Magyar Szó, 1967. február (24. évfolyam, 29-56. szám)
1967-02-01 / 29. szám
2. oldal Topolya általános gyűlésen megvitatta ötéves tervét Topolyán a kommuna ötéves tervéről az elmúlt hónapokban több községi fórumon tárgyaltak. Nemrégen a választógyűléseken, legutóbb pedig általános gyűlésen vitatták meg. Harangozó Mihály, a községi, szkupstina elnöke _ magyarul, Dusan Vlatković aelnök szerbhorvát nyelven ismertette a fontosabb adatokat. A vitában felszólaltak: Varmazsa Simon, Töveges Rozália, Hugrik Antal, Ipacs József, Desámnir Colic, Méhes László, Mohácsi Péter, Csubela Ferenc, Bíró István. A középlejáratú tervjavaslat szerint 1970-ig az összjövedelem évente átlag 9,2 százalékkal növekszik. A személyi jövedelmek öt év alatt 77 százalékban emelkednek. A foglalkoztatottak száma csak minimális emelkedést mutat: évi 0,3 százalékot. Jelentős mértékben megváltozik azonban a szakképzettségi összetétel. Beruházásokra 1970-ig mintegy 120 millió új dinárt fordítanak főképp felszerelésre. A beruházások 66 százalékát a mezőgazdaságban, 15,4 százalékát az iparban, 18,6 százalékát pedig más gazdasági ágazatokban végzik. A terv jelentős fejlődést irányoz elő az egészségügyi, testnevelés, kultúra, tanügy és közművesítés terén is. »I Sz. J. Meddig kell várni a családi pótlékra? Néhány nap múlva megérkeznek az űrlapok Novi Sadra • A vállalatok is meggyorsítják az új végzések elintézését Február elején csak azok a dolgozók kapják meg a családi pótlékot, akiknek személyi jövedelmét visszamenőleg, tehát januárra fizetik ki. Mint ismeretes, a legújabb köztársasági törvény szerint Szerbiában február 1-étől csak azok a dolgozók kapnak teljes pótlékot, akiknek családtagonkénti jövedelme nem haladja meg a 35 000 dinárt, és nincs mezőgazdaságból eredő jövedelmük. (Például, ha valakinek személyi jövedelme 70 000 dinár, felesége nem dolgozik, és két gyermeke van, jövedelme négy részre osztva személyenként 17 500 dinár. Ez a dolgozó teljes családi pótlékra jogosult.) Csökkentett pótlékot kapnak azok a dolgozók, akiknek családtagonkénti havi jövedelme 35 000-től50 000 dinárig terjed. Családtagonkénti 50 000 dinárnál nagyobb jövedelem esetén nem jár pótlék. Nem jár családi pótlék azoknak a dolgozóknak sem, akiknek mezőgazdaságból eredő családtagonkénti jövedelme meghaladja az évi 9000 dinárt, valamint azoknak sem, akiknek családtagonkénti mellékjövedelme meghaladja a havi 12 000 dinárt. A szerbiai társadalombiztosító intézetek hamarosan megkezdik a családi pótlékra való jogosultság felülvizsgálását. A Novi Sad-i községi társadalombiztosító intézetben megtudtuk, hogy a köztársasági társadalombiztosító intézetből néhány nap múlva megérkeznek a családi pótlék felülvizsgálásához szükséges űrlapok, s ezeket elküldik a vállalatoknak. Az érdekelt dolgozóknak (Novi Sadon körülbelül 28 000-en vannak) fel kell tüntetniük jövedelmüket, mellékjövedelmüket, majd a vállalat a kitöltött űrlapokat az adóbizonylattal együtt elküldik a társadalombiztosítónak. A községi társadalombiztosító intézetek az összes családi pótlékkal kapcsolatos végzéseket felülvizsgálják, és a törvény szerint a bizonylatok és az űrlapok átadásától számított három hónapon belül kötelesek határozatot hozni a pótlékról. Ezután fogják folyósítani február 1-étől számítva. Jórészt tehát a munkaszervezetektől függ, hogy milyen gyorsan készülnek el az új végzések, és mikor kezdik ismét folyósítani a családi pótlékot. (cs) Tanácskozás a községek anyagi