Magyar Szó, 1967. március (24. évfolyam, 57-87. szám)

1967-03-01 / 57. szám

Szerda, 1967. március . Mit kotyvasztanak a verbászi Grammban Harminchét állam és kétszáz hazai mezőgazda­­sági szervezet, kombinát érdeklődik az új takar­mánykészítési eljárás iránt Nagy tervek, nagy lehetőségek (2) Nemcsak az országban, külföldön is felfigyeltek a verbászi Gramm takarmány­­készítő üzemre. Felfigyeltek, mert új eljárást vezetett be. Hátat fordított a hagyomány­nak, vegyi eljárással, úgy­szólván értéktelen növényi hulladékból, értékes takar­mányt készít. Noha még csak a kísérleti szakaszban van az egész, a részleges eredmé­nyek mégis sok mezőgazda­­sági szervezet és tudományos intézeti képviselőjét késztet­ték arra, hogy ellátogassa­nak az üzembe. Küldöttség küldöttséget ér, és miután megtekintették az üzemet, s — So­k vendégünk van mostanában — magyarázza Apró Mátyás — és a látoga­tás után rendszerint azzal válunk el, hogy megígérjük nekik: ha befejeződnek a kí­sérletek, náluk is felépítjük a gyárat... Az igazgató elbeszélése szerint a látogatók miután megszemlélik az üzem mű­ködését, és megtudják, hogy vegyi úton milyen módon készül az új takarmány, a zsákba nyúlnak, közelebbről is megnézik a gyár készít­ményét, és lelkesednek. Az új eljárás lényege, hogy mindenféle növényi hulladékból, ammóniák segít­ségével, fehérje hozzáadásá­val, kitűnő takarmány ké­szül. A kísérletek folyamán bebizonyult, hogy az egysze­rű kukoricaszár, amelyet egyébként elégetnek, szin­tén feldolgozható. Kimerít­hetetlen nyersanyagforrás, mert Vajdaságban évente 6-8 millió tonna kukorica­szár megy tönkre. Ugyancsak kitűnő takarmányt lehet ké­szíteni a répafejből, amely­ből szintén jó néhány száz­ezer vagonnal szántanak le. A kísérletek végén A kísérletek az utolsó sza­kaszban vannak, most már arról tárgyalnak, hogy a me­zőgazdasági szervezetekben vagy falvakban építendő gyárakat hogyan üzemeltes­sék. Abban egyetértenek, hogy minden üzemnek a ver­bászi Grammban kikísérle­tezett recept szerint kell dol­gozni, sőt az irányítást is on­nan kapnák. Alkatrészraktár is csak Verbászon lesz. Egyébként a berendezést, fel­meggyőződtek arról, hogy milyen takarmányt koty­vaszt, rendszerint azzal a ja­vaslattal állnak elő, hogy ná­luk is építsenek ilyen gyá­rat. Apró Mátyás, a­ Gramm igazgatója részleteket olvas fel a külföldi levelekből, amelyekből kiderül, hogy komoly tudományos intéze­tek élénken érdeklődnek a gyár működése iránt. 37 ál­lamból és 200 hazai mező­­gazdasági szervezetből, kom­binátból, tudományos inté­zetből kaptak érdeklődő le­velet. szerelésit hazai gyárak készí­tik, csak egyetlenegy gépet kell külföldön beszerezni, úgyhogy ilyen takarmány­­gyár minden faluban és me­zőgazdasági szervezetben zökkenőmentesen felépíthe­tő. Ezzel a takarmánnyal, ki­tűnő eredménnyel, egyelőre csak birkát és szarvasmarhát hizlaltak. A hizlalási kísérlet úgy történt, hogy az egyik ólban úgynevezett klasszikus takarmánnyal hizlalták a jószágot, a másikban pedig a Gramm készítette a takar­mánnyal. Noha a Grammban készült takarmánnyal hizlalt jószágot vérpróbavétellel, lázméréssel állandóan zak­latták, gyötörték, mégis job­ban gyarapodott súlyban, mint a kevert takarmánnyal hizlalt jószág. Az első ilyen számítások azt