munka után, távol a város zajától és a gépek szinte isdegtépő zakatolásától a szabadban keres szórakozást és pihenést, ott gyűjt magának újabb erőt a következő nap fáradalmainak elviseléséhez. Szubotica és környéke bővelkedik szebbnél szebb kirándulóhelyekben, csak még nem fedezték fel őket. Palics a maga csodálatos parkjával, fenyvesével, a sárgaparti munkásnyaralóval nem az egyetlen kirándulóhely a városban. Mert például kevesen ismerik a kelebiai és a csávolyi erdő pihentető csendjét, a Ludasi-tó sajátos szépségét vagy a távolabbi Tisza-part pompás tájait. És mégis ezeket a tájakat ritkán keresik fel a városiak, pedig némelyikük még kerékpáron is könnyen megközelíthető. A napi, a heti és az évi pihenő megszervezése ilyenkor az év elején sok gondot okoz a dolgozóknak, a szakszervezeti csoportoknak és a községi szakszervezeti tanácsnak egyaránt. Hiszen az igények évről évre növekednek, a lehetőségek pedig továbbra is korlátozottak. Nemrégen a községi szakszervezeti tanács és a természetbarátok egyesülete együttesen tárgyalt a tennivalókról az évi pihenő megszervezése érdekében. Milyen megoldásokat is kellene találni, hogy az idén a dolgozók szélesebb rétege is igénybe vehesse a tengerparti nyaralókat, ésjól érezze magát a palicsi vikend-telepen is. Probléma van bőven. Adolgozók nagy része a tengerparton szeretné tölteni évi szabadságát, de a nyaralók befogadóképessége olyan kicsiny, hogy korántsem elégítheti ki a város dolgozóinak szükségleteit. Ezért tavaly is nagyon sokan magánházaknál szálltak meg, a tengerparti nyaralók pedig rendszerint ráfizetéssel dolgoztak, noha tele voltak vendéggel. Ezenkívül a tengerparti nyaralók meglehetősen kényelmetlenek, s ezért a természetbarátok egyesülete már régebben szorgalmazza, hogy a kisebb, nem rentábilis nyaralókat egyesíteni kellene, s a jövőben egyesített eszközökkel csak százágyasnál nagyobb szállókat építeni a tengerparton. Felvetődött, hogy Szplit környékén kellene egy nyaralóközpontot létesíteni, mert ott már működik egy gyermeknyaraló, amelynek korszerűen berendezett konyhája van, az egyáltalán nincs ki használva. Tehát mi-den isi tétel megvan a, hogy ezt a nyaralót tovább bővítsék. De ha van más, jobb megoldás, akkor azt kell választani. Sajnos azonnan az U.épzelés :sz. javaslat nem talált mindlenül egyformán megértés- re. Az tzeiek idegenkednek az enyüttéátől, s alöszinüleg ■ ■■dón и mirten meredj a re A nyaralástt helyben isi kitűnt Itt else b :en a palicsi vikend-tel kell. re, y mirtenünk. Ez a liliputk település igen nagy répszeffisci c vend Szabo Icái, a keznyé-j kén, sőt má városokból is egyre többen -deklődnek' . nyaralás feltét. v iránt. é -r ■- z ban a viken -telep míg i ■ befejezve. '.ár 9- j a •. igazgatóbiztis.-.'g u.a-i Ц‘. ■’«T) sitására egy tervezőkből és szakértőkből álló bizottság körüljárta a telepet, és rengeteg javaslatot tett rendezése érdekében. Javasolta például, hogy a part mentén egy szélesebb sétányt kellene építeni, parkolóhelyet kijelölni a gépjárműveknek, postát és telefont berendezni, külön háznagyot kinevezni, parkosítani is kellene már a települést, még egy új kutat is kell fúrni, ezenkívül a villanyvezetéket föld alatti kábelbe kellene helyezni... Soroljuk még? Hiszen a partot sem rendezték meg, a fürdés is sok mindentől függ, a telepnek ugyanis még nincs strandja, ezenkívül elkelne még egy vendéglő is az ellátóközpont mellé. Mindehhez pedig pénz kell, sok pénz. Hozzávetőleges számítások szerint körülbelül tízmillió