helyzetéről A városközi testület elnök ■ sége tegnapi belgrádi ülésén a községek anyagi helyzetéről tanácskozott. Megállapították, hogy a társadalmipolitikai közösségek költségvetési kiadásai tavaly és az idén is nagyobbak a nemzeti jövedelem és a munkaterme- j lékenység megengedte átlagos színvonalnál, a községekben pedig alacsonyabb az átlagnál. A városokban csökkentek a gazdaságon kívüli beruházásokra fordított ki-adások, viszont a köztársaságokban növekedtek. MAGYAR SZÓ Tejre prémium, műtrágyára térítmény és 50, 20, 10 és 5 párás váltópénz A SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÓ TANÁCS ÜLÉSE A Szövetségi Végrehajtó Tanács tegnap Petar Stambolic elnöklésével tartott ülésén, meghallgatta az amerikai és kanadai jugoszláv nagykövetségek és konzulátusok elleni terrorista akciókról szóló jelentést. A Végrehajtó Tanács jóváhagyta a Külügyi Államtitkárság, valamint washingtoni és ottawai nagykövetségünk intézkedéseit, és a két kormánynál benyújtott tiltakozását. A Végrehajtó Tanács meghallgatta a pekingi diplomáciai képviseletünk jelenlegi helyzetéről szóló jelentést. A tegnapi ülésen ezenkívül tanácskoztak több pénzügyi és mezőgazdasági jellegű problémáról és meghallgatták a nemzetközi műszaki együttműködésünkről szóló jelentést. Határozatot hoztak a tehéntej, a nyersgyapot idei prémiumáról, valamint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás céljaira felhasznált műtrágya után folyósított térítményről. A tehéntej literjéért az idén az alábbi prémiumot fizetik: 30 dinárt a termelő és, értékesítő vállalatoknak saját termelésű tejért és 10 dinárt a kooperációban termett tejért. A káliumtartalmú műtrágya után ezután nem fizetnek térítményt. A hazai termésű nitrogén műtrágya után a térítény kilónként 0,90 dinár, a hazai foszfát tartalmú műtrágya után pedig 0,56—0,90 új dinár kilónként (aktív hatóanyag után számítva). A Szövetségi Végrehajtó Tanács hozzájárul a biztosítóintézetek közgyűlésének új határozatához, amely módosítja a biztosítási díjszabást. A biztosítottaknak ezentúl nagyobb részt kell vállalniuk a kárveszély megelőzésében. Megvitatták az aktív tisztek és altisztek nyugdíjazásának kérdését, és a terhesség megszakításának engedélyezéséről szóló tervezetet. A tanács hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Bank február 15-étől 50, 20, 10 és 5 párás váltópénzt bocsásson forgalomba. Az új váltópénzek országunk minden népének nyelvén feltüntetik az értéket (Tanjug) A kommunisták feladatai a reform végrehajtásában A KSZ suboticai községi vezetőségének ülése A reform végrehajtásának időszerű kérdéseiről és a kommunisták ezzel kapcsolatos feladataival foglalkozott január 30-án megtartott ülésén a KSZ suboticai községi vezetősége. Az ülésen, melyen Bagi Károly titkár tartott bevezetőt, jelen voltak Sóti Pál, a JKSZ Központi Vezetősége elnökségének tagja, Voja Lekovic és Bora Jovic, a Szerb Kommunista Szövetség központi vezetőségének tagjai is. A háromórás vita után, melynek során felszólaltak Takács András, Toma Kopilovic és Ivo Pepic, a községi vezetőség, valamint Voja Lekovic, a központi vezetőség tagja, elfogadták a reform további megvalósításával kapcsolatos tevékenységek programját. Ezek szerint a különböző gazdasági ágakban dolgozó kommunisták megvitatják a gazdasági reform végrehajtásával kapcsolatos időszerű problémákat, mint például az önigazgatás, a rekonstrukció a káderpolitikában, szakosítás, az integráció és a munkaerő