mutatják, hogy kilónként 150—200 di­nárral csökkenthető a szarvas­marha-hizlalás önköltsége. A vágás után jó néhány intézet vizsgálat alá vette a húst. Nem tapasztaltak sem­mi rendellenességet. A hús minősége éppen olyan, mint a klasszikus takarmánnyal hizlalt jószágé. Ennél a meg­állapításnál azonban nem áll­tak meg, most folynak a la­boratóriumi vizsgálatok, és csak ezek után adhatnak tel­jes értékelést. Arra a kérdésre, nem aka­dályozza-e valami az ilyen gyárak működését, például a nyersanyaghiány, azt a vá­laszt kaptuk, hogy nyers­anyag bőven van hozzá, sőt a takarmány előállításához szükséges évi 500 000 tonna A tanácskozáson a vasúti vállalat kilencezer kommunis­táját mintegy kétszáz kül­dött képviselte, közülük több mint harmincan felszólaltak, és saját alapszervezetükből meg üzemegységükből vett gyakorlati példákkal illuszt­rálták, hogy milyen önigaz­gatási és elosztási problémák jelentkeznek a vasúton, és milyen feladatok várnak a kommunista vasutasokra. Seffer Mihály, a főbizott­ság elnöke, bevezetőjében rá­mutatott, hogy sajátos jel­lege miatt a vasúton tovább megmaradt a központi irányí­tás, s az önigazgatás nehe­zebben tört magának utat. Ez okozza, hogy a vasúton még manapság is vannak, akik a központból várják a kérdések megoldását. A reformintézkedések folytán azonban a vasúti vállalatban is előtérbe kerültek a gazdasági vi­szonyok, az önigazgatás anyagi alapot kapott, s ezzel párhuzamosan az üzemi egységek szintjén jelentkeznek a belső el­osztás és bővített újra­termelés kérdései. Az új feladatok tükrében a Kommunista Szövetség át­szervezése is sajátos jelleget kap a vasúti vállalatnál, a kommunistáknak elsősorban a belső viszonyok gyorsabb továbbfejlesztésén, a lemara­dás felszámolásán kell tevé­kenykedniük. A délelőtti vitában a No­vi Sad-i, niši, zaječari, kos­­meti, belgrádi és más kül­döttek példákkal bizonyítot­ták, hogy a vállalati ön­igazgatásban az üzemegysé­gek egymás közti viszonyá­ban, a személyi jövedelmek elosztásában még nagyon sok a megoldatlan kérdés, s ez kedvezőtlenül hat a vasuta­sok napi munkájára, de a vasút korszerűsítésére is. Stevan Vojnovic Novi Sad-i küldött szerint nagy lépés, hogy tavaly az üzem­egységek szintjén történt az elosztás, kifogásolható azon­ban, hogy a terv megállapításában nem vették figyelembe, milyen különbségek van­nak az üzemegységek munkakörülményei kö­zött, milyen tényezők be­folyásolják a jövedelem­­szerzést, és emiatt né­mely üzemegység hátrá­nyosabb helyzetbe ke­rült. Đorđe Savic trenjanini küldött is arra mutatott rá, hogy az egyenlőtlen, kiegyen­lítetlen munkakörülmények egészségtelen viszonyt terem­tettek a munkaegységek kö­zött. Elmondta, hogy egy tu­dományos intézményt kértek fel a vállalat belső átszerve­zésére, tervének elkészítésé­re, s amikor elkészítette ter­vét, akkor néhol — például Szabadkán és Versecen is — egyesek szervezkedni kezd­tek az átszervezés ellen. Blagoje Pavlovic Novi Sad-i küldött az átszervezés­sel kapcsolatban megállapí­totta: Noha tudjuk, hogy a mai szervezeti felépítés nem megfelelő, az új tervezetet mégis le kellett venni a napi­rendről. Talán azért, mert nem készült kellő gazdasági elemzés alapján, a vasuta­sok néhány gyűlésen élesen bírálták és elvetették. Leg­több