Magyar Szó, 1964. október (21. évfolyam, 272-302. szám)
1964-10-01 / 272. szám
Csütörtök, 1964. október 1. Szükség van-e a legmagasabb járulék fizetésére Az idén is növekszik a többlet a társadalombiztosító intézetekben A NÉPJÓLÉTI-EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCS ÜLÉSE A Tartományi Szkupstina Népjóléti-Egészségügyi Tanácsa tegnap megvitatta a társadalombiztosító intézetek kommunális közössége szkupstinájának jelentését a tavalyi munkáról, majd az egészségi és szakmai munkaképesítés helyzetét tartományunkban. Az ülésen ZSÁKI József elnökölt. Mindkét kérdés megvitatása után külön bizottságot alakítottak, hogy összegezzék a vitában elhangzott észrevételeket és javaslatokat, és a tanács legközelebbi ülésén jelentést tegyenek. Az első kérdés vitájában felszólaltak: Vladimir MLADENOVIC, MÉSZÁROS János, Cedomir SOLAROV, Miloš NIKOLČIN, Bogoljub SLADIČ és Branislava SENIČ. Az egészségi és szakmai munkaképesítés kérdéséhez mindössze egy képviselő dr. Fabijan SKENDEROvig szólt hozzá. A társadalombiztosító intézetek tartományi közössége szkupstinájának tavalyi munkájáról szóló jelentést a múlt hetekben megvitatta a Tartományi Tanács népjóléti-egészségügyi bizottsága. Az ott elhangzottak alapján, meg tegnap a tanács ülésén beterjesztett beszámolóból is, amelyet Stevan STEFANOVIĆ, a tartományi társadalombiztosító intézet igazgató bizottságának elnöke olvasott fel, leszögezhető, hogy a biztosítottak helyzetének javításában tavaly figyelemre méltó eredményeket értek el. A jelentés kiemeli, hogy a társadalombiztosító intézetek káder-problémáinak megoldásával sok olyan jelenleg megoldatlan kérdés kerülne le napirendről, amelyek miatt a biztosítottak legtöbb esetben szóban és írásban is panaszt tesznek. Meglehetősen részletesen foglalkozik a jelentés a társadalombiztosító intézetekben elért 3 milliárd 390 millió dinár többlettel. A társadalombiztosító kommunális közösségek ugyanis tavaly a törvény által engedélyezett legmagasabb egészségbiztosítási járulékot fizettették a gazdasági szerkezetekkel, s az év végén kitűnt, hogy majd 3,5 milliárd dinár többletre tettek szert. Az év elején sok szó esett arról, hogy mi legyen a sorsa ennek a pénznek, végül is abban egyeztek meg, hogy legnagyobb részét, több mint kétmilliárd dinárt, az egészségügybe ruházzák be, több mint 300 millió dinárt kölcsön formájában a gazdasági szervezeteknek adnak, 900 millió dinár pedig a tartalék alapban marad. Később ezek az arányok megváltoztak, mégpedig az egészségügyi beruházások rovására. A kérdés alapos megvitatása azért időszerű most is, mert az idén nem hogy csökkentek volna ezek a befa-gyasztott milliárdok, hanem emelkedtek. Felvetődik tehát a kérdés, hogy ezek után szükség van-e arra, hogy a társadalombiztosító intézetek a törvény által engedélyezett legmagasabb egészségbiztosítási járulékot fizettessék a gazdasági szervezetekkel? Ezenkívül vita tárgya kell , hogy legyen az is, hogy az idén jelentkező többletet milyen célokra fordítsák. S Svetan STEFANOVIC beszámolójában érintette a nyugdíjkérdést is. Hangsú lyozta, hogya személyi nyugdíjak összege tartományunkban alig haladják meg a 22 000 dinárt, s jóval alacsonyabbak, mint a köztársaságban és az egész országban. Hasonló a helyzet a családi nyugdíjjal is, amely