dinárra lenne szükség, csak az a kérdés, honnan teremtsék elő. Az üzemek eddig hatmillió dinárt adtak a telep fejlesztésére, természetes lenne, ha a többi költséget is ők fedeznék. Ez irányban már a termelők községi tanácsa is tett javaslatot az üzemeknek, de a javaslat visszhang nélkül maradt. A vikend-telepnek rezsiköltségei is vannak, s az üzemi szakszervezeti csoportokból kapott helypénz nem fedezhette a karbantartás költségeit sem. A szakszervezeti csoportok eddig évente ötezer dinárt, magánszemélyek pedig tízezer dinárt fizettek szobánként. Sok esetben ezt be sem fizették. Ezért a községi szakszervezeti tanács a napokban ülésén javasolta, hogy az illetéket a szakszervezeti csoportok számára ötezer dinárról nyolcezerre, a magánszemélyeknek pedig évi tizenötezer dinárra emeljék fel, azzal, hogy szobánként még 30 000 dinárral hozzájárulnak az alapítással járó költségekhez. A javaslatot egyébként nagy vita után elfogadták, s ha a tervezett beruházásokat az idénfy kezdetéig sikerül megvalósítani, akkor a szubotiai dolgozók az idén valószínűleg jobb feltételek mellett nyaralhatnak majd. —m— MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1962. március 1. Erős vállalatok jobb ellátás Túl sok a nagykereskedelmi vállalat ÚJABB ÁTSZERVEZÉSEK A gazdasági ágak fejlesztése érdekében egyesíteni kell az eszközöket, gazdaságosabban felhasználni, a kereskedelemben is, mert az elégtelen eszközök miatt lassan fejlődik, s mind szembeötlőbbek a fogyatékosságai. A kommunák az ipari cikkeket forgalmi adóval terhelik, ebből a jövedelemből azonban nagyon keveset juttatnak vissza (néhol semmit) a kereskedelem fejlesztésére. A kereskedelmi kamarák és az áruforgalmi titkárságok szerint a kereskedelem korszerűsítése és fejlesztése sürgős. Ennek érdekében a kisebb vállalatokat össze kell vonni, s több kommunát (később több járást) átfogó nagy vállalatokat kell alakítani, hogy az eszközök és káderek összevonásával hathatósabban gondoskodhatnak az áruforgalomról, olcsóbban jelenhetnek meg a piacon és nagyobb választékot nyújthatnak, mint mostani kisvállalatok. Szó volt például Noviszádon arról is, hogy a négy negy áruházat, az Uzort, a Progreszt, a Namát és a Gramagot, önálló üzleteik fenntartásával, egy központi vállalatban egyesítik. Ez még nem valósult meg, de számos egyesülést már megoldottak. A folyamat már megindult, s Vajdaságban több kereskedelmi vállalat fúzióját már nagyjában be is fejezték. Noviszádon többek között a Centrokoloniál vállalatba olvadt az Iszkrana. Május 1 és a hétyi Vojvodina, a Zvezda vállalathoz csatlakozott a Sumadija és korábban a péterváradi Obskiba; a Szlávia magába olvasztotta a Konzum és a Jedinsztvo noviszádi és a futaki Brankov vállalatot. A szuboticai járásban eddig hét egyesülést hajtottak végre, többek között a topolyai Univerzálba a Meteor, a zentai Zenta vállalatba a Szlávia és a Gragyevinárba a Jávor, Kishegyesen pedig a Krivaja vállalatba a feketicsi Promet vállalat olvadt be. Szuboticán a Konzum és a Zvezda vállalat egyesült a Trgopromet vállalattal, a Gragyevinár beolvadt az Ogrevba, a Grozsgyár vállalathoz pedig a Métáit és a Cseliket csatolták. Hasonló arányú egyesülést hajtottak végre a zrenyanini és a zombori járásokban is. Zrenyaninban a Gramag és a Prehrana vállalatok a Bánát, a Begej a Textilpromet meg a Volta a Narodni Magazin vállalathoz csatlakozott. A kikindai Angropromet beolvasztotta a Narodna Trgovina és a Szlávia vállalatokat. Zomborban a Poztár beolvadt a Szomborszki