Magyar Szó, 1962. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1962-09-01 / 241. szám

Rimneii, 1962. szept. 1. Cukorrépa-szerződések öt esztendőre Ingyen szántás, műtrágya és növényvédő szer Gyarapszik a társastermelők száma Egy kicsit szokatlan volt a Verbászi beszélgetés. • Nem a téma volt szokatlan, hanem az időpont. Ugyanis már most a cukorrépa termesztéséről tárgyaltak a Szocialista Szövetség alapszervezeteinek ülésén. Csodálkoztak is a földművesek, mert máskor rendszerint csak tavasszal, a vetés előtt beszélgettek erről és kötötték meg a szerződést. — Már most, a mélyszántás kezdete előtt, tisztában akarunk lenni, hogy mennyi répát kapunk jövőre — magyarázta a verbászi kombinát szakembere. — Jó, rendben van, így a helyes — mondták többen is. — Ha megfelelő árat kapunk, és segít a szövetkezet meg a gyár is, akkor már most megköthetjük a szerződést. A kölcsönös magyarázat után rátértek a tárgyra. A földművesszövetkezet szakembere ismertette a feltételeket a földművesekkel. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi években éppen azért, mert későn kötötték a szerződéseket, egyes ismert cukorrépa termesztők lemondtak ennek a növénynek a termesztéséről. Az utóbbi három év alatt a magántermelők 3000 hektárral csökkentették a cukorrépa vetésterületét, ezenkívül csökkent a terméshozam is, mert nem fordítottak kellő gondot sem a talajművelésre, sem pedig a növényápolásra. Az első beszélgetésekből, amelyek a földművesszövetkezet és a társastermelők között folytak, kitűnt, hogy jövőre jóval nagyobb területen termesztenek répát, mint az idén. Ezt mutatja az is, hogy jó néhány társastermelő, aki nem termesztett répát, aláírta a szerződést. A feltételek nagyon is kedvezők, főleg azokat részesítik előnyben, akik hosszabb időre kötnek szerződést. Ezeknek úgyszólván ingyen szántják fel a földjüket és a műtrágyát is ingyen adják. A társastermelőknek, (természetesen azoknak, akik öt évre kötnek szerződést) a földművesszövetkezet ingyen szántja fel a cukorrépa-vetésre előirányzott területet ingyen elvégzi a fertőtlenítő munkát, ha fertőzött a terület. Szintén ingyen 400 kilo műtrágyát kap minden tár- i sasterrvelő. Ha a földműves- szövetezetnek nincs szakembere a gyár nyújt segítséget. Akik egy esztendőre kötnek szerződést, azoknak ingyen szántják fel a földjét, és adnak növényvédelmi szert, de a műtrágyát már ki kell fizetniük. Nemcsak Verbászon, hanem Cservenkán, Palánkon, Bácson is megbeszéléseket tartottak a cukorrépa termesztőkkel. A palánkai földművesszövetkezet például megegyezett a cservenkai cukorgyárral, hogy a cukorrépa termesztőknek a földjét 32 centiméter mélyre szántja fel. Mivel a gyár megtéríti a szövetkezet költségeit, a szántásdíjról nem beszéltek a földművesekkel. A gyár ugyanis a palánkai földműves szövetkezetnek minden felszántott hektárért 7000 dinárt, a műtrágyáért 6600 dinárt, a műtrágyaszórásért 1700 dinárt fizet. Külön megegyeztek a szakemberek díjazásában is. A cservenkai cukorgyár mindazoknak a szakembereknek, akik részt vesznek a cukorrépa-termesztésben, havonta 25 000 dinárt fizet, vagyis ennyivel toldja meg havi keresetét. Minthogy a földművesek körében nagy az érdeklődés a répatermesztés iránt, a földművesszövetkezetben az a vélemény alakult ki, hogy ezekkel a feltételekkel megszilárdíthatják, állandósíthatják a cukorrépatermesztést. sőt odahatnak majd, hogy növeljék a terméshozamot. Szakszerű műveléssel ezt könnyen elérhetik. Ha hektáronként csak 50 mázsával növelik a hozamot, kétezer vagonnal több lesz a termés. A szakszerű megművelésre nagy szükség van. Ezt mutatja az idei hozam is. Az idei becslések szerint például Cservenkán, hektárján nem érik el a 200 mázsát. Egyébként nagy a különbség a hozamok között. A cservenkai Július 7 birtokon például az öntözött területen 6 —7 vagon termésre számítanak (hektárján) néhány magántermelő viszont alig takarít be 100 mázsát, pedig az idén nem járt valami rossz idő a cukorrépára. A cukorgyárak és a földművesszövetkezetek már mindenütt megegyeztek és most folyik a szövetkezet feltételeinek ismertetése. Noha Verbászon még nem minden