Magyar Szó, 1964. október (21. évfolyam, 272-302. szám)

1964-10-01 / 272. szám

Csütörtök, 1964. október 1. Szükség van-e a legmagasabb járulék fizetésére Az idén is növek­szik a többlet a társadalom­biztosító intézetekben A NÉPJÓLÉTI-EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCS ÜLÉSE A Tartományi Szkupstina Népjóléti-Egészségügyi Ta­nácsa tegnap megvitatta a társadalombiztosító intézetek kommunális közössége szkups­tinájának jelentését a tava­lyi munkáról, majd az egész­ségi és szakmai munkaképe­sítés helyzetét tartományunk­ban. Az ülésen ZSÁKI Jó­zsef elnökölt. Mindkét kér­dés megvitatása után külön bizottságot alakítottak, hogy összegezzék a vitában elhang­zott észrevételeket és javas­latokat, és a tanács legköze­lebbi ülésén jelentést tegye­nek. Az első kérdés vitájában felszólaltak: Vladimir MLA­­DENOVIC, MÉSZÁROS Já­nos, Cedomir SOLAROV, Mi­­loš NIKOLČIN, Bogoljub SLADIČ és Branislava SE­­NIČ. Az egészségi és szak­mai munkaképesítés kérdésé­hez mindössze egy képvise­lő dr. Fabijan SKENDERO­­vig szólt hozzá. A társadalombiztosító in­tézetek tartományi közössé­ge szkupstinájának tavalyi munkájáról szóló jelentést a múlt hetekben megvitatta a Tartományi Tanács népjólé­ti-egészségügyi bizottsága. Az ott elhangzottak alapján, meg tegnap a tanács ülésén beterjesztett beszámolóból is, amelyet Stevan STEFANO­VIĆ, a tartományi társada­lombiztosító intézet igazga­tó bizottságának elnöke olva­sott fel, leszögezhető, hogy a biztosítottak helyzetének ja­vításában tavaly figyelemre méltó eredményeket értek el. A jelentés kiemeli, hogy a társadalombiztosító intéze­tek káder-problémáinak meg­oldásával sok olyan jelenleg megoldatlan kérdés kerülne le napirendről, amelyek miatt a biztosítottak legtöbb eset­ben szóban és írásban is pa­naszt tesznek. Meglehetősen részletesen foglalkozik a jelentés a tár­sadalombiztosító intéze­tekben elért 3 milliárd 390 millió dinár többlettel. A tár­sadalombiztosító kommuná­lis közösségek ugyanis ta­valy a törvény által engedé­lyezett legmagasabb egész­ségbiztosítási járulékot fizet­tették a gazdasági szerkeze­tekkel, s az év végén kitűnt, hogy majd 3,5 milliárd dinár többletre tettek szert. Az év elején sok szó esett arról, hogy mi legyen a sor­sa ennek a pénznek, végül is abban egyeztek meg, hogy legnagyobb részét, több mint kétmilliárd dinárt, az egész­ségügybe ruházzák be, több mint 300 millió dinárt kölcsön formájában a gazdasági szer­vezeteknek adnak, 900 mil­lió dinár pedig a tartalék a­­lapban marad. Később ezek az arányok megváltoztak, mégpedig az egészségügyi be­ruházások rovására. A kérdés alapos megvita­tása azért időszerű most is, mert az idén nem hogy csök­­­kentek volna ezek a befa-­­­gyasztott milliárdok, hanem emelkedtek. Felvetődik te­hát a kérdés, hogy ezek után szükség van-e arra, hogy a társadalombiztosító intézetek a törvény által engedélyezett legmagasabb egészségbiztosí­tási járulékot fizettessék a gazdasági szervezetekkel?