elhelyezkedésének kérdése. Egyes időszerű kérdésekről pedig meghatározott témakörű tanácskozást tartanak. Megtárgyalják az integráció és az integrációs folyamatok, az általános fogyasztási eszközök megteremtésének és felhasználásának, valamint a szakmunkások elhelyezkedésének kérdését — e kérdéscsoport keretein belül pedig külön az ifjúság bekapcsolódását a termelésbe. A feladatok végrehajtásának megszervezésére a községi vezetőség külön munkacsoportot alakít. Szerda, 1967. február 1. Mostoha munkakörülmények Segíthet-e a szakszervezet a közlekedési dolgozókon? A közlekedési dolgozók szakszervezetének tartományi elnöksége tegnapi ülésén a vasúti, postai, hajózási és autóforgalmi vállalatok dolgozóinak életszínvonaláról tárgyalt. A vitában azonban inkább a közlekedési dolgozók munkakörülményei kerültek előtérbe. A vajdasági közlekedési és teherforgalmi vállalatok műszaki felkészültsége sokkal alul marad az országos átlagon. A termelőeszközök legnagyobb része már teljesen elavult — állapították meg az ülésen —, egy alkalmazottra eső értékük itt a legalacsonyabb az egész országban. A mozdonyoknak és a vasúti kocsiknak fele már több mint negyven éve van forgalomban, s ezeknek legnagyobb része már ócskavasnak se jó. A régen épült pályákon, az ósdi jelzőberendezésekkel csak a vasutasok legnagyobb önfeláldozása árán lehet biztosítani a zavartalan áru és utasforgalmat. Számtalanszor megtörtént, hogy tél idején a tehervonatok kísérőit társaik félig megfagyva húzták ki a rozoga fékezőfülkékből. A javítórészlegek dolgozói esőben, sárban, fagyban a szabad ég alatt, vagy roszszul szellőztetett zárt kocsiszínekben toldozzák-foltozzák a mozdonyokat és vasúti kocsikat. Itt-ott ugyan szép szerelőcsarnokot építettek, de ez sem segít mindig a helyzeten, mert a fűtőtestektől alig néhány méterre fagypont alatti hőmérséklet, uralkodik. — 1964-ben 64 munkást nyugdíjaztunk, de ezek közül csak 14-nek volt 35 évi szolgálata, ötvenen rokkantnyugdíjat kaptak — mondta Milan Popov, Szrenjanini Sinvoz kocsijavítójának képviselője, hogy szemléltesse az egészségtelen és mostoha munkakörülmények következményeit. Nem jobb a helyzete az autóforgalmi vállalatok dolgozóinak sem. A kocsivezetők napokig, hetekig is úton vannak, és hiába keresnek többet az átlagnál, ez rámegy a szállásra és az étkezésre. A teherhajók rozoga kormányosfülkéi sem védik meg a hajósokat az időjárás viszontagságaitól. Feladataikat csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudják teljesíteni, mert a hajók jelző és irányító berendezései teljesen elavultak. Ez a helyzetkép alakult ki a közlekedési dolgozók minkakörülményeiről az elnökség ülésén. De azt is megállapították, hogy a nehézségek ellenére többé-kevésbé zavartalanul folyik az áru és utasforgalom, mert a korszerű felszerelést az emberek ereje, önfeláldozása és lelkiismerete helyettesíti. — Mit tehet a szakszervezet, hogy javuljon a helyzet? Már eddig is sokat tárgyaltunk ezekről a problémákról, de mindig minden ment tovább a régi mederben — jegyezte meg Bura Stanar. Az elnökség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felvetett problémák legnagyobb részét csak maguk a munkaközösségek oldhatják, meg. Ezért a szakszervezeti csoportokra hárul az a feladat, hogy rámutassanak a hiányokra és a termelési terv megvitatása során a munkakörülmények javításáért szánjanak síkra. S. L. Lezárult a vita Vajdaság idei gazdasági fejlődésének lehetőségeiről (Folytatás