földműves ismeri a cukorrépaszerződés szövegét s majd’ eer holdra megkötötték már a szerződést. P. E. Megleptek bennünket az eredmények - mondták a FIQ szakértői Tegnap megtekintették a noviszádi nyárfaültetvényeket A FAO nemzetközi nyárfatermesztési értekezletének részvevői, mintegy százan, tegnap reggel ellátogattak Noviszádra, a nyárfakutató intézet kísérleti telepére. Itt Vojin Vaszilics mérnök, az intézet igazgatója fogadta őket,és ismertette velük az intézet fejlődését Az intézet szakemberei tájékoztatták a vendégeket a nyárfacsemeték nevelésének módszereiről. Igen élénk kutatómunkát fejtenek ki, hogy megállapítsák, milyen hatással vannak a különféle trágyákban lévő tápanyagok a fák fejlődésére és a fa összetételére. Ilyen kísérleteket eddig kevés helyen végeztek a világon. A vendégeket kellemesen meglepték az eredmények. Mint mondották, világviszonylatban is a legjobbak közé tartoznak. Egymás után tették fel a kérdéseket a vendéglátóknak, és bizony nagyon rövidre kellett fogni a válaszokat, mert a látogatás hosszabbra nyúlt, mint gondolták. Megnézték az ötéves nyárfaerdőt, ahol a törzsek átmérője már eléri a 26—27 cm-t is, ami szintén kitűnő eredmény. Végül elsétáltak a nyárfa és fűzfaültetvények felé és hosszasan vizsgálták az itt elültetett különböző fajta csemetéket Délben a várban díszebédet adtak nekik, este 6 órakor pedig erdészeti filmeket vetítettek előttük a munkásotthonban. S. Z. Hosszúra nyúlt a látogatók sora a nyárfacsemeték között Egy-egy csoport sokszor betért a sűrűbe és tanulmányozta a törzsekvastagságát, a leveleket, a fák minőségét. Van elég vetőmag A vajdasági mezőgazdasági szervezetek többnyire felkészültek az őszi vetésre és beszerezték a minőségi búzavetőmagot, sokan pedig a saját termésükből vetnek. A noviszádi Agrocoop gabonaforgalmi vállalatnak 2500 vagon magashozamú búzavetőmagjavan, 2300 vagonra már szerződést kötött. A vajdasági mezőgazdasági szervezetek közül sokan már a kukorica vetőmag felől érdeklődnek. Az Agrocoop vállalatnak 300 vagon hibridkukorica vetőmagja van, többek között olyan fajta is, amelyet eddig hazánkban nem termesztettek. (Tanjug) MAGYAR SZÓ 3. oldal Jobb tájékozottság - fejlettebb önigazgatás A szuboticai járási szakszervezeti tanács ülése A dolgozók tájékoztatásának ügye és a tájékozatlanulság körüli problémák kerül-ttelt megvitatásra tegnap Szuboticán a járási szakszervezeti tanács bővített ülésén. A tanács tagjai mellett jelen volt Nikola Milanovics, a szakszervezeti tanács elnökségének tagja, Petar Vladiszavljevics, a tartománnyi szakszervezeti tanács titkára, Sinkovics János, a Kommunista Szövetség járási vezetőségének szervező titkára és számos üzemi szakszervezeti csoport elnöke. Beszámolót Petkovics Kálmán, a járási szakszervezeti tanács tagja olvasott fel. A dolgozók tájékoztatásának fontosságát a Kommunista Szövetség Központi Vezetőségének III. és IV. plénumán a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség VII. plénumán, a Szocialista Szövetség V. kongresszusán és a II. plénumon is hangsúlyozták. Minden esetben nagy jelentőséget tulajdonítottak a kérdésnek, de Szuboticán és a járásban többet is tehettek volna. A járás területén elég sokrétű és széles tájékoztatási hálózat van. A 70 000 munkaviszonyban lévő dolgozóra 1961 végén 44133 rádió és jóval több mint 3000 televízor jutott, továbbá átlag 20 000 példányban fogy a Dobó Sándor az új elnök napisajtó és 33 000 példányban a heti. Sokan értesülnek az eseményekről a filmhíradókból is. De a polgárok sok esetben jobban ismerik az országos helyzetet, mint a községi vagy éppen a vállalati ügyeket, holott társadalmi életünk alakulása megköveteli, hogy a dolgozók részleteiben is ismerjék az üzem, a kommuna problémáit, mert csak így működhetnek közre a kérdések megoldásában. A tájékozatlanság megnehezíti a fejlődést és az egységes álláspontok kialakítását és a megvalósítását. A munkaközösségek belső ügyei mellett az árak alakulása, a piac, a társastermelés, stb. is mind olyan probléma, amiről tudnia kell a dolgozó embereknek. Evégett az utóbbi időben a munkaközösségekben, ha nem is teljesen