­­ Ezenkívül vita tárgya kell , hogy legyen az is, hogy az idén jelentkező többletet mi­lyen célokra fordítsák. S Svetan STEFANOVIC be­­­­számolójában érintette a nyugdíjkérdést is. Hangsú­ l­­yozta, hogy­­a személyi nyug­­­díjak összege tartományunk­ban alig haladják meg a 22 000 dinárt, s jóval alacso­­­­nyabbak, mint a köztársa­ságban és az egész ország­ban. Hasonló a helyzet a csa­ládi nyugdíjjal is, amely Vaj­daságban átlagban 11 600 di­nár, a köztársasági átlag vi­szont 12 000, az országos át­lag pedig 12 200 dinár. A második napirendi pont keretében tárgyalt kérdésről az egészségi és szakmai mun­kaképesítés terén jelentkező nehézségekről június elején tárgyalt a népjóléti-egész­ségügyi bizottság. A képvi­selők még akkor megkapták­­ az átfogó anyagot róla, amely szerint Vajdaságban a rok­kantak száma évről évre nö­vekszik. Az 1963-ban készí­tett kimutatások szerint 62 000 rokkantat tartanak nyilván, 17 000-rel többet, mint 1959-ben. A hadirok­kantak száma állandóan csök­ken, ezzel szemben a mun­karokkantak száma ugrássze­rűen növekszik. A 62 000 rok­kant ötven százaléka mun­karokkant. Az egészségi és szakmai munkaképesítés folyik ugyan tartományunkban, ám ko­rántsem tart lépést a rok­kantak számának növekedé­sével. Az egészségi munka­­képesítésre nincsenek speciá­lis átképzési központok, ezen kívül a káderhiány szintén megnehezíti a munkát. Nagy­jából ez a helyzet a szakmai munkaképesítés terén is. Itt az erre a célra felszerelt mű­helyek hiánya és a meglevők gyenge felszerelése gátolja a munkát. A tanács ülésén leszögezték, hogy ezt a prob­lémát csak jelentős beruhá­zással lehet megoldani. Cs­a A gazdasági élet alakulásáról tárgyaltak a becsei kommuna képviselői A hosszú nyári szünet után a napokban ülést tartott a becsei községi szkupstina. A kommuna hathavi gazdasági eredményeit, azonkívül az életszínvonal és az árak alakulását elemezték. A községi szkupstina gazdasá­gi ügyosztályának jelentése sze­rint a társadalmi tervben elő­irányzott termelést 84 százalék­ban teljesítették. Ez haladás az elmúlt évhez képest. A munka­termelékenység némileg emelke­dett, kivéve az építőipart. A je­lentésből kiderült az is, hogy Becsén az utóbbi három hónap­ban nem kevesebb, mint 130 kü­lönféle közszükségleti cikk drá­gult meg, amelyek áremelkedé­sére semmilyen elfogadható ok nincs. Például iskolai füzetek, rajztömbök, kerámiából készült tárgyak stb. A műszaki áru kis­kereskedelmi ára is nagyobb Be­csén, mint a tartományi főváros­ban, így például egy Himo gyárt­mányú, 126 literes frizsider Be­csén 5000 dinárral drágább, mint Novi Sadon. A vita után határozatot hoz­tak, hogy a termelés növelése és a piaci helyzet rendezése cél­jából olyan termékek előállítá­sát szorgalmazzák, amelyek iránt nagyobb a kereslet. (sz. g.) MAGYAR SZÓ Törölték a személyi jöve­delmi pótadót Szabadkán ! KÖZSÉGI SZKUPSTINA ÜLÉSE A kéthónapos nyári szünet után, szeptember 30-án szer­dán délelőtt 9 órakor a sza­badkai községi szkupstina a községi szakszervezeti ta­náccsal és a Szocialista Szö­vetség községi vezetőségének elnökségével együttes ülést tartott. Az életszínvonal ala­kulását tűzték napirendre. Ii­ja SAKIC vitaindító be­számolója után az elnököt helyettesítő Harkányi Pál al­­elnök negyedórás szünetet jelentett be, mert a képvise­lők közül senki sem jelent­kezett szólásra. A szünet után hárman kér­tek szót: Grgo BAŠIC, az Ogrev kereskedelmi vállalat igazgatója a szénellátásról, Đuro MAZARAK, a Palics mezőgazdasági kombinát igazgatója az árakról és ár­ellenőrzésről, Milena PARIC­­ pedig a gyermekvédelem­ problémáiról beszélt. Mivel­ egy felszólaló sem tagja a­­ szkupstinának felvetődött a kérdés, miért nem vesznek részt­­ a képviselők a szkups­tina munkájában. Miért hall­gatnak az üléseken? A kényes