az 1. oldalról) az építőfélben levő finomító folyószámlájára. TÓTH PÉTER: Előírás híján marad a szalmazsák Tóth Péter topolyai képviselő figyelemre méltó felszólalásában hiányolta, hogy a hitelszövetkezetek létesítéséről szóló 1965. évi szövetségi törvény még mindig nem éreztetheti hatását. Nem juthatnak kifejezésre az említett törvényben előirányzott, a mezőgazdaság szempontjából igen hasznos rendelkezések, mert az alaptörvénnyel összhangban nem született meg a köztársasági törvény — állapította meg Tóth Péter. A kérdés azért érdemel külön figyelmet, mert előírások híján nincs mód arra, hogy a magántermelők, elsősorban a jó kooperánsok egy-egy hitelszövetkezetben központosítsák eszközeiket, és belátásuk szerint a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére fordítsák. Mivel nincs meg a lehetőség a pénz ilyen formában való mozgósítására, a termelők a szalmazsákban ■ tartják megtakarított pénzüiket. Hogy minél előbb ki■ ürítsük a szalmazsákokat, javasolom: a tartományi szkupszina tegyen lépéseket a Köztársasági Végrehajtó Tanácsban vagy a Köztársasági Szkupstinában, hogy minél előbb napvilágot lásson ; a hitelszövetkezetek létesí- t tését szabályozó régóta várt törvény — hangzott Tóth Péter javaslata. A gazdasági fejlődés lehetőségeit vitatva felszólalt még Marko Bačlija, Gyetvai Lajos, Aleksandar Uzelac és Srbovan Jan. Bačlija felhívta a figyelmet arra, hogy az ötéves tervhez viszonyítva tavaly visszaesett az ipari termelés tartományunkban. Nyilván nagy erőfeszítésekre lesz szükség az idén, hogy ezt a lemaradást pótolni tudjuk. Gyetvai Lajos a forgótőke- hiány okáról és következményeiről beszélt, Srbovan Jan a mezőgazdaság időszerű kérdéseit fejtegette, Aleksandar Uzelac pedig a mitrovicai papírgyár problémáiról szólt. A közigazgatás átszervezéséről A Gazdasági Tanács külön ülésén a tartományi közigazgatás átszervezésével foglalkozott. Az e kérdés tanulmányozására alakított képviselőcsoport nevében Ilija Varićak számolt be javaslatukról. Jóllehet két évvel ezelőtt történt némi átszervezés a tartományi szervekben, most több okból ismét szükségessé vált Először is az alkot- s mány kötelezi az állami szerveket, hogy működésüket idomítsák új alkotmányos rendszerünkhöz. A másik okot az átszervezésre a gazdasági reform hozta magával. A tartományi titkárságok és egyéb szervek munkáját ugyanis ésszerűen szűkíteni kell, (persze nem a titkárságok egyszerű összevonásával). Az átszervezés mellett szól az is, hogy az állami szervek munkáját alkalmazni kell önigazgatási rendszerünk fejlettségéhez, valamint az is, hogy a szkulpstina és a Végrehajtó Tanács mellett működő különféle hivatalok, intézmények — tervintézet, árhivatal, statisztikai hivatal stb. —munkáját össze kell egyeztetni. Az ülésen nem született végleges határozat, mert ugyanerről a kérdésről a szkupstina más szervei is véleményt mondanak még. Csupán annyit szögeztek le, hogy nagyobb méretű átszervezésre nincs szükség. A tanács a továbbiakban elfogadta idei munkatervét, s ennek során Pálics Károly, a Tartományi Terviintézet igazgatója javasolta, hogy a szkupstina különféle intézményektől rendeljen tanulmányokat olyan kérdésekről, amelyek a tervezéshez szükségesek. Többek között tanulmányozni kell például, mekkora legyen egy mezőgazdasági birtok területe tartományunkban, milyen fokú a munkaidő kihasználása stb. A tanács figyelembe veszi a tervintézet igazgatójának előterjesztését Csaká n Aszkupstina üléstermében