szervezetten, de történnek kísérletek, hogy a munkaközösség tagjait tájékoztassák az időszerű tudnivalókról. Vitán felüli, hogy az élő szó a leghatásosabb. Ennek alapján vetődik fel a társadalmi, politikai szervezetek és az önigazgatási szervek szerepe. Az átlagdolgozó számára még mindig sok helyen nehezen érthető módon ismertetik a terveket és a zárszámadásokat. Nem használják ki jól a hangszóró állomásokat. Előfordul, hogy tájékozatlan személyekre bízzák a mikrofont. A hangszóró-állomás műsorának összeállítására alig, vagy sehol nincs szerkesztő bizottság. Az üzemi lapokról elmondható, hogy vannak már aránylag elfogadható közlönyök, lapok, mint például a bácstopolyai Prvi Más munkaközösségben. Megemlíthető a szuboticai Zorka, a Budutynoszt, a Március 8, a Szever, a Mladoszt, a November 29, a Szolid gyár és a zentai mezőgazdasági kombinát munkaközösségének lapja. Ezekben az üzemi lapokban még sok a hiányosság, de már lehetőséget nyújtanak az ismeretfejlesztésre és tájékoztatásra. A dolgozók tájékoztatása a legnehezebb a mezőgazdasági, s az építészeti és a szállítóvállalatokban. Az ülésen 12 felszólalás hangzott el. Dobó Sándor, a Kommunista Szövetség szuboticai járási vezetőségének tagja az új tájékoztatási lehetőségek feltárásának szükségességét, a káderképzés és a már meglévő tájékoztatási eszközök tervszerű kihasználását szorgalmazta. Sinkovics János, a Kommunista Szövetség járási vezetőségének szervező titkára egyebek között elmondta, hogy az elhanyagolt, rosszul megválogatott tájékoztatási anyag nem sokat ér. Előfordul, hogy a közlönyökben szépítik a dolgokat. Petar Vladiszavljevics, a tartományi tanács titkára megállapította, hogy a politikai tevékenység egyik jellegzetessége mostanában, hogy sok helyen csak annyi történik, ami elengedhetetlenül szükséges. Legtöbb esetben csak akkor kerülnek a dolgok a munkaközösség tagjai elé, ha határozatot kell hozni valamilyen kérdésben. A dolgozók tájékoztatására szükséges tennivalókról Bálint Imre, a járási szakszervezeti tanács eddigi elnöke adott összefoglalót. A beszámoló végén előterjesztett és a vita alapján kialakult határozatokat, valamint a beszámolót eljuttatják a községi szakszervezeti tanácsoknak, szakszervezeti csoportoknak, hogy tanulmányoz-s zák és a kérdést tűzzék napirendre. A szervezeti kérdéssel foglalkozó napirendi pontban ritkán előforduló esemény történt. Bálint Imre, a járási szakszervezeti tanács eddigi elnöke, tízévi odaadó munka után eltávozott tisztségéről, s mert — mint ismeretes — megválasztották a járási népbizottság elnökévé. A jelenlévők őszme melegséggel köszöntek el tőle. Helyette Dobó Sándort, a zentai népbizottság volt elnökét, ismert közéleti és politikai munkást választották meg a szuboticai járási szakszervezeti tanács új elnökévé. V. J. Dobó Sándor A Hét sirály című szerzemény kapta az első díjat a szpliti táncdalfesztiválon Az Adriai melódiák elnevezésű dalfesztiválon, amelyet az idén először rendeztek meg Szplitben Nikica Kalogyeva Hét sirály című szerzeménye kapta meg a 150 000 dináros első díjat. A dalt Gaby Novák és Ivo Robies ismert táncdalénekesek adták elő. A 100 000 dináros második díjat a bíráló bizottság I. Basicsnak ítélte oda Nosztalgia című szerzeményéért. Ezt a dalt Marko Novoszel és Gaby Novák énekelte. Az 50 000 dináros harmadik díjat Marija Boghunija kapta Szerenádot énekelek című szerzeményére, melyet Marko Novoszel és a Dalmacija énekegyüttes adtak elő. A közönség legjobbnak minősítette a Mesék a szegényekről című szerzeményt. Szerzője Zdenka Runjica, Tereza Keszovija és Györgye Marjanovics énekelték. A közönség véleménye szerint sorrendben második a Maskarák című szerzemény, szerzője Nikica Kalogyera, előadói Anica Zubovics és Marko Novoszel (duett). A közönség harmadik díját szintén Nikica Kalogyera Jó reggelt Sibenik című szerzeménye érdemelte ki, Gaby Novák és Vice Vukov előadásában. Egy különbizottság két 50 000 dináros díjat szavazott meg Dragutin Britvics és Zdanko Runyics szerzőknek a legszebb szövegért. A legjobb hangszerelésért 50— 50 000 dinárt kaptak Ferdo Pomykalo és Sztipica Kalogyeva. (Tanjug)