kérdésre több képviselő próbált választ ad­ni. Némelyek véleménye sze­rint nem a képviselők fele­lősségének hiányában, ha­nem a munkamódszerben kell hibát keresni. Az ülések napirendje zsúfolt, a jelen­tések terjedelmesek, a lé­nyegbevágó problémák he­lyett a szkupszina gyakran formai kérdésekkel kényte­len foglalkozni, ahelyett, hogy ezeknek egy részét át­ruháznák például az illeté­kes tanácsokra. Mások sze­rint, ha elvárják a képvise­lőktől, hogy javaslatokkal álljanak elő egy-egy prob­léma megoldása érdekében, ismerniük kell a helyzetet. A képviselő mindaddig nem ja­vasolhat, amíg nem ismeri a kommuna anyagi lehetősé­geit. Bár a vita egy kissé eltért a napirend első tárgyától, a képviselők végül elfogadták a jelentést, és úgy döntöttek, hogy az anyagot elküldik ta­­­­nulmányozásra a munka-­ szervezetekbe. A megoldásra vonatkozó javaslatokat pedig a szkupstina egyik következő ülésén véglegesítik. A szerdai ülésen a községi­ szkupstina hatályon kívül he­lyezte két évvel ezelőtt elfo­gadott határozatát a szemé­lyi jövedelmek utáni pótadó bevezetéséről. A pótadót an­nak idején a közművesítés meggyorsítására vezették be. Az idén a választók ülésein és a társadalmi terv megvi­tatása során a polgárok több­ször is szóvá tették, hogy a pótadót ideje lenne törölni, mivel Szabadkán az országos, sőt a vajdasági átlagnál is csekélyebbek a személyi jö­vedelmek. A pótadót novem­ber 1-ével törlik el, mert ad­digra a személyi jövedelmek idei emelkedése folytán el­érik az erre az évre terve­zett összeget. A szkupstina a továbbiak­ban folyó ügyekkel foglalko­zott, majd saját kérelmére felmentette An­tun Vujovicot, a községi szkupstina titkárát, aki tanulmányait kívánja folytatni. Helyette Aleksan­­dar Radičević törvényszéki bírót nevezték ki titkárnak. (m) Észrevételek a statútumtervezetre A Kommunista Szövetség zombori vezetőségének értekezlete A Kommunista Szövetség zombori községi alapszerve­zeteinek zöme behatóan tár­gyalta a Kommunista Szö­vetség statútumtervezetét, és javaslatokat tettek módosítá­sára. Ezeket a vitákat vette fontolóra a Kommunista Szö­vetség községi vezetősége tegnapi ülésén. Részt vett VUKASIN LONCAR a Kom­munista Szövetség tartomá­nyi vezetősége eszmei-politi­kai bizottságának titkára is. Megállapították, hogy az a­­lapszervezetek a statútumter­vezet célkitűzéseit gyakorla­ti szempontból vitatták meg, arra törekedve, hogy a ta­pasztalatokat a statútum szabályozza. Ilyen értelem­ben tettek megjegyzést a ter­vezetre. Általános vélemény sze­rint a tervezetben meg kel­lene határozni, hogy az alap­szervezetek hány értekezle­tet kötelesek évente tartani. Az egyes alapszervezetek úgy gondolják, hogy a statú­tumtervezet 13. szakaszában megemlített paraszt és értel­miségi kifejezést különféle­képpen lehet magyarázni la­kóhely vagy szakképzettség, illetve munkahely szerint. Ezért, helyesebb volna ez a megfogalmazás, „hogy szün­telenül erősítse a Kommunis­ta Szövetséget a munkások­­ és a többi polgárok sorai­ból való új tagok felvételé­vel”. A 14. szakasz módosí­tására az a javaslat hang­zott el, hogy a többség sze­rint kommunista aktívák helyi közösségek keretében is alakulhatnak. A statútum tervezetnek határozottab­ban kellene kimondania, hogy a községi vezetőség mi­lyen módon irányítsa az a­­lapszervezetek munkáját. Ér­demleges viták voltak még a fegyelmi rendszabályokról a