helyen azonban kedve­zően értékelték, de elfogadá­sát későbbre halasztották. b. n. Sok vendég . . . ammóniákét, ha mindjárt nem is, de a pancsovai ve­gyigyár néhány éven belül rendszeresen előállíthatja. Forradalmi újítás ez ná­lunk a takarmánykészítés­­ben. A gyár egy­­kicsit furcsa, boszorkánykonyhához hason­lít, kotyvasztanak is benne, mégpedig kitűnő takarmány­­vegyületet, és ha a kísérletek jól végződnek, bizony meg­örvendeztetik a jószágte­­nyész­tőket. PAP Endre Önigazgatás, elosztás, átszervezés A kommunista vasutasok tanácskozása Belgrádban Hosszú évek után tavaly történt meg először, hogy csökkent a belgrádi vasúti vállalat önköltsége. Ez elsősorban annak eredménye, hogy demokratizál­ták az ügykezelést. A zárszámadás néhány kiadási té­tele növekedett ugyan, de éppen azok, amelyekről a decentralizáció után is vállalati szinten döntöttek — mondta a köztársasági vasúti szállítóvállalat igazgató­ja a tegnapi tanácskozáson, amelyet a Szerb Kom­munista Szövetség Központi Vezetőségének önigazga­tási bizottsága szervezett. MAGYAR SZÓ 3. oldal Az ilyen takarmányvegyület­tel hizlalt jószágot a verbászi húsgyárban vágták le Az alperes nem értette az eljárási nyelvet EMIATT ÚJRATÁRGYALNAK EGY PERT PANCSOVAN A bíróság köteles lehetővé tenni a peres feleknek, hogy a tényekkel, állításokkal any­any­el­vükön ismerkedje­nek meg, és azokra anya­nyelvükön válaszolhassanak. Ezt az alkotmány, a törvény szavatolja, s ez Szerbia Leg­felsőbb Bírósága Novi Sad-i tagozatának is elvi határoza­ta a pancsovai községi bíró­ság egy ítéletével kapcsolat­ban. N. N. polgár pert indított egy magyar ajkú alperes el­len, mert nem rendezte el­adott ingatlanja telekkönyvi állapotát, s azáltal lehetet­lenné tette a tulajdonjogi vi­szony rendezését. A felperes kérte a bíróságot, kötelezze az alperest arra, hogy 15 na­pon belül rendezze a telek­könyvi állapotot, vagy pedig jogosítsa őt fel a bíróság er­re. A tárgyaláson az alperes ügyvéd nélkül jelent meg, és a tárgyalási jegyzőkönyv sze­rint elismerte a felperes ál­lításait. A községi bíróság ennek alapján kötelezte, hogy teljesítse a felperes követe­lését. Az alperes fellebbezéssel élt a bíróság ítélete ellen, előadván, hogy magyar anya­nyelvű, a szerb nyelvet ne­hezen érti, ezért nem tudott kellőképpen védekezni a fel­peres állításai ellen. Beis­merte, hogy az ingatlan te­lekkönyvi állapota valóban rendezetlen, de nem az ő hi­bájából, mert a maga részé­ről mindent elkövetett a fel­peressel szembeni kötelezett­ségének teljesítéséért. A kerületi bíróság elutasí­totta az alperes fellebbezését azzal az indokolással, hogy már fellebbezésében is elis­meri, nem tett eleget a fel­peressel szembeni kötelezett­ségének. Az a körülmény, hogy nem értette a tárgyalás nyelvét, nem perdöntő jelen­tőségű. A tartományi közvádló él­ve törvényoltalmi jogával, kérte a legfelsőbb bíróságot, semmisítse meg az elsőfokú ítéletét. Hivatkozott arra, hogy a szövetségi alkotmány 157. szakasza szerint a nyelv nem ismerése nem akadá­lyozhatja a polgárokat jogaik érvényesítésében. A Szerb Köztársaság alkotmányának 169. szakasza szerint az álla­mi szervek előtt az eljárás szerbhorvát nyelven folyik, de a nyelv nem ismerése itt sem lehet akadály arra, hogy a polgárok