Vajdaságban átlagban 11 600 dinár, a köztársasági átlag viszont 12 000, az országos átlag pedig 12 200 dinár. A második napirendi pont keretében tárgyalt kérdésről az egészségi és szakmai munkaképesítés terén jelentkező nehézségekről június elején tárgyalt a népjóléti-egészségügyi bizottság. A képviselők még akkor megkapták az átfogó anyagot róla, amely szerint Vajdaságban a rokkantak száma évről évre növekszik. Az 1963-ban készített kimutatások szerint 62 000 rokkantat tartanak nyilván, 17 000-rel többet, mint 1959-ben. A hadirokkantak száma állandóan csökken, ezzel szemben a munkarokkantak száma ugrásszerűen növekszik. A 62 000 rokkant ötven százaléka munkarokkant. Az egészségi és szakmai munkaképesítés folyik ugyan tartományunkban, ám korántsem tart lépést a rokkantak számának növekedésével. Az egészségi munkaképesítésre nincsenek speciális átképzési központok, ezen kívül a káderhiány szintén megnehezíti a munkát. Nagyjából ez a helyzet a szakmai munkaképesítés terén is. Itt az erre a célra felszerelt műhelyek hiánya és a meglevők gyenge felszerelése gátolja a munkát. A tanács ülésén leszögezték, hogy ezt a problémát csak jelentős beruházással lehet megoldani. Csa A gazdasági élet alakulásáról tárgyaltak a becsei kommuna képviselői A hosszú nyári szünet után a napokban ülést tartott a becsei községi szkupstina. A kommuna hathavi gazdasági eredményeit, azonkívül az életszínvonal és az árak alakulását elemezték. A községi szkupstina gazdasági ügyosztályának jelentése szerint a társadalmi tervben előirányzott termelést 84 százalékban teljesítették. Ez haladás az elmúlt évhez képest. A munkatermelékenység némileg emelkedett, kivéve az építőipart. A jelentésből kiderült az is, hogy Becsén az utóbbi három hónapban nem kevesebb, mint 130 különféle közszükségleti cikk drágult meg, amelyek áremelkedésére semmilyen elfogadható ok nincs. Például iskolai füzetek, rajztömbök, kerámiából készült tárgyak stb. A műszaki áru kiskereskedelmi ára is nagyobb Becsén, mint a tartományi fővárosban, így például egy Himo gyártmányú, 126 literes frizsider Becsén 5000 dinárral drágább, mint Novi Sadon. A vita után határozatot hoztak, hogy a termelés növelése és a piaci helyzet rendezése céljából olyan termékek előállítását szorgalmazzák, amelyek iránt nagyobb a kereslet. (sz. g.) MAGYAR SZÓ Törölték a személyi jövedelmi pótadót Szabadkán ! KÖZSÉGI SZKUPSTINA ÜLÉSE A kéthónapos nyári szünet után, szeptember 30-án szerdán délelőtt 9 órakor a szabadkai községi szkupstina a községi szakszervezeti tanáccsal és a Szocialista Szövetség községi vezetőségének elnökségével együttes ülést tartott. Az életszínvonal alakulását tűzték napirendre. Iija SAKIC vitaindító beszámolója után az elnököt helyettesítő Harkányi Pál alelnök negyedórás szünetet jelentett be, mert a képviselők közül senki sem jelentkezett szólásra. A szünet után hárman kértek szót: Grgo BAŠIC, az Ogrev kereskedelmi vállalat igazgatója a szénellátásról, Đuro MAZARAK, a Palics mezőgazdasági kombinát igazgatója az árakról és árellenőrzésről, Milena PARIC pedig a gyermekvédelem problémáiról beszélt. Mivel egy felszólaló sem tagja a szkupstinának felvetődött a kérdés, miért nem vesznek részt a képviselők a szkupstina munkájában. Miért hallgatnak az üléseken? A kényes kérdésre