Magazinba, a Nova Trgovina a Merkúrba, a kúlai Raszhod a zombori Szirovinába, a bogojevói Pannónia és a mileticsi Szloboda pedig a hódsági Vojvodinába. Vajdaságban jelenleg 4129 bolt van, ennek egynegyede a noviszádi járás területén, a szuboticai járásban 646, a zomboriban 559, a zrenyaniniban pedig 624 bolt működik. Ipari cikkeket 3369 bolt, mezőgazdasági terményeket pedig 760 bolt árusít, ezenkívül még 1414 magánkézben lévő pék- és hentesbolt is működik. A kereskedelmi vállalatok összevonásával a megnagyobbodott vállalatok boltjainak száma jóval növekedett, de még maradtak kevés bolttal rendelkező önálló vállalatok is, például a martonosi Május 1 összesen 4, a kúlai Merkur 7, a telecskai Telecska vállalat 5 bolttal. A megnagyobbodott vállalatok közül egyesek most sokkal több boltot látnak el áruval: a noviszádi Zvezda 70, a mitrovicai Vojvodina 90, a szuboticai Trgocentár 96, a kikindai Angropromet 53, a zrenyanini Bánát pedig 50 boltot. Vannak vidéki kereskedelmi vállalatok is, s ezek sok bolttal rendelkeznek: a zsitistei Velezs 28, a csókai Jedinsztvó 26, a novibecsei Potiszje 23, a knezseváci Tisza 26, a bácsi Jedinsztvó 25, a becsei Szloga 31, a szrbobráni Szloga 29, a temerini Tisza 18, a debelyacsai Jedinsztvó 21, az adai Vojvodina 21, a kanizsai Univerzál 29, a kishegyesi Krivaja 25 bolt ellátásáról gondoskodik. A legtöbb nagykereskedelmi vállalat kicsinyben eladással is foglalkozott, ezért van még olyan nagyszámú nagykereskedelmi vállalatként cégjegyzett kereskedés. Az összevonással erősödnek a kereskedelmi vállalatok, javul az ellátás és kevesebb lesz a panasz a fogyasztók részéről. сг A MAGYAR SZÓ SZERKESZTŐSÉGEklórokat keres feintkezési határidő március 15-éig. tételek: a magyar nyelv alapos ne etet '■ iw veket a Magyar Szó titkárságára iink. Előkészületek március 8-ára A Szocialista Szövetség az ünnepségek szervezője A nők tényleges egyenjogúságának továbbfejlesztése A jövő csütörtökön, március 8-án ünnepeljük a nők napját. Az ünnepi előkészületek már országszerte folynak. A vajdasági községekben, a gazdasági és társadalmi szervezetekben és a falvakban egyaránt készülnek március 8-ára. Az előkészületekkel kapcsolatban rámutatunk néhány dologra. Egyes üzemekben, vállalatokban külön női aktívákat alakítottak az ünnepség megszervezésére. Ezzel mellőztek minden más szervezetet, elsősorban a szakszervezeti csoportot. Más szóval, az ilyen üzemekben úgy gondolják, hogy a nőik napjának megünneplése kizárólag a nők ügye. Elvetett dolog az is, ha egy-egy község vagy falu keretében az ünnepségek szervezését a nőik társadalmi tevékenységével foglalkozó testületekre ruházzák. Ez pedig nem egyedülálló törekvés. Sok helyütt ugyanis úgy gondoljék, hogy e testületek a legelhivatottabbak ebben a kérdésben. Iskolákban, különböző gyermekintézményekben pedig a nők napját inkább mint „anyák napját’’ ünnepük, az előkészületek ilyen irányban folynak. Tudnunk kell azonban, hogy március nyolcadika, a nőik napja elsősorban politikai jellegű ünnep. Mint igen, széleskörű ünnepet, a Szocialista Szövetség van hivatva előkészíteni. A Szocialista Szövetség az ünnepségek szervezője. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy kizárólag a Szocialista Szövetség szervezetei készítsék elő az ünnepségeket. Ellenkezőleg, igen nagy szükség van elsősorban a szakszervezet, a nők társadalmi tevékenységével foglalkozó testületek és más politikai és társadalmi szervezet közreműködésére. Bizonyos, hogy helyénvaló az is, ha az iskolákban és gyermekintézményekben a nők napjára megrendezett ünnepségek keretében legtöbb szó az édesanyáról hangzik el. De ha csak „anyák napját” rendeznek, ezzel leszűkítik a nőik napjának, március nyolcadikának jelentőségét. A legszerencsésebb körülmény az, ha a kettőt egyesítik, a nőt mint anyát, egyenjogú termelőt és irányítót ünneplik. Az idei március nyolcadika nem merülhet ki csupán elvek hangoztatásában. A nők egyenjogúsága nálunk már régen biztosítva van. Jelenleg inkább arról van szó, hogy milyen előfeltételeket teremtünk a nők egyenjogúságának valóra váltására, a tényleges egyenjogúságra. Elsősorban gyakorlati kérdések megoldása előtt állunk. Ezen a téren pedig nagyon sok tennivaló akad, elsősorban a nők szakképesítése és továbbképzése terén. A szakképzetlenség különösen sok gátat emel a nők tényleges egyenjogúsága előtt. A mezőgazdaságban például elenyészően kevés a szakképzett nő száma. A mezőgazdaság társadalmi szektorán 13 000 munkásnő és mintegy 4000 tisztviselőnő dolgozik. A munkásnak közül azonban csak 200 szakképzett, 1500 a betanult, a többi pedig szakképzetlen dolgozó. A tisztviselőnők közül is csak 130—140 egyetemi végzettségű és csak 1100 valahány végzett középfokú iskolát. Az iparban is meglehetősen kevés a magasan szakképzett és a szakképzett női dolgozó. Csupán egynegyed részük szakképzett. _ A szakképesítéssel, a termelésben való fokozott bevonással azonban még nem oldódik meg a helyzet. A közvetlen termelésbe való bekapcsolódás csak akkor válik lehetővé, ha a dolgozó nőt mindinkább tehermentesítik az otthoni munka alól. Olcsó gyermekintézményekkel, olcsó és jó szolgáltatásokkal oldódhatnak csak meg ezek a kérdések. Az említetteken kívül számos más előfeltételeket kell teremteni a nők tényleges egyenjogúságának gyakorlására. Ez pedig nemcsak a nők, hanem egész társadalmunk ügye. Ezt tudva, nyilvánvaló, hogy minél szélesebb körben a Szocialista Szövetség vezetésével szervezzük mindenhol az ünnepet, így valóban eléri célját, s hozzájárul a nők tényleges egyenjogúságának további fejlesztéséhez M. J. Véleményem szerint... Mint pártolótag jelentem meg a vadgesztenye szelidítőik szuboticai egyesületének évi közgyűlésén, amely a meghirdetés szerint pontosan 8 órakor kezdődött. A kissé hosszúra sikerült elnöki beszámolót annak rendje és módja szerint vita követte. — Véleményem szerint — kezdte az egyik — én a magam részéről teljesen egyetértek az elnöknek azzal a véleményével, amiről beszámolójában szólt. Gondolom, hogy véleményemet annál inkább érdekes lesz végighallgatni a jelenlévőknek, mert ajánlatos, hogy ők is véleményt mondjanak. No, persze ezzel nem muszáj mindenkinek egyet érteni, ez az én egyéni véleményem. Majd a másik. — A vadgesztenye szelidítés terén habár egyesületünk tisztán amatőr alapokon nyugszik, véleményem szerint roppant nagy eredményeket értünk el. Nagy szerencse, hogy egyesületünkben minden tagnak megvan a maga véleménye a szelídítési munka megszervezését és módját illetően. Tisztán szubjektív véleményemnek adok kifejezést, amikor azt állítom, hogy vadgesztenyét szelídíteni vélemény nélküli ember nem is tudhat. Száztizenhárom vélemény meghallgatása után a huszonnégyszer javított órámra pillantottam, amelyről mellesleg az órásnak mindig az volt a véleménye, hogy értékes portéka, és megállapítottam, hogy délután négy óra tíz perc az idő. No, gondoltam, véleményem szerint itt az ideje, hogy ebédelni menjek. önnek, kedves olvasó, mi a véleménye?... Csa