megvalósítsák jo­gaikat, érdekeiket. Hivatko­zott arra az alkotmányos rendelkezésre is, hogy min­denkinek joga van a bíróság és más állami szervek előtt anyanyelvét használni, és az eljárás folyamán a tényekkel anyanyelvén megismerkedni. Miután a jelen esetben az al­peresnek nem tették lehető­vé, hogy anyanyelvén ismer­je meg a felperes állításait, az első és másodfokú bíró­ság megsértette az alperes alkotmányos jogait. Szerbia Legfelsőbb Bírósá­gának Novi Sad-i tagozata elfogadta a tartományi köz­vádló érvelését, és megsem­misítette az alsóbb bírósá­gok ítéletét. Elrendelte az ügy újratárgyalását, azzal, hogy az alperesnek bírósági tolmács útján lehetővé kell tenni, hogy éljen alkotmá­nyos és törvényes jogaival. A-t Húsznapi kényszerszabadság Leállt a Vojvodina konzervgyár Tegnap délelőtt ülést tar­ , és határozatot hozott, hogy tett a Palics mezőgazdasági­­ március 1-én leáll a kon­kom­binát munkástanácsa, s megtárgyalta a Vojvodina konzervgyár helyzetét. Isme­retes, hogy a mezőgazdasá­gi kombinátnak ez az üzem­részlege már évek óta ne­hézséggel küzd. Nehezen tudja értékesíteni termékeit, s ezért állandó vesztesége van. Miért jutott ilyen helyzet­be a konzervgyár, erről na­gyon eltérnek a vélemé­nyek. Egyesek a mezőgazda­­sági üzemrészleg és a kon­zervgyár közötti elszámolás­ban látják az okát, mások a konzervgyárat­ hibáztatják, mert drágán termel. A munkástanács keddi ülé­sén mérlegelte a helyzetet, zervgyár, s dolgozói húszna­pos kényszerszabadságra mennek. Március 20-án refe­rendumon döntenek a Pa­llos mezőgazdasági kombi­nát dolgozói, hogy elfogad­ják-e a konzervgyár kiválá­sát. N. 15. IGAZOLVÁNY­­A FÉNYKÉPÉT ► különleges papíron. ] ► gyorsan,­­ ► megbízhatón készít ' FOTO MARIJA.­ Növi Sad,' Svetozara < Markoviéa 13. < Nyolcvanan ellene, hefvenhárman mellette Leváltották a péterrévei földmű­vesszö­vetkezet igazgatóját A péterrévei földműves­­szövetkezet munkaközössége a tavalyi gazdasági tevékeny­séget elemezve arra a meg­állapításra jutott, hogy az eredmény a vártnál gyen­gébb. Ezt elsősorban Linde­­res Mátyás igazgatónak ter­ték fel, mert véleményük szerint nem képes a szövet­kezetet eredményesen irá­nyítani. Ezzel kapcsolatban referendumot tartottak, ame­lyen — egy kivételével — a munkaközösség minden tagja részt vett. A bizalom megvonása mellett 80-an, ellene 73-an szavaztak, né­gyen tartózkodtak a szava­zástól. A munkaközösség hétfő esti értekezletén ismertet­ték a referendum eredmé­nyét, majd javasolták, hogy az igazgatói teendőkkel ideiglenesen Marko Top­als­­­kit bízzák meg. Az iazga­­tói tisztség betöltésére pá­lyázatot írnak ki, a volt igazgató más beosztást kap. S. O. Fejleszteni kell az egészségügyi intézmények önigazga­tását Az egészségügyi intézmé­nyek önigazgatásáról tár­gyalt tegnap a tartományi szienpstina népjóléti-egész­ségügyi tanácsa. A képvise­lők megállapították, hogy az önigazgatást tovább kell fej­leszteni. Különös gondot kell fordítani a biztosítottak és az egészségügyi intézmények önigazgató szerveinek szo­rosabb együttműködésére, mert így sok problémát eredményesebben lehetne megoldani, mint a jelenlegi adminisztratív módszerek­kel. Az ülésen egyebek kö­zött a népjóléti-egészség­ügyi tanács idei munkater­­véről is tárgyalta­k.

Next