több képviselő próbált választ adni. Némelyek véleménye szerint nem a képviselők felelősségének hiányában, hanem a munkamódszerben kell hibát keresni. Az ülések napirendje zsúfolt, a jelentések terjedelmesek, a lényegbevágó problémák helyett a szkupszina gyakran formai kérdésekkel kénytelen foglalkozni, ahelyett, hogy ezeknek egy részét átruháznák például az illetékes tanácsokra. Mások szerint, ha elvárják a képviselőktől, hogy javaslatokkal álljanak elő egy-egy probléma megoldása érdekében, ismerniük kell a helyzetet. A képviselő mindaddig nem javasolhat, amíg nem ismeri a kommuna anyagi lehetőségeit. Bár a vita egy kissé eltért a napirend első tárgyától, a képviselők végül elfogadták a jelentést, és úgy döntöttek, hogy az anyagot elküldik tanulmányozásra a munka- szervezetekbe. A megoldásra vonatkozó javaslatokat pedig a szkupstina egyik következő ülésén véglegesítik. A szerdai ülésen a községi szkupstina hatályon kívül helyezte két évvel ezelőtt elfogadott határozatát a személyi jövedelmek utáni pótadó bevezetéséről. A pótadót annak idején a közművesítés meggyorsítására vezették be. Az idén a választók ülésein és a társadalmi terv megvitatása során a polgárok többször is szóvá tették, hogy a pótadót ideje lenne törölni, mivel Szabadkán az országos, sőt a vajdasági átlagnál is csekélyebbek a személyi jövedelmek. A pótadót november 1-ével törlik el, mert addigra a személyi jövedelmek idei emelkedése folytán elérik az erre az évre tervezett összeget. A szkupstina a továbbiakban folyó ügyekkel foglalkozott, majd saját kérelmére felmentette Antun Vujovicot, a községi szkupstina titkárát, aki tanulmányait kívánja folytatni. Helyette Aleksandar Radičević törvényszéki bírót nevezték ki titkárnak. (m) Észrevételek a statútumtervezetre A Kommunista Szövetség zombori vezetőségének értekezlete A Kommunista Szövetség zombori községi alapszervezeteinek zöme behatóan tárgyalta a Kommunista Szövetség statútumtervezetét, és javaslatokat tettek módosítására. Ezeket a vitákat vette fontolóra a Kommunista Szövetség községi vezetősége tegnapi ülésén. Részt vett VUKASIN LONCAR a Kommunista Szövetség tartományi vezetősége eszmei-politikai bizottságának titkára is. Megállapították, hogy az alapszervezetek a statútumtervezet célkitűzéseit gyakorlati szempontból vitatták meg, arra törekedve, hogy a tapasztalatokat a statútum szabályozza. Ilyen értelemben tettek megjegyzést a tervezetre. Általános vélemény szerint a tervezetben meg kellene határozni, hogy az alapszervezetek hány értekezletet kötelesek évente tartani. Az egyes alapszervezetek úgy gondolják, hogy a statútumtervezet 13. szakaszában megemlített paraszt és értelmiségi kifejezést különféleképpen lehet magyarázni lakóhely vagy szakképzettség, illetve munkahely szerint. Ezért, helyesebb volna ez a megfogalmazás, „hogy szüntelenül erősítse a Kommunista Szövetséget a munkások és a többi polgárok soraiból való új tagok felvételével”. A 14. szakasz módosítására az a javaslat hangzott el, hogy a többség szerint kommunista aktívák helyi közösségek keretében is alakulhatnak. A statútum tervezetnek határozottabban kellene kimondania, hogy a községi vezetőség milyen módon irányítsa az alapszervezetek munkáját. Érdemleges viták voltak még a fegyelmi rendszabályokról a Kommunista