Kommunista Szövetségben. A kongresszus előtti­ tevé­kenység más megnyilvánulá­sáról is szó volt az értekez­leten. A Kommunista Szövet­ség alapszervezeteinek nagy részében az aktivitás még nem bontakozott ki teljesen. A vállalati alapszervezetek jobban igyekeztek a kong­resszus előtti munkatervet végrehajtani. A hátralevő i­­dőben ezért a mulasztásokat pótolni kell. N. J. 3. oldal Dusan Ilijevic mérnök, trtományi mezőgazdasági titkár tegnap a Tartományi Szkupstina épületében fogadta a több mint negyven mezőgazdasági szakértőből és új­ságíróból álló magyar küldöttséget, amelyet Fehér Gyula mérnök, a mezőgazdasági minisztérium sajtóosztályának főnöke vezet. Délután a Tartományi Végrehajtó Ta­nácsban Fehér Gyulát és a magyar újságírókat fogadta Vasa Dobrosavljevic, a tar­tományi sajtóiroda igazgatója. A magyar mezőgazdasági szakértők és újságírók már három napja tartományunk­ban tartózkodnak. Eddig megtekintették a Pannónia birtokot és a Novi Sad-i Mező­­gazdasági Kutatóintézetet. Tíznapos itt-tartózkodásuk alatt a magyar küldöttség el­látogat a Duna-Tisza-Duna csatorna igazgatóságának srbobrani mintabirtokára, a verbászi öntözőállomásra, a despotovaci földművesszövetkezetbe, továbbá az ország számos mezőgazdasági szervezetébe és kutatóintézetébe. A magyar vas- és gép­ipari küldöttség a Đuro Đaković vagon­gyárban Kiss János vas- és gépipa­ri miniszter-helyettes vezeté­sével a magyar­ küldöttség tegnap ellátogatott a Đuro Đaković vagongyárba. A kül­döttség megtekintette a sla­­vonbródi vagongyár berende­zéseit, majd elbeszélgettek a gyár képviselőivel, a társas­termelés lehetőségeiről. A magyar küldöttség tagjai közt volt Zágor György, Ma­gyarország belgrádi nagykö­vete is. (Tanjug) A Szövetségi Végrehajtó Tanács elfogadta a nyugdíjtörvényt Több más törvényj­ava­slatot is elfogadtak A Szövetségi Végrehajtó Tanács Petar Stambolic el­nökletével elfogadta a nyug­díjtörvény javaslatát. A ja­vaslatot hamarosan a Szövet­ségi Szkupstina elé terjesz­tik. Ezenkívül beterjeszte­nek több más törvényjavas­latot is, például a szövetségi közigazgatásról, a dolgozók önigazgatásáról az állami szervekben és az állami szervek alapeszközeiről szó­ló törvényjavaslat. A Végrehajtó Tanács meg­vitatta a munkaviszonyok­ról készülő új törvény elvi kérdéseit is. Megállapították, hogy az új törvénnyel be kell vezetni a munkaviszony egységes típusát, de ebben a keretben a munkaközössé­geknek széles körű lehetősé­get kell adni az egyes dol­gozók jogainak és kötelezett­ségeinek felmérésére. A tör­vénnyel lehetővé kell tenni, hogy a munkaközösségek sa­ját statútumokkal rendezze­nek számos kérdést. Ezenkí­vül gondoskodni kell a haté­kony munkavédelemről és szavatolni kell az eljárás demokratikusságát. Ezenkívül megtárgyalták az útépítő vállalatok hely­zetét és becikkelyezték az ENSZ alapokmányának mó­dosított szakaszait. A szíriai mezőgazdasági küldöttség a Zágráb környéki kombinátokban Szíria mezőgazdasági kül­döttségének tagjai dr. Szalah Bazan agrárreformi minisz­ter vezetésével tegnap elláto­gattak a zágrábi Agro-Koka baromfifarmra és a tejkombi­nátba, a szíriai vendégek megtekintették továbbá a Zagreb mezőgazdasági-élelmi­szeripari kombinát szarvas­­marha tenyészetét, valamint a Rade Končar és Jedinstvo gyárakat. Jure Bilic­ köztársasági me­zőgazdasági titkár ebédet a­­dott a vendégek tiszteletére. (Tanjug)

Next