Szövetségben. A kongresszus előtti tevékenység más megnyilvánulásáról is szó volt az értekezleten. A Kommunista Szövetség alapszervezeteinek nagy részében az aktivitás még nem bontakozott ki teljesen. A vállalati alapszervezetek jobban igyekeztek a kongresszus előtti munkatervet végrehajtani. A hátralevő időben ezért a mulasztásokat pótolni kell. N. J. 3. oldal Dusan Ilijevic mérnök, trtományi mezőgazdasági titkár tegnap a Tartományi Szkupstina épületében fogadta a több mint negyven mezőgazdasági szakértőből és újságíróból álló magyar küldöttséget, amelyet Fehér Gyula mérnök, a mezőgazdasági minisztérium sajtóosztályának főnöke vezet. Délután a Tartományi Végrehajtó Tanácsban Fehér Gyulát és a magyar újságírókat fogadta Vasa Dobrosavljevic, a tartományi sajtóiroda igazgatója. A magyar mezőgazdasági szakértők és újságírók már három napja tartományunkban tartózkodnak. Eddig megtekintették a Pannónia birtokot és a Novi Sad-i Mezőgazdasági Kutatóintézetet. Tíznapos itt-tartózkodásuk alatt a magyar küldöttség ellátogat a Duna-Tisza-Duna csatorna igazgatóságának srbobrani mintabirtokára, a verbászi öntözőállomásra, a despotovaci földművesszövetkezetbe, továbbá az ország számos mezőgazdasági szervezetébe és kutatóintézetébe. A magyar vas- és gépipari küldöttség a Đuro Đaković vagongyárban Kiss János vas- és gépipari miniszter-helyettes vezetésével a magyar küldöttség tegnap ellátogatott a Đuro Đaković vagongyárba. A küldöttség megtekintette a slavonbródi vagongyár berendezéseit, majd elbeszélgettek a gyár képviselőivel, a társastermelés lehetőségeiről. A magyar küldöttség tagjai közt volt Zágor György, Magyarország belgrádi nagykövete is. (Tanjug) A Szövetségi Végrehajtó Tanács elfogadta a nyugdíjtörvényt Több más törvényjavaslatot is elfogadtak A Szövetségi Végrehajtó Tanács Petar Stambolic elnökletével elfogadta a nyugdíjtörvény javaslatát. A javaslatot hamarosan a Szövetségi Szkupstina elé terjesztik. Ezenkívül beterjesztenek több más törvényjavaslatot is, például a szövetségi közigazgatásról, a dolgozók önigazgatásáról az állami szervekben és az állami szervek alapeszközeiről szóló törvényjavaslat. A Végrehajtó Tanács megvitatta a munkaviszonyokról készülő új törvény elvi kérdéseit is. Megállapították, hogy az új törvénnyel be kell vezetni a munkaviszony egységes típusát, de ebben a keretben a munkaközösségeknek széles körű lehetőséget kell adni az egyes dolgozók jogainak és kötelezettségeinek felmérésére. A törvénnyel lehetővé kell tenni, hogy a munkaközösségek saját statútumokkal rendezzenek számos kérdést. Ezenkívül gondoskodni kell a hatékony munkavédelemről és szavatolni kell az eljárás demokratikusságát. Ezenkívül megtárgyalták az útépítő vállalatok helyzetét és becikkelyezték az ENSZ alapokmányának módosított szakaszait. A szíriai mezőgazdasági küldöttség a Zágráb környéki kombinátokban Szíria mezőgazdasági küldöttségének tagjai dr. Szalah Bazan agrárreformi miniszter vezetésével tegnap ellátogattak a zágrábi Agro-Koka baromfifarmra és a tejkombinátba, a szíriai vendégek megtekintették továbbá a Zagreb mezőgazdasági-élelmiszeripari kombinát szarvasmarha tenyészetét, valamint a Rade Končar és Jedinstvo gyárakat. Jure Bilic köztársasági mezőgazdasági titkár ebédet adott a vendégek tiszteletére. (Tanjug)